Putyin készültségbe helyezte nukleáris elrettentő erejét, hétfőn reggel jöhet az ukrán–orosz tárgyalás

Vasárnap délután megjelent egy interjú Kijev polgármesterével, Vitalij Klicskóval, amiben elmondta, hogy a várost körbevették, és ha az oroszok átvennék a hatalmat, nem tudnák evakuálni a lakosságot. Az Associated Press interjúját mi is szemléztünk, Klicsko a hivatalos közösségi oldalain viszont tagadta, hogy ez igaz lenne. A frissítés belekerült a cikkünkbe is.

A rendőrök nem fordítanak vissza a határon senkit, ehelyett önkormányzatok által biztosított gyűjtőhelyekre viszik azokat a menekülteket, akik valamilyen okból nem tudnak a határátkelőhelyekről tovább utazni – közölte a Telex kérdésére az ORFK.

A fogadóhelyeken menekültügyi ügyintézést és élelmezési ellátást is biztosítanak az ukrajnai menekültek számára, a rendőrség közleménye szerint ezeken a helyeken az emberek „a szükséges ideig kulturált körülmények között tartózkodhatnak”.

Ahogy korábban megírtuk, információink szerint Záhonyból Mándokra viszik a magyar papírok nélkül érkező menekülteket. Ezt az információt a rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta a kérdésünkre. Annyit közöltek csupán, hogy mándoki gyűjtőpont 300 fő befogadására nyújt lehetőséget, de emellett további fogadóhelyek állnak rendelkezésre Vásárosnaményban, Tarpán, Aranyosapátiban és Fehérgyarmaton.

Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő azt nyilatkozta vasárnap az AFP-nek, hogy egy

nukleáris konfliktusnak már a gondolata is felfoghatatlan.

Dujarric arra reagált, hogy pénteken Vlagyimir Putyin készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét az ukrajnai történések, valamint a NATO szerinte agresszív fellépése miatt.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például „felelőtlen, agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését – írja az MTI.

Egyelőre még nem tiltották ki az oroszokat a 2022 november-decemberi rendezésű katari világbajnokságról, de a nemzetközi szervezet jelezte, hogy ez az opció is a későbbi lehetőségek között van.

„A FIFA mindenekelőtt szeretné megismételni, hogy elítéli az Oroszország által az ukrajnai invázió során alkalmazott erőszakot. Az erőszak soha nem megoldás, és a FIFA mélységes szolidaritását fejezi ki az Ukrajnában történtek által érintett minden embernek” – áll a FIFA vasárnap esti közleményében.

Eszerint az orosz futballválogatott és minden futballcsapat „hazai” mérkőzését – visszavonásig – semleges pályán kell játszania. Emellett nem használhatják az Oroszország nevet, a csapat az orosz labdarúgó-szövetség rövidítését, az RFU-t használhatja, illetve sem az ország zászlaja, sem a himnusza nem kaphat szerepet a mérkőzéseken. A tiltás ezzel nagyjából olyan lesz, amilyet a Nemzetközi Olimpiai Szövetség rótt ki az orosz sportolókra a doppingbortány után.

Korábban a lengyel, a cseh és a svéd futballválogatott is jelezte, hogy nem kívánnak Oroszországban játszani, majd arról adtak ki tájékoztatást, hogy egyáltalán nem hajlandók az oroszok ellen pályára lépni. Ezt a lengyel szövetség a FIFA döntése után is megerősítette, majd így tettek a csehek és a svédek is.

A FIFA döntésével párhuzamosan az angol futballszövetség jelezte, hogy a „közeljövőben” biztosan nem lépnek pályára az oroszok ellen az ukránokkal való szolidaritás jegyében.

A Police.hu oldalán publikált táblázat szerint február 27-én 16 óráig összesen 77 790 személy lépett át a határon Ukrajna felől. Az előző napok forgalma:

(Police.hu)

A Kijevtől több mint 500 kilométerre lévő Lvivben is ostromra készülnek. A barikádon büszkén lengett a kissé barkácsmódszerrel kitűzött ukrán zászló. Helyszíni riportunk itt olvasható.

