Putyin eddig csak utalt rá, most viszont már nyíltan fenyegetőzik az atommal

2022. február 27. – 18:11

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az orosz-ukrán válságban vasárnap eljutottunk oda, hogy az Ukrajna elleni nagyszabású katonai akciót néhány nappal ezelőtt elindító Vlagyimir Putyin utasítást adott Oroszország nukleáris elrettentő erejének készültségbe helyezésére.

Az orosz államfő szerint a fokozott készültség az ukrajnai invázió miatt indokolt, valamint a NATO agresszív kijelentései miatt. Utalt arra is, hogy nemcsak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen, hanem a britek például támogatják állampolgáraikat, ha az ukrán légióhoz akarnak csatlakozni. Németország pedig 100 milliárd euróval növelte hadi kiadásait.

Az AP cikke szerint egyelőre nem egyértelmű, pontosan mit ért Putyin a készültségbe helyezés alatt, hiszen egyes szárazföldi egységek, és az interkontinentális ballisztikus atomrakétákkal felszerelt orosz tengeralattjárók lényegében folyamatosan készültségben voltak az elmúlt években, évtizedekben is. Hans Kristensen amerikai nukleáris elemző szerint ha a lépés azt jelenti, hogy mondjuk atomfegyverrel felszerelt repülőgépeket állítanak készültségbe, akkor arra az USA is reagálni fog, és hasonló erőket vezényel a térségbe.

Korábban csak utalt rá

A nukleáris fegyverekkel való fenyegetéssel Putyin újra arra az útra lépett, ami a hidegháború időszakában jellemezte az akkor még kétpólusú világpolitikai rendszert. Utalás szintjén már az offenzíva megindítását bejelentő tévébeszédében is ott volt az atommal való fenyegetés, akkor úgy fogalmazott: „Aki megpróbál velünk ütközni, és még inkább megpróbál veszélyt jelenteni országunkra, népünkre, annak tudnia kell, hogy Oroszország válasza azonnali lesz, és olyan következményekkel jár, amilyeneket még soha nem tapasztaltak a történelmükben. Minden vonatkozó döntés megszületett.

Remélem, hallják, amit mondtam”

mondta csütörtök hajnalban.

Hétfői tévébeszédében pedig „megdönthetetlen bizonyítékokra” hivatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna atomfegyver előállítására készül, és ezért muszáj tennie valamit a világ és Oroszország biztonsága érdekében. „Ha Ukrajna tömegpusztító fegyverekhez jut, akkor alapvetően megváltozik a világ és Európa helyzete, és különösen a miénk, Oroszországé. Nem tehetjük meg, hogy nem ragálunk erre a valós veszélyre” – mondta. Az orosz nemzetbiztonsági tanács hétfői rendkívüli ülésén Szergej Sojgu védelmi miniszter is beszélt arról, hogy megvan a veszélye annak, hogy Ukrajna újra atomhatalommá válik.

Ukrajnának nincs atomfegyvere, és jelenleg hivatalosan nem is akar, illetve nem tud gyártani vagy beszerezni ilyen fegyvert. Az igaz, hogy tavaly tavasszal Ukrajna berlini nagykövete arról beszélt, országa fontolóra veheti atomfegyver beszerzését, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez. Andrej Melnyik már akkor úgy vélte, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavai mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez, mondta akkor a diplomata. Szerinte hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna „nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással. Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget annektálásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért ezzel egyet. Mindenesetre, ahogy korábbi fact-check cikkünkben írtuk, a berlini ukrán nagykövet korábbi nyilatkozata ellenére Ukrajna ha akarna, se tudna atomfegyvert gyártani vagy beszerezni.

Atomfegyverekkel egyébként nem nagyon szoktak fenyegetőzni a nagyhatalmak, reális opcióként pedig még kevésbé szokott felmerülni a bevetésük, hiszen ezekkel a fegyverrendszerekkel lényegében egymás foglyai, ha valaki beveti a másik ellen, az utána saját magára is brutálisan visszaütne, sőt, lényegében a ma ismert világunk szinte teljes egészének gyors pusztulásával járhatna.

Putyin bejelentéséről megkérdezték Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert is, aki arról beszélt vasárnap, ha Oroszország atomfegyverekkel támadnák meg Ukrajnát, az „katasztrófa lenne”, de szerinte ez nem törné meg az ukrán szellemet. Szerinte Putyin csak azért helyezte készültségbe Oroszország nukleáris elrettentő erejét, hogy a hétfői tárgyalások előtt nyomást gyakoroljon rájuk.

És az Egyesült Államok reakciójára sem kellett sokáig várni, „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Putyin elnök eszkalálja a háborút” – mondta a Linda Thomas-Greenfield, az USA ENSZ nagykövete. A BBC tudósítója, Gordon Corera azt írta Putyin lépéséről, hogy mindez nem jelzi a nukleáris fegyverek tényleges bevetésének szándékát, inkább csak félelemkeltésnek szánja az elnök.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!