Hétfőn tárgyalhat újra az ukrán és orosz delegáció, folytatódik a Mariupol elleni támadás, az izraeli kormányfő Moszkvába repült

A vasárnapi, folyamatosan frissülő közvetítést ide kattintva érheti el.

Telefonon beszélt egymással szombat este Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter, annak ellenére azonban, hogy Blinken újfent megpróbált nyomást gyakorolni kollégájára, hogy állásfoglalásra bírja Kínát, Vang nem meglepő módon továbbra sem foglalt állást az orosz-ukrán háború ügyében. Blinken a South China Morning Post szerint arról beszélt, hogy az egész világ figyeli, hogy mely országok állnak ki az olyan alapelvek mellett mint a szabadság, önrendelkezés és szuverenitás, és hangsúlyozta, hogy

az egész világ közösen dolgozik azért, hogy reagáljon az orosz támadásra és garantálja, hogy Moszkva nagy árat fizessen érte.

A CNN beszámolója szerint Vang ugyanakkor továbbra is kitartott amellett, hogy a konfliktust csakis párbeszéddel és diplomáciával lehet megoldani, és arra sürgette az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európia Uniót, hogy egyenlő felekként tárgyaljanak Oroszországgal. Azt is hozzátette, hogy figyelembe kellene venniük azt, hogy „a NATO folyamatos keleti terjeszkedésének orosz biztonságra gyakorolt negatív hatását”.

Ez persze várható is volt, Kína ugyanis a háború kitörése óta konzekvensen elzárkózott a nyílt állásfoglalástól, és inkább a partvonalról figyelte az eseményeket. Kína többször elutasította, hogy „inváziónak” nevezze Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és az Egyesült Államokat valamint a NATO-t hibáztatta a „feszültségek szításáért”. A kínai állami média a paralimpia nyitóünnepségén elhangzott békére való felhívást is cenzúrázta, a kínai bankfelügyelet pedig korábban jelezte, hogy nem támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Kína helyzetéről korábban bővebben ebben a cikkben írtunk.

Ezt a számot a washingtoni ukrán nagykövetség osztotta meg a Voice of Americával, a lap szerint többek közt iraki veteránok is csatlakoznak Zelenszkij külföldi légiójához, amelybe az ukrán elnök korábbi közlése szerint 16 ezer önkéntes csatlakozott. Kedd óta már hatályos az az elnöki rendelet, ami szerint minden olyan külföldi állampolgár vízummentesen beutazhat Ukrajnába, aki harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen, ami a lapnak nyilatkozó veterán szerint nagyban megkönnyíti a dolgukat.

A háromezer ember egyébként szemmel is észrevehető hányadát teszi ki a teljes légiónak, ami különösen érdekes annak fényében, hogy a Fehér Ház korábban azt mondta, a megfogalmazott utazási ajánlásainkon nem változtatnak: az amerikai polgároknak tartózkodniuk kell az Ukrajnába való utazástól. Erről, illetve arról, hogy mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, 150 kilométerre délre Kijevtől – írja az ukrán vezérkar közleménye alapján az MTI és az Al Jazeera.

Az orosz csapatok a hadművelet eddigi menete során az ukrán energetikai infrastruktúra számos létesítményét semmisítették meg, támadták meg, vagy foglalták el. Az orosz ellenőrzés alá vont létesítmények közé tartozik a zaporizzsjai atomerőmű, amely a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét biztosítja

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombati közlése szerint csak Harkiv megyében a harcok kitörése óta 194 ember vesztette életét, köztük 124 civil. A dpa német hírügynökség kiemelte, hogy ezt az adatot egyelőre nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

David Arahamija, aki az ukrán delegációt vezeti az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokon, vasárnapra virradóra Facebook-oldalán arról írt, hogy a nap folyamán humanitárius folyosót nyithatnak Harkiv városába. A tárgyalások harmadik fordulója várhatóan hétfőn folytatódik.

