Ukrajna bejelentette a szükségállapotot, hazarendelte Oroszországban élő állampolgárait

Ukrajna felszólította állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el Oroszországot.

– írta szerda este a BBC. Az ukrán külügyminisztérium azzal indokolta a lépést, hogy az „eszkalálódó orosz agresszió” miatt a konzuli szolgálat kevés segítséget tud nyújtani az állampolgároknak. Az ukránok Oroszország legnagyobb kisebbségének számítanak, becslések szerint mintegy kétmillióan telepedtek le állandó jelleggel, kétmillióan pedig (részben illegális) vendégmunkásokként élnek a szülőhazájukra fenekedő szomszédban. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, az oroszországi ukránok többségében orosz anyanyelvűek, és több százezren a 2014-es háború elől menekültek Kelet-Ukrajnából (azaz lehet, hogy a kijevi vezetés nem pont rájuk gondolt)

Kedden Volodomir Zelenszkij államfő bejelentette, hogy maximum egy éves szolgálatra behívják a tartalékosokat, és az ukrán parlament szerda esti szavazása után

éjféltől Ukrajnában 30 napra bevezetik a szükségállapotot.

A kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” megyéiben, Luhanszkban és Donyeckben már 2014 óta szükségállapot van, de ezt a szerdai döntéssel az egész országra kiterjesztik. A szerda délelőtt már belengetett lépés elemei:

• bevezetik az utcai igazoltatásokat
• a kormány elrendelheti a kijárási tilalmat
• korlátozást vetnek ki az olyan sajtótermékekre, melyekről a kormány úgy véli, hogy a helyzet elmérgesítésén munkálkodnak,
• megtiltják a tartalékosoknak, hogy elhagyják az ország területét

Mint arról hétfőn írtunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a dokumentumot, amivel elismerte két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, Donyeck és Luhanszk függetlenségét, majd hosszas történelmi fejtegetést követően lényegében azt állította, Ukrajna a 2014-es forradalom után elveszítette szuverenitását, és külső, nyugati irányítás alá került. A két kelet-ukrajnai szakadár terület orosz elismerése és az azonnal odavezényelt orosz „békefenntartók” alapvetően új helyzetet teremtenek a hónapok óta húzódó konfliktusban, és közelebb lökte a régiót a háborúhoz. Szerdán az interneten is szintet lépett a 2014 óta folyó kiberháború: Túlterheléses támadás bénított meg több ukrán kormányzati honlapot; a parlament, az egészségügyi és külügyminisztérium, a biztonsági szolgálatok honlapjai, sőt, banki rendszerek is leálltak egy időre.

A háborús vészharangot – egy eredeti, bár nem biztos, hogy működő stratégiát követve hónapok óta kongató Egyesült Államok honvédelmi minisztériuma kiszivárogtatta, hogy Oroszország újabb csapatokat vezényelt az ukrán határra, és így már 150 ezer főt tesz ki a nem helyőrségekhez tartozó, egy esetleges támadásra bevethető katonák száma. A BBC-nek nyilatkozó tisztviselő szerint miközben hétfőn még csak a csapatok 50 százaléka volt harckészültségben, ez szerdára 80 százalékra nőtt, azaz Oroszország „teljesen felkészült az offenzívára, melyet bármikor megindíthat”.

Rácz András, a posztszovjet térséggel foglalkozó biztonságpolitikai elemző a Telexnek azt fejtegette, hogy a jelenlegi helyzetben az lenne a legjobb (=legbékésebb) forgatókönyv, hogy Putyin ráülne az eddigi eredményeire, és stabilizálná a két, lényegében Oroszországhoz csatolt terület helyzetét. Azonban a hónapok óta, széles fronton felfejlődő támadó egységek (a katonai erőviszonyokról itt olvashat részletesen), illetve Putyin keddi bejelentése a bábállamok területi igényeire vonatkozóan azt vetítik előre, hogy hamarosan újabb szintre léphet a konfliktus.

Az amerikai ENSZ-nagykövet szerint egy háború korunk egyik nagy menekültválságát eredményezheti

Közben szerdán zajlott az ENSZ közgyűlése is, melyet az orosz-ukrán válság miatt hívott össze António Guterres főtitkár . A még a kedden hajnali három órakor összeülő ENSZ Biztonsági Tanácsánál is kevésebb befolyással bíró testületben Guterres drámai szavakkal ecsetelte, hogy „az elmúlt évek legsúlyosabb globális béke- és biztonsági válságát éljük át”, és mindig azt remélte, hogy „ez a pillanat soha nem jön el”. Guterres szerint el kell kerülni a további vérontást, azonnali tűzszünetet kell kihirdetni, és „vissza kell térni a párbeszéd útjára”.

Az Egyesült Államok közgyűlésen felszólaló ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield szerint ha Oroszország tovább eszkalálja a helyzetet (magyarul háborút indít), akkor az 5 millió embert foszthat meg otthonától, korunk „egyik legnagyobb menetkültválságát indítva el”.