Az Egyesült Államok és az EU beindította Oroszországgal szemben a pénzügyi szőnyegbombázást

Legfontosabb

2022. február 27. – 22:46

Az Egyesült Államok és az EU beindította Oroszországgal szemben a pénzügyi szőnyegbombázást
Az emberek sorban állnak egy ATM automatához Szentpéterváron, Oroszországban 2022. február 27-én – Fotó: Anton Vaganov / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az eddigi legsúlyosabb pénzügyi szankciókat jelentette be Oroszországgal szemben szombaton az Egyesült Államok és az Európai Unió.
  • A korábbi fenyegetéseknek megfelelően több orosz bankot kizárnak a SWIFT nevű nemzetközi pénzügyi kommunikációs hálózatból, ami erősen megnehezíti a nemzetközi utalások lebonyolítását.
  • Ennél is fontosabb, hogy zárolni akarják az orosz jegybank külföldi vagyonát, amely az egyéb szankciók kivédésének egy fontos eszköze lett volna.
  • Emellett ígéretet tettek, hogy utánamennek az orosz oligarchák külföldi vagyonának is, bár ennek módja és potenciális sikere egyelőre homályos.
  • Hasonlóan erős szankciókat a közelmúltban csak Irán ellen hoztak, ám a teheráni rezsimet az olajexport berekesztésével is csak évek alatt sikerült kifektetni, miközben az energiaexporthoz Oroszország esetében még mindig nem mertek hozzányúlni.
  • A háború és az orosz állam finanszírozása viszont mindenképpen nehezedik, és egyesek szerint bankpánik is benne van a pakliban.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és szövetségeseik a hét elején, a donyecki és luhanszki szakadárok „független népköztársaságként” való orosz elismerésére mérsékelt, nagyrészt jelképes gazdasági szankciókkal reagáltak.

Az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása után, csütörtökön és pénteken aztán elkezdték szorongatni az orosz pénzügyi világot: a legnagyobb orosz bankokat és vállalatokat kitiltották az európai és amerikai pénzpiacokról, egy részüknek zárolták a vagyonát, súlyos technológiai exportkorlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben, valamint néhány oligarchát, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, valamint Szergej Lavrov külügyminisztert személyesen is szankcionálták.

Ám a gáz- és olajkereskedelem felmentést kapott a szankciók alól, és a többi lépés is jellemzően olyan volt, amelynek hatását csak hosszú távon érzi meg igazán Oroszország (ezekről itt írtunk részletesen).

A súlyosbodó harcok láttán szombaton ugyanakkor ledobták az eddigi legsúlyosabb szankciós csomagot, amely a korábbi fenyegetéseknek megfelelően Oroszország pénzügyi elszigetelését célozza: egyrészt újabb lépésekkel

igyekszik elvágni az orosz bankokat a globális pénzügyi világtól, másrészt a jegybank és az oligarchák vagyonának zárolásával próbálja kifacsarni Oroszország pénzügyi tartalékait.

Bár ennek a csomagnak számos fontos részlete még kidolgozás alatt áll, összeszedtük, hogy a jelenleg nyilvános információk alapján mit lehet tudni az újabb pénzügyi bombázás irányáról és potenciális hatásairól. (Az EU aztán vasárnap azt is bejelentette, hogy lezárják az uniós légteret az orosz repülőgépek előtt, beleértve az oligarchák magángépeit is, valamint az EU történetében először fegyverszállítmányt finanszíroznak egy megtámadott ország megsegítésére.)

SWIFT fellépés

A harmadik szankciós csomag leglátványosabb eleme, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból, az angol rövidítésével SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi kommunikációs rendszerből.

A közel kétszáz gazdaság 11 ezer bankját összekötő SWIFT a nemzetközi banki tranzakciók gyors és egyszerű elszámolását szolgálja, a világ bankjai jellemzően ezen a hálózaton keresztül intézik nemzetközi utalásaikat. Azaz a SWIFT-hez való hozzáférés elengedhetetlen, ha egy intézmény nagy tételben és volumenben akar pénzt mozgatni a világ körül, mert például ügyfelei olajat exportálnak távoli országokba, amelyért a fizetség külföldi bankokból érkezik.

