Ukrajna berlini nagykövete szerint fontolóra vehetik atomfegyver beszerzését

2021. április 15. – 23:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez, mondta a berlini ukrán nagykövet, Andrej Melnyik a hazája térségében indított orosz csapatösszevonásról a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak adott interjúban.

Azt mondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Szerinte ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán „erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása, írja az MTI.

Úgy vélte, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavai mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez, mondta a diplomata. Szerinte hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna „nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással. Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget annektálásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért ezzel egyet.

Ahogy korábban írtuk, feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között, az ukránok inváziótól tartanak. Emögött egyrészt az oroszok által támogatott szakadárok támadásai, másrészt az orosz hadsereg csapatmozgásai is állnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint a térségbe vezényelt orosz csapatok nem jelentenek fenyegetést Ukrajnára nézve, csupán védelmi célokat szolgálnak, és addig fognak ott maradni, amíg azt Moszkva jónak látja. Emellett az orosz elnök Kijevet vádolja provokációval. A kialakult helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Ukrán katona a kelet-ukrajnai front közelében, Gorlivkánál – Fotó: STR / AFP
Ukrán katona a kelet-ukrajnai front közelében, Gorlivkánál – Fotó: STR / AFP

Joe Biden amerikai elnök – aki csütörtökön pénzügyi szankciókat és orosz diplomaták kiutasítását jelentette be válaszul a tavaly decemberi orosz kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásba történt beavatkozásra – nemrég biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben. A NATO főtitkára és Angela Merkel német kancellár is arra kérte Putyint, hogy próbálja meg oldani a feszültséget.

Április 9-én kiderült az is, hogy az Egyesült Államok rövidesen a Fekete-tengerre küldené két hadihajóját a törökországi tengerszorosokon keresztül. Erről azonban a Politico szerint csütörtökön névtelenül nyilatkozó amerikai források azt mondták, hogy a Pentagon elvetette a tervet. Az MTI szerint a török külügyminiszter is azt mondta, szerdán értesítették őket arról, hogy mégsem küldenek amerikai hadihajókat a Fekete-tengerre, bár diplomáciai jegyzéket még nem kaptak erről.

Közben az ukrán külügyminisztérium közlése szerint Oroszország lezárná a Kercsi-szorost a külföldi katonai és kereskedelmi hajók előtt – ezzel elzárja a külvilágtól a Fekete-tenger melléktengerének számító Azovi-tenger ukrán partszakaszát. Az ukrán beszámoló szerint ez a jövő héten – egyes hírek szerint április 24-én – történne meg.

Az ukrán oldalakon és az ukrán külügyminisztérium oldalán olvasható hír szerint az orosz fél ezt félévesre tervezi és a térségben folyó hadgyakorlatával indokolja. Az orosz sajtó azonban hasonlóról egyelőre nem számolt be, az orosz külügyminisztérium oldalán sem jelent meg ilyen közlemény.

Az Azovi-tenger partján a legnagyobb ukrán város Mariupol, amelyet a 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai konfliktusban az orosz támogatást élvező szeparatista erők megpróbáltak bevenni, ám az ukrán hadsereg a támadást megakasztotta, így a 450 ezres város a szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) határán, ukrán oldalon maradt. Kikötője esetleges elvágása a külvilágtól azonban nehezebbé teheti a város életét.

Mindez egybeesik az elmúlt hetek intenzív orosz katonai mozgásával Kelet-Ukrajna határánál és az Oroszország által elcsatolt Krímben, ahová épp a Kercsi-szoroson átívelő, 2018-ban megépített hídon át juttattak páncélosokat az orosz erők. Az ukrán elnök azt sem zárta ki, hogy Moszkva akár a támadást is fontolgathatja.

A Kercsi-szoros lezárása már korábban is konfliktus forrása volt: 2018 novemberében az orosz erők 22 ukrán tengerészt és az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat két tisztjét vettek őrizetbe, amikor három, az ukrán haditengerészet kötelékébe tartozó hajóval akartak áthaladni a Kercsi-szoroson. A katonákat egy év őrizet után adták át Ukrajnának.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!