Putyin készültségbe helyezte nukleáris elrettentő erejét, hétfőn reggel jöhet az ukrán–orosz tárgyalás

Szombaton a Youtube, most pedig a Google (ami egyébként a Youtube anyavállalata) jelentette be, hogy semmilyen orosz állami média nem hirdethet a felületeiken, írja a CNN.

Az állami média Youtube-ra feltöltött tartalmai pedig nem monetizálhatóak, tehát nem fizet értük pénzt a Google, amely tovább szigorításokat is bevezet, ha szükségesnek látja, illetve korlátozzák a tartalmaik elérhetőségét a Youtube ajánlórendszerében. A Youtube az elmúlt napokban egyébként több száz csatornát és több ezer videót törölt a felületeiről, ezek között pedig koordinált dezinformációs próbálkozások is voltak.

A Facebook és az Instagram anyacége, a Meta már pénteken bejelentette ugyanezeket a korlátozásokat, illetve figyelmeztető üzenetekkel látják el az orosz állami média bejegyzéseit. A Facebook egyébként épp mostanában jelentette be, hogy két különböző orosz dezinformációs kampányt is sikerült a nagyon korai szakaszában megállítania. Erre az oroszok részlegesen korlátozták a Facebook elérhetőségét, mondván, az amerikai cég törvénytelenül cenzúrázza őket.

A Meta ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az orosz kormány arra utasította a Facebookot, hogy fejezzék be a független tényellenőrzők munkáját és a figyelmeztető üzenetek elhelyezését négy orosz médiafelület esetében. Ezt a Meta visszautasította.

Peter Gelb, a világhírű Metropolitan Opera (Met) igazgatója bejelentette: az Ukrajnával való szolidaritás jegyében felfüggesztik az együttműködést minden olyan művésszel, szervezettel és intézettel, amely direkt támogatja Vlagyimir Putyint, vagy az orosz kormány támogatását élvezi, írja az NPR.

Gelb szerint a felfüggesztés egészen addig tart, amíg Oroszország nem fejezi be az inváziót és a gyilkolást Ukrajnában, és nem állítja vissza a korábbi rendet, illetve kárpótolja az ukrán embereket.

Azt nem konkretizálta, hogy pontosan melyik intézményekről és előadókról van szó, de az NPR szerint a nyíltan Putyin-párti, szentpétervári Mariinszkij Színházról és azok dolgozóiról lehet szó, így például Valerij Gergijev főigazgatóról és művészeti vezetőről, aki korábban vendégfőkarmester volt a Metben, illetve Anna Netrebko sztárszopránról, aki gyakran fellép a Met színpadán. A Putyinnal közismerten jó barátságot ápoló Gergijevvel egyébként a Carnegie Hall és a bécsi filharmonikusok is megszakították a kapcsolatot. Az orosz művészt otthagyta közben az ügynöke is.

Emellett három európai nagyváros polgármestere is ultimátumot adott Gergijevnek: vagy nyíltan megszakítja a kapcsolatát Putyinnal és elítéli az ukrajnai orosz inváziót, vagy búcsút inthet munkájának a müncheni és a rotterdami filharmonikusoknál, illetve a milánói Scalánál is.

Gergijevhez hasonlóan Anna Netrebko is közismerten jó viszonyt ápol Putyinnal és az orosz vezetéssel. Az operaénekes azóta jelezte: elítéli ezt a háborút, ahogy azt is, hogy arra kötelezzenek művészeket, hogy nyíltan tegyenek politikai állásfoglalást, és határolódjanak el a szülőföldjüktől. Netrebkót egyébként korábban lefotózták Donyeckben az oroszpárti szeparatista vezetővel, Oleg Carjovval, akivel együtt fogták az orosz szeparatista zászlót.

Vizsgálatot indítanak a kanadai hatóságok, ugyanis egy orosz Aeroflot-repülőgép vasárnap megsértette az orosz gépek számára aznap kihirdetett légtérzárat. Az orosz légitársaság 111-es járata Moszkvából tartott Miami felé.

