Így vívták meg a legújabb csatát a kormányban az egyre problémásabb Paks II. körül

2022. január 31. – 14:23

Így vívták meg a legújabb csatát a kormányban az egyre problémásabb Paks II. körül
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szeptember közepén egy, a Paks II. beruházás sorsát meghatározó beszélgetés zajlott le az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében. Palkovics László miniszer itt fogadta az általa felügyelt egyik hatóság, a paksi engedélyezésben fontos szerepet játszó Országos Atomenergia Hivatal vezetőjét.

A hivatalnak ekkor már csak két hete maradt arra, hogy döntést hozzon az új atomerőmű felépítéséről szóló engedélykérelemről, amely a kivitelezéssel megbízott orosz fél részletes terveit is tartalmazta. A hatóságot akkor megbízott főigazgatóként irányító Hullán Szabolcs ezen a megbeszélésen közölte Palkoviccsal, hogy ugyan hajlandók megadni az engedélyt, amely megnyitja az utat az új blokkok felépítése előtt, de ezt nem fogják feltétel nélkül megtenni. Hullán azt mondta, hogy az engedélyhez egy hibalistát is csatolnak majd, hogy mi mindent kell kijavítani.

Palkovics ezen a megbeszélésen szembesült vele, hogy az engedélykérelemmel szemben komoly minőségi kifogások merültek fel.

Ez nemcsak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) beszámolójából derült ki, hanem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kifejezetten erről szóló jelentéséből is, amely nem sokkal korábban készült el. Ráadásul az EU is közelről követte a bővítés fejleményeit, a projektet ellenző Ausztria pedig pont az engedélyezéssel kapcsolatban fogalmazott meg újabb kritikákat. Palkovics mindezek miatt nem támogatta az engedély kiadását.

Vele szemben teljesen más álláspontot képviselt a beruházást és az engedély kiadását is sürgető Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, akinek a felügyelete alá tartozik a kérelmet benyújtó állami tulajdonú vállalat, a Paks II. Zrt. A két miniszter közötti vita végül Palkovics győzelmével zárult. A kormány az ő érvelését elfogadva szeptember végén úgy döntött, a projekt ebben a formában nem kaphat engedélyt.

Ennek végrehajtására Orbán Viktor szeptember 29-én kinevezte az OAH élére Palkovics egyik helyettes államtitkárát, az energiaügyi kérdésekkel foglalkozó Kádár Andreát. Másnap már a Kádár vezette OAH döntést is hozott az engedély ügyében. Arra jutottak, hogy a meglévő információk alapján nem tudják elbírálni a kérelmet. Ehhez szerintük további információk kellenek, ezek beszerzésére pedig hiánypótlást kértek Süliéktől.

A paksi bővítés történetének eddigi egyik legfontosabb kormányzati döntésének hátterét a Direkt36 interjúk és belső dokumentumok alapján dolgozta fel. Beszéltünk több olyan forrással, akik követték a döntés hátterében zajló vitákat, valamint megismertük a hiánypótlásról szóló végzést is, amelyet a hatóság nem hozott nyilvánosságra. Ebből a dokumentumból az derül ki, hogy

az OAH számos komoly hibát talált az engedélykérelemben. Az irat hosszan részletezi, hogy a kérelemből több fontos részlet hiányzik, ráadásul a kérelemben szereplő adatok több esetben sem passzolnak egymással. Az OAH emellett kritizálja az atomerőmű tervezési folyamatát is.

Minderről több kérdést is feltettünk az Országos Atomenergia Hivatalnak, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, Süli tárcájának és orosz Roszatomnak is. Egyik helyről sem kaptunk választ.

Palkovics közbelép

Az OAH 2020. június 30-án fogott bele harmincéves történetének legfontosabb munkájába. Ezen a napon kapták meg elbírálásra Paks II. úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Ebben a több százezer oldalas kérelemben kell igazolni, hogy az atomerőmű a szabályoknak megfelelően felépíthető és biztonságosan üzemeltethető.

