Kijevben egyre több helyen zajlanak tűzharcok, a hadsereg azt írta, visszavertek egy orosz támadást

Az amerikai védelmi minisztérium egy tisztviselője szerint az orosz erők veszíthettek a lendületükből az ukrajnai invázióban. Információi szerint az oroszok még nem foglaltak el lakott területeket, de néhány orosz rakéta ilyen körzetekbe is csapódott már.

(BBC)

Amikor a helyszínen jártunk péntek délután, az ott lakók is csak találgattak a nagy bombatölcsér láttán, hogy mi történhetett a kijevi lakóépületnél. Egyesek szerint egy lezuhant Szu-27-es vadászrepülőgép vagy lelőtt drón miatt rongálódott meg az épület, mások szerint rakéta csapódott be, és az okozta a a pusztítást. Hivatalos adat nincsen arról, hogy mennyi áldozata lehet a történteknek, meg nem erősített információk szerint hárman haltak meg, legalábbis a helyiek így értesültek. Bővebben itt>>>

Az Ukrán Területi Védelmi Erők tagjai fegyvereket kapnak és a főváros védelmére készülnek.

Az orosz csapatok nagy része még mindig több mint 50 kilométerre van a kijevi városközponttól a brit védelmi minisztérium friss közleménye szerint. Az ukrán fővárostól nagyjából 105 kilométerre északra fekvő Csernyihivet, a várost, ahol orosz és ukrán erők között heves harcok folytak pénteken egyelőre nem tudták elfoglalni az oroszok a britek szerint.

Az orosz védelmi minisztériuma CNN szerint azt közölte, „teljes mértékben blokád alá vették Csernyihiv városát”. Az amerikai hírcsatorna szerint egy városban készült videón látható, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat regionális központja lángokban áll.

Ukrajna azt közölte, hogy az ukrán haderő komoly veszteségeket okozott a Belaruszból Kijevbe vezető főútvonalon fekvő Csernyihiv környékén, több mint harminc harckocsit semmisítettek meg.

A Kreml szerint Ukrajna nem akar Minszkben egyeztetni, Belarusz helyett Lengyelországban, Varsóban szeretnének tárgyalni – írja a Sky News.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Putyin már bejelentette, hogy kész tárgyalódelegációt küldeni Minszkbe, azért, hogy Ukrajnával egyeztessen az ország demilitarizációjáról. Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök pénteken kérte Moszkvát, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.

A tárgyalás orosz szempontból Ukrajna semleges státuszáról, illetve az ország demilitarizációjáról szólna, tehát valójában nem arról, ami miatt Zelenszkij a tárgyalásokat kezdeményezte.

A helyszínként választott Minszk azért jelentős, mert itt írták alá azokat a megállapodásokat, amelyek célja a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus lezárása volt. Az ukrajnai invázióval Oroszország vezetője felrúgta ezeket a megállapodásokat. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy addig nem lehet tárgyalásokat folytatni, amíg az ukrán hadsereg nem teszi le a fegyvert.

Putyin TV-beszédben szólította fel az ukrán hadsereget a kijevi vezetés megbuktatására. Azt üzente az ukrán katonáknak, hogy „vegyék kezükbe a hatalmat”. Arról is beszélt, hogy a banderisták – utalva a második világháborús szovjetellenes, szélsőséges harcosra, Sztepan Banderára – és „neonácik” nehézfegyverzetet helyeztek el városokban, köztük Kijevben és Harkivban. (A neonácik kifejezést Putyin elnök rendszeresen használja az ukrán kormány gúnyolására.)

Putyin szerint a kijevi vezetés úgy viselkedik, mint a terroristák szoktak. „Vegyétek a hatalmat a saját kezetekbe. Úgy tűnik, veletek könnyebben meg tudunk egyezni, mint a kijevi drogfüggők és neonácik bandájával” – üzent az ukrán katonáknak az orosz elnök. Bővebben Putyin tévébeszédéről itt.

(BBC)

Több orosz kormányzati weboldalt, köztük az állami irányítás alatt álló Russia Today oldalát is megbénították hekkerek – írja az ABC.

Az Anonymous csoportosuláshoz tartozó hekkerek jelentették be, hogy kibertámadást indítottak, amelynek során rövid időre lekapcsolták az RT.com, valamint a Kreml, az orosz kormány és az orosz védelmi minisztérium honlapjait. Az RT.com megerősítette a támadás tényét, és közölte, hogy néhány weboldalt lelassítottak, míg másokat „hosszabb időre” elérhetetlenné tettek.

