Putyin bejelentése háborút vetíthet előre Luhanszk és Donyeck megye szakadárokon kívüli területein

„Nincsen már érvényben a kelet-ukrajnai rendezést célzó (minszki) megállapodás azután, hogy Oroszország elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokat (DNR, LNR) – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden. Az orosz elnök nyilatkozata nem volt váratlan, hiszen a hétfői elismerésből következik, hogy a két szakadár terület reintegrálását Ukrajnába így már akkor sem lehetne megvalósítani, ha Kijev akarná. Ukrajnának azonban eddig is voltak fenntartásai, egyrészt, mert nem akart közvetlenül tárgyalni a szakadárokkal, másrészt, mert elutasította, hogy széles autonómiát és külpolitikai kérdésekre is kiterjedő vétójogot adjon a két területnek a visszatérésért cserébe.

Az elnöki nyilatkozat másik része azonban nagyon konkrétan jelzi a fegyveres konfliktus kiszélesítését, amelynek esélyéről itt írtunk a hétfői bejelentés után:

„Milyen határok között ismerjük el ezeket a köztársaságokat? Elismertük őket, tehát minden dokumentumukat is, így az alkotmányaikat is, amelyekben benne van, hogy ezek az országok azokat a megyei határokat tekintik területük határainak, amelyek között Ukrajnában voltak.”

„De reméljük, hogy tárgyalás útján lehet rendezni a kérdést Kijev és a köztársaságok között” – szúrta oda az elnök az ukrán vezetésnek, amely eddig is ódzkodott a szakadárokkal való közvetlen tárgyalástól, Oroszországgal való párbeszédet követelve, mondván, Moszkva nem közvetítő, hanem a konfliktus része. „Ez azonban most lehetetlen, mert ott most fegyveres harcok folynak, és egyelőre úgy tűnik a konfliktus elmélyülhet."

A 8900 négyzetkilométeres DNR jelenleg az egykori Donyeck megye felét ellenőrzi, a 8300 négyzetkilométeres LNR szintén (a szakadár területekről, azok vezetéséről itt írtunk bővebben). Putyin kijelentése előrevetíti, hogy a szakadárok igényt tartanak további területekre, amelyek Ukrajna ellenőrzése alatt maradtak 2014 óta.

Demilitarizált Ukrajnát vár el Putyin

„Nem árulok el nagy titkot, először is el kell ismerni a Krímben és Szevasztopolban élők akaratnyilvánítását” – mondta Putyin az Ukrajnától való elszakadást kimondó 2014-es népszavazáson, amelyet a félszigeten azután tartottak meg, hogy Oroszország megszerezte a katonai ellenőrzést a terület felett.

Putyin szerint nem történt más, mint Koszovó kikiáltásánál, sőt, míg a Szerbiából kiszakadt terület függetlenségét csak parlament mondta ki, az Ukrajnától elkülönült területről népszavazáson döntöttek.

Az elnök szerint a probléma alapvető rendezéséhez az kell, hogy Ukrajna semleges állam legyen. Putyin megjegyezte, hogy bármilyen megállapodás értelmét veszíti, ha nyugatról továbbra is fegyveres támogatást kap a haderő fejlesztéséhez Ukrajna. „Legfőbb pont a mai Ukrajna bizonyos mértékű demilitarizációja."

Putyin kitért arra, nem először, hogy Ukrajna potenciálisan komoly nukleáris képességgel rendelkezik. Szavaihoz az újabb apropót Volodimir Zelenszkij hétfői kijelentései adták, amelyekben az ukrán elnök arról szólt, hogy országa valóban elgondolkodhat azon, hogy ismét atomfegyverekhez jut. Elvégre a Szovjetunió idején is volt a területén nukleáris fegyver, az ehhez szükséges ipar is rendelkezésre állt, és a Szovjetunió felbomlása után önként lemondott atomarzenáljáról, visszajuttatva azt Oroszországnak, cserébe azért, hogy az orosz fél aláírja az 1994-es Budapesti Memorandumot – Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal együtt –, amely Ukrajna területi épségét szavatolta volna.

Ezt Moszkva 2014-ben felrúgta. „Minden megvan ahhoz, hogy sokkal gyorsabban megoldják ezt, mint azokban az országokban, ahol a nulláról indulnak. Csak urándúsítás hiányzik hozzá, de ez egy technikai kérdés, Ukrajna számára megoldható."

„Már a taktikai atomfegyver megjelenése Oroszország számára stratégiai fenyegetést jelent” – jelentette ki az elnök. Az ehhez szükséges rakétára Ukrajna önerőből is hamar szert tehet, amivel Moszkva könnyedén elérhetővé válhat.

Fegyverrel is megtámogatják a szakadárokat

A törvényhozás döntése alapján orosz részről hivatalosan is elismert DNR és LNR elismerése mellett a felsőház ahhoz is hozzájárult, hogy az orosz fegyveres erőket külföldön vessék be.

„Természetesen aláírtuk a megállapodást DNR-rel és LNR-rel arról, hogy ezeknek a köztársaságoknak katonai segítséget is nyújtunk. Ott most fegyveres konfliktus zajlik. Szükség esetén teljesítjük a megállapodásból adódó kötelezettségünket.”

„Nem mondtam, hogy a fegyveres erők rögtön a nyilatkozatom után megjelennek" – mondta Putyin újságírói kérdésre. „Hogy lehet-e erővel megoldani kérdéseket, arra azt mondom, hogy miért lenne a jó mindig erőtlen? Ellenkezőleg, a jónak néha meg kell védenie magát, ebből indulunk ki.”

Az orosz külügyminisztérium közben bejelentette, hogy a diplomatái evakuálását tervezi Ukrajnából. Azt írták, hogy ezt a nagyon közeli jövőben meg fogják tenni, írja a Sky News.