Szorított az orosz bankrendszer nyakán, de a gázhoz nem mert nyúlni Amerika és az EU

• Az Egyesült Államok és az Európai Unió is új pénzügyi szankciókat jelentett be Ukrajna orosz lerohanása után, amik sokkal komolyabbak, mint az első körben meghozott intézkedések.
• Szankcionálták a legnagyobb orosz bankokat, tizenhárom orosz nagyvállalatra vetettek ki korlátozásokat, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Szergej Lavrov külügyminisztert személyesen is megcélozták.
• Elkezdték levágni Oroszországot a globális pénzügyi és technológiai hálózatokról, azonban messze nem mentek el a falig.
• A legnagyobb kérdés az maradt, hogy meglépik-e a pénzügyi atombombaként emlegetett döntést, vagyis kizárják-e Oroszországot a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyitányára, a donyecki és luhanszki szakadárok „független népköztársaságként” való elismerésére mérsékelt, nagyrészt jelképes gazdasági szankciókkal reagált az Egyesült Államok és az Európai Unió, de azt ígérték, hogy a válság mélyülése esetén Vlagyimir Putyin orosz elnök komolyabb büntetőintézkedéseket kap a nyakába.

Az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása után csütörtökön és pénteken újabb szankciókat jelentettek be, amelyek jóval komolyabbak a hét eleji lépéseknél, ám nem érintik az orosz gazdaság létfontosságú szektorait, az energiaexportot és a mezőgazdaságot.

A legnagyobb kérdés az maradt, hogy meglépik-e a pénzügyi atombombaként emlegetett döntést, vagyis kizárják-e Oroszországot a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből. Ez az egész orosz pénzügyi rendszert lekapcsolná a globális pénzügyi vérkeringésről.

Pénteken este és szombat reggel érkeztek olyan információk, hogy a korábban ellenkező országok közül is többen, például a németek is belemennének ebbe, legutóbb az ukránok azt állították, hogy már a jelentős orosz befektetésekkel rendelkező Ciprus sem zárkózna el.

Az Egyesült Államok szankcionálta a két legnagyobb orosz bankot, a Szberbankot és a VTB bankot. A VTB bankot teljesen kitiltották az amerikai bankrendszerből és vagyonát is zárolták, míg a Szberbank esetében az amerikai pénzügyi rendszerrel való üzletelést tiltották meg. Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szberbank nem tud majd dollártranzakciókat végezni.

Ez a két bank mérlegfőösszege alapján az orosz bankrendszer felét adja: a VTB részesedése 16,4 százalék a teljes orosz bankvagyonból, a Szberbanké 32,6 százalék, és minden második orosz állampolgár rendelkezik ott számlával. A bank részvényárfolyama 50 százalékkal csökkent a hírekre, és beszámolók szerint orosz és külföldi fiókjaik előtt is hosszú sorokban álltak az emberek, hogy kivegyék a pénzüket pénteken, bár a pénzintézet azt állítja, hogy (egyelőre) nem okozott komoly fennakadást működésében a lépés.

Az Egyesült Államok három további, közepes méretű orosz bankot szankcionált vagyonbefagyasztással csütörtökön, kedden pedig három másik pénzintézetet már kitiltottak az amerikai pénzügyi rendszerből.

Ezzel az amerikai pénzügyminisztérium szerint összességében az orosz bankszektor 80 százalékát érintik a szankciók.

Emellett tizenhárom orosz nagyvállalatot is korlátoztak az amerikai tőkepiacokhoz való hozzáférésben, köztük a Gazpromot és egyes leányvállalatait, valamint az orosz vasutat és a a Rosztelekom távközlési céget.

Hasonló lépéseket hozott az Európai Unió is, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a péntek hajnalban elfogadott uniós csomag az orosz bankrendszer 70 százalékát elzárja az európai pénzpiacoktól, és 100 ezer euróban maximalizálták az orosz személyek által európai bankokban újonnan elhelyezhető pénzmennyiséget.

A szankciók legnagyobb figyelmet kapott része, hogy a fentieken túl befagyasztották Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter európai, amerikai, brit és kanadai vagyonát is. Az Egyesült Államok beutazási tilalmat is elrendel velük szemben, de az EU ezt nem lépte meg, hogy a diplomácia lehetőségét fenntartsák.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője azt hangoztatta, hogy vagyonzárolás jelenleg csak két másik politikai vezető ellen van érvényben, Bassár el-Aszad szíriai és Alekszandr Lukansenko belarusz diktátor ellen. Az viszont nem világos, hogy ez pontosan mennyi pénzt érint, ha egyáltalán érint bármit is – bár a racionalitásukat az utóbbi napokban sokan megkérdőjelezték, feltehetőleg Putyin és Lavrov nem a saját nevükön lévő európai uniós vagy amerikai számlákon parkoltatja vagyonát, viszont szimbolikus jelentőségük mindenképpen van.