„Felülvizsgáljuk az Aeroflot és a NAVCAN független légi navigációs szolgáltató magatartását, hogyan vezetett az eset a jogsértéshez. A jövőbeni jogsértések megelőzése érdekében haladéktalanul végrehajtjuk a megfelelő intézkedéseket” – közölte a kanadai közlekedésügyi hatóság a Twitteren. Omar Alghabra közlekedési miniszter még vasárnap jelentette be, hogy lezárják Kanada légterét az orosz légitársaságok gépei előtt az orosz–ukrán háború miatt.

Bár vasárnapról hétfőre virradó éjjel néhány órán át nyugalom volt az ukrán fővárosban, hétfő hajnalban ismét robbanásokat hallottak Kijevben és Harkivban is – írja ukrán jelentésekre hivatkozva a Sky News és a Guardian.

Mindeközben légiriadót rendeltek el a Kijevtől mintegy 150 kilométerre, északra fekvő Csernyihivben, írja a Kyiv Independent. A lakosokat arra kérték, jussanak el minél hamarabb a legközelebbi óvóhelyre. Az ukrán hatóságok jelentése szerint egy lakóépületbe csapódott be egy rakéta a városközpontban, ami miatt tűz ütött ki az épület alsó két szintjén, de egyelőre nem tudni sem sérültekről, sem áldozatokról.

Az amerikai vodkakészlet mindössze alig több mint 1 százalékát adják az Oroszországban gyártott márkák, de mostantól négy államban ezeket sem lehet majd kapni az állami tulajdonú italboltokban.

Hasonló akciót indított el több kanadai tartomány is, illetve a texasi kormányzó is arra kéri a vendéglátósokat, hogy hanyagolják az orosz szeszes italokat. Erről bővebben itt írtunk.

Blokkolja Oroszország területén a hírközlési felügyelet, a Roszkomnadzor azt az ukrán honlapot, amelyet épp azért hoztak létre az ukrán hatóságok, hogy információt adjanak az orosz invázió során megölt vagy fogságba esett katonák családjainak – írja a BBC.

A „Keresd a sajátjaidat” („Iscsi szvoih”) nevű tájékoztató honlapon fényképeket vagy dokumentumokat tett közzé az ukrán belügy az orosz oldalon harcoló férfiakról. Az oldalt szombaton hozták létre, hogy egy „jóakaratú gesztust tegyenek az orosz anyák felé”, mondta Olekszik Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó.

Bár ukrán jelentések szerint a háború csütörtöki kezdete óta több mint 4300 orosz katona halt meg a harcokban, az orosz hatóságok csak vasárnap ismerték el először, hogy az ő oldalukon is lettek áldozatai a harcoknak – igaz, ezekről semmilyen adatot nem közöltek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajnának az Európai Unióban lenne a helye – igaz, nem azonnal: „Idővel hozzánk fognak tartozni. Olyanok, mint mi vagyunk, és szeretnénk, ha közénk tartoznának” – mondta Von der Leyen vasárnap este az Euronews-nak adott interjújában.

„Folyamatban van például többek között Ukrajna integrálása a közös piacba. Nagyon szorosan működünk együtt például az energiaellátás terén is. Rengeteg olyan közös téma van, ahol együttműködünk, és idővel össze is fogunk tartozni.”

Persze ez nem jelenti azt, hogy az ország megkerülhetné a hosszadalmas EU-csatlakozási folyamatot, hiszen Ukrajna még be sem nyújtotta csatlakozási szándékát az Unió felé, így nem is hivatalos tagjelölt. Az elmúlt napokban azonban több ország (például Lengyelország és a balti államok) vezetői is beszéltek arról, hogy az EU-ba való felvétellel megvédhetnék Ukrajnát az orosz agressziótól.

Az EB elnöke beszélt arról is, hogy fontosnak tartja a hétfőre kitűzött béketárgyalásokat Moszkva és Kijev között, amelynek a feltételeivel is egyetért, „de a Putyin elnökbe vetett bizalom teljesen megtört és erodálódott”.