Az RT túlnyomórészt oroszbarát szemszögből tudósít az ukrajnai háborús helyzetről, tűzijátékot és vidám ünneplést mutatva az újonnan megszállt területeken.

Befogadtak és ideiglenesen egy vidéki intézményében helyezték el az első olyan embereket, akik az ukrán válság miatt menedéket kértek a Máltai Szeretetszolgálattól. „A Kijev környékén élő család négy tagja egy spanyolországi egyetemen tanuló hozzátartozójukkal találkozott Budapesten. Amikor hazaindultak volna, a repülőtéren szembesültek azzal, hogy az Ukrajnába tartó járatokat törölték, és senki nem tudott nekik felvilágosítást adni, hogy mikor és hogyan juthatnak haza” – olvasható a közleményben.

A család ezután Budapesten szembesült azzal, hogy a bankkártyájukkal már nem tudnak fizetni, így szállást sem tudtak foglalni. Az éjszakát ébren töltötték, aztán péntek délelőtt járókelőktől érdeklődtek arról, van-e olyan karitatív szervezet, ami befogadná őket, így kerültek kapcsolatba a Máltai Szeretetszolgálattal.

Az orosz és ukrán erők között heves harcokról érkeztek jelentések a fővárostól, Kijevtől mintegy 105 kilométerre északra fekvő Csernyihiv város környékén. A városból készült videón látható, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat regionális központja lángokban áll. A CNN által megkeresett szemtanú szerint pénteken késő délután még mindig égett.

Az orosz védelmi minisztérium elismerte a térségben zajló harcokat, és azt mondta, hogy az orosz erők „befejezték Csernihiv városának blokádját”, lényegében elvágva azt. Ukrajna szerint erői súlyos veszteségeket okoztak az orosz hadoszlopoknak Csernihiv környékén, több mint harminc harckocsit semmisítettek meg.

Korábban pénteken Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főnöke azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek sikerült tartani a védelmet és visszaverni az orosz csapatok áttörését Csernyihivnél, ami Fehéroroszországból Kijevbe vezető főútvonalon fekszik.

Az ukrán fővárost célzó orosz szárazföldi támadás három irányból fejlődik. Kettő a Fehéroroszország felől érkező északi útvonal, de az ukránok szerint az Ivankivnál lévő híd lerombolása után északnyugat felől lassították az orosz előrenyomulást. Az orosz páncélosok egy másik csoportja északkeleten Szumit támadta, amely szintén egy Kijevbe vezető főúton fekszik. (CNN)

Sokan várakoznak a Kijevből Lembergbe tartó evakuációs vonatra a központi pályaudvaron. Az országban százezren hagyták el az otthonukat az elmúlt két napban, és az országhatárt is ezrek lépték már át.

Rakétatalálat ért egy Fekete-tengeren hajózó moldáv zászló alatt hajózó tankert, a legénység két tagja súlyosan megsérült.

– írta az AP hírügynökség péntek délután. A „Millenium Spirit” moldáv zászló alatt hajózott, ukrán tulajdonban állt, de a legénységét orosz állampolgárok alkották. A nemzetközi vizeken hajózó tanker a találat következtében kigyulladt, mentőcsónakjai is megsemmisültek, de a legénységet az ukrán parti őrség egységei kimentették. Az inváziót előkészítő csütörtöki légicsapások során egyébként már egy, a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó, Romániába tartó török hajót is bombatalálat ért Ogyessza térségében. A támadás felelősét egyelőre senki nem nevezte meg.

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján. A NATO-központban a magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról. Személyesen – Orbán Viktoron kívül – a NATO-nagykövetek jelentek meg a tanácskozáson. A NATO-központba érkezve a magyar kormányfő ismét megerősítette: a jelenlegi háborús helyzetben Magyarország biztonsága az első; és arról is beszélt: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait – közölte a sajtófőnök.

