Rácz András: Földi pokol jöhet Kijev ostrománál, de kizárt, hogy bevegyék az oroszok

Szabályos ostrom alá fogja venni Kijevet az orosz hadsereg, és olyan földi pokolra készülnek, ami most Mariupolt jellemzi – mondta Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója a Telex szerda esti élő műsorában.

Rácz szerint Oroszország alapvetően értette félre az ukrán nép hajlandóságát az ellenállásra, hiszen eredetileg pár napos villámháborúra készültek – azonban „életbe lépett a katonai logika, ezért nem adhatják fel a célokat, hanem módosítják a terveiket”. A kutató szerint viszont „kizárt”, hogy az orosz hadsereg be tudná venni Kijevet, ha az ukrán főváros ostrom alá kerül.

Elhúzódhat a háború, de Putyin hatalma stabil

Rácz András szerint bár Oroszország nem érte el eddig a kitűzött céljait katonai eszközökkel, ez nem jelenti azt, hogy fel is adnák a katonai eszközök alkalmazását: „Ugyanúgy katonai erővel próbálják elérni a céljaikat, viszont most ezeket az erőket másképpen használják.”

Szerdán kiszivárgott egy előzetes tervezet is egy fegyverszüneti megállapodásról, ebből Rácz szerint kiderül, mit szeretnének elérni az oroszok Ukrajnában:

• azt kérik, Ukrajna vállaljon semlegességet, és rendezzék az orosz nyelv státuszát;
• Ukrajna pedig azt szeretné, hogy kapjon biztonsági garanciákat külső országok bevonásával.

„Nagyon fontos, hogy ez ugyan csak egy tervezet, de úgy tűnik, Oroszország visszalépett a kezdeti céljaiból. Ezek eléréséhez ugyanis szükség van például a jelenlegi kormányra” – mondta Rácz. A semlegesség kérdésének rendezéséhez ugyanis módosítani kell az alkotmányt – ebben pedig úgy tűnik, partnernek tekintik Volodimir Zelenszkij elnököt és a kormányt, „nem akarják megdönteni” azt, sőt, most már „hatalmon is tartanák”.

Igaz, fontos kérdés, mennyire hihető az orosz szándék a fegyverszünetre, hiszen elképzelhető, hogy ezzel csak az időt húznák egy nagyobb offenzíva előtt. „Nagyon szeretném elhinni a valódi békeszándékot, de megértem az ukránok szkepticizmusát – mondta erről Rácz. – Korábban is volt erre két tervezet, és miközben benyújtották azokat a terveket, akkor is folyamatosan támadták Ukrajnát.”

Rácz szerint nem fognak az oroszok belemenni egy olyan fegyverszünetbe, ami arcvesztést jelentene a számukra: „Oroszország még nem ért el egy akkora települést, amit el lehet adni nagy győzelemnek, amiért megérte a sok ezer katona halála és a szankciók miatt a gazdaság összeomlása.” Ráadásul bár a hivatalos adatok szerint eddig kevesebb mint 500 orosz katona halt meg a harcokban, a valós szám Rácz szerint „ennek a tízszerese lehet” – erről pedig előbb-utóbb értesülni fog a lakosság is.

„Az afganisztáni háború idején, ahol még nem voltak olyan tömegkommunikációs eszközök, mint ma, de az állami média ott sem a valóságról számolt be, ott is értesült végül a közvélemény a valódi helyzetről – az áldozatokon keresztül.”

Látni lehet Rácz szerint, hogy a kommunikációs helyzet már Oroszországban is változik: „Az orosz állami médiába is beengednek néha kritikus hangokat – igaz, menten le is üvöltik a fejüket.” Azonban „ami egy főműsoridős esti talkshow-ban történik az állami tévében, az mind meg van komponálva, ennek úgy kellett történnie” – vélhetően egy-egy ilyen közjátékkal próbálják tompítani a feszültséget. Ez egy hosszú enyhülési, erjedési folyamat kezdete, és a következő hetekben talán megjelenhet a ‘háború’ mint kifejezés is az állami tömegkommunikációban, mondta a kutató.