Vasárnap jelentették be, hogy az Európai Unió történetében először küld a szövetség fegyvereket egy megtámadott harmadik ország felé – igaz, egyelőre nem tudni, mennyi fegyvert kaphat Ukrajna az EU-tól. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette egy tweetben, hogy beszéltek telefonon Von der Leyennel, egyeztetésükön pedig a pénzügyi támogatások és a lehetséges uniós tagság mellett szóba kerültek „konkrét döntések” is Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséről.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint megszavazták Belaruszban, hogy atomfegyverek kerüljenek az ország területére – írja a Sky News. A Szovjetunió bukása után az ország alkotmányában rögzítették Belarusz atomfegyver-mentességét, ezt oldaná fel a vasárnapi népszavazáson megerősített alkotmánymódosítás.

A belarusz hatóságok szerint a résztvevők 65,2 százaléka mondott igent az atomfegyverekre – igaz, a nyugati államok előre jelezték, hogy nem fogják elismerni a népszavazás eredményét, hiszen az Alekszandr Lukasenko vezette rezsim a 2020-as elnökválasztást is elcsalta. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás utáni tömegtüntetéseket is csak orosz segítséggel tudták elfojtani, a Kremlre utalt Lukasenko pedig emiatt egyre többet adott fel az utóbbi hónapokban a posztszovjet ország függetlenségéből – erről itt írtunk bővebben.

A népszavazáson emellett döntöttek arról is, hogy garantálják a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük alatt elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban, sőt, Lukasenko azt is bebiztosította, hogy még két ciklusra elindulhasson elnökként – amivel akár egészen 2035-ig, azaz 81 éves koráig hatalmon maradhatna.

A Reuters korábban arról írt, hogy több helyen is tüntettek az alkotmánymódosítás miatt, egy jogvédő szervezet szerint pedig legalább 290 embert tartóztattak le a hatóságok. Az alkotmány mellett az orosz–ukrán háború ellen is demonstráltak az ország több városában, több orosz csapat ugyanis az északi fronton Belarusz felől indult meg Ukrajna és azon belül Kijev felé. Igaz, Lukasenko tagadja, hogy belarusz csapatok is átmentek volna az oroszokkal együtt a határon.

A főleg felnőtteknek szánt, erotikus fizetős tartalmakban utazó OnlyFans elkezdte törölni az orosz és belarusz fiókokat a felületén, írja a Daily Beast. A portálnak megszólaló egyik 21 éves tartalomgyártó arra panaszkodik, hogy egyik pillanatról a másikra szüntették meg a fiókját, és így elesik az egyetlen bevételi forrásától. A nő elmondása szerint több tüntetésen is részt vett, mióta Moszkvába költözött, és nem ért egyet Vlagyimir Putyin politikájával.

Az OnlyFans csak annyit reagált a portálnak, hogy megértik az érintettek felháborodását, de meg kell felelniük a vonatkozó törvénynek és előírásnak. Befagyasztották a tartalomgyártók pénzeit is, de azt ígérik, hogy azokhoz nem nyúlnak hozzá, és ha rendeződik a helyzet, ismét hozzáférhetnek az érintettek. A cég azt nyilatkozta, hogy tisztában vannak vele, hogy az érintett tartalomgyártóknak semmi közük a háborús helyzethez, de amíg Oroszországot nem kapcsolják vissza a globális pénzhálózatba, addig nem fogadnak el Oroszországból és Belaruszból új előfizetőket, ahogy a lejáró előfizetéseket sem hosszabbítják meg.

Az orosz és belarusz tartalomgyártók kifizetése főleg azután vált nehézkessé, hogy a világ vezető nagyhatalmai elfogadták azt a szankciót, hogy válasszák le Oroszországot a SWIFT-rendszerről, vagyis a nemzetközi pénzforgalomról. Hogy mi az a SWIFT-rendszer, és mivel járhat a kizárás, arról itt írtunk korábban.

