Mentelmi jogot és alternatív nemzetgyűlést hozna létre magának Lukasenko egy alkotmánymódosítással

Közzétették Belaruszban az alkotmánymódosítás tervezetét, ami lehetővé tenné Alekszandr Lukasenkónak, hogy akár 2035-ig hatalmon maradjon, írja az MTI. A módosító az elnök hivatalos honlapjára és a BelTA állami hírügynökség internetes oldalára került ki elsőként, ahol elvileg „társadalmi egyeztetés” veszi kezdetét.

A módosítási javaslatok közül a legfontosabb, hogy az államfő a jövőben már csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be az elnöki tisztséget. Korábban éppen Lukasenko kezdeményezésére népszavazáson törölték el ezt a korlátozást. Az időkorlát csak akkor lépne újra életbe, ha új elnököt választanának Belaruszban, azaz Lukasenkót még kétszer újra lehetne választani, így akár egészen 2035-ig, azaz 81 éves koráig hatalmon maradhatna.

Ezentúl az alkotmány garantálná a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük alatt elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

A módosító javaslatban szerepel még, hogy a parlament mandátuma a jelenlegi négy helyett öt évre szólna, és létrehoznák az úgynevezett Összbelarusz Népi Gyűlés intézményét, ami párhuzamosan működne a törvényhozással.

Az alkotmánymódosításról a jelenlegi tervek szerint februárban tarthatnak népszavazást Belaruszban. Ez akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja is a javaslatok hatályba lépését.

Lukasenko hatodik elnöki ciklusát tölti, a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt választást azonban korábban nem látott tiltakozó hullám követte. A hivatalos választási eredmény alapján az elnök a szavazatok több mint 80 százalékával nyert, de ezt az állítást sem az ellenzék, sem a nyugati országok nem fogadták el.

Az elnök kegyetlen módszerekkel nyomta el a hónapokig tartó, több tízezres megmozdulásokat: a rendőrök a nyílt utcán bántalmazták az embereket, és több mint 35 ezer tüntetőt vettek őrizetbe. Az országból rengeteg ember elmenekült, köztük az ellenzék elnökjelöltje, Szvetlana Tyihanovszkaja is, miután megfenyegették.

Az ellenzék tagjai és vezetői folyamatos nyomás és fenyegetettség alatt vannak, az országból emigrálóknak külföldön sincs nyugalmuk. Májusban egy menekült belarusz újságíró Görögországból Litvániába tartó fapados járatát terrorveszélyre hivatkozva kényszerítette minszki leszállásra a belarusz légierő. Az újságírót őrizetbe vették, az esetből pedig hatalmas nemzetközi botrány lett.

A javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenko számára világossá vált, hogy „elveszítette a városi lakosság többségének támogatását” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Valerij Karbalevics független politikai elemző. Szerinte az Összbelarusz Népi Gyűlés bevezetése tartalék tervként szolgálna a tekintélyelvű vezetőnek arra az esetre, ha végül lemondásra kényszerül.

Az alkotmánymódosítás tervezete tartalmazza, hogy hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja.

A testület évente legalább egyszer ülésezne, és meghatározná az ország politikai irányvonalát, törvény- és alkotmánymódosítási terveket nyújthatna be, továbbá jogköre lenne a Központi Választási Bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása. További eszközként a népgyűlés – az elnök javaslatára – engedélyezhetné a belarusz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését is, ha az megsérti az alkotmányt.

A módosítások érintik Belarusz „semlegességét” és „atomfegyver-mentességét” is. Lukasenko ugyanis még novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.

Szvetlana Tyihanovszkaja bírálta a tervezett módosításokat. A Telegramon azt írta: a belarusz népnek most felajánlották a választást Lukasenko és Lukasenko között.

„Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük”

– tette hozzá az ellenzék Litvániában tartózkodó vezetője.