Kijevben egyre több helyen zajlanak tűzharcok, a hadsereg azt írta, visszavertek egy orosz támadást

Hosszú helyzetjelentést adott ki az orosz védelmi minisztérium az „Ukrajnában zajló speciális katonai műveletekről”. A közlemény Facebookon jelent meg, a minisztérium honlapja még mindig nem érhető el. Ezek a főbb állításaik:

• A szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok csapatai egyaránt mélyen behatoltak „ellenséges területekre”. Előbbi Volnovakha irányába 1 kilométert, utóbbi Sztepojove térségében 9 kilométert tett meg az orosz hadsereg támogatásával.
• Több mint 150 ukrán katona tette le a fegyvert különböző harctereken, őket vissza fogják küldeni családjaikhoz.
• Állításuk szerint az orosz fegyveres erők eddig 118 ukrán katonai létesítményt pusztítottak el, köztük 11 katonai repülőteret, az ukrán hadsereg 13 parancsnoki állását és kommunikációs központját, 14 S-300 és Osa légvédelmi rakétarendszert, illetve 36 radarállomást.
• Lelőttek 5 harci repülőgépet, 1 helikoptert és 5 drónt. Emellett megsemmisítettek 18 harckocsit és más páncélozott harci járművet, 7 rakéta-sorozatvető rendszert, 41 speciális katonai járművet és 5 hadihajót.

Joe Biden elnök – akinek sokat gúnyolt háborús figyelmeztetései 100 százalékig beigazolódtak – többször is egyértelművé tette, mit is kíván tenni az Egyesült Államok. Ennek lényege: Ki van zárva, hogy amerikai katonák szálljanak harcba az oroszokkal, de az USA kész kemény szankciókkal kivéreztetni a Putyin-rezsimet.

Ez a stratégia nem csak ésszerű, de népszerű is. A Fivethirtyeight aktuális közvélemény-kutatásokat elemző cikke szerint ugyanis pontosan leképezi az amerikai közhangulatot. A felmérések szerint az amerikai társadalom jelentős része „akkut és komoly fenyegetés”-ként nevezi meg Oroszországot, az idézett emberek 50-55 százaléka támogatja a „határozott kiállás”-t, de ha a kiállás mértékét kéne meghatározni, akkor már csak 26 százaléka választana egy „nagyobb léptékű” beavatkozást, 52 százaléka megelégedne „kisebb” szereppel. De mivel ha még konkrétabban, az intézkedések közül kéne választani, akkor az Oroszországot büntető szankciók és Ukrajna anyagi támogatása a legnépszerűbb, egy Ukrajnába küldött katonai kontingens ötlete népszerűtlen. Az elemzés azonban megjegyzi, hogy miközben a katonai részvételt támogatók száma az elmúlt hetekben – az eszkaláció ellenére – csökkent, a sokkoló ukrajnai jelenetek hatására ez a trend megfordulhat.

Akármerre megyünk, mindig ez van

-mondták.

Ez áll az óriásplakáton, amit a Reuters munkatársa fényképezett Harkivban.

Az ukrán határtól alig 30 kilométerre található millerovoi katonai repülőteret az ukrán hadsereg a szovjet időkből félretett OTR-21-es ballisztikus rakétákkal sorozta meg. A csaknem 500 kilós robbanótöltetet hordozó rakéták pusztításáról készült videók valódiságát a CNN a geolokációs adatok alapján igazolta

Millerovo a 31. Gárda Vadászrepülő Ezred bázisa, az egység Szuhoj Szu-30SM gépekkel repül.

