Biden pénzügyi szankciókkal és orosz diplomaták kiutasításával válaszol a kibertámadásokra

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, továbbá tíz orosz diplomatát utasít ki az országból válaszul a tavaly decemberben nyilvánosságra hozott orosz kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt beavatkozásra.

Az elnök által aláírt rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hoz, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak majd Oroszországra, ha az folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit, idézi a rendeletet az MTI. Washington ezen kívül tíz olyan oroszt utasít ki az országból, akik amerikai területen diplomáciai fedettség alatt az orosz hírszerzésnek dolgoznak.

A washingtoni szankciókra válaszul Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet. „Oroszország külügyminisztériumába meghívták az amerikai nagykövetet. További információt önökkel a megbeszélés után osztunk meg, amely az amerikai fél számára nehéz lesz” – jelentette be Marija Zaharova külügyi szóvivő egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: „Az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz.”

Lengyelország nemkívánatos személynek minősítette a varsói orosz nagykövetség három munkatársát, jelentette be csütörtök este a varsói külügyminisztérium, utalva az ország stratégiai szövetségesének tartott Egyesült Államok aznapi hasonló intézkedésére.

Mi történt decemberben?

Ahogy korábban a Telex is beszámolt róla, tavaly decemberben kiderült, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb hekkertámadása érte az amerikai kormányt. A világ egyik legfontosabb kiberbiztonsági cége,a FireEye december 8-án jelentette be, hogy egy külföldi államhoz köthető hekkerek csoportja ellopta egyes, támadáshoz is használható eszközeiket, amelyekkel az ügyfeleik védelmét szokták tesztelni.

Hamarosan kiderült, hogy a hekkertámadás nemcsak őket, hanem a fél amerikai kormányt és világszerte számos más intézményt és nagyvállalatot (köztük a Microsoftot) is érinti. A hekkertámadás fő célpontja ugyanis egy texasi informatikai cég, a SolarWinds volt, amelynek partnerei között a legtöbb minisztérium mellett a világ legnagyobb vállalatainak jó része is megtalálható.

A támadók a cég Orion nevű hálózatfelügyeleti szoftverének frissítéseibe férkőztek be, ezen keresztül hosszú hónapokon át hozzáférhettek a programot használó kormányzati intézmények és vállalatok hálózataihoz is. A támadók 18 ezer Orion-felhasználó rendszereihez szereztek hozzáférést, ám ennek csupán a töredékével éltek, tudatosan a legértékesebbnek ítélt célpontokra összpontosítottak.

„Nem tudjuk még pontosan, hogy hány áldozat van, de vélhetően bőven ezer alatt marad a számuk” – nyilatkozta pár nappal később Nemes Dániel, a FireEye magyarországi képviselőjének is tekinthető Biztributor elnöke a Telexnek. Az incidens súlyát jól jelzi, hogy a támadás nyilvánosságra kerülése előtti napon a Nemzetbiztonsági Tanács is összeült a Fehér Házban.

Az EU és a NATO is a szankciók mellett áll

A NATO közben a csütörtökön bejelentett szankciók miatt szolidaritását fejezte ki az Egyesült Államokkal. Az MTI által szemlézett közlemény szerint: Oroszország destabilizáló magatartást folytat, megsérti, illetve nem teljesíti nemzetközi kötelezettségvállalásait, továbbá beavatkozási kísérletet tesz a szövetséges országok választásaiba, széleskörű dezinformációs kampányokat indít és rosszindulatú kibertevékenységeket folytat.

A NATO a fentiek miatt felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg provokációit, oldja fel a feszültséget Ukrajna határain és az illegálisan elcsatolt Krím területén, továbbá azt is jelezte, hogy elítéli az Alekszej Navalnij elleni idegméreggel elkövetett merényletkísérletet.

Az Európai Unió csütörtökön szintén szolidaritását fejezte ki az Egyesült Államokkal. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitika főképviselője az Unió nevében kiadott közleményében aggodalmát fejezte ki az egyre gyakoribb rosszindulatú kibertevékenység miatt, amely jelentős kárt okozhat a társadalmaknak, a közös biztonságnak és a gazdaságnak is.

Az állásfoglalás szerint az infokommunikációs eszközök és hálózatok rosszindulatú használata aláássa mindazokat az előnyöket, amelyeket az internet a társadalom egésze számára nyújtani képes, valamint megmutatja, hogy néhányak készek a nemzetközi biztonság és stabilitás kockáztatására.