A VTB bankot az Egyesült Királyság is hasonló szankciókkal sújtotta, bár – vélhetően a londoni pénzügyi szektor érdekeinek védelme miatt – a britek a Szberbankig nem merészkedtek el. Viszont megtiltották az orosz nagyvállalatok és az orosz állam számára, hogy a londoni piacon bocsássanak ki kötvényeket vagy jussanak hitelhez, 50 ezer fontban korlátozták az orosz állampolgárok új bankbetéteit, és az orosz állami légitársaságot, az Aeroflotot is eltiltották a brit repterek használatától.

Technológia

A szombatig bejelentett szankciók jelentőségét az amerikai és európai pénzügyi rendszer központi szerepe, valamint a dollár és az euró globális főszerepe adja. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az orosz bankok napi 46 milliárd dollár értékben üzletelnek külföldi devizákkal, és ezen tranzakciók 80 százaléka amerikai dollárban bonyolódik.

Bár Moszkva évek óta próbálja csökkenteni kitettségét a dollár felé, az orosz kereskedelmi elszámolások fele ma is dollárban bonyolódik, harmada pedig euróban. Az euró fontosságát jelzi, hogy még az orosz–kínai gázszerződés elszámolási eszköze is az európai deviza lett.

A másik csapásirány az oroszok fejlett technológiához való hozzáférésének korlátozása volt. Bár Magyarországon bizonyos körökben máig él az orosz csúcstechnológia mítosza, valójában Oroszország a legtöbb technológiai szektorban erősen importfüggő, és például a gáz- és olajkitermelés és az olajfinomítás technológiai hátterét is nyugati és ázsiai vállalatoktól szerzik be.

Az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság erre hivatkozva a repülőgép-iparban, az energiaiparban, a kettős (katonai és civil téren is felhasználható) technológiák és a félvezetők (azaz mikrocsipek) exportjára vetett ki korlátozásokat Oroszországgal szemben. Ezek erejét növeli, hogy azokhoz ázsiai technológia-exportőrök is csatlakoztak.

Japán korábban területi vitáik rendezésében bízva nem szívesen követte az amerikai vonalat Oroszországgal szemben, a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után is csak ímmel-ámmal szankcionáltak. Kisida Fumio miniszterelnök ugyanakkor pénteken közölte, hogy a szigetország is szankcionálja az orosz pénzügyi szektort, korlátozza a potenciális katonai felhasználású technológiák és különösen a high-tech termékek, például a félvezetők exportját Oroszországba, és egyelőre meg nem nevezett orosz személyek vagyonát is befagyasztják.

A világ legjelentősebb csip-bérgyártója, a tajvani TSMC már bejelentette, hogy tiszteletben tartja az új szankciókat. A Kína részéről szintén területi agressziótól tartó Tajvan kormánya is jelezte, hogy „a demokráciák globális szövetségének tagjaként” csatlakozik az amerikai szankciókhoz „a szabadság, a demokrácia, a joguralom és az emberi jogok védelmében”.

A világ másik legfontosabb csipgyártója, Dél-Korea is közölte, hogy csatlakozik az exportkorlátozásokhoz, és a más államok által hozott szankciókat be fogja tartani. (Mint a korábbi Kína elleni szankciók esetében kiderült, az Egyesült Államok képes harmadik országbeli cégeket is eltiltani a Kínával vagy akár Oroszországgal való technológiai együttműködéstől, bár ezen szankciók hosszú távú hatása nem mindig jelentős.) A Financial Times szerint nyugati diplomaták korábban hiába próbálták rávenni Mun Dzsein dél-koreai elnököt, hogy tanúsítson egy fokkal keményebb magatartást Oroszországgal szemben

Az olaj folyik

Ennek ellenére attól nem kell tartania Putyinnak, hogy ezektől a szankcióktól fog összeomlani az orosz gazdaság. Mint Adam Tooze gazdaságtörténész kiemelte, az amerikai szankciók egyáltalán nem sújtják az orosz élelmiszer- és energiaexportot, sőt annak pénzügyi hátterét sem érintik: ameddig az orosz energiatermelők külföldi bankokon keresztül üzletelnek, nem néznek szembe akadályokkal.

Joe Biden amerikai elnök nyíltan el is ismerte sajtótájékoztatóján, hogy úgy szeretné megbüntetni Oroszországot, hogy közben az amerikai üzemanyagárak és élelmiszerárak ne nőjenek számottevően – utóbbi ugyanis tovább rontaná eleve megtépázott hazai népszerűségét. A globális energia- és élelmiszerárak azonban már az ukrán válság előtt is magasak voltak, az infláció az egész nyugati világban évtizedes rekordokat dönt. Azaz a választók pénztárcájának rövid távú védelme egyelőre erősebb motivációnak tűnik, mint a hidegháború utáni világrend legalapvetőbb elveinek védelme

A másik visszatérő mumus Németország. A Bloomberg januári cikke szerint az orosz gáztól erősen függő Németország már előre jelezte, hogy ha pénzügyi szankciók jönnek Oroszország ellen, azokat úgy vezessék be, hogy a gázbizniszt ne érintse a dolog (a korábbi körben az Északi Áramlat 2 gázvezeték beindítását felfüggesztették a németek, de az egy jövőbeli projektre vonatkozik). A Politico forrásai szerint Ausztria és Olaszország is kulcsszerepet vállalt a csütörtök éjjel elfogadott szankciók felvizezésében.

