Kijevben egyre több helyen zajlanak tűzharcok, a hadsereg azt írta, visszavertek egy orosz támadást

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt péntek reggel Facebook-posztban jelentette ki:

„A NATO-tag Magyarország igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában.”

Márki-Zay Péter ezt azért tartotta szükségesnek leszögezni, mivel a háború kitörése után a kormány a politikus korábbi – némiképp eltorzított – kijelentéseiből azt a kampányüzenetet fabrikálta, hogy „Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába”, „nem számít neki a magyar katonák élete”, stb., stb. A kormányzati minikampányról, Márki-Zaynak a konfliktusról szóló kijelentéseiről itt olvashat részletesen.

Az orosz katonai erők több tucat civil helyszínt is célba vettek – állítja az ukrán belügyminisztérium egyik tisztviselője. „Az oroszok azt állítják, hogy nem mérnek csapást a polgári objektumokra, de az elmúlt 24 órában 33 polgári objektumot találtak el” – mondta Vadim Deniszenko. (BBC)

Az ukrán elnök megerősítette, hogy légicsapások érték a fővárost, civil és katonai célpontokat is támadtak az oroszok, ukrán tisztviselők szerint pénteken minden korábbinál nagyobb támadás várható.

Egyértelmű válasz Boris Johnson csütörtök este bejelentett szankcióira – a britek az Aeroflot járatait tiltották le, válaszul az oroszok minden, az Egyesült Királyságban beregisztrált repülőgépre vonatkozó tiltást vezettek be. A brit gépek nem szállhatnak le Oroszországban, de még az orosz légtérbe sem léphetnek be-

Ez a látvány fogadta őket a főpályaudvaron.

Az ukrán védelmi miniszter péntek reggeli közlése szerint az orosz alakulatok elérték Kijev egyik külső, Obolon nevű kerületét, és már csak 9 km-re vannak a város központjából. A védelmi minisztérium arra buzdította a lakosságot, hogy szálljon szembe a megszálló orosz erőkkel, ha kell, Molotov-koktélokkal. A BBC tudósítói korábban arról számoltak be, hogy lövéseket hallottak, de hozzátették, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent.

A lövések és robbanások hírét az AFP is megerősítette.

A Kijev külvárosában készült videókon az is látszik, hogy egy harckocsi áthajt egy személygépjárművön.

Az OVD-Info jogvédő szervezet adatai szerint több, mint 1700 embert vettek őrizetbe országszerte. Több százan szerveztek tüntetéseket több orosz városban – köztük Moszkvában és Szentpéterváron – annak ellenére, hogy a kormány figyelmeztette őket, hogy a résztvevőket letartóztatják. Az OVD-Info szerint mintegy 50 városban vettek őrizetbe tüntetőket. A háborúellenes tüntetések a legnagyobb szervezett tiltakozások az orosz kormány ellen azóta, hogy a Kreml tavaly letartóztatta Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt – írja az Axios.

• Légvédelmi szirénákra keltek a kijeviek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy légicsapások érték a fővárost. Civil és katonai célpontokat is támadtak az oroszok.
• Ukrán tisztviselők arról beszéltek, hogy pénteken minden korábbinál nagyobb támadás várható Kijevben. Az orosz harckocsikonvoj már csak néhány kilométerre van az ukrán fővárostól.
• Tovább folytak a harcok a Kijev melletti katonai repülőtérért. A hajnali, az ukrán vezetéshez köthető információk szerint a hosztomeli Antonov-reptér újra az ukránok kezén van.
• Andrzej Duda lengyel elnök terrorcselekménynek minősítette Kijev bombázását.
• A brit védelmi minisztérium azt közölte, hogy becsléseik szerint az oroszok 450 főt veszthettek az invázió első napján.