A kétszeres olimpiai aranyérmes ökölvívó, Vaszilij Lomacsenko csatlakozott az ukrán haderőhöz, méghozzá a területvédelmi zászlóaljhoz, írja az ESPN. A 34 éves sportoló a háború kitörésekor Görögországba utazott, de azóta hazatért Odesszába a családjához.

A profi karrierje során 16 győzelmet (abból 11-et kiütéssel) és két vereséget összehozó Lomacsenkónak június 5-re van lekötött könnyűsúlyú mérkőzése a súlycsoport bajnokával, George Kambososszal.

Nem ő az egyetlen bokszoló, aki csatlakozott az ukrán hadsereghez az utóbbi napokban. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko már korábban bejelentette, hogy részt vesz a fegyveres harcokban, ahogy egykoron szintén profi ökölvívó testvére, Vlagyimir is tartalékos katonának állt már hetekkel ezelőtt.

„Nehéz időket” él át az ukrán hadsereg – üzente vasárnap este közzétett Facebook-posztjában az ukrán fegyveres erők vezérkara. Mint írják, az orosz csapatok „szinte minden irányból” folyamatosan céloznak rájuk, főleg Kijevnél, ahol a fővárostól délnyugatra fekvő Vaszilkiv katonai repülőterénél zajlanak a harcok tüzérségi csapásokkal.

A BBC azt írja, a legfrissebb jelentések szerint az orosz csapatok elfoglalták a Mariupoltól nyugatra fekvő Berdjanszk városát – ezt orosz jelentések szerint már vasárnap délután körülvették a megszállók. Ukrán jelentések szerint viszont sikeresen vertek vissza egy támadást az ország második legnagyobb városa, Harkiv ellen. Legutóbb vasárnap délután írtunk részletesen az orosz támadás állásairól.

Hetekkel meghosszabbították több mint négyezer, Európában állomásozó amerikai katona szolgálati idejét, írja a CNN. Van olyan egység, amelynek a következő hónapban kellett volna hazatérnie kilenc hónap szolgálat után, most azonban minden bizonnyal folytatják a hadgyakorlatozást Lengyelországban, Romániában és a balti államokban.

Eredetileg május 29-én a moszkvai Szpartak-stadionban lépett volna fel a Green Day, de az amerikai zenekar az ukrajnai orosz katonai invázió miatt lemondta a koncertet. A zenekar a közleményben azt írta, hogy tisztában vannak vele, nem a mostani a legjobb alkalom, hogy stadionkoncertet adjanak, ugyanis ennél sokkal nagyobb horderejű dolgok történnek éppen. Ettől függetlenül bíznak benne, hogy a jövőben a megfelelő helyen és időben visszatérhetnek Oroszországba.

Korábban az AJR nevű popcsapat is bejelentette, hogy lemondják az októberi moszkvai fellépésüket, illetve Nagy-Britanniában sorra törlik az orosz balett-társulatok előadásait is a háborús helyzet miatt. Közben Oroszország egyik legismertebb rapperre, az orosz vezetéssel meglehetősen kritikus Oxxxymiron lemondta telt házas moszkvai és szentpétervári koncertjeit, mert nem tud úgy szórakoztatni, hogy közben rakétákkal bombázzák Ukrajnát.

A Green Day bejelentése lavinát indíthat el, hiszen idén egy rakás európai és amerikai előadónak vagy zenekarnak – így például Iggy Popnak, az Iron Maidennek, a Judas Priestnek, a Deep Purple-nek, a Gorillaznak vagy Björknak – van lekötve fellépése Oroszországban, illetve több nagyszabású fesztivált is meghirdettek a nyárra. A Varietynek nyilatkozó iparági szakértő szerint kicsi az esély arra, hogy a nyugati előadók a közeljövőben el is menjenek ezekre a fellépésekre, mert a legtöbb helyen a kormány kifejezetten óva int attól, hogy valaki Oroszországba utazzon, ha csak nem feltétlenül szükséges, és a zenélés valószínűleg nem számít annak. Másrészt, a zenészek sem szeretnék, ha egy pillanatig is úgy tűnne, oroszországi fellépésükkel támogatják az Ukrajnát megtámadó orosz vezetést.

