Megint tízezrek tüntettek Belaruszban, Lukasenko megint elfogatott és megveretett embereket
2020. november 22. – 22:34
frissítve
Ezrek tüntettek vasárnap – idén immár a tizenötödik alkalommal – békésen Belaruszban a biztonsági erők erőszakos fellépése ellenére Alekszandr Lukasenko államfő távozását követelve, írja az MTI.
A tüntetők Minszk lakónegyedeiben gyülekeztek, onnan vonultak a történelmi vörös-fehér-vörös zászlók alatt a tiltakozó menetekre Éljen Belarusz! jelszót skandálva. Az AFP francia hírügynökség a résztvevők létszámát több tízezerre becsülte.
A rendőrség az engedély nélkül tartott tüntetés elején megkezdte az őrizetbe vételeket, és hanggránátokkal oszlatta a tömeget. A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint kora délutánig mintegy nyolcvan embert állítottak elő. Esti értesülések szerint már 140 embert vett őrizetbe és vert meg a rendőrség. Az EFE spanyol hírügynökség értesülése szerint az előállítottak száma a kétszázat is meghaladta, bár többeket rövidesen szabadlábra helyeztek. Előző vasárnap a rendőrök mintegy ezer embert vettek őrizetbe. Emberi jogi aktivisták szerint a tüntetések kezdete óta több mint 19 ezer embert állítottak elő.
A közösségi portálokon több felhasználó videófelvételeket is megosztva arról számolt be, hogy több lakóház udvarában összecsapások voltak a rohamrendőrökkel. Belarusz más városaiban – így Barauljaniban, Zaszlaujében és Navapolackban, valamint Hrodnában és Bresztben – is tüntetéseket tartotta Lukasenka lemondását követelve.
A belügyminisztérium és a hadsereg több száz egyenruhás tagja vonult fel Minszkben, rabszállító és páncélos járművekkel, vízágyúkkal. A főváros nagy terein fémkordonokat állítottak fel – jelentette a Telegram hírtelevízió. A hatóságok korlátozták az internetszolgáltatást, és több metróállomást bezártak, hogy megakadályozzák a tömeggyűléseket.
A vasárnapi tüntetés hivatalos elnevezése „Fasizmus elleni menet” volt, a szervezők így reagáltak arra, hogy Lukasenka a minap fasisztáknak nevezte a tüntetőket. Az utcai tüntetések új erőre kaptak, miután november 11-én Raman Bandarenka 31 éves festőművészt rendvédelmiek az utcán bántalmazták, és a kórházban belehalt sérüléseibe.
Lukasenkát az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg a hatodik mandátumára. Ezeket a választásokat sem az ellenzék, sem a nagyhatalmak, sem a nemzetközi megfigyelők nem ismertek el tisztességesnek. Emiatt Minszkben minden hétvégén tüntetnek Lukasenka ellen. A vasárnapi megmozdulások rendszerint a legnépesebbek. Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett közelebbről meg nem nevezett alkotmányreformokat ígért.
A 66 éves Alekszandr Lukasenko több mint negyedszázada vezeti a volt szovjet tagköztársaságot, csak kevéssé tűrve a másként gondolkodást. A tüntetők szerint a választások igazi győztese a külföldre távozni kényszerült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető. Cihanouszkaja a „szabad és igazságos Belarusz” felé vezető újabb lépésként üdvözölte a vasárnapi tüntetést a Telegram üzenetküldő portálon szombat este közzétett üzenetében.
„Nem csinálhat senki börtönt egy országból, ha senki nem fél a börtönőröktől” – írta.
Szeptemberben a Telex is járt Belaruszban, részletes helyszíni riportunkat itt olvashatja.
Minszk szankciókkal sújt egyes uniós vezetőket
Közben Belarusz szankciókkal sújt európai uniós vezetőket, illetve uniós tagállamok egész sorának vezetőit – jelentette be a Belarusz 1 televízióban vasárnap este sugárzott interjúban Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter.
Makej a döntést azzal indokolta, hogy az Európai Unió is újabb szankciókat rendelt el fehérorosz tisztségviselők ellen, így ennek megfelelően Minszk is kibővíti a szankciókkal sújtott magánszemélyek listáját az Európai Unió, illetve egy sor európai uniós tagállam vezetésének képviselőivel.
A fehérorosz külügyminiszter ugyanakkor azt hangoztatta, hogy országa az együttműködést támogatja, és soha sem fog destruktív lépéseket kezdeményezi a partnereivel szemben.
Az EBRD és az Európai Beruházási Bank befagyasztotta az együttműködést, Minszk pedig a párbeszédet az emberi jogokról
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB) úgy döntött, hogy befagyasztja az együttműködését Belarusszal, ezért a fehérorosz fél leállítja a párbeszédet az Európai Unióval az emberi jogok helyzetéről – közölte Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter a Belarusz-1 televízió által vasárnap sugárzott interjúban.
„Tekintettel arra, hogy az Európai Unió és az egyes tagországok megpróbálnak bírálni bennünket az emberi jogok helyzete és a demokrácia kérdése miatt – és ez mesterségesen túlpolitizált –, nem látjuk értelmét annak, hogy folytassuk a párbeszédet az Európai Unióval az emberi jogok helyzetéről. Leállítottuk ezt a párbeszédet mindaddig, amíg az EU nem hoz döntést az EBRD és az EBB politikájának megváltoztatásáról, amelyek úgy határoztak, hogy befagyasztják az együttműködést Belarusszal” – mondta a fehérorosz külügyminiszter.
Az EBRD honlapja szerint 137 projekt finanszírozásában vesz részt Belaruszban, 3 millió eurót fektetett be az országban. Az EIB 2018 óta működik együtt Belarusszal elsősorban infrastrukturális és klímavédelmi projekteken, 2018-ban 110 milliós kölcsönnel támogatta az EU és a volt szovjet tagköztársaság közötti közlekedés javítását, 2019-ben pedig 90 millió euróval támogatott egy környezetvédelmi projektet.