Azaz egyszerűbben fogalmazva arról van szó, hogy egyes orosz bankokat gyakorlatilag levágnak a globális pénzügyi világ vérkeringéséről.

Amikor a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után az amerikaiak először belengették a SWIFT-kizárást Oroszországgal szemben, Alekszej Kudrin korábbi pénzügyminiszter úgy becsülte, a pénzügyi izoláció egy év alatt öt százalékkal csökkentené az orosz GDP-t. Azóta az orosz kormány állítása szerint komoly lépéseket tettek kitettségük csökkentése érdekében, így vélhetően kisebb lenne a hatás, de messze nem elhanyagolható.

A SWIFT mögött álló technológia nem lemásolhatatlan, és a nemzetközi utalásokat más módon is el lehet intézni (akár telefonon vagy emailen is), de a rendszer erejét annak globális lefedettsége adja. A rendszer tavaly napi átlag 42 millió üzenetet továbbított, becslések szerint a rendszerben résztvevő 300 orosz bank forgalma ennek egy százalékát teszi ki, azaz nagyságrendileg napi 400 ezer tranzakcióról van szó.

A VTB Bank központja Moszkvában – Fotó: Artyom Geodakyan / TASS / Getty Images
A VTB Bank központja Moszkvában – Fotó: Artyom Geodakyan / TASS / Getty Images

A SWIFT a bankközi kölcsönök elszámolásán keresztül a likviditás fenntartásában is fontos szerepet játszik. „Nem tartanám a pénzemet olyan bankban, amely nem fér hozzá a SWIFT-rendszerhez. Amint egy bank nem tud pénzt küldeni vagy fogadni más bankoktól, veszélybe kerülhet a fizetőképessége” – kommentálta a lépést Bill Ackman amerikai milliárdos befektető, aki

bankpánikot jósolt a lépés miatt Oroszországban.

Nehéz pótolni

Bár az oroszok a korábbi fenyegetések miatt már létrehoztak egy saját rendszert, ehhez 2020-ig mindössze 23 ország 400 bankja csatlakozott, és a rendszer éves szinten 13 millió üzenetet kezel, azaz eltörpül a SWIFT mellett. A belföldi átutalásokat illetően is csupán 20 százalékos az orosz rendszer (SPFS) piaci részesedése. Az alacsony szám oka, hogy technológiailag elmarad a SWIFT-től: csak hétköznapokon működik, és az üzenetek mérete erősen korlátozott (20 kilobájtban).

A globális pénzvilág működését kevéssé ismerő „geopolitikai szakértők” gyakran felhozzák azt is, hogy Kínának is van egy alternatív nemzetközi fizetési rendszere, a 2015-ben indított CIPS, amelynek elsődleges célja, hogy növelje a kínai fizetőeszköz, a jüan szerepét a nemzetközi elszámolásokban.

A CIPS ugyanakkor nem SWIFT-alternatíva. Az egyik probléma, hogy jóval szűkebb rendszerről van szó. Bár a CIPS 103 országban aktív, a tagsága jóval elmarad a SWIFT-től: a rendszerhez 75 bank csatlakozik közvetlenül, és 1280 közvetetten (azaz másokon keresztül), ezek mintegy fele kínai. A rendszer napi átlag 15 ezer tranzakciót dolgoz fel, 330-350 milliárd jüan (52-55 milliárd dollár) értékben. A SWIFT tranzakciók értékéről nincs pontos adat (a rendszer decentralizált, az elszámolás a bankok között történik), de az amerikai pénzügyminisztérium egy 2006-os dokumentumban napi 5 ezer milliárd dolláros forgalomról ír. Ez vélhetően azóta a sokszorosára nőtt.