Az ukrán fegyveres erők péntek reggel lőtték a kelet-ukrajnai Horlivka külterületét és két települést a „donyecki népköztársaság” déli részén – számolt be Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere, valamint a szakadár terület képviselete az MTI szerint. A városi elöljáró a Telegram közösségi oldalán azt írta, hogy Horlivkában – helyi idő szerint 5 óra 30 perckor (magyar idő szerint 3 óra 30 perckor) ágyúzással kezdődött a nap. A központi erők és a szakadár területek közötti, a frontvonalon lévő falvakban hallatszottak a tüzérségi támadás robajai. Közölte, hogy egy iskolát ért támadásban életét vesztette két tanár.

A szakadár terület képviselőjének közlése szerint az ukrán fegyveres erők aknavetőkkel és harckocsikból lőtték Horlivkát és környékét. Támadták a Horlivka melletti Zajceve települést és Gagarin bányafalut is.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze pénteken aggodalmát fejezte ki az ukrajnai orosz invázió miatt, és kijelentette: bírósága kivizsgálhatja az országban elkövetett esetleges háborús bűncselekményeket. „Fokozott aggodalommal követem a közelmúltbeli fejleményeket Ukrajnában és környékén” – mondta Khan.

A Krím 2014. márciusi orosz annektálását és az azt követő kelet-ukrajnai harcokat követően, amelyek az oroszbarát lázadók és az ukrán kormányerők között zajlottak, Ukrajna elfogadta az ICC joghatóságát a területén 2014 februárja óta elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények miatt. Az ügyészség 2020 decemberében bejelentette, hogy okkal feltételezi, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus során háborús és más bűncselekményeket követtek el.

Az előzetes vizsgálatot lezárták, de hivatalos kérelmet a bírákhoz a teljes vizsgálat megindítására még nem nyújtottak be. A bíráknak egyet kell érteniük a nyomozás megindításához. Tavaly decemberben Khan azt mondta, hogy nincs friss információ az ügyről, amikor a vizsgálat előrehaladásáról kérdezték. Oroszország nem tagja az ICC-nek, és ellenezte az ICC-vizsgálatot. A bíróság azonban vizsgálhatja az Ukrajna területén elkövetett állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket, függetlenül az állítólagos elkövetők állampolgárságától.

2022. február 24-én hajnalban többtucatnyi ukrán katonai bázist ért légicsapás, és 24 óra elteltével három oldalról 30–60 ezer orosz katona nyomult be az országba, és magát a történelme során sokat szenvedett Kijevet is több támadás érte. Az orosz invázió első napjának képeit ide kattintva nézheti meg.

Terrorcselekménynek nevezte Kijev bombázását péntek reggel Andrzej Duda lengyel elnök. Twitter-oldalán azt írta: „Most beszéltem Volodimir Zelenszkijjel. A kijevi helyzet nagyon súlyos. Reggel az oroszok bombázni kezdték a várost. A drónok bombákat dobnak lakóépületekre. Emberek halnak meg. Ez nyilvánvalóan terrorcselekmény, amivel meg akarják törni a morált, de nagyon elszántak, hogy megvédik a fővárost.”

Az Ukrajna elleni orosz támadás hírére csütörtökön bezuhant a forint az esti órákban 370,40 forint volt egy euró, péntek reggel 8 órára viszont némi erősödés után 366,44 volt az árfolyam. A magyar pénznem erősödött a dollárral és a svájci frankkal szemben is, a dollár 331,32-ről 327,20 forintra csökkent, a svájci frank pedig 358,35 forintról 354,28-ra.

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy orosz katonák péntek hajnalban lefoglalták az ukrán fegyveres erők két autóját, majd átöltöztek az ukrán hadsereg egyenruhájába, és Obolonból Kijev központjába hajtottak egy orosz katonai konvoj élén, de az ukrán hadsereg készen áll, hogy hatástalanítsa őket. Valerij Zaluzsnij ukrán altábornagy az ukrán fegyveres erők Twitter-oldalán megerősíteni látszott a jelentéseket. (Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a rendeletet a megyei katonai adminisztrációk létrehozásáról a közbiztonság, a védelem és a rendfenntartás irányítása érdekében. Ennek értelmében megalakult a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció is, melynek vezetője Viktor Mikita – írta Facebook-oldalán Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere.