Hétfőtől két bankszünnapot rendelt el a Magyar Nemzeti Bank a magyar Sberbanknál a pénzintézet kérésére, írja az MNB közleménye. Az EU szanálási szervezete ugyanis bejelentette, hogy komoly fizetőképességi problémák jelentkeztek az orosz Szberbank közép-európai leányvállalatánál, az ausztriai székhelyű Sberbank Europe AG-nál. Az MNB közleménye szerint az anyabank „várhatóan nem tudja teljesíteni tartozásait”, így fizetésképtelenné válhat az orosz-ukrán háború hatása miatt.

A jegybank a helyzet miatt hétfőn és kedden áttekinti a magyar leánybank működését, állapotát, és döntést hoz a bank további sorsáról. Emiatt hétfőn és kedden a bank ügyfelei nem tudnak számlaműveleteket indítani, bankkártyájukat azonban továbbra is használhatják, és a számlájukra is érkezhet pénz. Bővebben itt írtunk az orosz hátterű bank helyzetéről.

Korábban írtunk arról, hogy Belaruszban ma éppen népszavazást tartottak egy alkotmánymódosításról, ami többek között a következő dolgokat engedné:

• Alekszandr Lukasenko 2035-ig hatalmon marad,
• leköszönése után is megmaradt a mentelmi joga,
• és engedélyezné, hogy az ország területén újra lehessenek atomfegyverek, nem sokkal azután, hogy Putyin pont ilyesmikkel riogatja a világot.

A Reuters most azt írja, hogy több helyen is tüntettek az alkotmánymódosítás miatt országban, egy jogvédő szervezet szerint legalább 290 embert letartóztattak a hatóságok. A tüntetések több városban zajlottak, a tüntetők azt skandálták, hogy „Nemet a háborúra!”, az autósok szolidaritásból dudáltak, és az emberek sárga és kék virágokat helyeztek el a földre az ukrán zászló színei előtt tisztelegve.

A Reuters megjegyzi, hogy az ilyen tüntetések elég ritkák Belaruszban, a háborúellenes tüntetések viszont már négy napja tartanak.

Az EU valamennyi tagországa egyhangúlag megállapodott arról, hogy legfeljebb három évig befogad ukrán menekülteket anélkül, hogy előzetesen menedékkérelmet kellene benyújtaniuk – közölte Nancy Faeser német belügyminiszter vasárnap. A konfliktus humanitárius szempontból várhatóan mintegy 18 millió ukrán embert érint, és mintegy négymillióan menekülnek el az országból – közölte korábban Janez Lenarcic, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos.

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az Ukrajnából menekülők száma már elérte a 368 ezret, sokan Lengyelországban, Romániában, Magyarországon, Moldovában és Szlovákiában. (BBC)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a CNN tudósítója szerint vasárnap megszavazta, hogy hétfőre összehívják a 193 tagú közgyűlés rendkívüli ülését. A fő téma Oroszország Ukrajna elleni inváziója lesz.

A 15 tagú tanács szavazásakor az öt állandó tanácstag – Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – egyike sem élhetett a vétójogával. Az Ukrajnáról szóló ülést azután indítványozták, hogy Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva invázióját. Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodtak, a maradék tizenegy képviselő pedig igennel szavazott.

Az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszakát legutóbb 1982-ben hívták össze, akkor a Golán-fennsíkon megszállt arab területeken kialakult helyzet miatt került erre sor.

A hétfői ülésről már korábban is lehetett tudni, ugyanis a francia elnöki hivatal nemrég bejelentette, hogy ezen az ülésen fogják benyújtani Macron ukrajnai tűzszünetet követelő javaslatát.