A másik probléma az oroszok számára, hogy a CIPS a jüanelszámolások kezelésére jött létre, márpedig a jüan nemzetközi használata rendkívül korlátos, a Nemzetközi Fizetések Bankja szerint a határokon átívelő tranzakciók 2-3 százalékát teszi ki. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a jüan nem konvertibilis valuta, azaz nem lehet szabadon adni-venni és mozgatni a világban, csak erős korlátozások mellett. Emiatt az oroszok sem szeretik a jüant, ezt jelzi, hogy az orosz–kínai gázszerződés elszámolási pénzneme az euró.

Nem segít a kripto

Sok helyen felmerül az is, hogy 2022-ben már számos alternatívája van a banki átutalásnak, ott vannak rögtön a kriptovaluták, amelyekkel megkerülhető minden szankció. Ezzel a felvetéssel számos súlyos probléma van.

  • Az egyik rögtön az, hogy az orosz jegybank egy hónappal ezelőtt még a kriptovaluták betiltását pedzegette.
  • A kriptovaluták árfolyamára jellemzőek a gyors és erős kilengések, emiatt nem jó elszámolási eszközök (ezt nemrég El Salvador példája mutatta meg).
  • Az orosz kereskedelem éves szinten 500-600 milliárd dollárt mozgat meg, amely majdnem annyi, mint az összes forgalomban lévő bitcoin aktuális piaci értéke, azaz az orosz kereskedelemfinanszírozás likviditási igénye túlmutat a kriptovilág kapacitásain.
  • Nehéz elképzelni, hogy a világ nagy energiacégei – az orosz olaj és gáz vásárlói – hirtelen dollár tízmilliárdokkal megjelennek a kriptopiacon, hogy így vegyenek orosz gázt.
  • Az orosz állam nem sok mindenre tudná elkölteni a potenciális kriptovagyonát – a nyugdíjat mégsem lehet bitcoinban fizetni. A blokklánc alapú elszámolások pedig eleve lassabbak, mint a SWIFT, nem véletlen, hogy a rendszer forgalma 2021-ben 11 százalékkal nőtt.

A Wall Street Journal értesülései szerint ráadásul az amerikai kormány is érdeklődik az oroszok potenciális kriptokiútjai iránt, és elkezdte tervezgetni, hogy csapjon le újabb szankciókkal, ha a tiltólistára tett orosz bankok elkezdenek kriptovalutákban üzletelni – bár ez a kriptovaluták jellege miatt valóban sokkal nehezebb, mint bankokat szankcionálni.

Vannak hátulütői

Ezzel együtt a SWIFT-kizárás nemcsak Oroszországnak fáj. Európai uniós bankok és vállalatok 300 milliárd eurónyi vagyonnal és követelésállománnyal bírnak Oroszországban, a pénzügyi háború ezt természetesen erősen veszélybe sodorja.

A szankciók emellett fennakadásokat okozhatnak a kereskedelem nem szankcionált részét illetően is. Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy a szankciók nem emelik majd a benzinárat és az inflációt, és a német kormány is azt hangoztatta, hogy az erős energiafüggőség miatt nem lehet teljesen elszigetelni Oroszországot.

Emiatt eddig a gáz-, olaj- és élelmiszerkereskedelem (valamint az olasz kormány kérésére a luxuscikkexport) például felmentést kapott a szankciók alól, és a jelek szerint ez a SWIFT-kizárás esetén is nagyrészt így marad.

Az viszont nem világos, hogy a SWIFT-kizárás esetében ezen kivételeket hogyan tudnák kezelni. A Politico által idézett amerikai kormányzati forrás szerint a SWIFT-tel együttműködésben vizsgálják, hogy az olaj- és gázügyletek technikailag leválaszthatók-e a többi utalásról, valamint azt is, hogy melyek azok az orosz bankok, amelyek szankcionálása több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. Más szóval a pontos nevek ismeretében lehet csak megmondani majd, hogy valójában mekkora károkozásra képes a lépés.