Vasárnap hajnalban érkezett meg Mizsur András, a Telex újságírója és Bődey János, a Telex fotósa az Ukrajna nyugati részén, a lengyel határ közelében található, stratégiai fontosságú, nagyjából hétszázezer lakosú városba, Lvivbe. A helyszíni tapasztalatairól vasárnap este a Telex Instagram-oldalán élőben beszélgettünk Andrással. Az elhangzottakat ebben a cikkben foglaltuk össze, az adást pedig itt lehet visszanézni:

Jelenleg hat riporterrel dolgozik a Telex Ukrajnában: négyen Kijevben, ketten Lvivben számolnak be a történelmi eseményekről. Érdemes bekövetni a Telex Instagram-oldalát, ahol az ő munkájukról is osztunk meg pillanatképeket, ugyanis holnap ismét élőben kapcsoljuk Nyilas Gergelyt az ostrom alatt álló Kijebvől, amennyiben ezt a háborús helyzetben az ukrajnai internetelérés lehetővé teszi.

Dobrev Klára a Partizán vasárnap esti műsorában azt mondta, ez a háború szerinte nem Ukrajnáról szól, hanem sokkal inkább arról a birodalmi törekvésről ami Putyin fejében él. „A volt szovjet birodalmat akarja újraépíteni.” Erről szólt a DK EP-képviselője szerint Oroszország fegyveres konfliktusa Grúziával és a Krím félsziget elfoglalása, de Dobrev az orosz elnök beszédeiből is azt a hihetetlen vágyat hallja ki, hogy Putyin nagy hódítóként akar bevonulni a történelembe. „Egyszerűen átsüt rajta az a birodalmi gőg, ami szerintem igazán ijesztővé és olyanná teszi, akit meg kell állítani” – tette hozzá. „Nem gondolnám, hogy Ukrajna a végső célja.” Szerinte erre utalt az is, amikor Putyin a magyar miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón arról beszélt: a NATO bővítése helytelen és vissza kell azt csinálni.

A DK politikusa arról is beszélt, hogy Magyarországnak és az Európai Uniónak függetlenednie kell az orosz energiapiactól, mert az látszik, hogy Oroszország az energiahordozóit zsarolásra használja fel. Az ellenzéki szövetség támogatná a közös európai hadsereg felállítását, és azt is mondta Dobrev, hogy szerinte Putyin nem merte volna elindítani az ukrajnai háborút, ha Orbán az elmúlt egy évtizedben nem vétózott volna meg minden egyes döntést, ami Ukrajnát közelebb hozta volna az EU-hoz és a NATO-hoz. A teljes összefoglalónkat itt tudja elolvasni.

Oroszország ukrajnai inváziójára reagálva Norvégia szuverén vagyonalapja eladja oroszországi eszközeit, ezt a Guardian szerint vasárnap jelentette be a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre.

Az 1,3 ezer milliárd dolláros szuverén vagyonalap a világ legnagyobbja, az oroszországi eszközei (államkötvények és közel 50 vállalat részvényei) 2021 végén 2,83 milliárd dollárt értek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a A BP brit olajóriás vasárnap bejelentette, hogy megszabadul a Rosnaftban birtokolt 19,75 százalékos tulajdonrészétől. Ez azt jelenti, hogy BP már nem tulajdonosa az orosz hadsereg elsőszámú üzemanyag-ellátójának.

Ezt vasárnap jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök, írja a Reuters. Szintén vasárnapi közölte Görögország és Portugália is, hogy fegyverrel segíti Ukrajnát, míg az Európai Unió fennállása óta először élt azzal a lehetőséggel, hogy fegyverszállítmánnyal segítsen egy megtámadott országon. A hírek szerint összesen 500 millió euró értékben küldenének fegyvert az ukránoknak.

Svédország tankelhárító fegyvereket és sisakokat, pajzsokat küld a háború sújtotta országba – 1939 óta először segítve egy másik országon fegyverekkel. A svéd segélycsomag 135 000 adag ételből, 5-5000 darab sisakot, pajzsot és tankelhárító fegyverből áll. Belgium több ezer gépfegyvert és több száz tankelhárító gránátvetőt küld az országba, Németország pedig szombaton jelezte, hogy tankelhárító rakétákat küld a térségbe.