Kizárják az orosz bankvilág egy részét a legfontosabb nemzetközi banki kommunikációs rendszerből, zárolják az orosz jegybank tartalékait, és az oligarchák vagyonának is utána mennek: hosszas fenyegetőzés után a hétvégén megindult az ellencsapás a pénzvilágban is az Ukrajnában háborút indító Putyinnal szemben. Hova ütnek és kinek fáj? Ebben a cikkben részletezzük.

Az oroszok rakétákat lőttek ki a Mikolajivi nemzetközi repülőtérre, ahonnan békeidőben leginkább Isztambulba lehetett eljutni, de nem tudni, hogy pontosan mit találtak el, és mekkora a kár. Vitalij Kim, a régió államigazgatásának vezetője arról posztolt, hogy vasárnap délután légiriadó volt a városban, de senki sem sérült meg. (Suspilne)

Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el, de minimalizálni akarja a globális piacra gyakorolt hatását – mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjúban.

„Fenyegetéseket gyárt”, amikkel megpróbálja igazolni az agressziót, mondta Psaki arra, hogy Vlagyimir Putyin nyíltan atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött. Psaki hozzátette, hogy „Oroszországot nem fenyegeti sem a NATO, sem pedig Ukrajna.” (MTI)

Az Egyesült Államok és az EU által beindított, Oroszországot érintő pénzügyi szankciókról ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.

Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hogy hétfőtől felfüggeszti az összes Európába irányuló járatát, miután az Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.

„Az európai hatóságok által bevezetett légtérkorlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az összes európai célállomásra közlekedő járatát” – írja a légitársaság vasárnapi közleménye.

(MTI)

• Élőben jelentkezett be kollégánk, Mizsur András Lvivből. Lvivben és Kijevben is barikádok sora épül, helyszíni riportunkat Lvivből itt, Kijevből pedig itt olvashatják.
• Az EU-n felül több ország önállóan is úgy döntött, hogy fegyvereket küld Ukrajna megsegítésére. Kanada éjjellátókkal, sisakokkal, testpáncélokkal és gázálarcokkal segíti Ukrajnát.
• Egy több mint 5 kilométeres orosz konvoj halad Kijev felé amerikai műholdképek szerint.
• Elfogadták az EU-külügyminiszterek az EU vasárnap bejelentett szankcióit, amik hétfőn életbe is lépnek – kizárják a legfontosabb orosz bankokat a SWIFT-hálózatból, az EU 450 millió euró értékben fegyvert küld Ukrajnába, blokkolják az orosz állami propagandamédiát, és kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, de Belarusz is szankciókra számíthat.
• Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere tagadta az Associated Press neki tulajdonított szavait, miszerint a várost körbevették, és ha az oroszok átvennék a hatalmat, nem tudnák evakuálni a lakosságot.
• Egy délkelet-ukrajnai várost, Bergyanszkot elfoglalták az oroszok, eközben 352-re nőtt az ukrán civil áldozatok száma, közülük 14 gyerek.
• Vasárnap délutánig több mint 77 ezren jöttek át a magyar határon Ukrajna felől.
• A Kutyapárt a Kígyó-szigetet védő határőrök miatt szállóigévé vált mondatot, a „Baszódjatok meg!”-et festette fénnyel a budapesti orosz nagykövetség épületére.
• Az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint rakétatalálat érte Zsitomir repülőterét. A rakétákat állítólag Belaruszból indították.
• Gazdasági vonalon a BP brit olajóriás közölte, hogy megszabadul a Rosnaftban birtokolt 19,75 százalékos tulajdonrészétől, míg a világ legnagyobb szuverén vagyonalapja, a norvég eladja oroszországi eszközeit.
• A FIFA semleges pályára küldi az orosz klubcsapatok és a válogatott „hazai” mérkőzéseit.