Olaf Scholz kancellár 2022. február 22-én bejelentette, hogy Németország felfüggeszti a vitatott Északi Áramlat 2 vezetéket Oroszország ukrajnai bevonulása miatt – Fotó: Nord Stream 2 / EyePress News / AFP
Olaf Scholz kancellár 2022. február 22-én bejelentette, hogy Németország felfüggeszti a vitatott Északi Áramlat 2 vezetéket Oroszország ukrajnai bevonulása miatt – Fotó: Nord Stream 2 / EyePress News / AFP

Az olajügyleteket emellett külföldi bankokon keresztül is lehet intézni, ebből fakadóan a fő orosz bevételi forrásra továbbra sem csapnak le. Cserébe Biden ígéreteivel szemben az inflációs nyomást vélhetően emelni fogják, miután az orosz kereskedelem, főként a nyersanyagexport akadályozása az egyébként is súlyos fennakadásokkal küzdő nemzetközi ellátási láncokban is le fog csapódni.

Eléggé fájdalmas lesz-e?

A harmadik hátulütője a dolognak, hogy a fentiek miatt azért ez nem az a „pénzügyi atombomba”, mint egy teljes SWIFT-kizárás. Mint Adam Tooze gazdaságtörténész összefoglalta, a szankciók hatásával kapcsolatban fontos, hogy

  • milyen entitásokra vetik ki őket,
  • milyen elszámolási formákat és kommunikációs csatornákat érintenek,
  • valamint milyen jellegű fizetésekre vonatkoznak.

E tekintetben az eddigi legátfogóbb szankciós rendszert Iránra vetette ki az Egyesült Államok, amely mindhárom fronton párhuzamos támadást jelent. A célpontok között az összes magán és állami kereskedelmi bank és a jegybank is szerepel; a célpontokat teljesen kizárták a SWIFT-ből és az amerikai pénzügyi rendszerből; és külön figyeltek a stratégiai exporttermékek, azaz az olaj kereskedelmének elfojtására, amelynek következtében az iráni kivitel napi 2,5 millió hordóról 400 ezerre esett.

Az orosz szankciók ennél jóval gyengébbek, hiszen a SWIFT-kizárás nem teljes, és a fő exporttermékükre, a kivitel több mint kétharmadát adó energia- és élelmiszerexportra nem vonatkoznak a korlátozások.

Az iráni rezsim megtörése az orosznál jóval keményebb stratégiával is sokéves munka volt, és messze nem teljes (a felek az ukrán válság idején is tárgyalnak Bécsben egy második iráni atommegállapodásról).

Egy távolabbi probléma, hogy a SWIFT kijátszása hosszabb távon csökkenti a nyugati befolyást. A SWIFT technikailag egy több száz bank tulajdonában lévő, a politikától független belga jogi személy, amely részben pont függetlensége és a banki tulajdonlása miatt válhatott központi szereplővé a globális pénzpiacon.

Ugyan technikailag nem arról van szó, hogy a SWIFT-et Washingtonból irányítják, de az Egyesült Államoknak megvannak a jogi és politikai eszközei a kizárás kikényszerítésére. Ezek alkalmazása viszont gyengíti a SWIFT függetlenségébe és megbízhatóságába vetett (kínai és orosz részről eddig is alacsony) hitet, és hozzájárulhat az alternatív elszámolási rendszerek gyors terjedéséhez, és a SWIFT és a nyugati pénzügyi befolyás jelentőségének csökkenéséhez.

Üldözik a jegybanki vagyont

Ezzel együtt a pénzügyi szankciók súlyosak, a legnagyobb orosz bank, a csütörtök-pénteken szankcionált Szberbank elvágása az amerikai pénzügyi rendszerről máris megtette a hatását: a bank betétesei elkezdték kivenni pénzüket, a cég nemzetközi szolgáltatásai gyakorlatilag megszűntek, a szberbankos VISA-kártyák már nem működnek külföldön, a részvényárfolyama kedd és csütörtök között 38 százalékkal csökkent.