Az Aeroflot járata Moszkvából tartott volna New Yorkba, de Grönlandnál vissza kellett fordulnia. A Flightradar adatai szerint a VP-BHA jelzésű Boeing 777-es gép 14:40-es indulás helyett 15:55-kor szállt fel, és talán ez a késedelem okozta, hogy útközben belecsúsztak az orosz gépekre vonatkozó légtérzárba. Vissza kellett fordulniuk Moszkvába, így újabb orosz gép kapta meg az üzenetet.

Belaruszban népszavazás zajlik egy alkotmánymódosításról, ami többek között engedélyezné, hogy az ország területére atomfegyvereket vigyenek be.

A szavazás ténye azért lehet aggasztó, mert Belarusz volt az az ország, ahonnan az oroszok támadást indítottak Ukrajna ellen. És azért is lehet aggasztó, mert vasárnap Vlagyimir Putyin készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét az ukrajnai történések, valamint a NATO szerinte agresszív fellépése miatt.

Alekszandr Lukasenko még 2021 novemberében felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.

Az új alkotmány értelmében az államfő a jövőben már csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be az elnöki tisztséget. Korábban éppen Lukasenko kezdeményezésére népszavazáson törölték el ezt a korlátozást. Az időkorlát csak akkor lépne újra életbe, ha új elnököt választanának Belaruszban, azaz Lukasenkót még kétszer újra lehetne választani, így akár egészen 2035-ig, azaz 81 éves koráig hatalmon maradhatna.

Az új alkotmány garantálná a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük alatt elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

Az alkotmánymódosításról itt írtunk korábban.

(Al Jazeera)

Az ukrán-orosz háborút vizsgálta több szempontból a Pulzus Kutató reprezentatív felmérése, amelyet elsőként az RTL Híradója ismertetett. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 5%-a senkit nem engedne be a háború elől menekülők közül, 19% csak a magyar nemzetiségűeket, 60% mindenkit, 10% nem tudja, 6% pedig nem válaszolt a kérdésre.

Arra a kérdésre, hogy miért tört ki a háború, a magukat Fidesz-KDNP-szavazónak vallók 26%-a nem tudott választ adni, 25%-uk az Ukrajnában élő orosz nemzetiség jogos védelme volt a kirobbantó ok, és 45%-uk tartja nagyhatalmi agressziónak a háborút (a maradék 4%-ot nem részletezte az RTL). Az ellenzéki szavazók között 6% volt, aki nem tudta megmondani a háború kirobbantó okát, 5% szerint áll az orosz nemzetiség jogos védelme a háttérben, és 89%-uk tartja nagyhatalmi orosz agressziónak a konfliktust.

A válaszadók 16%-a Oroszországgal, 52%-a Ukrajnával szimpatizál a konfliktusban, 21% nem tudja, 11% nem válaszolt.

Az Európai Uniónak több millió menekült érkezésére kell felkészülnie az Ukrajnában dúló háború miatt, ezért az Európai Bizottság tervet dolgoz ki a nemzeti erőfeszítések összehangolására és a menekültek esetleges tagállamok közötti elosztására – közölte Ylva Johansson belügyi biztos az MTI szerint.

Johansson vasárnap Brüsszelben, a tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása után tartott sajtótájékoztatót. Arról beszélt, hogy az uniós bizottság a lakhelyüket elhagyni kényszerülő ukránok „tömeges beáramlása” esetén alkalmazni szükséges szabályok életbe léptetésére tesz javaslatot a tagállamok belügyminisztereinek következő, csütörtökön esedékes ülésén.

A terv az, hogy a hosszadalmas menekültügyi eljárás helyett az Ukrajnából menekültek bizonyos minimumkövetelmények mellett azonnali ideiglenes védelmet kaphassanak az EU-ban. Az irányelvet akkor alkalmaznák, ha a menedékjog iránt benyújtott kérelmek annyira megsokasodnának, hogy a szokásos eljárása túlterhelné a felelős hatóságokat.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombatról vasárnapra megduplázódott az Ukrajnából menekülő száma, az ENSZ összesítése szerint már több mint 368 ezren hagyhatták el az országot.

„Baszódjatok meg!”

– hangzott el azoknak az ukrán határőröknek a szájából az a mondat, ami bejárta az egész világot, miután egy orosz hadihajó bombázással fenyegette meg a Kígyó-szigetet őrző határőröket. (Más fordítások szerint úgy hangzik ez a mondat magyarul, hogy „menjetek a faszba”.)

Ez a mondat cirill betűkkel olvasható volt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt jóvoltából is, akik kivetítették az orosz nagykövetségre Budapest belvárosában. A párt oldalára feltöltött videóban látszódik, hogy rendőrök is próbálnak intézkedni, a vetítés szervezői pedig azzal védekeznek, hogy ez egy legális kampányesemény, amit nem kell bejelenteni kampány idején.

A videót itt lehet megnézni:

A polgármester az AP-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az ukrán fővárost körbevették az oroszok, és habár van víz, gáz, és fűtés is, gyógyszert és élelmiszert nem tudnak beszállítani.

• Lezárják az összes orosz repülőgép előtt az Európai Unió teljes légterét, az oroszok elleni szankciók egy részét az orosz támadást segítő Belaruszra is kiterjesztik, illetve az EU fegyverszállítmánnyal segíti Ukrajnát.
• Kiderült, hogy hétfőn reggel lesz Csernobil mellett ukrán–orosz tárgyalás, ami előtt az oroszok – az ukrán fél szerint – minden korábbi előzetes feltételt visszavontak.
• Orbán Viktor többek között arról beszélt a köztévének adott rendkívüli interjújában, hogy Magyarország nem tud katonákat nélkülözni más országnak.
• Megsemmisült a világ legnagyobb repülőgépe, az An-225 az orosz támadásokban, közölte az ukrán külügyminiszter.
• Törökország vasárnap háborúnak minősítette Ukrajna lerohanását.
• Több százezren tüntettek a háború ellen, Ukrajna mellett Európa nagyvárosaiban.
• Egy nap alatt duplájára nőtt az ENSZ szerin az ukrajnai menekültek száma, már 368 ezer ember menekült el a harcok elől Ukrajnából. Magyarországra is ezrek érkeztek, eddig hatvanhatan adtak be úgynevezett „menedékeskénti elismerés iránti kérelmet”, amire a legtöbb Ukrajna felől érkezőnek nincs szüksége.

Két orosz milliárdos oligarcha, Mihail Fridman és Oleg Gyeripaszka is arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a csütörtökön Ukrajna ellen indított háborút, amelyet Fridman mindkét ország népe számára tragédiának nevezett.

A Nyugat-Ukrajnában született Fridman egy levélben írta, hogy 17 éves koráig Ukrajnában élt, a szülei máig ukrán állampolgárok, akik a kedvenc városában, Lvivben élnek. Ugyanakkor élete nagy részét orosz állampolgárként élte, ott építette a vállalkozását is, és a mostani konfliktust mindkét nép számára tragédiának tartja – írja a Reuters.

Az alumínium-óriás, a RUSAL alapítója, Gyeripaszka Telegramon szólalt fel a békéért, azok után, hogy február 21-én még azt mondta, nem lesz háború.

Mizsur András a Telex újsgírójaként Bődey János fotóssal együtt jelenleg a barikádokkal körülvett Lvivből tudósít. A Telex Instagram-oldalán most élőben kérdezi őt Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője, többek között arról, hogy milyen a helyzet abban a városban, ahonnan jelenleg többezren próbálnak Lengyelország felé menekülni az orosz ostrom elől.

Szombaton is volt élő bejelentkezésünk Ukrajnából, akkor a Kijevben dolgozó kollégánk, Nyilas Gergely mesélt arról, hogy hogyan jutottak el Huszti István fotósunkkal együtt Kijevbe, és mik az eddigi tapasztalataik. Azt a beszélgetést itt lehet visszanézni:

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vasárnapi esti közleménye már hatvanhatan adtak be úgynevezett „menedékeskénti elismerés iránti kérelmet”. Vasárnap reggel ez a szám még csak tíz volt.

A Magyarország területére belépők meghatározó többsége határon túli magyar állampolgár, vagy rendelkezett a jogszerű magyarországi tartózkodás feltételeivel, így nem volt indoka elismerés iránti kérelmük benyújtásának – írja a szerv.

(MTI)

Már 368 ezer ember menekült el a harcok elől Ukrajnából az orosz invázió három nappal ezelőtti kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) összesítése szerint – írja az MTI. Ez azt jelenti, hogy a világszervezet által ismert adatok alapján egyetlen nap alatt több mint megduplázódott az ukrán menekültek száma, szombaton ugyanis még csak 150 ezer emberről számolt be Fillippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa.

A menetkület több mint fele, csaknem 200 ezer ember érkezett Lengyelországba csütörtök óta a lengyel határőrség szerint. Csak szombaton 77300 menekült érkezett Ukrajnából a lengyel határhoz, utána pedig vasárnap délelőtt 11 óráig további 44 ezret regisztráltak – közölte újságírókkal Tomasz Praga, a határőrség parancsnoka.

A többi Ukrajnából elmenekülő ember Moldovába, Magyarországra, Szlovákiába és Romániába érkezett meg. A magyar határt 62 ezren lépték át szombat éjfélig.

A UNHCR vasárnap hajnali jelentése szerint 160 ezren egyelőre Ukrajnán belül kerestek menedéket, ami nem jelenti azt, hogy később ne próbálnának meg külföldre menni. Az ENSZ-szervezet közölte: attól tart, hogy akár ötmillióra is duzzadhat az ukrajnai menekültek száma.

A Telexen a háború csütörtöki kitörése óta folyamatosan beszámolunk a hazánkba érkezők helyzetéről, helyszíni riportjainkat többek között itt, itt és itt lehet elolvasni, a magyar menekültekről szóló, Beregsuránynál készült videónkat pedig itt lehet megnézni:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy nem vár sokat az ukrán és az orosz delegáció hétfői találkozójától.

„Megmondom őszintén, mint mindig: Nem igazán hiszek ennek a találkozónak az eredményében, de próbálkozzanak csak. Hogy egyetlen ukrán állampolgárnak se legyen kétsége afelől, hogy én mint elnök, nem próbáltam megállítani a háborút, amikor még egy kis esély is volt rá” – mondta Zelenszkij.

„És amíg a mi embereink ott vannak, az elnök itt van, a vezérkari főnök itt van, a miniszterelnök itt van, a hadsereg itt van, a főparancsnok itt van. Mindannyian meg fogjuk védeni az államunkat és a határainkat” – tette hozzá.

Korábban vasárnap Jevhenyij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy helyi idő szerint hétfő reggel tárgyalásokat tartanak az orosz és az ukrán delegáció között. (CNN)

Nem sokkal ezelőtt Belaruszból indított rakétákról közölt videót az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója, Anton Herascsenko, aki később Telegramon osztotta meg, hogy a rakéták a Kijevtől 140 km-re nyugatra található Zsitomir repülőterébe csapódtak, írja a BBC. A 260 ezres város repülőtere elsősorban belföldi járatokat fogad és indít békeidőben.

Belarusz – amely ellen vasárnap szankciók bevezetését jelentette be az EU – korábban azt ígérte, hogy a hétfő reggelre, Csernobil közelébe, az ukrán-belarusz határra tervezett ukrán–orosz tárgyalásokig, illetve az ukrán delegáció hazaérkezéséig nem indít újabb légitámadást Ukrajna ellen.

A BP brit olajóriás vasárnap bejelentette, hogy megszabadul a Rosnaftban birtokolt 19,75 százalékos tulajdonrészétől. A döntéssel együtt távozik az orosz cég igazgatótanácsából a két tag, akit a BP nevez ki.

A Rosneft az ország egyik legnagyobb kőolajkitermelője, és az orosz hadsereg elsőszámú üzemanyag-ellátója. A BP-t, pontosabban a cég vezérigazgatóját, Bernard Looneyt pár napja előszedte a brit vezetés, egy krízismegbeszélésen több politikai szereplő is nyomás alá helyezte Looneyt, hogy adja fel a Rosnaft-tulajdonrészét.

A BP-nek tavaly 2,4 milliárd dolláros bevétele származott a tulajdonrészből, és 640 millió dollárnyi osztaléka keletkezett belőle.

Az orosz-ukrán válságban vasárnap eljutottunk oda, hogy az Ukrajna elleni nagyszabású katonai akciót néhány nappal ezelőtt elindító Vlagyimir Putyin utasítást adott Oroszország nukleáris elrettentő erejének készültségbe helyezésére. Bár egyelőre nem egyértelmű, pontosan mit ért Putyin a készültségbe helyezés alatt.

A nukleáris fegyverekkel való fenyegetéssel Putyin újra arra az útra lépett, ami a hidegháború időszakában jellemezte az akkor még kétpólusú világpolitikai rendszert. Utalás szintjén már az offenzíva megindítását bejelentő tévébeszédében is ott volt az atommal való fenyegetés. Részletek itt.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott az M1 csatornának vasárnap délután, a beszélgetésben többek között arról beszélt, hogy a baloldalból hiányzik a stratégiai nyugalom, a rezsicsökkentés marad, amíg ő miniszterelnök, és hogy van különbség egy messziről jött muszlim menekült és egy szomszéd kárpátaljai között. Az interjú szemléjét itt lehet elolvasni.

Eredetileg úgy volt, hogy az interjút lehet nézni a miniszterelnök Facebookján is, de egyelőre még nem került fel a videó, ez a poszt – egy idézettel belőle –, igen.

A közvéleményben már fel is merült, hogy akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilván háborús bűnös, akinek Slobodan Milošević egykori jugoszláv elnökhöz hasonlóan a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon lenne a helye. A helyzet messze nem ennyire egyszerű. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász segítségével elemeztük a kialakult helyzetet.

A Fővárosi Önkormányzat átmeneti szállások nyújtásával tud segíteni azoknak a menekülteknek, akik különben az utcán töltenék az éjszakát. Megnyílt az első 100 fő elszállásolására alkalmas befogadóhely, ahol jelenleg 41 fő tartózkodik, közöttük sok gyerek is, írja közleményében a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal.

Szükség esetén a főváros mintegy kétezer menekülő embert szállással és étkezéssel tud ellátni. A fővárosi operatív törzs az alábbi legfontosabb feladatokat szabta intézményeinek és cégeinek:

• a menekültek ellátásába bevonható szálláshelyek biztosítása, beleértve a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat, a fővárosi intézmények által biztosítható ellátást, és szükség esetén a fővárosi cégek tulajdonában lévő üdülőket is,
• szükség esetén napi háromszori étkezés biztosítása,
• a háború elől menekülő emberek fogadása és irányítása a közlekedési csomópontokon,
• a közlekedési csomópontok utasforgalmi rendjének fenntartása, biztosítása.

A menekültek fogadása és ellátása elsősorban állami feladat, a Fővárosi Önkormányzat készen áll arra, hogy a rendelkezésére álló eszközeivel segítse az Ukrajna orosz lerohanása miatt a fővárosba érkező menekültek ellátását, írják.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap újabb, Oroszország elleni szankciókat jelentett be: lezárják az EU teljes légterét az orosz repülők előtt, illetve az EU történetében először EU-s finanszírozású fegyverszállítmánnyal segítenek egy megtámadott országot. Cikkünk a témában.

Helyi idő szerint vasárnap délután 5 körül rakéták indultak Belaruszból Ukrajna felé, közölte az ukrán belügyminisztérium egyik tanácsadója a BBC szerint. A rakétákról Anton Herascsenko videót is közölt, azt írva mellé, hogy „Iszkanderek indultak Ukrajna ellen Mozir környékéről. Ez azt jelenti, hogy valahová halált hoztak... szóval ilyen tűzszünet van?”

Herascsenko videója – amennyiben valóban Belarusz felől érkező rakétákat mutat – azért bír nagy jelentőséggel, mert vasárnap délután a Belarusz határ mellé szervezték meg a hétfői ukrán–orosz tárgyalásokat, amellyel egy időben Alekszandr Lukasenko arról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy Belarusz felől nem indul támadás, sőt, minden repülő, helikopter és rakéta a földön marad az ukrán delegáció hazaérkeztéig.