Dobrev Klára: Nem Ukrajna Putyin végső célja, a volt szovjet birodalmat akarja újraépíteni

2022. február 27. – 20:10

Másolás

Vágólapra másolva

Nagyon rosszul éli meg Dobrev Klára, ahogy azt nézi, hogy milyen utat járt be Vlagyimir Putyin 2006 óta, amikor férjével, Gyurcsány Ferenccel vendégül látták az orosz elnököt az otthonukban Budapesten. „Minden demokrata érzelmű ember számára intő jel kell, hogy legyen, hogy hogyan megy lépésről lépésre, mindig csak egy lépéssel tovább, azon az úton, ahova nem szabadna mennie, és ott nincs megállás” – fogalmazott Dobrev a Partizán vasárnap esti műsorában.

Felidézte a DK EP-képviselője, hogy a 2008-as NATO csúcstalálkozón az orosz elnök még milyen visszafogottan és kulturáltan fogalmazott, amikor először szóba került Ukrajna NATO-tagsága. Drámai látni, hogy miként jutott el addig, amit most látunk – mondta Dobrev.

Állítja, ez a háború nem Ukrajnáról szól, hanem sokkal inkább arról a birodalmi törekvésről ami Putyin fejében él. „A volt szovjet birodalmat akarja újraépíteni.” Erről szólt Dobrev szerint Oroszország fegyveres konfliktusa Grúziával és a Krím félsziget elfoglalása, de a DK politikusa az orosz elnök beszédeiből is azt a hihetetlen vágyat hallja ki, hogy Putyin nagy hódítóként akar bevonulni a történelembe. „Egyszerűen átsüt rajta az a birodalmi gőg, ami szerintem igazán ijesztővé és olyanná teszi, akit meg kell állítani” – tette hozzá.

„Nem gondolnám, hogy Ukrajna a végső célja.”

Szerinte erre utalt az is, amikor Putyin a magyar miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón arról beszélt: a NATO bővítése helytelen és vissza kell azt csinálni. „Nagyon sok olyan mondata van Putyinnak, ami kifejezetten a nagy Szovjetunió visszaépítéséről szól.”

Függetlenedni kell az orosz energiapiactól

Dobrev Klára örül annak, hogy Orbán Viktor is megszavazta végül, hogy Oroszországot kapcsolják le a SWIFT-rendszerről, de azt várja még a magyar miniszterelnöktől, hogy állítsa le Paks 2 beruházást, utasítsa ki az országból az orosz Nemzetközi Beruházási Bankot, a Debreceni Egyetem pedig vonja vissza a díszpolgári címet Putyintól. „Egy hosszú listánk van még arról, ahol Orbán be tudná bizonyítani, hogy nemcsak a szokásos pávatáncát járja, hanem tényleg megbízható szövetséges” – fogalmazott Dobrev.

A DK EP-képviselője szerint minden ép ész érv amellett szól, hogy Magyarország mondja fel az oroszokkal kötött szerződést a paksi atomerőmű beruházásáról, mert az pénzügyileg és technológiailag is kiszolgáltatottá, politikailag zsarolhatóvá teszi hazánkat. Az atomerőmű amúgy sem oldja meg a magyar energiaellátást Dobrev szerint, ő inkább a megújuló energiaforrásokban – a nap- és szélerőművekben – hisz.

„Függetlenedni kell az orosz energiapiactól, hiszen látszik, hogy Oroszország az energiahordozóit zsarolásra használja fel.”

Dobrev azt gondolja, hogy az Európai Uniónak és benne Magyarországnak függetlenedni kell a gázellátásban is. Ehhez egy közös európai programra és komoly beruházásokra van szükség – tette hozzá. A Paks 2-be beleölt milliárdokat megújuló energiaforrásokra, és panelrekonstrukciós program fordítaná Dobrev, ez utóbbival jelentős mértékben lehetne csökkenteni szerinte az energiafelhasználást.

Orbán a két szék között a pad alá esett

Az ellenzéki szövetség támogatná a közös európai hadsereg felállítását – jelentette ki Dobrev, erről szól az Európai Egyesült Államok koncepciója is, amire a DK EP-választási kampánya épült 2019-ben. „A szuverenitásunkat nem feladjuk, hanem közösen gyakoroljuk” – mondta Dobrev a közös európai hadseregről.