A másik, szombaton bejelentett csapásirány, a jegybank szankcionálása szintén erőteljes lépés, részletei függvényében talán a SWIFT-kizárásnál is jelentősebb.

Az Egyesült Államok, az EU, Kanada és az Egyesült Királyság közös közleménye szerint „korlátozó intézkedéseket hozunk, amelyek meggátolják az orosz központi bankot abban, hogy a szankciók hatásait aláásó módon használja fel nemzetközi tartalékait”.

Az Orosz Központi Bank székháza Moszkva belvárosában – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP
Az Orosz Központi Bank székháza Moszkva belvárosában – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

Azt egyelőre nem részletezték, hogy pontosan mik lesznek ezek az intézkedések, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy még nem volt példa egy nagy gazdaság jegybankjának szankcionálására – korábban Irán, Észak-Korea, Venezuela és legutóbb Afganisztán esetében történt hasonló. (Frissítés: az EU hivatalos közlönyében a cikk megjelenése után közzétett részletek alapján megtiltanak minden tranzakciót az orosz jegybank vagyonára vonatkozóan. Kivételt képeznek azok a tranzakciók, amelyek egy uniós tagállam vagy az EU pénzügyi biztonságának fenntartása miatt szükségesek. Ez magyarul a jegybanki vagyon zárolását jelenti.)

Az orosz jegybank az utóbbi években 630 milliárd dollár, az orosz GDP 43 százalékával egyenértékű devizatartalékot halmozott fel, részben pont azért, hogy egy ilyen helyzetben ne kerüljön veszélybe az orosz gazdaság és kereskedelem finanszírozása, legyen elég kemény valuta, ha az amerikaiak bekeményítenek.

Ugyanakkor ennek majdnem a fele, nagyjából 300 milliárd dollár külföldi számlákon és vagyoneszközökben van. Egyes becslések szerint a teljes tartalékvagyon jó negyede francia és német számlákon, 6,5 százaléka az Egyesült Államokban, 10 százaléka Japánban van. Bár Japán nem csatlakozott a súlyosabb pénzügyi szankciókhoz, az amerikai–német–francia tengelyen elérhető és

zárolható a tartalék közel harmada, amely jelentősen csökkentené az orosz jegybank képességét, hogy csökkentse a többi szankció által okozott pénzügyi felfordulás hatását.

Sőt, egyes elemzők szerint önmagában a jegybank elleni szankciók belengetése is súlyos rubeleladási hullámot és akár bankpánikot is gerjeszthet. (Frissítés: A cikk megjelenése után Japán csatlakozott a SWIFT-szankciókhoz, de a jegybank elleni szankciókhoz nem.)

Paráztatják az oligarchákat

A közlemény szerint emellett célba veszik az orosz kormányzathoz köthető gazdag oroszokat, illetve nyugati vagyonukat és a nyugati pénzügyi rendszerhez való hozzáférésüket is. Ezzel egy újonnan létrehozandó transzatlanti akciócsoportot bíznak meg, amely más kormányokkal együttműködve megpróbálja majd felkutatni az orosz elit „törvénytelen úton szerzett vagyonát”.

Régóta visszatérő érv a nyugati sajtóban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökre úgy lehetne komolyabb nyomást gyakorolni, ha elkezdik megszorongatni az orosz gazdasági elitet. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy e téren meddig merészkednek: az orosz elitből eddig jellemzően kis halakat szankcionáltak csak, miközben a nagy halak pénzéből az európai politikai elit orosz vállalatok igazgatótanácsaiba katapultáló tagjai, valamint az erős politikai lobbierővel bíró jogi és tanácsadói cégek is elég rendesen profitáltak.

Mindenesetre a közleményt sokan úgy értelmezték, hogy komolyabb hajtóvadászat indulhat az oligarchák ellen. Az első fecskeként az egyik legismertebb milliárdos oligarcha, Roman Abramovics nem sokkal később bejelentette, hogy egy alapítvány kezébe adja a londoni Chelsea futballklub irányítását.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!