Miután csütörtök este az Ukrajnát megtámadó orosz egységek elfoglalták a csernobili atomerőművet, kiugró sugárzásértékeket mértek a környéken, ami érthető módon sokakat megijesztett, a mi olvasóink is többen jelezték az aggályaikat. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közleménye szerint azonban nincs ok a pánikra: bár a sugárzás egy kis területen valóban jelentősen megnőtt, csak a nehézgépjárművek verték fel a földutakon az 1986-os atomkatasztrófa után leülepedett nukleáris port. Bővebben itt>>>

Kétszáz férőhelyet ajánl fel az Ukrajnából érkező menekültek elszállásolására és ellátására az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Az egyetem akadémiai vezetése a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve olyan további segítségnyújtási csomagot állít össze, amely segíti a határ menti humanitárius tevékenységeket és saját, ukrán állampolgárságú, határon túli magyar és más nemzetiségű hallgatóit – áll az egyetem közleményében.

Csütörtök este az ELTE vagyonkezelésében lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be, és kapacitása erejéig további segítséget nyújt a menekültek ellátásához. Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban pedig összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik.

A jelenleg is zajló barcelonai előszezoni teszt helyszínén, csütörtökön egyeztettek a Forma–1-es csapatok vezetői az F1 vezetőségével, aminek eredményeként pénteken bejelentették: törölték az eredetileg szeptember 25-re tervezett Orosz Nagydíjat.

Az F1 közleménye szerint a fejlemények miatt „lehetetlenné vált a futam megtartása.”

Nem ez az egyetlen fejlemény az F1 környékén az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt, az amerikai Haas csapat péntekre levette a versenyautójáról és egyéb felszereléseiről az orosz főszponzora, az Uralkali feliratait és színeit, és a csapatfőnök Günther Steiner szerint egyelőre jogi kérdéseken múlik az is, hogy továbbra is a csapatnál marad-e az orosz pilóta, Nyikita Mazepin.

Az Orosz Nagydíj pótlásáról egyelőre nem közöltek semmit, szakírók szerint Isztambul léphet a futam helyére.

Sokan próbálják elhagyni Kijevet, de nem tudják, hogy hova mehetnek, és mennyi időre kell elhagyniuk a fővárost. Voltak, akik a pincében töltötték az éjszakát. Közben a főtéren, a Majdanon már légvédelmi szirénák szólnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Vlagyimir Putyint, hogy üljön tárgyalóasztalhoz – jelentette a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség. „Szeretnék még egyszer az Orosz Föderáció elnökéhez fordulni. Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, hogy megállítsuk a vérontást” – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök azt is mondta, hogy Európa még mindig megállíthatja Oroszország agresszióját, ha gyorsan cselekszik.

(Guardian)

Egy, a BBC által megvizsgált felvételen az látható, ahogy a Kijev északnyugati, közvetlen elővárosának számító, közel 40 ezer lakosú Bucsában az út szélébe fúródik egy fel nem robbant rakéta. Órákkal korábban az ukrán védelmi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy elérték Kijev északi részét az orosz egységek.

Hasonló, fel nem robbant rakétákról az ország keleti felében található Harkivból is érkeztek jelentések.

Törökország nem tehet eleget Ukrajna kérésének, és nem akadályozhatja meg, hogy orosz hadihajók a Fekete-tengerre jussanak a szorosain keresztül, mivel egy nemzetközi egyezmény záradéka lehetővé teszi, hogy a hajók visszatérjenek a bázisukra – közölte pénteken a török külügyminiszter. A jelenleg Kazahsztánban tartózkodó Mevlüt Çavuşoğlu elmondta, hogy Törökország tanulmányozza Kijev kérését, de Oroszországnak az 1936-os montreux-i egyezmény értelmében joga van ahhoz, hogy a hajókat visszaküldje hazájukba, jelen esetben a Fekete-tengerre.

„Ha a háborúban részt vevő országok kérvényt nyújtanak be, hogy hajóik visszatérhessenek a bázisaikra, azt engedélyezni kell” – idézte Çavuşoğlu szavait a Hurriyet napilap alapján a Reuters.

Ukrajna azután kérte a szorosok lezárását, hogy az orosz erők az invázió részeként partra szálltak Ukrajna fekete- és azovi-tengeri kikötőinél. Ezzel nehéz helyzetbe hozta a NATO-tagállamot, amely a nyugati kötelezettségvállalásait és az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolatait próbálja egyensúlyozni.