„Elemi érdekünk nekünk magyaroknak, hogy béke legyen a térségben” – jelentette ki Kocsis Máté a Bayer showban. A Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a NATO ne keveredjen fegyveres konfliktusba Oroszországgal, mert Magyarország is a NATO tagja, és „ha ez a fegyveres konfliktus bekövetkezik, akkor nem alaptalanul mondják, hogy az a harmadik világháborút jelentheti, vagy annak lehet az előszele.”

A feszültséget ilyenkor szerinte nem fokozni kell, hanem tompítani. „Békeidőben elfér, hogy Márki-Zay Péter össze-vissza beszéljen, de most nem fér el. (…) Ez egy komolyabb dolog annál, mint ahogy ő szokott egyébként a világ dolgairól beszélni” – fogalmazott. Kocsis szerint az lenne a legjobb, ha most az ellenzéki miniszterelnök-jelölt csendben maradna, és engedné a kormány „tapasztalt, higgadt, megfontolt vezetőjét” dolgozni. Azt is mondta, hogy alávaló dolog a háborús helyzetet olcsó, közönséges politikai haszonszerzésre felhasználni. A teljes összefoglalónkat a beszélgetésről itt tudja elolvasni.

Vasárnapi műholdképen látszik, ahogy egy többszáz katonai járműből álló orosz konvoj halad nagyjából 64 kilométernyire az ukrán fővárostól, Kijev irányába – írja a Reuters egy amerikai magáncégre hivatkozva jelezve, hogy a képek hitelességét nem tudták független forrásból ellenőrizni.

A műholdképeket az a Maxar Technologies Inc. tette közzé, amely hetek óta követi az orosz erők mozgását. A cég szerint a vasárnapi felvételeken látható, az ukrajnai Ivankiv városától északkeletre haladó, több mint 5 kilométer hosszú konvojban vannak logisztikai és páncélozott járművek, többek között tankok, gyalogsági harcjárművek és önjáró lövegek, illetve üzemanyagot is szállít.

A konvojok kívül a hosztomeli Antonov repülőtér ellen a közelmúltban végrehajtott légicsapásoknak és a közelben vívott harcoknak a nyomai is látszanak.

Az ukrán belügyminisztérium vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy 352-re nőtt az orosz támadásban életüket vesztett civilek száma. Az áldozatok közül 14 gyerek. A minisztérium adatai szerint eddig 1684 civil – közülük 116 gyerek – sérült meg. (CNN)

Olekszandr Szvidlo polgármester Facebookon jelentette be, hogy az orosz hadsereg bevonult Bergyanszkba, egy délkelet-ukrajnai városba az Azovi-tenger partján.

Az üdülőhelynek is számító városban nagyjából 108 ezer ember lakik.

A polgármester az üzenetében azt írta, hogy pár órával korábban a város lakosaival együtt látta, hogy az orosz hadsereg egységei megjelennek az utcákon. Amikor ez megtörtént, megpróbált szólni mindenkinek, hogy legyen idejük biztonságba húzódniuk.

Szvidlo arról is beszélt, hogy nem sokkal korábban a polgármesteri irodában megjelentek katonák, akik az orosz hadsereg tagjainak azonosították magukat, és kijelentették, hogy a városadminisztrációs épületek mostantól az ő irányításuk alatt van, és arra kértek mindenkit, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a polgármester a személyzetével együtt elfogadhatatlannak tartotta, ezért elhagyták az épületet.

Ma Bergyanszk a tűzvonalban volt. Nem tudom, milyen lesz a holnap, de azt hiszem, hogy a ma este nagyon, nagyon nehéz lesz

– mondta a polgármester.

Katonák Bergyanszk utcáin:

Az ukrán fővárosban barikádokat, lövészárkokat, ellenőrző pontokat állítottak fel a másfél napos kijárási tilalom alatt. Szombat délutánra az utcákról eltűnt az addig sem túl intenzív élet, a képet egyre inkább a sárga szalagos felkelővé alakult fegyveres civil határozta meg. Kijevi helyszíni riportunk.

Szegeden vasárnap délután 17 órától az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt tiltakoztak a Dóm téren, a Holodomor emlékműnél.