Rácz szerint az orosz oligarchák kritikus megjegyzéseit nem is kontrollálja olyan szorosan a hatalom, mint a médiát – a kutató azonban azt mondta, az elit még mindig összezár Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött: „Most ér véget a háború harmadik hete, és azt gondolják, az ukránokat még fegyverekkel ki lehet kényszeríteni egy fegyverszünetre, megadásra.”

Bár az elmúlt napokban jöttek hírek arról, hogy két magas rangú titkosszolgálati tiszt is házi őrizetbe került, Rácz szerint mivel „a hierarchia alsóbb szintjén mozgó figurákról van szó”, nem tudjuk ellenőrizni a róluk keringő információk hitelességét – melyek sok esetben egy-egy Twitter-poszt alapján futnak körbe a világsajtóban: „Az orosz politika, főleg a moszkvai politika mindig is tele volt pletykákkal, amelyeknek különösebb hitelt nem adnék, Putyin hatalma stabil.”

Utalnak jelek arra, hogy az oroszok tartalékolnak

A kutató szerint ha nem sikerül tartós fegyverszünetet kötni – ami előfordulhat akkor is, ha egy esetleges fegyverszüneti megállapodást nem tartanak be –, akkor elhúzódhat a konfliktus, ennek egyik első állomása pedig Kijev ostroma lehet:

„Arra készülnek, hogy egy nagy szabályos ostrom alá vegyék a várost. Az a földi pokol, ami jellemzi most Mariupolt, és ami elérte Harkivot, az lesz Kijevben is, erre készülnek”

– mondja Rácz András. „Hogy ténylegesen lesz-e házról házra zajló ostrom, azt nem tudom megmondani, egy hárommilliós nagyvárost nem egyszerű bevenni. Csak hogy a nagyságrendet érzékeljük: a második világháború óta nem ostromolt ekkora várost senki Európában, az ostrom alá vett Szarajevó és Groznij esetében is jóval kisebb városokról beszélünk. Kijevet már most is lövik, de ha közelebb tudnak menni a fővároshoz, ugyanazt fogják csinálni, mint Mariupollal, csak sokkal nagyobban.”

A Kijev felé tartó 64 kilométeres konvojt, ami egyes információk szerint elakadt útközben, Rácz szerint már szétbontották, és felvették pozícióikat Kijev körül. „Alapvetően volt egy logisztikai probléma ekörül, de érdekes, hogy egy partikuláris eseményből mire következtetnek az emberek. Ez az információ is egyetlen Twitter-threadre alapult, és érdekes látni, hogy ez alapján következtetett az egész világsajtó arra, hogy az orosz logisztika romokban van. Holott egyáltalán nem, csak az orosz katonai logisztika vasútra épül: emiatt is haladnak jobban az orosz csapatok délen előre.

Hamis következtetés lenne azt mondani, hogy ne oldanák meg ezt a problémát és úgy általában a logisztikai rendszert. Ráadásul az, hogy most növekedni fog a harcok intenzitása, annak a következménye, hogy ezeket a problémákat megoldották.”

Rácz szerint nemcsak a hagyományos fronton, de a kibertérben is intenzíven folynak a harcok: „Nem vagyok kibervédelmi szakértő, de az NKE-n vannak kollégák, azt tudom elmondani, amit tőlük hallok: ez alapján Ukrajna egyenrangú fél Oroszországgal szemben, hiszen vannak nemzetközi partnereik.”

Ennek ellenére látványosabb most a hagyományos hadviselés – amit az oroszok főleg félig-meddig felújított szovjet eszközökkel vívnak: „Eleve sok mítosz volt az orosz haderő körül: ott van a Szu–57-es vadászrepülőgép, amit beharangozott csúcstechnikaként az orosz hadsereg – kettő darab példány van belőle, az egyiket összetörték. Ott van a T–14 Armata harckocsi, amit úgy mutattak be, mint a világ legmodernebb harckocsitípusát – körülbelül húsz, ha van belőle. Igen, van orosz szupertank, de csak nagyjából egy tucatnyi.”