Ez nem meglepő: mint a G7 cikkéből kiderül, Európa gázellátása még a nyári szezonban (tehát a lakossági fűtés kiesése esetén) sem megoldható orosz gáz nélkül, ráadásul a gáztározókat már jellemzően tavasszal elkezdik feltölteni a téli szezonra, amihez szintén szükség lesz az orosz importra. Az olaj és vele együtt a gáz ára már szankciók nélkül, pusztán az ellátási kockázatok miatt (Ukrajna kulcsfontosságú gáztranzit-útvonal) is sokéves csúcsra ért.

Az áremelkedéstől való félelem és az alternatív csatornák hiánya miatt tehát az orosz katonák ukrajnai masírozása közben is gond nélkül folyik az orosz gáz és olaj Európába, éves szinten 60 milliárd eurós bevételt hozva az orosz rezsimnek.

De a felvizezés nem korlátozódott az energiára, Olaszország például egyes értesülések szerint a luxuscikkekre kivetendő exporttilalmat is ellenezte, Belgium pedig a drágakövek kereskedelmét féltette. Végső soron tehát Tooze értelmezésében végeredményben sikerült olyan pénzügyi szankciókkal sújtani Oroszországot, amelyek nem okoznak súlyos károkat.

Kétséges a pénzügyi atombomba

Biden a szankciókat bejelentő csütörtöki sajtótájékoztatón azt is elmondta (bár nem világos, hogy el akarta mondani, vagy csak kicsúszott), hogy meg nem nevezett európai szereplők miatt hiúsult meg Oroszország belengetett kizárása a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból, az angol rövidítésével SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből.

A SWIFT a globális pénzpiac legfontosabb kommunikációs rendszere, amely nélkül nagyon nehéz lenne nagy volumenben határokon átívelő pénzügyi tranzakciókat végrehajtani. Így a SWIFT-kizárás az egész orosz pénzügyi rendszert lekapcsolná a globális pénzügyi vérkeringésről, és az oroszok innentől csak nagy nehézségek árán tudnának pénzt mozgatni a világban. Más szóval ez lenne a pénzügyi atombomba, amellyel Joe Biden jó ideje fenyegeti Vlagyimir Putyint – és amelyet Európa annak járulékos kárai miatt nehezen tud bevetni. Erről részletesen itt írtunk>>>

A francia külügyminiszter mindenesetre nem gazdasági érdekekkel magyarázta a SWIFT-kizárás első körbeni elvetését, hanem azzal, hogy „gyorsan kellett dönteni”, és azt ígérte, lesznek még további szankciók is. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte a teljes egyetértés nincs messze, és szombatra egyre több forrás utalt erre. Az osztrák kancellár, Karl Nehammer ugyanakkor arról beszélt, hogy az oroszok kirúgása a SWIFT-ből többet ártana az Európai Uniónak, mint Oroszországnak, Moszkva pedig kínai segítséggel enyhíteni tudná a kizárás okozta problémákat. Mark Rutte holland kormányfő pedig közölte, arról nem állapodtak meg, hogy milyen orosz akció esetén hoznak egy újabb, harmadik szankciós csomagot.

Olyan elemzések is napvilágot láttak közben, amelyek szerint a kriptovaluták terjedése könnyebbé teheti az oroszok számára a pénzügyi szankciók kikerülését. Ezen érveket gyengíti ugyanakkor, hogy a kriptovaluták nem stabil árfolyamukról híresek, emiatt nem alkalmasak nemzetközi elszámolási eszköznek.

Egy másik csapásirány az orosz oligarchák személyes szankcionálása, hogy így gyakoroljanak nyomást az orosz elitre, és rajtuk keresztül Putyinra. Bár az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság számos közepes orosz oligarcha ellen hozott szankciókat, a nagyobb halakat eddig kimélték, és az eddigi információk alapján

a putyini rendszer legfőbb hasznélvezőinek nyugati vagyonát a csütörtöki és pénteki szankciók sem fenyegetik.

Az orosz kormány pedig pénteken arról beszélt, hogy a nyugati szankciók ugyan okozhatnak gondokat, de ezeken felül tudnak majd kerekedni, elsősorban úgy, hogy növelik a kereskedelmüket Ázsiával. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Moszkva az utóbbi években tudatosan csökkentette az orosz gazdaság importfüggőségét, és a legtöbb területen sikeresen elérték az önellátást (vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy az orosz gazdaság teljesítménye az utóbbi évtizedben kifejezetten gyenge volt).

A Citi a Reuters által idézett elemzői pedig úgy vélték, rövid távon az oroszok gazdasági-pénzügyi helyzete stabil, bár a szankciók hosszabb távú hatásai súlyosan visszavethetik majd az orosz gazdaságot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben péntek hajnalban egy Telegram-videóban arról beszélt:

„Meggyőzték a tegnapi szankciók Oroszországot? Halljuk az égből és látjuk a földön, hogy ez nem volt elég”.