A Dóm mellett korábban több nemzet, így a lengyelek, az örmények, a zsidók és az ukránok súlyos tragédiáinak is emléket állítottak. A Holodomor – magyarul éhhalál – szobor, amelyet 2018 őszén avattak fel, két ungvári művész alkotása. Arra emlékeztet, hogy Ukrajna területén 1932-33 ban mintegy 7-10 millió ember pusztult el a súlyos éhínség miatt, miközben a Szovjetunió más részein is sokan haltak éhen. Az élelmiszerhiány oka Sztálin elhibázott gazdaságpolitikája, és a könyörtelen begyűjtés volt. A szovjet hatóságok kifosztották az ukrán parasztházakat, minden terményt és ennivalót elvettek az ukránoktól. 2006-ban az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely szerint ez az ukránok ellen elkövetett népirtás volt.

A tiltakozáson negyven-ötven ember jelent meg, közülük sokan hazánkban élő ukránok voltak. Többen hoztak virágot, amelyet a szobor előtti díszkerítésnél helyeztek el a meggyújtott, illetve elektromos mécsesekkel együtt. Egy középkorú hölgy a sírással küszködve mondta el rövid beszédét, amelyben értelmetlennek és érthetetlennek nevezte az ukránok elleni orosz támadást. Mint mondta, nem igaz, hogy csak katonákkal harcolnak a megszállók, mert Ukrajnában civilek, köztük gyerekek is meghaltak és megsebesültek az orosz támadásban.

A résztvevők közül néhányan kék-sárga zászlót tartva elénekelték az ukrán himnuszt. Ezután mindenki megrendülten állt, néhányan megölelték egymást, az ismerősök halkan beszélgettek.

A szervezők elmondták, hogy a tiltakozást a szegedi Nemzetiségek Háza szervezte, amellyel közösen Ukrajna Szegedi Tiszteletbeli Főkonzulátusa, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat és a Csongrád Megyei Ukránok Kulturális Egyesülete hétfőtől gyűjtést indít. Várnak pénzbeli adományokat, élelmiszert, ruhákat és minden más felajánlást is gyűjtenek az ukrajnai háború károsultjainak megsegítésére. A részletekről a Facebookon lehet tájékozódni.

Tűzszünetet és akadálymentes humanitárius hozzáférést követel Ukrajnában egy olyan határozati javaslat, amelyet Franciaország hétfőn fog benyújtani az ENSZ Biztonsági Tanácsához – írja a CNN a francia elnöki hivatal vasárnapi közleménye alapján.

Emmanuel Macron francia államfő indítványa szerint a tűzszünetnek minden béketárgyalást meg kell előznie.

Az MTI diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő délután 3 órakor ül össze NewYorkban a ukrajnai humanitárius helyzet megvitatására, a francia elnöki hivatal szerint az ülés már délelőtt el fog kezdődni holnap.

A Székesfehérváron dolgozó ukrán közösség mintegy 250 tagja tartott demonstrációt vasárnap este a Harang II. világháborús emlékműnél a hazájukban dúló háborús események miatt. A demonstrálók ukrán és angol nyelvű transzparensein egyebek között az „Állítsátok meg Putyint!”, „Dicsőség a hősöknek” szövegű feliratok voltak olvashatók, írja az MTI.

Egy férfi arról beszélt, hogy hazát és munkát találtak a szomszédos országban, Magyarországon, és kérte a magyarokat, hogy ugyanúgy támogassák őket, mint eddig, ne hagyják magára Ukrajnát.

Egy fiatal nő „az összes orosz anyához” szólt, akiknek a fiai háborúznak és ölnek, hogy állítsák le saját fiaikat. Egy másik nő azt mondta, az otthon maradt ukrán nők sem félnek, és arra készülnek, hogy fegyvert ragadnak, ha arra lesz szükség.

A Székesfehérvár belvárosában álló második világháborús emlékműnél napok óta tartanak megemlékezéseket, gyújtanak gyertyákat.