Az ukrán belügyminisztérium bejelentette, hogy katonai járművek érkeznek Kijevbe, hogy megvédjék a fővárost az egyre közelítő orosz csapatoktól. Vitalij Klicsko polgármester nem sokkal korábban azt mondta, hogy a város védelmi szakaszba lépett. Az ukrán védelmi minisztérium korábban a Twitterén is ellenállásra szólította fel a lakosokat. Például arra is kérték őket, hogy Molotov-koktélokkal „semlegesítsék” a behatolókat, és értesítsék az ukrán haderőt az orosz haditechnika mozgásáról. (BBC)

Vlagyimir Putyin Hszi Csin-ping kínai elnöknek elárulta, hogy kész az Ukrajnával folyatott tárgyalásra

– derül ki a kínai állami médiában megjelent sajtóközleményből. Putyin azt mondta Hszinek, hogy az Egyesült Államok és a NATO régóta figyelmen kívül hagyta Oroszország „stratégiai aggályait”, megszegte ígéreteit, és folytatta a katonai szövetség keleti kiterjesztését, mellyel átlépte a Moszkva által meghúzott vörös vonalat.

Hszi a közlemény szerint a Putyinnal folytatott beszélgetés során mindkét felet felszólította arra, hogy szakítson a hidegháborús mentalitással (mondjuk, nehéz elképzelni, hogy egy ilyen mondat valóban elhangozhat egy telefonbeszélgetésben), és leszögezte, hogy Kína kiáll az államok területi egységének és szuverenitásának elve mellett. Ez utóbbi leszögezés egyébként azt jelenti, hogy Peking semmilyen területi átrendezést nem néz jó szemmel – a Krím orosz annexióját sem ismerte el –, azon az alapon, hogy minden ilyen precedens gyengítheti Kína Tajvan feletti szuverenitásának jogalapját.

A szívélyes felszín alatt valójában nagyon is komplikált orosz–kínai viszonyról szóló elemzésünket itt olvashatja.

Pénteken a barabási határátkelőnél is több család próbált meg átjutni Magyarországra. Helyszínen lévő kollégánk, Szilli Tamás beszámolója szerint főként gyalogosan érkeztek az emberek, többségében nők és gyerekek. A határ magyar oldalán többeket családtagok vártak. Beszéltünk olyan édesanyával is, aki még nem tudja, hová fognak menni. A határ ukrán oldalán hosszú sorokban várakoznak az emberek.

Az orosz-ukrán háború kitörése után született egyik cikkünkben videókat közöltünk a harci eseményekről. A videók között szerepelt egy, amely nem a mostani konfliktus során készült, hanem egy korábbi, oroszországi légi bemutatón készült. Amint megbizonyosodtunk erről, a videót 30 percen belül eltávolítottuk a cikkből, és a cikk címét is módosítottuk. Egy másik cikkben külön felhívtuk a figyelmet az aktuálisan terjedő álvideókra, köztük erre is. A hibáért elnézést kérünk.

A világszerte ismert kortárs orosz író, Ljudmila Ulickaja is megszólalt Ukrajna lerohanásáról, írását magyarországi kiadója, a Magvető fordította le és tette közzé a Facebook-oldalán. A 79 éves Ulickaja többek között azt írja, hogy meglátása szerint egyetlen ember és hű cinkosainak „őrülete” irányítja az országa sorsát. Ma, amikor az orosz katonák Kijevet támadják, a fájdalom, a rettegés, és a szégyen tölti el.

„Szégyen – mert ennek, az egész emberiség számára szörnyűségekkel terhes szituációnak az előidézésében nyilvánvaló a mi országunk vezetőinek a felelőssége. A mai nap történéseiért viselt felelősségben mi, kortárs szemtanúk is osztozunk, valamennyien, mert képtelenek voltunk előre látni és megakadályozni e drámai eseményeket. Fékezzük meg a percenként fokozódó háborút és álljunk ellen a tömegtájékoztatási eszközök mindegyikéből honfitársainkra zúduló hazug propagandának.”

Az ERR észt közszolgálati portál szerint Észtország további fegyvereket küld Ukrajnának. A csomag Javelin típusú páncéltörő rakéták és légvédelmi lőszerek mellett élelmiszert, illetve orvosi felszerelést is tartalmaz. Az észt védelmi hírszerzési központ parancsnoka emellett méltatta az ukránok ellenállását, „figyelemre méltónak” nevezve azt. Margo Grosberg arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkezendő napokban az ukrán hadsereg legfontosabb feladata a Kijev környéki repterek feletti ellenőrzés megtartása és a főváros védelme lesz.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik az ellenzéki képviselők. Erről beszélt Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülése után. Vadai szerint fontos, hogy ne csak a bizottsági tagok kapjanak tájékoztatást az ukrajnai helyzetről, szerinte minden magyar állampolgárnak joga van tudni arról, hogy a magyar kormány milyen konkrét intézkedéseket tervez, például milyen humanitárius segítségnyújtást, és hogy a háború mit jelent a magyar parlamenti választásokra nézve. A bizottság ülésén részletes tájékoztatást kaptak a képviselők, hogy a magyar kormány milyen honvédelmi és belbiztonsági lépéseket tett meg. Az ott elhangzottakat azonban 2051-ig titkosították. További részletek ebben a cikkünkben találhatóak.

Az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred járművei indulnak Győrből, a Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe.

Brüsszelből jelentkezett be élőben a magyar külügyminiszter az Oroszország ellen tervezett újabb EU-s szankciós csomagról szóló egyeztetés szünetében. Szijjártó elmondta, hogy mivel a szomszédunkban háború zajlik, erős és egységes válaszra van szükség, Magyarország pedig az egység pártján áll.

A magyar parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága zárt ülésen hallgatta meg az ukrajnai helyzetről Benkő Tibor honvédelmi minisztert, Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség parancsnokát és Papp Károlyt, a Belügyminisztérium belbiztonsági államtitkárát „A Magyar Honvédség felkészült és biztosítani tudja a magyar emberek és Magyarország biztonságát” – írta Facebook-oldalán Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke az ülés után.

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a zárt ülésen számos, a nemzet biztonságát érintő érzékeny adat hangzott el. „Annyi egészen biztosan megállapítható, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen, Ukrajna védekezik. Kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, és elítéljük az orosz támadást. Úgy gondoljuk, hogy az országok közötti konfliktusoknak nem elfogadható megoldása az erőszak alkalmazása” – írja Kósa, majd megerősítette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a konfliktusból. További részletek ebben a cikkünkben találhatóak.

Moszkva kész képviselőket küldeni a belarusz fővárosba, Minszkbe, hogy tárgyaljanak Kijevvel – jelentette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője alapján a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Ez Volodimir Zelenszkij korábbi felhívására válasz – az ukrán elnök pénteken kérte Moszkvát, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Az orosz válasz a Kijevre nehezedő egyre nagyobb nyomás közben érkezett, orosz csapatok ugyanis egyre közelebb járnak az ukrán főváros központjához.

A tárgyalás orosz szempontból Ukrajna semleges státuszáról, illetve az ország demilitarizációjáról szólna, tehát valójában nem arról, ami miatt Zelenszkij a tárgyalásokat kezdeményezte.

A helyszínként választott Minszk azért jelentős, mert itt írták alá azokat a megállapodásokat, amelyek célja a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus lezárása volt. Az ukrajnai invázióval Oroszország vezetője felrúgta ezeket a megállapodásokat. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy addig nem lehet tárgyalásokat folytatni, amíg az ukrán hadsereg nem teszi le a fegyvert. (BBC)

Petro Porosenko volt ukrán elnök egy csapat fegyveres katona társaságában jelentkezett be a CNN élő adásába péntek délelőtt. Porosenko egy kijevi fegyverraktár előtt állva azt mondta, az ukránok készek bármi áron megvédeni a hazájukat, majd szemléltette is, hogy milyen fegyvereket tudnak adni az önkénteseknek.

„Mindenkinek meg kell értenie, hogy Putyin nem Ukrajna, hanem az egész világ ellen hirdetett háborút” – mondta a volt ukrán elnök, aki szerint országának szüksége van a Nyugat segítségére, beleértve a szankciókat, Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből, valamint az orosz repülőgépek és hajók kitiltását az EU és a NATO területéről.

Porosenko köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak is a fegyverek biztosításáért. A volt elnök szerint Putyin sosem fogja elfoglalni Ukrajnát. „Nem számít, hány katonát öl meg, hány rakétája van, hány atomfegyvere van, mi, ukránok szabad emberek vagyunk, akiknek nagyszerű jövőjük van Európában” – mondta.