(Kárpátinfo)

A brit hírszerzés véleménye szerint Oroszország egész Ukrajnát el akarja foglalni, de a hadsereg nem az előre eltervezett szinten teljesített az invázió első napján. Ben Wallace brit védelmi miniszter elmondta, hogy becslései szerint Oroszország több mint 450 főt veszített, és az orosz hadsereg az invázió első napján nem teljesítette a legfontosabb célkitűzéseit. (Guardian)

Szerintük a kijeviek évek óta húzogatták az oroszlán bajszát, és várható volt, hogy Oroszország előbb-utóbb megtámadja az országot. Videónk a témában az ukrán-magyar határról:

Az orosz törvényhozók csütörtök óta gőzerővel azon vannak, hogy megpróbálják legitimálni a csütörtökön Ukrajna ellen indított háborút.

Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke Vlagyimir Putyin szavait idézve azt mondta, hogy a kormánynak „nem volt más választása”, mint hogy támadást indítson, amelynek célja a jelek szerint az ukrán nagyvárosok, például Kijev elfoglalása. „Oroszország különleges katonai műveletet jelentett be, hogy békére kényszerítse Ukrajnát, hogy megállítsa a legaktívabb módon zajló militarizálódását” – mondta péntek reggel nyilvános nyilatkozatában a Guardian moszkvai tudósítója szerint.

Matvijenko, aki Nyugat-Ukrajnában született, hozzátette: „Nem maradt más választásunk. Igen, nem könnyű választás, de ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a testvérháborút”.

Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke megismételte korábbi megjegyzéseit, miszerint a hazájuk elleni tömeges támadást az ukránok érdekében hajtják végre. „Az ukrán állampolgároknak nem kell félniük a békefenntartó művelettől. Ez kizárólag a demilitarizálást célozza” – mondta Volodin nicaraguai látogatása során.

Azt is megismételte, hogy a művelet célja – szintén Putyint mantrázva – Ukrajna nácimentesítése: ez arra utal, hogy ha a művelet sikeres lesz, Oroszország megtorlást akarhat végrehajtani az ukránok ellen. „Ukrajnának szabad, független, demokratikus és békés nemzetté kell válnia, amint megszabadul a náci ideológiájú népellenes rezsimtől, és saját polgárai érdekében fejlődésnek kell indulnia” – mondta.

Eközben az Joe Biden amerikai elnök által bejelentett szankciók által érintett orosz bankok az ügyfeleiket igyekeztek megnyugtatni. A második legnagyobb orosz bank, a VTB azt mondta, a szankciók nem lesznek hatással a készpénzfelvételre, a harmadik legnagyobb bank, a Gazprombank szerint a pénzintézet működésére semmi hatással nem lesznek a szankciók, míg a Sberbank szintén hasonlókkal nyugtatott, hozzátéve, hogy még át kell nézniük a szankciók pontos hatásait.

Orbán Viktor miniszterelnök a hajnali brüsszeli EU-csúcs után a Facebook-oldalán számolt be a legújabb fejleményekről. Azt mondta, egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktusra nem jelenthet megoldást, és közösen elítélték Oroszország háborús lépését. Kijelentette, hogy Magyarország és a többi uniós ország energiaellátása a szankciók ellenére is biztosítva van. Orbán azt mondta, arról is döntöttek, hogy több pénzt kell fordítani az Ukrajnával szomszédos országok biztonságára, valamint a keleti határvédelemre.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy magyar idő szerint péntek hajnali telefonbeszélgetésen arról tájékoztatta az törvényhozókat, hogy az információik szerint a Belarusz felől Ukrajnába behatoló orosz erők már csak körülbelül 30 kilométerre vannak Kijevtől – jelentette egy, a beszélgetést ismerő személy – írja az Associated Press.