Az OAH munkatársai számára viszonylag hamar kiderült, hogy ez a dokumentumcsomag elmarad a szakmai elvárásaiktól. Nehezményezték például, hogy az egyik új blokk pont azon a területen épülne fel, amely alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. Problémának tartották azt is, hogy a benyújtott anyag szerintük nem elég alapos, és egyes abban szereplő állítások nincsenek kellően alátámasztva.

Korábban a Direkt36 számolt be arról, hogy ezen problémák miatt tavaly éles, feszült viták voltak az OAH és a Paks II. Zrt. képviselői között (a témáról szóló Direkt36-podcast itt hallgatható meg). Az OAH azért ezzel a céggel konfrontálódott, mert bár az engedélykérelemhez szükséges dokumentációt a beruházást végző orosz Roszatom állította össze, ezt a magyar állami tulajdonú Paks II. Zrt. öntötte formába és nyújtotta be a hatóságnak.

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az OAH tavaly tavaszra elveszítette az erről szóló vitákba korábban beleálló főigazgatóját, Fichtinger Gyulát. A főigazgató ugyanis 2021 áprilisában lemondott posztjáról.

A magyar kormány ugyanis a konfliktusokkal terhelt engedélyezési folyamat közepén döntött úgy, hogy átalakítja az OAH-t. 2020 végén neki is álltak az erről szóló törvényjavaslat kidolgozásának. Ez többek között arról szólt, hogy a határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett a jövőben az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítja. Az elnök pozícióját pedig annyira megerősítették, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehessen elmozdítani. Mivel Fichtinger úgy érezte, hogy ezt a pozíciót nem rá szabták, még a törvényjavaslat tavaly tavaszi benyújtása előtt lemondott. A javaslatot később az Országgyűlés el is fogadta.

Közben az engedélyezési dokumentáció vizsgálatával elfoglalt OAH-ban az a benyomás alakult ki – a hatóság működését ismerő egyik forrás szerint –, hogy a kormány mindenképpen kikényszeríti belőlük az engedélyt. A hatóság így ennek megfelelően dolgozott tovább. Az OAH egyik tisztviselője tavaly nyáron egy nukleáris szakembernek arról beszélt, hogy ki fogják adni az engedélyt, de rengeteg feltétellel.

Az OAH ennek megfelelően készítette el a határozattervezetét is, amelyet tavaly szeptemberben előzetesen bemutattak a kormánynak. Az OAH-nak 15 hónapja volt az engedély elbírálására, ami azt jelentette, hogy szeptember 30-áig be kellett fejezniük a munkát. Ahogy pedig közeledett ez a határidő, az OAH-t felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kíváncsi volt a végeredményre. A történteket ismerő források szerint az OAH-t ekkor megbízott főigazgatóként irányító Hullán Szabolcs tájékoztatta is az ügyben az ITM vezetését. „Elmondta, hogy ki fogják adni az engedélyt, de így” – mondta az egyik forrás arról, hogy a találkozón a problémák, hiányosságok is szóba kerültek.

Ezen a tájékoztatón szembesült Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azzal, hogy az engedély kiadása szakmailag problémás lenne. Az OAH beszámolója mellett ezt erősítette meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nyár végére elkészült jelentése is, amely az OAH felkérésére értékelte a kérelem legfontosabb részeit. Bár a jelentés nem nyilvános,

a NAÜ egyik külföldi szakértője egy magyar nukleáris szakembernek azt mondta, komoly hiányosságokat találtak a kérelemben.

Egy, a NAÜ jelentését ismerő másik forrás pedig arról beszélt a Direkt36-nak, hogy a nemzetközi szervezet munkatársai a szakmai problémákon túl még azt is nehezményezték, hogy az anyag angol verziója nagyon rossz angolsággal készült.

