Putyin készültségbe helyezte nukleáris elrettentő erejét, hétfőn reggel jöhet az ukrán–orosz tárgyalás

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter vasárnap a CNN élő műsorában azt mondta, Törökország megvizsgálta, hogy konfliktusnak vagy háborúnak számít-e Oroszország ukrajnai inváziója, és a montreux-i egyezmény alapján arra a következtetésre jutottak, hogy

„Ez egyértelműen háború.”

Az 1936-os egyezmény a török tengerszorosokon való tengeri áthaladást szabályozza, és bizonyosfokú ellenőrzést biztosít Törökország számára az olyan hadihajók áthaladása felett, amelyek az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tengert összekötő Dardanellák és a Boszporusz-szorosok felől érkeznek.

Békeidőben a fekete-tengeri országok hadihajói (bizonyos súly- és fegyverszállítási korlátozásokat betartva) előzetes diplomáciai értesítéssel áthaladhatnak a szorosokon. Háború idején azonban, ha Törökország nem áll hadban, akkor a hadviselő országok hadihajói nem használhatják a szorosokat. Az egyezmény szerint, ha Törökország háborús fél, vagy úgy ítéli meg, hogy közvetlen háborús veszély fenyegeti, lezárhatja a szorosokat a Fekete-tenger partjainál.

Van ugyanakkor a montreux-i egyezménynek vagy ugyanakkor egy olyan cikkelye, amely alapján háború idején a hadbanálló országok hadihajói számára lehetővé kell tenni azt, hogy a Fekete-tengeren lévő kiindulási bázisukra visszatérhessenek. Erre a török külügyminiszter ahogy korábban, úgy vasárnapi interjújában is külön felhívta a figyelmet.

Ukrajna korábban azután kérte Törökországtól a szorosok lezárását, hogy az orosz erők az invázió részeként partra szálltak Ukrajna fekete- és azovi-tengeri kikötőinél. Törökország azonban ennek a kérésnek a montreux-i egyezményre hivatkozva nem tett eleget.

A közösségi médiában vasárnap kezdett terjedni egy videó, amely szerint ukrán katonák megsemmisítettek egy orosz páncélos hadoszlopot a Kijev északnyugati elővárosának számító Bucsában. A felvételeket a CNN hitelesítette geolokáció segítségével.

Az egyik vasárnap reggel készült videón látható, amint az orosz oszlop nagy sebességgel halad át egy lakónegyeden Bucsa nyugati peremén. Röviddel később egy újabb videó már azt mutatta, hogy a járművek többsége összetört, néhány pedig az oldalára fordult. Az orosz katonáknak nyoma sincs a felvételeken.

Az egyik videón beszélő férfi szerint az ukrán légierő „jól végezte a dolgát”, de az nem világos, hogy a konvoj elleni támadást hogyan hajtották végre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a teljes orosz haderő kétharmadát használta fel „erre az invázióra” – mondta egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő vasárnap újságíróknak a CNN szerint. Ez „még mindig azt jelenti, hogy egyharmaddal rendelkezik Ukrajnán kívül, ami nem jelentéktelen” – folytatta a tisztviselő.

Az Egyesült Államok értékelése szerint „vasárnap reggelig” az orosz erők „több mint 320 rakétát lőttek ki”. Ezeknek a rakétáknak a többsége rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta volt.

Az orosz hatóságok négy nap alatt összesen 4124 olyan embert vettek őrizetbe, akik illegális, háborúellenes tüntetéseken vettek részt, írja a CNN egy független megfigyelő csoportnak, az OVD-Infónak a vasárnapi közleménye alapján.

Az orosz törvények szerint a nagy tüntetésekhez a tiltakozóknak engedélyt kell kérniük, amelyet legfeljebb 15, de legalább 10 nappal az esemény előtt kell benyújtani. Az engedély nélkül tüntetőkre súlyos pénzbírság, sőt bizonyos esetekben akár börtönbüntetés is kiszabható. Magánszemélyek egyéni tüntetést szervezhetnek, de nem ritka, hogy az embereket ezért is őrizetbe veszik.

Csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság arra figyelmeztette az embereket, hogy a háborúellenes tüntetéseken való részvétel illegális. Azt is közölték, hogy a résztvevők jövőjére is kihathat az, hogy bekerülnek a bűnügyi nyilvántartásába, ha elmennek egy tüntetésre és ezzel bűncselekményt követnek el.

Az alábbi, két nappal ezelőtti videón a Vice riportere arról beszélt, hogy Moszkvában őt is elvitték a rendőrök, amikor tüntetőket vettek őrizetbe, és az is látható, ahogy több az Ukrajnában vívott háború ellen tüntetőt épp a rendőrök visznek el.