A magyar hadsereg fegyveresei harci járművekkel vonultak fel az ukrán határtól 7 km-re fekvő városban. A Magyar Honvédség csütörtökön jelezte, hogy Magyarországon nincs háborús helyzet, a béke érdekében csoportosítanak át erőket a keleti határra az Ukrajnában kialakult helyzet miatt.

Volodimir Zelenszkij elnök hőssé avatta azokat a határőröket, akik a déli Kígyó-szigeten nem adták meg magukat az orosz erőknek. Az oroszok lebombázták őket, mindegyikük meghalt. Arról nem tudni, hogy az egész szigetet elfoglalták volna – mindez egyébként érdekes geopolitikai helyzetet eredményezne, tekintve, hogy a sziget egy része a NATO-tag Romániához tartozik. Bővebben itt>>>

A Reuters – nyilván nagy óvatossággal kezelendő – moszkvai értesülései szerint

• Putyin részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén, és több külföldi vezetővel is megbeszéléseket tart az ukrajnai helyzetről;
• az ukrán vezetéssel is folynak közvetett tárgyalások; Kijev nyilvánosan is elismerte, hajlik arra, hogy elfogadja a Moszkva által követelt semleges státuszt, Moszkva viszont (egyelőre nem nyilvánosan) hajlandó lemondani arról, hogy egy bábkormányt ültessen Zelenszkij helyére;
• közben Oroszország megtorló szankciókat léptet életbe egyes nyugati országokkal szemben (ezek gazdasági jelentősége nagyságrendekkel kisebb az orosz érdekeltségeket sújtó büntetőintézkedéseknél);
• a Kreml úgy kalkulál, a külföldi importtól való függés csökkenése, illetve 620 milliárd dollárra hízott valutatartalékával ki tudja bekkelni a nyugati szankciókat;
• az orosz vezetés reménykedik abban, hogy meg tudja értetni a nyugati közvéleménnyel, hogy Oroszország biztonsága érdekében volt kénytelen hadba lépni, és normalizálódni fog a viszonya Európával.

A beregsurányi határátkelőnél van kollégánk, Szilli Tamás, aki azt mondta, hogy péntek délelőtt a forgalom nagyjából ugyanakkor volt, mint előző este, amikor ezt a videót forgatták ott. Sokan gyalog, csomagokkal felszerelkezve hagyták el Ukrajnát.

Pénteken többségében nők és gyerekek érkeztek Magyarországra. Közülük többen is arról számoltak be a Telexnek, hogy az ukrán határellenőrök a magyar útlevéllel rendelkező, 18 és 60 év közötti férfiakat átengedik a határon, ha van az útlevelükben olyan pecsét, amely igazolja, hogy korábban már beléptek Ukrajnába az okmánnyal. A csak ukrán útlevéllel rendelkező, hadköteles férfiakat viszont már nem engedik át. (A hadiállapot bevezetése óta a 18-60 év közötti ukrán férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát.)

A megnövekedett forgalom hatásár több taxis is megjelent a határ magyar oldalán. Péntek délelőtt egyre több kisbusz érkezett az átkelőhöz. A sofőrök a kocsiból kiszólva szólítgatják az érkezőket: „Fuvar?”.

Nem csak az orosz hadsereg, az orosz diplomácia is nagy erőkkel harcol az ukrán fronton. Szergej Lavrov külügyminiszter online tájékoztatón ismételgeti Vlagyimir Putyin szavait az invázió indokairól; az orosz diplomácia vezetője Ukrajna „demilitarizálásá”-nak szükségességével, Kijev orosz anyanyelvű polgáraival szembeni bánásmódjával magyarázza a nagyszabású katonai akció indítását. Arra a kérdésre, hogy Oroszország készen áll-e egy demokratikusan választott kormány megdöntésére, Lavrov kitérően úgy válaszolt, hogy „Ukrajna nem nevezhető demokratikus országnak”

Az ENSZ szóvivője szerint óvatos becsléseik szerint legalább 25 civil vesztette életét és további 102 civil személy sérült meg az orosz légicsapások következtében Ukrajnában. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek reggel arról számolt be, hogy eddig 137 ukrán állampolgár halt meg a harcokban, köztük legalább 10 civil –, 316-an pedig megsebesültek.