(CNN)

Az Afganisztánt a NATO-csapatok kivonulása után villámgyorsan elfoglaló iszlám szélsőségesek államszerű működésük bizonyítására közleményt adtak ki. Ebben az Iszlám Emirátus visszafogottságra, párbeszédre és a békés megoldásokra való törekvésre szólította fel a harcoló feleket, és leszögezte, hogy „mindkét félnek arra kell törekednie, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, melyek az erőszak fokozódásával fenyegetnek”. A tálibok hangsúlyozták azt, hogy a konfliktushoz semleges félként szólnak hozzá, de ez nem egészen van így. Ugyanis annak ellenére, hogy az iszlamista milícia nagy szerepet játszott abban, hogy Oroszország jogelődjének számító Szovjetuniót kiebrudalják Afganisztánból, Moszkva a 2010-es évek végétől már jóindulatú semlegességgel figyelte a tálibok harcát az USA által támogatott kabuli kormány ellen, a 2021. augusztusi hatalomátvételt követően pedig a régió stabilizálódását garantáló erőként ismerte el.

Az oroszok elleni harmadik, nagyobb EU-s szankciócsomag részleteit várhatóan pénteken később hozzák majd nyilvánosságra, de annyi már kiszivárgott, hogy az Európai Unió az orosz elnök és külügyminiszter vagyonelemeinek befagyasztását is tervezi.

• Egyre több orosz csapat közeledik a főváros Kijev felé, az elmúlt órákban sikerült elfoglalniuk a főváros közelében található, stratégiai jelentőségű Antonov-repülőteret, illetve a korábbi észak után már nyugatról is elérték a várost, amelyre hajnalban rakétákat is kilőttek.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Vlagyimir Putyint, hogy üljön tárgyalóasztalhoz. Eközben az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azt mondta, Ukrajna nem nevezhető demokratikus országnak.
• Megindult a fegyverosztás a tartalékosok között, Kijevben és környékén több mint 18 ezer fegyvert osztottak ki az ukránok.
• A város vezetése az orosz csapatok közeledtével egyre keményebb védekezésre készül fel, illetve erre, valamint Molotov-koktélok gyártására kéri a lakosokat is.
• Korábban azt közölte az ukrán védelmi minisztérium, hogy ukrán egyenruhába bújt orosz katonák hatoltak be Kijevbe – őket később meg nem erősített források szerint megölték.
• Az ENSZ becslései szerint eddig legalább 25 civil áldozata volt a háborúnak ukrán oldalról, a brit hírszerzés viszont 57 civil áldozatról tud az ukránoknál.
• Ukrán rakétacsapást indítottak az oroszországi, az ukrán határtól 30 km-re található millerovói katonai repülőtér ellen.
• Megkezdték az oroszok szankcionálását a sportszervezetek is, az UEFA a BL-döntőt vette el Szentpétervártól, a Forma–1 pedig törölte az idei Orosz Nagydíjat.

Az orosz erők az állítják, hogy ellenőrzésük alá vonták a Kijev melletti, kulcsfontosságú Hosztomeli repülőteret – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Közlésük szerint a támadásban az ukrán különleges egységek több mint 200 tagja halt meg. Ezt az információt más források nem erősítették meg. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint mintegy 200 orosz helikopter vett részt az Antonov-repülőtérként is ismert reptér elleni műveletben. Eközben az orosz erők nyugati irányból körbezárták és blokád alá vették Kijevet – írja az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva.

(BBC)

A fotót az AFP fotósa lőtte. Nem tudjuk ki ő, és kitől kapta a fegyvert, mindenesetre a legutóbbi hírek szerint 18 ezer fegyvert osztottak szét a tartalékosok között Kijev környékén.

Az ukrán védelmi minisztérium Facebookon és Twitteren is folyamatosan kommunikál az ukrán polgárokkal. Az utóbbi pár órában ilyen tartalmú szövegek jelentek meg:

• Kitették, hogy az ukrán hadseregnek szüksége van minden önkéntesre, és mostantól életkorra való tekintet nélkül, egyszerűsített eljárással toborozzák be őket. Később a védelmi miniszter közleményében pontosította a felhívást, miszerint a korhatár eltörlése a 60 év felettiekre vonatkozott.
• Felszólították a kijevi lakosokat, hogy akadályozzák meg az orosz csapatok haladását a város utcáin, akár úgy is, hogy személyesen, ukrán zászlókat lengetve állják el a harckocsik útját.
• Kijev északnyugati, Obolon nevű kerületében arra kérték a helyieket, hogy Molotov-koktélokkal „semlegesítsék” a behatolókat, és értesítsék az ukrán haderőt az orosz haditechnika mozgásáról.
• Felhívást intéztek minden dróntulajdonos felé, hogy adják drónjaikat tapasztalt pilótáknak. Aki pedig tud drónt irányítani, azt várják közös járőrözésre a hadsereg megfelelő egységével.