A tisztviselők leírása szerint egy másik orosz egység, amely Oroszország felől lépett be Ukrajnába, valamivel távolabb volt, de mindkettő Kijev felé tartott, azzal a céllal, hogy bekerítsék a várost, és potenciálisan megdöntsék az ukrán kormányt, a híváson részt vevő törvényhozó szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy a kormánynak információi vannak arról, hogy „felforgató csoportok” behatolnak a városba, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Kijev „akár ostrom alatt is lehet”.

Az Oscar-díjas színész-rendező novemberben kezdett forgatni az országban, majd néhány hónapot kihagyott, ám most, a háború kezdete előtt visszatért Ukrajnába, hogy rögzítse az eseményeket. Penn dokumentumfilmet forgat, amiért nagyon hálás neki az ukrán vezetés. Bővebben erről itt.

A más néven Antonov-repülőtérért óriási harcok zajlanak az orosz és ukrán erők között. Csütörtök délelőtt arról szóltak hírek, hogy az oroszok elfoglalták a repülőteret, majd késő este az ukránok előbb azt közölték, hogy visszafoglalták a repteret, majd azt, hogy még mindig harcolnak érte.

A hajnali, az ukrán vezetéshez köthető információk szerint újra az ukránok kezén van a repülőtér, amiért továbbra is heves harcok folynak:

Rendkívüli, éjszakába nyúló csúcstalálkozót tartottak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, ahol megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról – írta az MTI. A szankciók:

• a pénzügyi szektorra,
• az energia- és a közlekedési ágazatra,
• a kettős felhasználású termékekre,
• az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra,
• a vízumpolitikára és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

A csúcstalálkozón az EU-tagállamok vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal és Belarusszal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban. A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. A szankciók bevezetése mellett az is fontos pont volt, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükséges lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.

Ukrán tisztségviselők szerint még pénteken orosz harckocsitámadás éri majd az ukrán fővárost, Kijevet. „A háború legnehezebb napja lehet a pénteki”, mondta az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Herascsenko, és Ukrajna védelmi miniszterhelyettese is egyetértett ezzel. Herascsenko szerint Kijev védői készen állnak a külföldi szövetségesek által szállított páncéltörő rakétákkal az oroszok ellen.

Korábban a CNN azt írta, az orosz harckocsikonvoj már 30 km-re van Kijevtől, ugyanakkor az ukrán védelmi minisztérium pedig azt állította, a Kijevtől mintegy 50 kilométerre északra fekvő Ivankivnál a Teteriv folyó felett átívelő hidat felrobbantották a légi támadó csapatok, hogy megakadályozzák egy orosz hadoszlop előrenyomulását a főváros felé. (CNN, Guardian)

A háború centrumába, Kijevbe tartunk egy kulturált, csendes, üresen pangó vonaton. Ami csak azért meglepő, mert a légi közlekedés leálltával autóval indultunk el csütörtökön Magyarországról.

Ez ígérkezett a leggyorsabbnak, és eleinte be is igazolódott a felvetésünk. Félig üres utakon autóztunk, amit úgy kell érteni, hogy a mi sávunk üres volt, a Magyarország irányába vezető sávban pedig tizen-kilométereken állt a sor.

„Tízezrek menekülnek az országból” – mondtam kollégámnak, Simor Daninak, aki kamerával vette a konvojt. Aztán egy villogó autó vágódott elénk, megálltunk, de hosszas helyzetértékelésre nem volt idő, mert a kipattanó egyenruhások pisztolyt szegeztek Dani fejéhez, és ordítottak, hogy szálljunk ki.