Az ukrán hatóságok szerint csak a kijevi régióban mintegy 18 ezer lőszerrel ellátott fegyvert osztottak ki a tartalékosoknak az orosz invázió csütörtök kora reggeli kezdete óta. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők vezérkari főnöke közös nyilatkozatban közölte, hogy további fegyverek érkeznek. „Hamarosan további támogatást kapunk modern fegyverekkel és más erőforrásokkal partnereinktől” – mondták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön általános katonai mozgósítást rendelt el, így a 18-60 év közötti férfiaknak tilos elhagyni az országot – sőt, egyes helyeken már a 60 fölöttieket is besorozzák.

A mozgósításban utasítást adtak továbbá „a sorkatonák, tartalékosok katonai szolgálatra történő behívására, az Ukrajna Fegyveres Erőinek katonai egységeihez és intézményeihez”, valamint más állambiztonsági szolgálatokhoz való szállításukra.

Korábban Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is arra kérte a lakosokat, hogy ragadjanak fegyvert és védjék meg a várost. (CNN)

Oroszország bővíteni fogja az Ázsiával folytatott kereskedelmét, hogy így minimalizálja az ellenük hozott szankciók gazdasági hatását. Az orosz gazdasági minisztérium pénteken azt közölte, hogy a terveik között szerepel az Ázsiával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítése. „Tudjuk, hogy a 2014 óta ránk nehezedő szankciós nyomás most fokozódni fog. Néhány külföldi kollégánk retorikája olyan volt, hogy már régóta készen álltunk az esetleges újabb szankciókra” – közölte a minisztérium.

(Reuters)

Az orosz védelmi minisztérium közleményében azt állította, hogy a csapataik azért foglalták el a csernobili atomerőművet és környékét, hogy „megvédjék”. Így „nacionalista csoportok és más terrorista szervezetek nem tudják felhasználni egy nukleáris provokációra az országban kialakult helyzetet.” Az oroszok szerint a létesítmény körül normális a sugárzás szintje, és a személyzet is nyomon követi a sugárzás mértékét, írja a BBC.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban aggodalmát fejezte ki a csernobili atomerőmű miatt, Mario Grossi főigazgató létfontosságúnak nevezte, hogy a csernobili zóna működését semmilyen módon ne befolyásolják vagy zavarják meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ukrán hatóságoktól azt az információt kapta, hogy nem voltak áldozatok vagy károk a csernobili létesítménynél, ami egybevág a korábbi jelentésekkel a helyszínről. Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója azonban azt mondta, hogy lehetetlen megmondani, hogy biztonságban van-e a reaktor. Az AP korábban egy anonimitást kérő ukrán tisztviselő szavaira hivatkozva arról írt, hogy az oroszok eltaláltak egy radioaktívhulladék-tárolót, ami megemelte a sugárzást a térségben, de hozzátették, hogy ezt nem tudták megerősíteni.

Az Európai-Ladarúgó-szövetség (UEFA) pénteken jelentette, be hogy a Bajnokok Ligája idei, május 28-i döntőjét Párizsban rendezik az eredeti helyszín, Szentpétervár helyett. Az UEFA döntéséről itt írtunk bővebben.

Az orosz erők elfoglalták az orosz–ukrán határhoz közel, Harkivtól északra fekvő Szumit. A 260 ezres város bevételére indított támadás csütörtökön indult, helyi hírek szerint péntek hajnalra már több épület is lángokban állt. A Guardiannek több helyi lakost is sikerült elérnie, egy fiatal férfi azt mondta:

„A városban megállt az élet, orosz páncélosok járőröznek az utcákon. Ha az emberek nem nyitnak tüzet az orosz katonákra, azok nem lőnek vissza. A város lakói a pincékben és óvóhelyeken töltötték az éjszakát, és mindenki fél.”