Óriási tömeg gyűlt össze a német fővárosban, hogy kifejezze szolidaritását Ukrajnával, a szervezők szerint legalább félmillióan voltak, a rendőrség óvatosabban fogalmazott, de mindenképpen százezer felettre becsülte a résztvevők számát.

Szintén vasárnap Prágában hatvanezren gyűltek össze a Vencel téren:

Görögország és Portugália is bejelentette vasárnap, hogy hadianyaggal, hadfelszereléssel, humanitárius segéllyel segíti Ukrajnát az orosz hadsereg támadásával szemben. Athén ezenfelül hivatalosan tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy orosz katonai csapásokban életét vesztette az ukrajnai görög kisebbség több tagja.

Görögország a felajánlott „védelmi felszerelést” két C-130-as katonai szállítógépen juttatja el még vasárnap az Ukrajnához közeli lengyelországi pontokra még – jelentette be vasárnap Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hivatala. A szállítmány tartalmát pontosabban nem közölték – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség. Humanitárius segélyt egy külön gép szállít vasárnap Nikosz Hardaliasz helyettes védelmi miniszter kíséretében – tette hozzá a hivatal.

A Guardian ugyanakkor arról írt, hogy a görög szállítmányt hordozható rakétavetők, lőszerek és Kalasnyikovok alkotják.

Ukrajna kérésére Portugália is küld hadfelszerelést, „golyóálló mellényeket, sisakokat, éjjellátó készülékeket, kézigránátokat, különböző kaliberű lőszereket és G3 típusú géppisztolyokat” – közölte a portugál védelmi minisztérium vasárnapra virradóan. „Portugália támogatja Ukrajnát egy igazságtalan, törvénytelen és elfogadhatatlan támadással szemben” – írta közleményében Joao Cravinho védelmi miniszter.

Augusto Santos Silva külügyminiszter pedig közölte vasárnap a CNN Portugal című tévéadónak nyilatkozva, hogy országa „teljesen nyitott több ezer ukrán menekült fogadására”. (MTI)

A repülőgép a csütörtökön indított orosz támadás idején a fő állomáshelyén, a Kijev melletti Hosztomeli, más néven Antonov repülőtéren tartózkodott. Pénteken még arról írt a gépet üzemeltető Antonov vállalat, hogy a gép sértetlen, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap viszont már azt közölte, a gép megsemmisült.

Ferenc pápa a Vatikánban összegyűlt tömeg előtt „az Ukrajnában és a világ más részein történtek miatt megszakadt szívvel” azt kérte, hogy

„hallgassanak el a fegyverek, Isten a béketeremtőkkel van, nem pedig azokkal, akik erőszakot alkalmaznak”

– írja az Ansa. A pápa a háború elől menekülő civil lakosságról is beszélt:

„Ők testvéreink, sürgősen meg kell nyitni számukra a humanitárius folyosókat, be kell fogadnunk őket” – mondta. Ezután a Szent Péter téren köszöntötte a híveket, köztük sok ukrajnait, és ukránul mondta: „Dicsértessék Jézus Krisztus”.

Néhány napja Ferenc pápa böjt- és imanapot hirdetett március 2-ra Ukrajna békéjéért. Arra szólított mindenkit, hogy március másodikán, hamvazószerdán tartson böjtnapot a békéért. Különösen a hívőket bátorította, hogy azon a napon szenteljék magukat határozottan az imának és a böjtnek. „A Béke Királynője óvja meg a világot a háború őrültségétől!” – állt felhívásában.

A közös EU-s egyezményt követve a spanyol közlekedési minisztérium is bejelentette, hogy a területe felett nem repülhetnek orosz légitársaságok gépei.

Az EU-ból Németország, Olaszország, Franciaország, Románia, Litvánia, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, és már Spanyolország vezetett be légtérzárat az orosz gépek előtt. Kanada szintén vasárnap jelentett be tiltást.

(The Guardian)

Tiszabecsnél délután már nagyon sok menekült volt, ukránok és kárpátaljai magyarok egyaránt. Vannak, akik fuvart keresnek, a segítő szándékú magyarok közül sokan táblákon jelzik, ha szállást vagy fuvart kínálnak.

Egy vöröskeresztes magyar önkéntes arról beszélt, a határ másik oldalán lévő panziókat nagyon gyorsan megtöltötték az Ukrajna keletibb részeiből érkezők. Szerinte még sok olyan kárpátaljai magyar van a határ túloldalán, aki kivár, és egyelőre nem indul el, nem akarja elhagyni az otthonát. Sajnos egy-egy hiéna is lehet a segítséget kínáló autósok között.