Ukrán katonák voltak, feszültek, idegesek, és amikor hosszas kiabálásuk közepette megértették, hogy nem kémek, hanem egyszerű videós újságírók vagyunk, már késő volt arcvesztés nélkül elengedni minket. Nem fárasztom az olvasót a háromórás lankasztó ügyintézés leírásával, amely során kézről kézre adtak minket a fegyveres erők, végül a belső elhárítás kicsit bizonytalan tisztje böngészte át a Facebook-profilunkat, hogy a legvégén már együtt állapítsuk meg, hogy a csütörtöki eseményekre, Putyin váratlan támadására sem mi, sem ők nem számítottak. Barátságos kézrázás közepette bocsátottak utunkra minket.

Az úton hömpölygött velünk szemben a kocsisor, de hiába volt üres a mi keletre vezető sávunk, óriási késésben voltunk.

Hajnalban értünk Lviv határába, ahol egy benzinkútnál tankolva alacsonyan elhúzó vadászrepülő rörgésére kaptuk fel a fejünket. A kutas annyira nyugodt volt, hogy megkérdeztük: ukranszkij? Mire a kutas enerváltan válaszolt: szovjetszkij.

Lviv városában már kelt a nap, amikor úgy döntöttünk, hogy a további autózás helyett követjük a Telex előttünk járó és másik térségbe tartó csapatának, Nyilas Gergelynek es Huszti Istvánnak a példáját, és vonattal megyünk el a még 700 kilométerre fekvő fővárosba.

Amikor vonatunk elindult, a helyi tudósítók épp a Kijevbe csapódó első rakétákról számoltak be.

Az ukrán elnök azt mondta, hogy civil és katonai célpontokat is támadtak az oroszok, de beszédében azt is kiemelte, hogy továbbra is egyedül kell harcolniuk Oroszország ellen, és egyelőre a szankciók sem késztették meghátrálásra Putyint. Zelenszkij reggeli beszédéről bővebben itt írtunk.

Kattintson ide, ha az előző napi részletes, mindenről beszámoló tudósításunk érdekli!

Több mint egy nap telt el azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, az élet pedig éjszaka sem állt meg. Újabb szankciók, humanitárius segély, légicsapások Kijevben és magyar háborús részvétel ellen keményen kiálló Orbán Viktor. Itt összegyűjtöttük, hogy mi történt éjfél óta:

• Több ország és az Európai Unió is újabb szankciókat jelentett be. Új-Zéland az orosz nagykövet kiutasítását fontolgatta, de Ausztrália, Japán és Tajvan is megszólalt ez ügyben. Az Európai Unió eközben újabb, a pénzügyi- és az energiaszektort is érintő szankciókat vezetett be, melyeket hivatalosan a külügyminiszterek fogadnak el pénteken.
• 20 millió dollárt csoportosít át az ENSZ, hogy humanitárius segítséget nyújthasson Ukrajnának.
• Légicsapások érték Kijevet, melyekről az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azt írta, utoljára a náci Németország csinált hasonlót. A rendelkezésre álló információk alapján az ukrán légvédelem két orosz rakétát szedett le a város fölött – az egyik maradványai lakóházak mellett csapódtak földbe, két ház ki is gyulladt, hárman megsérültek.
• A brüsszeli EU-csúcs után, hajnali fél háromkor Orbán Viktor egy videóban többek közt arról beszélt, hogy ki fognak állni a magyar érdekek mellett, és nem fogják engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba.
• Az ukrán fegyveres erők Facebook-oldala operatív információként reggel 6-kor összefoglalta a hajnalban történt hadműveleteket is – helikopterekkel, páncélozott járművekkel, lerombolt híddal és a jelenleg is folyó harcokkal.
• Végezetül pedig fontos kiemelni, hogy a Telex tudósítói hamarosan Kijevbe érkeznek, hajnalban három órán át rostokoltak az ukrán hadsereg ellenőrzése miatt – erről itt olvashatnak bővebben.

Az orosz–ukrán válságról írt összes cikkünket pedig itt találja.

Düh, aggodalom, félelem – erős érzelmeket váltott ki az emberekből, amikor megtudták, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Kérdésünkre azt is elmondták az ellenzék Putyin-ellenes tüntetésének résztvevői, hogy mit várnak most a magyar kormánytól.