A BBC szedte össze röviden az eddig megerősített információkat:

• Az orosz erők, amelyek a jelentések szerint behatoltak az ukrán fővárosba, a jelek szerint az északi Obolon kerület körül összpontosulnak.
• A sűrűn lakott terület mindössze 9 kilométerre északra fekszik a kijevi parlamenttől és a városközponttól.
• Helyi idő szerint nem sokkal 10 óra előtt az ukrán védelmi minisztérium azt tweetelte, hogy ellenséges orosz csapatok tartózkodnak a térségben.
• A védelmi minisztérium felszólította a helyieket, hogy gyülekezzenek és készítsenek Molotov-koktélokat a visszavágás érdekében.
• Eközben az interneten több videófelvételen páncélozott járművek gurulnak végig a többnyire üres utakon Obolonban.
• Vannak olyan videók is, amelyeken civilek és katonai egyenruhás emberek közötti harcok láthatók.
• Kijevet a levegőből is támadás érte, a lakosok a föld alatti állomásokon keresnek menedéket.
• Korábban arról is érkeztek – ukrán védelmi forrásból – információk, hogy az oroszok lefoglaltak két ukrán katonai járművet, és ukrán egyenruhába bújva hatoltak be Kijevbe.

Csütörtöki, a magyar–ukrán határon készített videónkban is felmerült egy, Ukrajnát a háború miatt elhagyó nő által mondottakban, hogy sokan azért nem indultak el még, mert nem tudják, mi lesz a mikrocsippel és papírokkal nem rendelkező kutyáikkal, macskáikkal.

A helyzetre reagálva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte, hogy a magyar állategészségügyi hatóság felkészült a tulajdonosukkal hazánkba érkező, az érvényben lévő állategészségügyi előírásokat nem teljesítő (mikrocsippel nem jelölt, oltatlan, vérvizsgálat nélküli) társállatok érkezésére. A gördülékeny beléptetés érdekében egy egyszerűsített regisztrációs nyomtatvány kitöltését rendelte el az országos főállatorvos.

A háborús helyzetre és a menekültek várható jelentős számára tekintettel a magyar állategészségügyi hatóság – a kivételes esetekben tehető egyedi engedélyeknél is kedvezőbb – általános eljárásrend alkalmazása mellett döntött, írják.

Magyarország veszettségmentes státuszának fenntartása érdekében a fentiek szerint beléptetett kutyák, macskák és görények hatósági felügyeletét a területi állategészségügyi hatóság biztosítja majd.

Az egyelőre nem túl bő közlés szerint lövéseket hallottak a kijevi kormányzati negyedben. Korábban arról szóltak hírek, hogy az orosz erők északról behatoltak Kijevbe.

Mindenkit beenged Magyarország, aki Ukrajna felől érkezik: törvényt módosított a kormány, hogy a háború elől menekülő Ukránok Magyarországon kérhessenek menedékjogot. Erről itt írtunk angolul, folyamatosan követjük a legfontosabb háborús híreket angolul is a Telex English rovatában! Ossza meg a csak angolul olvasó ismerőseivel a cikket!

Mindenki az óvóhelyeken húzza meg magát, jelentették a helyszínről kollégáink.

Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott „véres háborúban” Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt, írja az MTI.

Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt, Nagy-Britannia! (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni.

„Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok”

– mondta az 50 éves, többszörös világbajnok bokszoló. Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van, és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz- és vízszolgáltatás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet.

Testvére, Volodimir Klicsko már február elején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitása és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút. Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia egy törékeny rendszer. A demokrácia nem képes megvédeni önmagát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szüksége ehhez. Alapvetően nincs demokrácia demokraták nélkül” – írta csütörtökön LinkedIn mikroblogján.