Palkovicsot óvatosságra intette az is, hogy a magyar kormánynak a nukleáris ügyekben tájékoztatási kötelezettsége van az Európai Bizottság felé. A bizottság figyelmét pedig korábban Fichtinger váratlan lemondása is felkeltette, és emiatt a magyar kormánynál tavaly májusban arról érdeklődtek, a főigazgató távozása után is biztosított marad-e az OAH független működése. Ráadásul a kormánynak azzal is foglalkoznia kellett, hogy Ausztria továbbra is kritizálta bővítést.

Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért geológusok tavaly tavasszal arra jutottak, hogy a Paks II. telephelye földrengésbiztonsági okok miatt nem alkalmas az építkezésre.

Miközben Palkovics ezek miatt nem támogatta az engedély kiadását, a projektért felelős miniszter, Süli János azzal számolt, meglesz a szükséges jóváhagyás. Süli a Magyar Hírlapnak nyáron is arról beszélt, hogy: „az Országos Atomenergia Hivatal várhatóan ősszel kiadja a nukleáris létesítési engedélyt.” A projektet ismerő egyik forrás szerint Süli az orosz beruházónak is ezt kommunikálta.

Miután Palkovics tájékoztatta Sülit az engedélykérelem problémáiról, a konfliktust ismerő források szerint a két miniszter vitába keveredett. A Direkt36 információi szerint a kormány azonban végül Palkovics álláspontját támogatta. Így született meg az a döntés, hogy Paks II egyelőre nem kapja meg az engedélyt.

Olyan vezető kell, aki mer nemet mondani

Ennek a keresztül viteléhez meg kellett találni a megfelelő embert. Ez volt az előzménye annak, hogy Orbán tavaly szeptember 29-én aznapi hatállyal, Palkovics javaslatára kinevezte az OAH új főigazgatójának Kádár Andrea Beatrixet, aki 2014 óta volt az ITM energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően 2012-2014 között a Miniszterelnökségen belül működő, a hírszerző jelentések koordinálását végző Nemzetbiztonsági Irodát vezette.

„Ekkor nem volt kinevezett főigazgató az OAH élén. Olyan vezető kellett, aki szakmailag beleáll a kérdésbe, aki tud nemet mondani” – mondta egy forrás arra utalva, Kádárnak megvolt a szükséges kormányzati támogatása ahhoz, hogy a Paks II. Zrt. kérelmét ne hagyja jóvá. A kormány korábban is azzal számolt, hogy a Fichtinger távozása után átalakított és megerősített hivatalt a közeljövőben Kádár fogja vezetni, ezt a döntést azonban a kialakult helyzet miatt előre hozták.

A következő napon, szeptember 30-án már a Kádár Andrea által irányított OAH bejelentette váratlan döntését. Rövid közleményükben azt írták, az engedély elbírálásához „néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség”. Kitértek arra is, hogy döntésük során figyelembe vették a NAÜ ajánlásait is. Majd annyit közöltek, hogy a hiányzó információk beszerzésére hiánypótlást rendeltek el. További részletet nem árultak el, az OAH pedig a Direkt36 közadatkérésére megtagadta a hiánypótló végzés kiadását, arra hivatkozva, hogy az döntéselőkészítő anyag.

Ennek ellenére a Direkt36 mégis megismerte ezt a huszonnégy oldalas, műszaki szaknyelven íródott dokumentumot, amely számos problémára hívja fel a figyelmet. Az egyik probléma, hogy az engedélykérelem különböző részeiben bizonyos adatok nem egyeznek. Ezt korábban egy forrás azzal a példával érzékeltette, mintha egy autó megtervezése során a motorért felelős részleg 18 colos kerékben gondolkodna, a hajtóműért felelős csapat pedig 17 colosban, miközben fontos lenne, hogy ezek az adatok passzoljanak. Az OAH végzése erre a problémára olyan megfogalmazásokkal utal, hogy: „hiányoznak szükséges hivatkozások, egyes adatok között nincs összhang”; illetve „a Dokumentáción belül egy adott információnak egységes, koherens módon kell szerepelnie minden megjelenési helyén”.

