Klasszikus utcai harcok dúltak Harkivban, stratégiailag fontos a város mindkét félnek

2022. február 27. – 15:11

frissítve

Klasszikus utcai harcok dúltak Harkivban, stratégiailag fontos a város mindkét félnek
Fotó: SERGEY BOBOK / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Orosz csapatok a szombat és vasárnap közötti éjszaka betörtek Harkivba, Ukrajna második legnépesebb városába, ami az első olyan nagyobb város, ahol klasszikus értelemben vett, kemény utcai harcok alakultak ki a védekező ukránok és a támadó oroszok között.

Kora délután az ukránok bejelentették, hogy visszaszerezték a várost és teljesen megtisztították az idegen behatolóktól, azonban még bőven fordulhat a kocka, könnyen lehet, hogy az oroszok még nagyobb erőket vetnek be az Oroszországhoz nagyon közel fekvő város bevételére. Harkivot már a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus idején is be akarta venni Putyin, de akkor sem sikerült megtörnie a heves katonai ellenállást. A másfélmilliós nagyvárosnak sok etnikailag orosz lakója van, azonban sokan közülük az évek óta tartó fenyegetettség miatt korántsem biztos, hogy érzelmileg is orosznak tartják magukat. A város harmada-fele orosz anyanyelvű, de ez kevesebbet számít a nemzeti öntudat meghatározásánál, mint hinnénk, erről február eleji helyszíni riportunkban is írtunk.

A BBC tudósítása szerint az önkormányzati vezető Oleg Szinegubov mondta azt, hogy könnyű katonai járművek „törtek be a városba” éjjel. Többnyire olyan videók jönnek Ukrajnából, amik az egyes harcok lecsendesedése utáni állapotokat, felrobbant járműveket, szétlőtt épületrészeket mutatnak meg, ami részben azért van, mert a BBC szerint például az orosz katonáknak 2019 óta tilos okostelefonokat használniuk szolgálat közben, mert ez súlyos biztonsági kockázatokkal jár, ha a felvétel kikerül a közösségi médiába.

A Harkivból származó felvételek egy része azt mutatja, hogy az ukrán csapatok rakétavetőkkel tüzelnek az utcasarkokon, az orosz csapatok pedig gyalogosan, páncélozott járművek mögött haladnak. Városba nyomuló tankoszlopokról kevés kép jött eddig, nem tudni, hogy ennek az lehet-e az oka, hogy az ukrán hadsereg az utóbbi időszakban sok Javelin amerikai tankpusztító rakétavetőt kapott különböző országoktól, és ezzel az orosz fél is tisztában van. Ritkán látni tehát olyat videót, ami az éppen zajló tűzharcot mutatja meg közelebbről, mint például ez a felvétel:

Harkivban egy gázvezetéket, olajtározót is felrobbantottak az oroszok, az ukrán kormányzat arra figyelmeztet, hogy a robbanás környezeti katasztrófát okozhat, és azt tanácsolta az embereknek, hogy az ablakaikat nedves textillel vagy gézzel fedjék el. A CNN szerint a városban meghalt egy civil nő, amikor egy kilencemeletes lakóházat talált el egy lövedék.

„Nem tudom leírni azokat a hangokat, amik éjjel felébresztettek minket”

A BBC több civillel is beszélt a városban, miután az ukránok azt állították, visszaszerezték a várost, és megtisztították az orosz behatolóktól. „Nem tudom leírni azokat a hangokat, amik tegnap éjjel fél egykor felébresztettek minket” – mondta egy 30 éves nő, aki a városban volt, amikor éjjel betörtek az orosz csapatok. Azt mondta, egy barátuknál húzták meg magukat, de nem szeretné elmondani, hogy hol, mert túl kockázatosnak tartaná elárulni. Azért nem maradtak a lakásukban, mert egy toronyházban laktak, közel ahhoz a városrészhez, ahol benyomultak az oroszok. „Még mindig hallom a lövöldözés hangját, de már nem olyan intenzív, mint tegnap” – mondta.

Egy ötvenes éveiben járó egyetemi tanár elmondta, hogy a harckocsik csak néhány kilométerre harcoltak az otthonától. Még van a házukban áram, fűtés, víz és internet is. Elmondta, hogy etnikailag orosz, és orosz az anyanyelve, de tanul ukránul. „Úgy érzem, hogy ez a helyes dolog. Két-három évvel ezelőtt kezdtem el használni a munkahelyemen, és nemrég kezdtem el magánbeszélgetésekben is ukránul beszélni”.

Harkiv nagyon közel, mindössze 30-40 kilométerre van az orosz–ukrán határtól, és Putyin számára is stratégiailag fontos településről van szó, az orosz elnök pár nappal ezelőtt is beszélt arról, hogy onnan pár perc alatt elérhetnék a NATO-rakéták Oroszországot, ha ilyen rakétatelepítésre bármikor is sor került volna a katonai szövetség részéről.

Úgy tűnik, hogy Oroszország eddigi stratégiája a nagyvárosok megkerülése volt, így ez a taktikaváltás arra utal, hogy nem csupán a fővárost akarják megcélozni, és ott leváltani a kormányt, hanem a nagyobb lakossági központokat is meg akarják szerezni. Ennek az lehet az oka, hogy az ilyen nagyobb városokból hatékony ellenállást lehetne szervezni Oroszország fokozatosan bővülő utánpótlási vonalaival szemben.

Február elején is jártak Ukrajnában kollégáink, akik akkor Harkivból is jelentkeztek helyszíni riporttal, ebben írtuk, hogy az északkeleti városból is válhatott volna egy harmadik szakadár köztársaság Donyeck és Luhanszk mellett, Harkiv azonban végül Ukrajna része maradt.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!