„Nem adjuk fel területünk egyetlen centiméterét sem” – jelentette ki a Guardian szerint Dmitro Kuleba külügyminiszter vasárnap.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal korábban jelentette be, hogy hétfőn ukrán-orosz tárgyalás lesz a Pripjatynál, a belarusz-ukrán határnál.

Oroszország kezdetben azt mondta, hogy nem akar tárgyalásokat, aztán feltételekhez akarta kötni azt, hogy tárgyalni legyen hajlandó. Kuleba szerint már az önmagában „győzelem”, hogy a sorozatos katonai kudarcok után, amelyek egyes megfigyelők szerint sokkolták Vlagyimir Putyint, Oroszország lemondott a korábban támasztott feltételekről. Az ukrán külügyminiszter szerint azért kerülhet sor a tárgyalásra hétfőn, mert Belarusz beleegyezett abba, hogy „mostantól a tárgyalások lezárásáig” nem alkalmaz katonai erőt Ukrajna ellen.

„Győzni fogunk, ebben teljesen biztos vagyok”

– mondta Kuleba a vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol a Guardian tudósítása szerint kifejezetten optimista hangot ütött meg az ukrán külügyminiszter. Kuleba arról is beszélt, hogy Ukrajna népe Putyin elnökkel áll háborúban és sürgette a szövetségeseket, hogy biztosítsanak több katonai utánpótlást az Oroszország elleni harcban.

Amikor a nukleáris támadások lehetőségéről kérdezték, az ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy ha Ukrajnát atomfegyverekkel támadnák meg, az „katasztrófa lenne”, de szerinte ez nem törné meg az ukrán szellemet. Szerinte Putyin csak azért helyezte készültségbe Oroszország nukleáris elrettentő erejét, hogy tárgyalások előtt nyomást gyakoroljon.

Vasárnap délután interjút adott az M1-nek Orbán Viktor miniszterelnök. Az interjú a tervek szerint 5 óra után kerül adásba, és lehet majd nézni Orbán Facebook-oldalán és a Híradó.hu-n is.

(Híradó.hu)

Omar Alghabra, Kanada közlekedési minisztere jelentette be vasárnap, hogy mostantól Kanada légterébe nem léphetnek be Oroszország légitársaságai.

Az EU-ból Németország, Olaszország, Franciaország, Románia, Litvánia, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország és Észtország vezetett be légtérzárat az orosz gépek előtt.

(CNN)

Ezt Jehvenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes jelentette be a CNN szerint.

Huszti István fotóriporterünk Nyilas Gergely újságíróval közösen egy kijevi hotelben tölti a vasárnapot. Az ukrán fővárosban még tegnap rendeltek el kijárási korlátozást, ma egész nap nem lehetett kimenni az utcára, elvileg majd hétfő reggel lesz erre lehetőség.

Nem kellett sokáig várni az Egyesült Államok reakciójára, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök készültségbe helyezte a nukleáris elrettentő erőket.

„Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Putyin elnök eszkalálja ezt a háborút” – mondta a CBS-nek Linda Thomas-Greenfield, aki az USA ENSZ nagykövete.

A BBC tudósítója, Gordon Corera azt írta Putyin lépéséről, hogy mindez nem jelzi a nukleáris fegyverek tényleges bevetésének szándékát, inkább csak félelemkeltésnek gondolja az elnök.

A magyar határig autóval, onnan busszal szállított menekültek, érzelmes zene, gyereksarok játékokkal, szállás miatt aggódó miniszterelnök, segíteni összefogó települések, megoldott étkezés: röviden ennyi látható az Orbán Viktor Facebook-oldalára feltöltött videóban. Ahogy a miniszterelnök fogalmaz:

„Mindenkiről gondoskodunk. A háborús menekülteket Magyarországon barátok várják.”

• Vlagyimir Putyin készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét az ukrajnai történések, valamint a NATO szerinte agresszív fellépése miatt.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, hogy ukrán-orosz tárgyalás lesz a Pripjatynál, a belarusz-ukrán határnál.
• Harkivból, a második legnagyobb ukrán városból ellentmondó hírek érkeznek, a helyiek azt állítják, visszaszerezték az ellenőrzést városuk felett.
• Zelenszkij elnök idegenlégiót toborozna, a brit külügyminiszter támogatja a harcolni akaró briteket.
• Egyre több országból tiltják ki az orosz repülőgépeket, küszöbön a teljes EU-s légtérzár.
• Németország százmilliárd dollárral növelte védelmi kiadásait.
• Az orosz központi bank attól tart, hogy hétfőn megrohamozzák az emberek a pénzautomatákat.
• Ukrajna eljárást kezdeményezett Oroszország ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon.
• Ferenc pápa fegyverszünetre szólított fel.
• Kollégáink jelentése szerint Lvivben több ezren gyűltek össze a pályaudvaron, az emberek nyugatra akarnak menekülni a háború sújtotta országból.