A DK politikusa állítja: ha Orbán az elmúlt egy évtizedben „nem lett volna szolgálófiúja Putyinnak”, és nem vétózott volna meg minden egyes döntést, ami Ukrajnát közelebb hozta volna az EU-hoz és a NATO-hoz, Putyin nem merte volna elindítani a háborút.

„Ami az elmúlt napokban történt, az a teljes orbáni külpolitika totális kudarca”

– fogalmazott Dobrev. Orbán szerinte két szék között a pad alá esett: az egyik oldalról nem kapja meg az uniós támogatásokat, a másik oldalról pedig a szövetséges Putyin diszkvalifikálja magát a nemzetközi porondon. Dobrev arról is beszélt, hogy Orbán vezetésével Magyarország az Európai Unióban a perifériára szorult, és páriává válunk Brüsszelben, ha Orbán nem változtat a politikáján. Azt is mondta, szerinte a magyar demokráciának jót tett, hogy felfüggesztették az uniós pénzek kifizetését Magyarország számára.

Demokrataként elfogadta a választói döntést, beállt Márki-Zay mögé

Nem zárta ki, és nem is erősíti meg Dobrev Klára, hogy bármilyen szerepet vállalna Márki-Zay Péter kormányában. Azt mondta, április 3-a után tárgyalnak erről, amennyiben persze nyer az ellenzék. Azért sem indult el az EP alelnöki posztjáért újra, mert még nem látja, milyen feladata lesz itthon egy esetleges kormányváltás után, és mint fogalmazott, amúgy is jobban szeret a politika sűrűjében mozogni, mint protokolláris eseményeken részt venni. Szerinte a politikai befolyás és hatásgyakorlás ereje nem feltétlen pozíciótól függ, kellően magabiztosnak érzi magát EP-képviselőként, és kellően sokat tudna tenni kormányváltás után az EP-ben is.

Megkérdezték, hogy alkalmasnak tartja-e Márki-Zay Pétert az ellenzék vezetésére.„Demokrataként az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy elfogadja, hogy amikor egy tisztességes választásnak van egy győztese, akkor a tisztességes választás győztese az, aki mögé be kell állni” – válaszolta erre. „A többség azt mondta, hogy Márki-Zay Péter az alkalmas, és a többség azt mondta, hogy Márki-Zay Péter vezetésével megyünk neki az április 3-i választásoknak.”

„És én egy pillanatnyi hezitálás nélkül állok be mögé, és támogatom mindenben, amiben szüksége van rám.”

Az előválasztás második miniszterelnök-jelölti vitáján Dobrev még azt mondta, nem tartja alkalmasnak az akkori ellenfelét, Márki-Zay Pétert a feladatra. „A legfontosabb az az, hogy nem fontos Dobrev Klára véleménye” – mondta most a DK politikusa, miután az előválasztáson a szavazók a hódmezővásárhelyi polgármesternek szavaztak bizalmat. „Amikor megvan az előválasztás győztese, mindenki beáll mögé.”

Szóba került az ellenzék közös választási listája is, amit negyedévnyi tárgyalások és viták után, a határidő előtt egy nappal tudott leadni az ellenzéki pártszövetség. Dobrev nem gondolja, hogy annak lenne bármifajta stratégiai jelentősége, hogy mikor állt össze a lista.

„Mindenkin” – válaszolta később arra a kérdésre, hogy kin múlott, hogy nem lett meg hamarabb a lista. „Tárgyalásos alapon, nagyon kulturáltan sikerült az ellenzéknek megállapodnia” – fogalmazott a listaállítási folyamatról, de azt is mondta, 12 év Orbán-kormányzás után ő megrögzött koalícióhívő, a viták pedig nem azt mutatják, hogy döntésképtelen lenne az ellenzék, hanem így működik a demokrácia. A végén pedig az egyik legfájdalmasabb politikai döntést egy nappal a Fidesz előtt hoztuk meg – tette hozzá, Orbánék ugyanis csak szombaton adták le a listájukat.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!