Rácz szerint mindenesetre vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok az elektronika és a légierő terén tartalékolják az erejük egy részét, ha esetleg komolyabb fordulatot hozna a konfliktus. „A szárazföldi erők jelentős részét nem használják, a 29. összfegyvernemi hadsereg teljesen intakt állapotban várakozik Belarusz déli részén, és nem csinálnak semmit.” A kutató szerint elképzelhető, hogy az oroszok készülnek egy olyan forgatókönyvre, ahol esetleg a NATO is beavatkozhatna a konfliktusba – igaz, szerinte erre nincs sok esély:

„Őszintén szólva, szerintem NATO harcoló erők nem fognak Ukrajnába menni, mert az egy harmadik világháborúhoz vezet, azt pedig senki nem akarhatja. Persze számos más eszközzel aktívan segítik Ukrajnát, humanitárius segélyekkel, üzemanyaggal, Lengyelország és Csehország is aktívan kiveszi a részét ebből a régióban. De láthatjuk, hogy repüléstilalmi zónát sem fognak létrehozni Ukrajna felett. (…)

'95-ig viszont Boszniában sem vetette be magát a NATO a délszláv háborúban – aztán a szarajevói merénylet után mégis beavatkozott a konfliktusba. Hogy végül mit fog követni a NATO most, azt persze csak a háború után fogjuk megtudni.”

Kizártnak tartja, hogy az oroszok bevegyék Kijevet

Rácz beszélt a nyugati országok szankciós politikájáról is: a kutató azt hallja közgazdász kollégáitól, hogy Oroszország nem készült arra, hogy ilyen súlyos szankciókkal jöhet a Nyugat ilyen hamar: „Eszükbe sem jutott például visszavinni az országba a devizatartalékokat, hiszen arra számítottak, egy villámháborúval pár nap alatt bevehetik Ukrajnát – nem így lett. Ha hosszabb háborúra számítottak volna, már rég visszavették volna a külföldön tartott vagyonokat.”

Bár Rácz szerint „az orosz költségvetésbe továbbra is ömlik a pénz”, közép- és hosszú távon komoly problémákat okozhatnak a szankciók. „Számos nyugati cég ráadásul önmagától vonult ki a szankcióktól függetlenül – számos céget pedig azoktól függetlenül büntetnek az orosz hatóságok, legyen szó a közösségi platformokról, vagy a lízingcégekről. (…) Ha az Airbus és a Boeing nem szervizeli az orosz gépeket, azt nem lehet mással kiváltani – ki lehet ugyan húzni a külföldről lízingelt gépek alkatrészeivel, de nem sokáig.”

„Ha nem lesz utánpótlás, Oroszország nem fogja kibírni sokáig a háborút. Eleve pár napos villámháborúra készültek, nem a mostani helyzettel számoltak, dokumentumok vannak erről – de ha elindultak, végig kell vinni ezt. Beindult a katonai logika: nem feladják a célokat, hanem módosítják a terveket.”

Rácz beszélt a szerdán kiszivárgott fegyverszüneti megállapodási tervekről is: „Ez a tizenöt vagy tizenkét pont orosz interpretációban került ki, az orosz fél oldaláról szivárgott ki. Oroszország nem fog olyan megállapodásba belemenni, ami komoly arcvesztést okozna a számára. Hogy mi kerül bele ezekbe a dokumentumokba, azt a hadszíntéri fejlemények fogják meghatározni – akárcsak a háború elején, 2014 szeptemberében, ahol mindkét fegyverszüneti megállapodást Minszkben két ukrán vereség után írták alá.”

A beszélgetés végén a Telex kérdésére, miszerint be tudná-e venni az orosz hadsereg Kijevet, Rácz azt válaszolta: „Kizártnak tartom.”

Műsorunkat, ahol interjúztunk Rácz mellett Török Gábor politológussal, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel, és Varga Sára középiskolai tanárral, itt nézheti vissza: