Az ukránok többsége szerint Oroszország valószínűleg megtámadja majd Ukrajnát

2021. április 09. – 14:53

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy a veszélye annak, hogy Oroszország hamarosan nagyszabású háborút indít Ukrajna ellen – így gondolja az ukránok kétharmada egy április 6–7-én, mintegy 2500 helybéli telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján.

A kutatásról az MTI is beszámolt, és azt írják, hogy a Rejting közvélemény-kutató központ végezte, az eredményt pedig pénteken hozták nyilvánosságra.

A megkérdezettek 36 százaléka magasnak minősítette annak valószínűségét, hogy Oroszország teljes körű inváziót indít Ukrajna ellen, 31 százalékuk ennek veszélyét közepesre értékelte, míg 15 százalék alacsonyra és 12 százalék válaszolta azt, hogy nem lát ilyen veszélyt.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál cikke szerint most másfélszer annyian tartanak attól, hogy az ország egészét érintheti az orosz agresszió, mint amikor 2018-ban Oroszország elfogott három ukrán hadihajót a Kercsi-szorosban, és őrizetbe vette a hajón szolgálatot teljesítő haditengerészeket. Akkor Ukrajna több térségében, csaknem az ország felében rendkívüli állapotot is bevezettek az incidens után. Az elemzők szerint a nyugati és a középső országrészben lakók most jobban tartanak a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiterjedésétől, mint a keleti és a déli régiókban élők.

Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese az lb.ua hírportálnak adott, pénteken közölt interjújában kijelentette, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus legutóbbi kiéleződése után Kijev rögtön kezdeményezte az úgynevezett normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország újabb csúcstalálkozóját, de a Kreml ezt visszautasította. Szerinte Oroszország a legutóbbi, 2019 decemberében Párizsban tartott normandiai csúcson született megállapodásokból semmit sem tartott be, kivéve a tűzszünet tető alá hozását, de még azt is folyamatosan megsérti. Hozzátette, hogy ezért most hármas, ukrán–német–francia megbeszélést terveznek.

Zsovka szerint ugyanakkor a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport továbbra is tart üléseket, a normandiai négyek pedig tanácsadói szinten egyeztetnek. Úgy látja azonban, hogy Moszkva ezeket a tárgyalásokat szándékosan „nem konstruktív” mederbe tereli.

Egyre több a katona, hadihajókat küld a Fekete-tengerre az Egyesült Államok

A Donyec-medencei konfliktus egyre inkább éleződni látszik, miután folyamatosan növekszik a katonák száma az orosz–ukrán határon, illetve március végén meghalt négy ukrán katona – emiatt Angela Merkel német kancellár csütörtökön fel is szólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza az orosz katonai alakulatok összevonását az orosz–ukrán határ közelében. Aggodalmát fejezte ki az összevont orosz csapatok miatt az EU és Washington is.

Pénteken kiderült az is, hogy az Egyesült Államok rövidesen a Fekete-tengerre küldi két hadihajóját a törökországi tengerszorosokon keresztül. Az egyik amerikai hadihajó április 14-én, a másik április 15-én érkezik majd a Fekete-tengerre. Visszatérésük előreláthatólag május 4-én, illetve május 5-én várható. Joe Biden amerikai elnök nemrég biztosította Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben.

Putyin álláspontja szerint a térségbe vezényelt orosz csapatok nem jelentenek fenyegetést Ukrajnára nézve, csupán védelmi célokat szolgálnak, és addig fognak ott maradni, amíg azt Moszkva jónak látja. Emellett az orosz elnök Kijevet vádolja provokációval, amivel szerinte tovább rontanak a kelet-ukrajnai háborús konfliktuson, az ukrán katonai hírszerzés viszont állítja, hogy értesüléseik szerint Oroszország a konfliktus kiterjesztésére készül Ukrajna egyéb területeire. Az indok pedig az Ukrajnában élő orosz–ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők védelme lesz.

Felmerült a napokban az ukrán elnökben az is, hogy a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba – erre Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken azt mondta, hogy Ukrajna elméleti NATO-csatalakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra néz. A szóvivő felszólította Kijevet, hogy tanúsítson felelősségteljes magatartást, és „végre lásson hozzá” a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez.