Több gázról, több repülőjáratról, egy új vegyesvállalatról és az ukrán-orosz konfliktusról is tárgyalt egymással Orbán és Putyin

2022. február 01. – 19:09

Több gázról, több repülőjáratról, egy új vegyesvállalatról és az ukrán-orosz konfliktusról is tárgyalt egymással Orbán és Putyin
Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Életemben nem ültem még ilyen hosszú asztalnál, de kárpótolt a tárgyalás hossza és mélysége”

– mondta Orbán – utalva a cikk coverképében látható asztalra – a maratoni, majdnem 5 órás megbeszélés után a Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón. Aminek kezdését délután kettő óta várta a közönség, de végül csak öt után kezdődött el. Orbán hétfő este érkezett Moszkvába, majd kedden a Kremlben hivatalos megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal.

Már a sajtótájékoztató előtt kijött néhány részlet a két fél megbeszéléséről, például az orosz hírügynökség szerint Orbán a tárgyaláson arról beszélt, hogy megnyeri az áprilisi választást. „Őszintén szólva, nem tervezek távozni” – fogalmazott a magyar miniszterelnök a Kremlben. Orbán arra számít, hogy még évekig fog együttműködni Vlagyimir Putyinnal.

Orbán: Kell a több orosz gáz – Putyin: Nem lesz gond

Az Oroszország felől érkező évi 4,5 milliárd köbméter gázt – amit egy 2021-es szerződésben kötött le a kormány 10 évre előre – évi 1 milliárd köbméterrel szeretnénk növelni egy izmosabb gáztartalék kialakítása érdekében.

Fotó: Yuri Kochetkov / Pool / Reuters
Fotó: Yuri Kochetkov / Pool / Reuters

A sajtótájékoztatón Orbán elmondta, hogy orosz gáz nélkül nincs rezsicsökkentés, annak fenntartásához pedig ez a plusz évi egymilliárd köbméterre is szükség van. Örül, hogy közelebb kerültek a plusz volumen megvalósításához. Putyin pedig azt mondta, Oroszországnak nem jelent majd problémát a gázszállítás volumenének növelése, valószínűleg áprilisban végleg megegyezhetnek.

Putyin: Ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, és Ukrajna visszavenné Krímet, mi a NATO ellen fogunk harcolni?

A magyar kormányfő és az orosz elnök tizenkettedik személyes találkozójáról a felek december végén állapodtak meg, és az eseményhez az egyre viharosabb nemzetközi környezet ellenére is ragaszkodtak. 2021 második felében ugyanis a NATO által támogatott Ukrajna és Oroszország viszonya a 2014-es orosz agresszió óta nem látott mélypontra süllyedt. Ilyen háttérrel komoly szimbolikus jelentőséggel bír a tény, hogy Orbán az első NATO- és EU-tagállami vezető, aki a konfliktus legújabb elmérgesedése óta Moszkvába látogatott.

Orbán nem ment bele a sajtótájékoztatón az ukrán-orosz konfliktus megfejtésébe, csak arról beszélt, hogy Közép-Európa mindig rajta vesztett Kelet és Nyugat konfliktusain, a magyarok abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkenjen, és nehogy visszatérjen a hidegháború.

Putyin már kicsit részletesebben elmondta, mit gondol a helyzetről. Kiemelte, hogy Oroszország ígéretet kapott korábban arra, hogy a NATO nem terjeszkedik keletre, ám mégis tagok lettek a balti államok. Az USA pedig környező országokba telepített csapásmérő kapacitásokat.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Ukrajna dokumentumokban fektette le, hogy Krímet katonai eszközökkel szeretné visszaszerezni. Ha Ukrajnát felvenné tagjai közé a NATO, komoly fegyverekkel fogják felruházni az országot, és Putyin arra célzott, hogy úgy próbálják majd visszaszerezni Krímet.

Ha Ukrajnát felveszik, a NATO-val fogunk harcolni? Valaki gondolt már erre?

– tette fel a kérdést. Putyin szerint a NATO Ukrajnát csak eszközként használja Oroszországgal szemben, és a szövetség valójában nem Ukrajna biztonságát védi.

Elmondta, hogy a kormánya tanulmányozza az Egyesült Államok és a NATO válaszát, amit Oroszország biztonsági aggályaira adtak, de kijelentette, hogy éppen a fő aggályait és követeléseit figyelmen kívül hagyták. Ezek a NATO bővítésének leállítása, az orosz határ közelébe telepített csapármérő fegyverrendszerek felszámolása és az a követelésük, hogy Oroszország, illetve azok az országok, amelyek 1997 előtt is a NATO tagjai voltak, nem állomásoztathatnak „más európai országokban” olyan katonákat és katonai eszközöket, melyek 1997 előtt még nem voltak ott.

Új orosz-magyar szállítmányozási cég, orosz vakcina, repülőjárat

A sajtótájékoztatón Orbán egy új együttműködési lehetőségről is beszélt. Elmondta, hogy az ukrán-magyar határon megépült egy konténer alapú átrakodó terminál, ami Európa leggyorsabb ilyen átrakodója, és most egy új orosz-magyar közös szállítmányozási céggel használnánk ki az ebben rejlő lehetőségeket. Nagyságrendekkel növeli meg a magyar gazdaság teljesítőképességét, mondta Orbán erről. Ezt Putyin is megerősítette, hozzátette, hogy a logisztika területén vannak jó lehetőségek a két ország együttműködésében.

Fotó: Yuri Kochetkov / Pool / Reuters
Fotó: Yuri Kochetkov / Pool / Reuters

Magyarországon vakcinagyár épül, ami még idén megnyílhat, és ahol a tervek szerint az orosz Szputnyik vakcinát is gyártják majd. Az orosz elnök azt mondta a Szputnyik Light-ról is folynak már a tárgyalások a két ország között. Azon dolgoznak, hogy technikailag hogyan tudják a Szputnyik-V-t Magyarországon gyártani. A magyar miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy Putyin együttműködésével 900 ezer magyar embert tudtak beoltani orosz vakcinával.

Emellett arra kérte Orbán Putyint, hogy tegye lehetővé, hogy több közvetlen utasszállító repülőjárat jöjjön Oroszországból Magyarországra. Azt is kérte Orbán, hogy legyenek a célpontok között Jekatyerinburg és Kalinyingrád is.

A sajtótájékoztatót percről percre közvetítettük itt.

Oroszországnak imponál a magyar kormány politikája

Szijjártó Péter már a találkozó előestéjén kiemelte, hogy a jelenlegi kiélezett európai helyzetben még nem került sor csúcstalálkozóra, ezért a tárgyalásoknak az eddigieknél is nagyobb jelentősége lehet. Szintén a találkozó előtti napon a Kreml is nyilatkozott: nagyon imponál nekik, ahogy Magyarország megválasztja partnereit, és ők is nagyon fontosnak minősítették a látogatást. A találkozó politikai környezetét és előzményét ebben a cikkünkben írtuk meg részletesen.

Orbán egyébként a mostani találkozó előestéjén telefonon egyeztetett a NATO-főtitkárral, és Havasi Bertalan beszámolója szerint: „Orbán Viktor és Jens Stoltenberg áttekintették az orosz-ukrán határon kialakult biztonsági helyzetet, és hitet tettek a feszültség csökkentése, a viták párbeszéd útján történő megoldása mellett”.

Az elmúlt években számtalan kritika érte Orbánt, hogy uniós tagállami vezetőként Putyinnak asszisztálva gyengíti az EU – amúgy is csak nyomokban létező – egységét, a jelenlegi ukrán konfliktus közepette pedig a magyar ellenzék vádjai szerint egy moszkvai látogatás „a nemzeti érdekekkel ellentétes (…) és azt üzeni, hogy a NATO- és EU-tagállamok nem egységesek Putyin javaslatainak elutasításában”.

A magyar kormány ezt a bizonyos javaslatcsomagot sem kritizálta. Pedig ahogy arról korábban részletesen írtunk, Moszkva békefeltételei lényegében kiherélnék a közép- és kelet-európai NATO-tagok védelmi garanciáit, és súlyosan megsértenék a régiós országok szuverenitását. Azt azonban Orbán is tudja – és el is mondta -, hogy a konfliktus valamilyen szinten fel fog bukkanni a Putyinnal való tárgyaláson. Orbán úgy fogalmazott a találkozó előtt:

„nyilván nem tudjuk elkerülni, hogy beszéljünk az európai biztonsági helyzetről, ahol Magyarország álláspontja teljesen egyértelmű (…). Mi a békében vagyunk érdekeltek.”

De az orosz-ukrán helyzet mellett természetesen az Orbán-Putyin találkozó napirendjének legnagyobb részét az orosz-magyar viszony aktuális ügyei tették ki: a légiközlekedés fejlesztése, Paks II. engedélyezési folyamata, megnövelt gázszállítási volumen, a magyar mezőgazdasági export növelésének esélyei többek között.

Kövess minket Facebookon is!