A végzés szerint a másik visszatérő probléma, hogy nem elég alapos a kérelem. Erre több példát is hoz a dokumentum. Egy esetben az OAH arról ír, hogy bizonyos műszaki információkat a kérelem „hiányosan mutat be”. A hatóság nehezményezi azt is, hogy az egyik fejezetben nem sorolják fel az „alkalmazni kívánt szabványokat”. Egy rendszer megtervezését pedig az OAH azért kritizálja, mert: a „nukleáris biztonsági követelmények tárgyalása helyenként általános információra alapozott és emiatt formális”. A hiányosságokat jelzi az is, hogy egy számításnál a Roszatom az orosz cég korábbi szentpétervári atomerőművének tervében szereplő 50 éves üzemidővel számol, miközben Paks II.-t 60 évre tervezik.

A Direkt36 által megismert OAH-s dokumentum szerint az atomerőmű tervezési folyamatában is vannak hiányosságok. Erre utal például az, hogy a végzés azt is részletezi, milyen szempontokra kell figyelni a tervek kijavítása során. Az OAH kifogásolja azt is, hogy

bizonyos esetekben nem lehet megismételni, leellenőrizni az orosz mérnökök számításait.

Szintén a tervezési folyamat hibáira utal, hogy a hatóság szerint egyes eszközöknek, rendszereknek rossz a nukleáris biztonsági besorolása. Ez pedig azért fontos, mert ettől a besorolástól függ, hogy milyen előírások vonatkoznak egy-egy berendezésre, például annak gyártására.

Bár a végzés számos problémát említ, ez nem a teljes listája a kifogásoknak. Amikor például a tervekben különböző adatok nem passzolnak egymáshoz, akkor az OAH végzése olyan részletekbe nem megy bele, hogy pontosan mi mivel nem passzol. Ehelyett azt írják, hogy a „feltárt hibákról” egyeztetést tartottak a kérelmet benyújtó Paks II. Zrt.-vel. „Az egyeztetések alapján készült (...) jegyzőkönyv és annak 1. számú melléklete rögzíti tételesen a hibákat.” Az irat összesen 57 ilyen jegyzőkönyvet említ meg, ezeknek a tartalmát azonban nem sikerült megismernünk. A dokumentumból kiderül az is, az OAH csak azoknak az ütemterveknek az elkészítésére írt elő határidőket, amelyek arról szólnak, hogy a Paks II. Zrt. hogyan fogja a hibákat kijavítani.

Következmények

A Palkovics beavatkozásával meginduló folyamat nem ért véget az OAH döntésével. Minderről az orosz beruházót is tájékoztatni kellett, a Roszatom ugyanis az engedély kiadását várta. Ez a feladat Szijjártó Péter külügyminiszterre hárult, aki október 12-én többek között emiatt utazott Moszkvába. Szijjártó az indulás előtti videóüzenetében az engedélykérelem problémájára is kitérve azt mondta: a megérkezése után „a pontos menetrendet végigbeszéljük a Roszatom vezérigazgatójával”.

A moszkvai megbeszélés részletei azonban nem minden érintetthez jutottak el. A beruházást közelről követő forrás szerint a Süli vezette, paksi projektért felelős csapat tagjai utólag az oroszoktól próbálták megtudni, mi történt Szijjártó moszkvai látogatásán.

A forrás szerint ez arra utalt, hogy a Paks II. Zrt. és maga Süli is hátrább került a döntéshozatali folyamatban.

Ez különösen Sülinek volt kellemetlen. A miniszter számára – a történteket ismerő források szerint – már az kudarc volt, hogy Kádárt nevezték ki az OAH élére, ő ugyanis azzal a feladattal érkezett, hogy a hatóság ne adja ki az engedélyt. A miniszter Kádárral szemben inkább a saját államtitkárát, Kovács Pált látta volna szívesen a poszton. Mindez azért is komoly presztízsveszteség a miniszternek, mert az engedélyt annak ellenére sem tudták megszerezni, hogy már a kérelemnek az összeállása, benyújtása is nagyon sokat késett.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.