Németország, Belgium, Finnország és Románia is arról döntött vasárnap, hogy lezárja légterét az orosz kereskedelmi repülőgépek előtt az ukrajnai orosz invázió miatt. Norvégia is csatlakozott hozzájuk vasárnap délután. Korábban már több uniós ország: Lengyelország, Csehország, Bulgária, Észtország, Ausztria, Dánia, Írország, Svédország is jelezte, nem repülhetnek át felettük az orosz gépek.

Jelen helyzetben Moszkva és Kalinyingrád között így kell repülnie egy orosz járatnak.

Putyinnak azért is fontos, hogy bevegye Ukrajna második legnagyobb városát, mert onnan hatékony ellenállást lehetne szervezni Oroszország utánpótlási vonalaival szemben.

A város harmada-fele orosz anyanyelvű, de ez kevesebbet számít a nemzeti öntudat meghatározásánál, mint hinnénk. Harkivot már a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus idején is be akarta venni Putyin, de a városból végül nem lett olyan szakadár terület, mint Donyeckből és Luhanszkból. Részletek itt.

Kijevtől 150 kilométerre, a Pripjaty folyó határmenti szakaszán találkozik az orosz delegáció az ukránnal. Ezt maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij jelentette be a Telegramon.

Pripjaty Csernobiltól néhány kilométerre van, az atomerőművet az oroszok elfoglalták a csütörtöki invázió megkezdésekor. Az oroszok a belarusz Gomelben szerették volna, ha elkezdődnek a béketárgyalások, de Zelenszkij nem egyezett bele, hogy átmenjen abba az országba, ahonnan az orosz hadsereg támadást indított. Lukasenko belarusz elnök megígérte, hogy az orosz fegyveres erők nem mozdulnak, amíg a helyszínre tart az ukrán küldöttség, és akkor sem, amikor eljönnek Pripjatyból.

Ukrajna belügyminiszter-helyettese, Jevhenyij Jenyin nem sokkal később azt is közölte, hogy a találkozóra hétfőn, a reggeli órákban kerülhet sor, írja a CNN.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz nukleáris erők készültségét – írta az AP. A fokozott készültség szerinte az ukrajnai invázió miatt indokolt, valamint a NATO agresszív kijelentései miatt is.

Putyin utalt arra, hogy nemcsak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen, hanem a britek például támogatják állampolgáraikat, ha az ukrán légióhoz akarnak csatlakozni. Németország 100 milliárd euróval növelte harcászati kiadásait. Az elnök ezért utasította az orosz védelmi minisztert és a hadsereg vezérkari főnökét, hogy helyezzék a nukleáris elrettentő erőket a különleges harci szolgálati rendszerbe.

A német Welt élő adásában elsírta magát Volodimir Zelenszkij beszéde közben a német szinkrontolmács. Zelenszkij arról beszélt, hogy az ENSZ főtitkárával arról beszélt, népirtás folyik Ukrajnában, Oroszország a gonosz útjára lépett, és el kell veszítenie szavazati jogát a nemzetközi szervezetben. Zelenszkij beszéde végén az ukránokhoz szólt: „Ukránok: mi pontosan tudjuk, mi az, amit védelmezünk…”. A tolmács ekkor sírta el magát, elnézést kért, és itt meg is szakadt a felvétel.

Lőszert, katonai felszerelést, golyóálló mellényeket és sisakokat is tartalmazó, összesen 3 millió euró értékű segélycsomagot küld Románia Ukrajnának, erről döntött vasárnap Románia Kormánya. Dan Cărbunaru kormányszóvivő bejelentése szerint a segélycsomag a katonai eszközök mellett üzemanyagot, élelmiszert és vizet is tartalmaz.

A kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy egy gyógyszereket és egészségügyi felszereléseket tartalmazó korábbi romániai szállítmány már megérkezett Ukrajnába. Klaus Iohannis államfő ugyancsak vasárnap, Twitter-oldalán közölte, Románia növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segítséget.

„Románia csatlakozik partnereihez, és támogatja az új szankciókat, hogy közösen még jobban megerősítsük Oroszország ukrajnai inváziójára adott válaszunkat” – írta az államfő.

Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere arról tájékoztatott, hogy Kijevben nincsenek orosz csapatok. Írtunk arról pénteken, hogy egy orosz páncélos áthajtott Obolonban, Kijev külvárosában egy személyautón.

Az ukrán fővárosban kijárási tilalom van hétfő reggelig. Klicsko szerint a katonaság és a rendőrség felderítik és semlegesítik a szabotőröket. Az egykori nehézsúlyú ökölvívó világbajnok arról is beszámolt, hogy ismeretei szerint kilencen tűntek el, köztük egy gyerek. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy beszélt Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, de nem árult el részleteket a tárgyalásokról. Az orosz vezetés azt szerette volna, ha vasárnap Gomelben megbeszélésre kerül sor, de ezt Zelenszlij elutasította, mert országát abból az irányból érték támadások. Az ukrán elnök Budapesten, Pozsonyban, Bakuban, Isztambulban is leülne tárgyalásokra az oroszokkal, de belarusz területen nem. (BBC)

Közvetítést ajánlott fel az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Naftali Bennett izraeli miniszterelnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata alapján az MTI. A közlemény szerint Putyin azt mondta Bennettnek, hogy Kijev mindeddig nem élt Moszkvának azzal a javaslatával, hogy kezdődjenek tárgyalások a fehéroroszországi Gomelben.

Az orosz elnök emellett tájékoztatta az izraeli kormányfőt a háború, vagyis a Kreml szóhasználata szerint a Donyec-medence védelmében indított különleges hadművelet menetéről.

„Rengeteg honfitársunk próbál erejéhez mérten segíteni a bajbajutottakon: szállással, fuvarral, pénzadományokkal, gyógyszerek és élelmiszerek gyűjtésével és sokan személyesen a határátkelőknél. Magyarország segít! A tegnapi napon mi is befogadtunk egy kétgyermekes kárpátaljai családot az otthonunkba (..)” – írta a Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter, és azt is, hogy felajánlanak félmillió forintot a háború elől menekülők megsegítéséért dolgozó szervezeteknek.

Nem ő az első politikus, aki rászoruló menekülteknek nyújt segítséget: Gyurcsány Ferenc 2015-ben egy 10 tagú szír családot, illetve 6 szíriai kurd menekültet is vendégül látott az otthonában.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig nemrég arról írt, hogy a 1357-es adományvonalon a Híd Kárpátaljáért összefogás keretében már közel 35 millió forint gyűlt össze.

Ferenc pápa az ukrajnai háború befejezésére szólított fel vasárnap. A Szent Péter téren így beszélt a hallgatósága előtt: „Hallgassanak el a fegyverek. Isten azokkal van, akik békét keresnek, nem azokkal, akik erőszakhoz folyamodnak.”

Humanitárius folyosók létrehozását kérte az Ukrajnából érkező menekültek segítésére. A pápa már pénteken is elítélte a harcokat, szerinte a háború a politika és az emberség kudarca. Emellett szégyenletes kapitulációnak, a gonosz erői előtt elszenvedett keserves vereségnek tartja a háborút. (BBC)

Vasárnap hajnalban érkeztünk meg Lvivbe, ahová a hírek szerint rengetegen érkeznek Ukrajna más részeiről. A szállásunkon is nagyrészt olyan emberekkel találkoztunk, akik Kijevből vagy Harkivból menekültek el a harcok elől. Közben a központi pályaudvar gyakorlatilag megtelt emberekkel, több ezren zsúfolódtak össze a váróban és a peronokon.

Kicsit olyan érzésünk van, mintha a Keleti pályaudvart látnánk 2015-ből. Nagyon sok egészen pici gyereket látni a tömegben, de sokan menekülnek a háziállataikkal: kutyával, macskával, madarakkal.

Az ukránokon kívül kínaiakkal, svédekkel, ecuadoriakkal, nigériaiakkal és marokkóiakkal is találkoztunk. Sok az egyetemista, akik valamelyik ukrán városban tanultak eddig, és most próbálják minél gyorsabban elhagyni a háború sújtotta országot. A legtöbben Lengyelországba akarnak eljutni, a lengyel határ innen légvonalban körülbelül 80 kilométer, de volt, aki Magyarországot célozta meg.

Nagy a bizonytalanság, ellentmondó információk keringenek arról, hogy egyáltalán indul-e ma vonat a lengyel határhoz, és hogy kit engednek fel rá. Később helyszíni riporttal jelentkezünk a lvivi helyzetről.