• Az orosz külügyi szóvivő felszólította a nyugati országokat, hogy „ne pumpálják ész nélkül” a legkorszerűbb fegyvereket a kijevi rezsimnek, mert ezzel szerinte hatalmas veszélybe sodorják a légiközlekedést Európában és annak határain túl. Ezzel valószínűleg azokra a légelhárító fegyverekre utalt, amiket Ukrajna a nyugati országoktól kapott.
• Nem visz új befektetéseket Oroszországba az osztrák OMV, és „stratégiailag is felülvizsgálja” azt az olajvállalat, hogy megtartsa-e a közel 25 százalékos tulajdonrészét a Juzsno Russzkoje földgázmezőben.
• Putyin utasította a Minisztertanácsot, hogy két napon belül készítse el az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok, cégek, szervezetek és magánszemélyek listáját.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton felszólította az ukránokat, hogy továbbra is aktívan álljanak ellen az oroszoknak. Zelenszkij méltatta az eddig védekezést, és kijelentette, hogy az ukránok nem adják át az országukat az ellenségnek.
• Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy kiskunhalasi kampányrendezvényen arról beszélt, hogy a jó szomszéd fontosabb, mint a távolból ígért segítség, és az ukránoknak tudni kellett volna különbséget tenni agresszor és a segítő között. Arról is beszélt, hogy intő példaként ajánlotta ukrán kollégája figyelmébe 1956-ot, amikor a nyugatiak csak ígérték a segítséget.
• A Visa és a MasterCard is bejelentette, hogy felfüggeszti a működését Oroszországban, ám ez az Oroszországban élők, a kártyájukat ott használók számára semmilyen változással nem fog járni. A határon túli vásárlásokra viszont nem lehet majd használni a kártyákat és a külföldön kibocsátott kártyák sem fognak működni az országban.
• A csecsen alakulatok elhagyhatták a Borodjanka területén található pszichiátriai intézetet, ahova az ukránok állítása szerint bevonultak, de a szétlőtt települést még nem. Olekszej Kuleba, a kijevi régió kormányzója azt mondta, az oroszok szinte teljesen elpusztították a települést.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren bejelentette, hogy Elon Musk műholdas internetszolgáltatója, a Starlink még több vevőegységet küld Ukrajnába.
• Az Amerikai Egyesült Államok arról tárgyal a lengyel kormánnyal, hogy amerikai gépekkel tömnék be a lengyel flottában keletkező réseket, ha Varsó átad néhány használt MiG-29-est Ukrajnának. Zelenszkij korábban amerikai szenátorokkal beszélt Zoomon, ahol arra kérte a kelet-közép-európai tagállamokat, küldjenek orosz gyártmányú repülőgépeket az országának.

A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) felfüggeszti oroszországi működését, miután az adóhatóságok pénteken csődeljárást indítottak az orosz leányvállalatuk ellen és egyre nagyobb a rendőrségi nyomás a helyi újságíróikon – írja a Szabad Európa Rádió egy vasárnapi közleményben.

Március 4-én hoztak egy új törvényt, ami alapján börtön jár azért, ha valaki valótlan információt terjeszt az orosz hadseregről. Azóta több külföldi médium is bejelentette, hogy felfüggesztik oroszországi tevékenységüket.

Az RFE/RL azt írja, hogy mivel az újságíróik akár 15 év börtönt is kaphatnak, ha „tovább közlik az igazságot Oroszország katasztrofális inváziós akciójáról”, továbbra is beszámolnak a háború eseményeiről, csak ezt más országokból teszik majd.

„Ez nem egy egy olyan döntés, amit az RFE/RL magától hozott, hanem a Putyin-rezsim igazság elleni támadásai erőltették ezt ránk. Az újságíróink ellen irányuló, évek óta tartó fenyegetések és zaklatás után a Kreml, ami kétségbeesetten megpróbálja megakadályozni, hogy az orosz állampolgárok megtudják az igazságot az Ukrajna ellen indított illegális háborúról, most őszinte újságírókat bélyegez meg árulónak”

– mondta Jamie Fly, az RFE/RL elnöke.

Az elmúlt napokban az állam a médium több weboldalát is blokkolta, miután az RFE/RL nem volt hajlandó törölni az Ukrán válságról írt cikkeiket.

Az RFE/RL 1953-ban jelent meg az akkori Szovjetunióban, 1991-ben egy rendelet formájában kaptak akkreditációt Borisz Jelcintől, valamint engedélyt, hogy irodát nyissanak Moszkvában. Putyin 2002-ben visszavonta a rendeletet, az orosz állam évek óta külföldi ügynökként tekint a médiumra.

Szombat este találkozott egymással Olaf Scholz német kancellár és Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, akik nagyjából 90 percen át beszélgettek Bennett némileg váratlan szombati, Vlagyimir Putyinnal folytatott egyeztetésének eredményeiről. Az továbbra sem derült ki, hogy miről beszéltek egymással, erről a hivatalos német beszámoló sem osztott meg semmit, de azt lehet tudni, hogy Bennett és Scholz abban egyeztek meg, hogy közeli kapcsolatban maradnak az ügyben. A két ország közös célja az, hogy mielőbb megoldják a konfliktust, minden erejükkel ezen fognak dolgozni – tette hozzá Steffen Hebestreit német kormányszóvivő Twitteren.

Az Amerikai Egyesült Államok arról tárgyal a lengyel kormánnyal, hogy amerikai gépekkel tömnék be a lengyel flottában keletkező réseket, ha Varsó átad néhány használt MiG-29-est Ukrajnának – írja a Politico.

Volodimir Zelenszkij szombaton egy órán át tárgyalt az amerikai szenátorokkal. A demokraták frakcióvezetője szerint Zelenszkij „kétségbeesetten kérte” a kelet-közép-európai tagállamokat, küldjenek orosz gyártmányú repülőgépeket az országának. A Politico szerint az ukrán elnök a repülők mellett drónokat és rakétákat is kért a szenátoroktól, valamint további szankciók kivetését az orosz olajra.

A beszélgetés után egy demokrata és egy republikánus szenátor közös levelet küldött Joe Bidennek, amiben azt írták, hogy teljes mértékben támogatják a lengyel légierő megsegítését, ha így Ukrajna új vadászgépekhez juthat.

„A jelenleg is zajló háborúnak és az azzal kapcsolatos szankcióknak súlyos hatásai lesznek a világgazdaságra”

– írja Kristina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója egy szombati közleményben.

A háború miatt több alapvető áru ára is megemelkedett, például a gabonáé és az energiáé. Az előbbi miatt a magyar kormány betiltja a gabonaexportot. Georgieva szerint ezek tovább erősítik a globálisan tapasztalt inflációt. Az igazgató attól tart, hogy a szankciók más országokra is átgyűrűznek, és leginkább a szegényebb háztartások érzik majd meg a hatásukat, ahol az étel és a rezsi a kiadások nagyobb részét teszik ki.

Emiatt úgy látja, hogy az egyes országok pénzügyi hatóságainak szorosan figyelnie kell az árváltozásokat, hogy időben be tudjanak vezetni intézkedéseket, amik megvédik a kiszolgáltatottab háztartásokat.

Arra is kitért, hogy Ukrajnának milyen sokba fog kerülni a háború utáni kilábalás. A repterek, kikötők, utak és hidak vagy megrongálódtak, vagy a harcok során teljesen használhatatlanná váltak. Az IMF igazgatótanácsa akár már a jövő hét elején is tárgyalhat egy 1,4 milliárd dolláros vészhelyzeti hitelkeretről, amit az ukrán kormány kérvényezett. Emellett az IMF továbbra is dolgozik Ukrajna készenléti hitelkeret-megállapodásának programján, amelynek keretében június végéig további 2,2 milliárd dollár áll rendelkezésre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren bejelentette, hogy Elon Musk műholdas internetszolgáltatója, a Starlink még több vevőegységet küld Ukrajnába. A Starlink működéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

„Beszéltem Elon Muskkal. Hálás vagyok neki, hogy szavakkal és tettekkel is támogatja Ukrajnát. Jövő héten újabb adag Starlink-rendszereket kapnak az elpusztított városok. Beszéltünk lehetséges űrprojektekről 🚀 . De erről majd a háború után beszélek”

– írta Zelenszkij.

Musk szombat reggel azt írta, hogy több kormány (nem az ukrán) is megkérte, hogy tiltsák le az orosz híroldalakat a Starlinkről, de nem hajlandó erre. Először az orosz invázió harmadik napján írta, hogy aktiválják a rendszert Ukrajnában, az első adag hardver kedden meg is érkezett.

A Guardian beszámolója szerint a Fehér Ház azt a tájékoztatást adta, hogy durván 30 perces beszélgetésen van túl a két elnök. Zelenszkij Twitteren azt írta, biztonsági kérdésekről, pénzügyi támogatásról és az Oroszország elleni szankciók fenntartásáról volt szó.

A CNN szerint a Fehér Ház a hívás után azt közölte, hogy Zelenszkij kifejezetten üdvösnek tartotta azt a friss fejleményt, hogy a Visa és a MasterCard is felfüggeszti a működését Oroszországban. Biden a hívás során hangsúlyozta, hogy kormánya jelenleg is azon dolgozik, hogy extra javakat tudjon lekötni Ukrajna számára, és amellett, hogy aggodalmát fejezte ki az oroszok atomreaktorok elleni támadásai miatt, elismerően beszélt az ott dolgozó személyzetről, akik garantálták a reaktorok biztonságát.

A CNN és az ukrán Hromadske értesülései szerint a csecsen alakulatok elhagyták a Borodjanka területén található pszichiátriai intézetet, de a szinte teljesen szétlőtt települést még nem. Késő délután érkezett hír arról, hogy orosz csapatok behatoltak egy intézetbe, ahol 670 beteget látnak el, akik közül százan ágyhoz kötöttek.

Olekszej Kuleba, a kijevi régió kormányzója azt mondta egy híradásban, hogy a katonák délután egy óra körül vették be az épületet, elengedtek néhány embert, majd elhagyták az intézetet. A települést azonban még nem.

„Nincs se áram, se víz … Nincs Borodjanka. Szinte teljesen elpusztították. A város központja borzalmas. Borodjanka az orosz katonák felügyelete alatt van; ők uralják a települést”

– mondta Kuleba.

A Visa bejelentése szerint a következő napokban minden ügyfelükkel és partnerükkel azon fognak dolgozni, hogy megszüntessék a tranzakciókat az országban, így az ott kiadott kártyákat csak ott lehet majd használni, a külföldön kiadottak pedig nem fognak működni Oroszországban. Al Kelly, a Visa Inc. elnök-vezérigazgatója sajnálatát fejezte ki azok felé, akiket érinteni fog a döntésük, de hozzátette, hogy

az elmúlt időszak eseményei miatt muszáj volt az általuk képviselt értékeknek megfelelően fellépniük.

A MasterCard kiemelte, hogy korábban is tettek már lépéseket az orosz invázióra reagálva – ezekről mi is írtunk –, azóta pedig folyamatosan diskurzust folytattak az ügyfeleikkel, a partnereikkel és a kormányokkal is, és számos szempontot figyelembe véve most újabb döntést hoztak. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint amit a Visa is lépett: a hálózatuk a továbbiakban nem fogja támogatni az orosz bankok által kibocsátott kártyákat, a máshol kibocsátottakkal pedig nem lehet majd ott fizetni.

Hozzátették, hogy nehéz volt meghozni a döntést, hiszen 25 éve működnek már Oroszországban, durván 200 alkalmazottjuk van ott és sok részvényes számára is fontos országról van szó. Mint írták, az alkalmazottakat természetesen ebben az időszakban is kifizetik majd, és amint visszaállnak a dolgok a rendes kerékvágásba, velük együtt fogják helyreállítani a normális működést.

Az orosz TASS hírügynökség az orosz központi bankot idézve kiemelte, hogy az Oroszországban élők számára ez semmilyen változással nem fog járni, otthon továbbra is zavartalanul tudják majd használni a kártyáikat. A határon túli vásárlásokra viszont nem lehet majd használni a kártyákat. A most bejelentett döntések egyébként ezen túl azért sem tűnnek túl fajsúlyosnak, mert Oroszország 2014 óta éppen a Visa és a MasterCard akkori szankciók nyomán saját fizetési rendszert hozott létre Mir néven.

A kanadai kormány is frissítette utazási ajánlásait, és arra kérte állampolgárait, hogy kerüljenek bármilyen utat Oroszországba, ha pedig már ott vannak, akkor hagyják el az országot, „amíg a kereskedelmi járatok még elérhetőek.” Mint írták, nagyon behatároltak a repülési opciók, és a nagykövetség lehetőségei is rendkívül korlátozottá válhatnak arra, hogy konzuli segítséget nyújtsanak. Azt is írják, hogy a biztonsági körülmények kiszámíthatatlanok, és váratlanul romolhatnak. (Guardian)

A honvédelmi miniszter szerint a jó szomszéd fontosabb, mint a távolból ígért segítség, és az ukránoknak tudni kellett volna különbséget tenni agresszor és a segítő között. Egy kiskunhalasi kampányrendezvényen arról is beszélt: intő példaként ajánlotta ukrán kollégája figyelmébe 1956-ot, amikor a nyugatiak csak ígérték a segítséget. Benkő Tibor honvédelmi miniszter volt Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselőjelölt vendége Kiskunhalason szombat délután. Bővebben itt>>>

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton felszólította az ukránokat, hogy továbbra is aktívan álljanak ellen az oroszoknak. „Minden egyes városban, amelyet megszállt az ellenség, indítsátok meg az offenzívát! Ki kell mennetek az utcára! Harcolnotok kell! Minden alkalommal, amikor lehetőség van rá, akár Herszonban, akár Bergyanszkban, akár Melitopolban, akár Konotopban, ki kell mennetek, és ki kell űznötök a gonoszt a városainkból” – mondta Facebook-oldalán közzétett videójában.

Zelenszkij méltatta az eddig védekezést, és kijelentette, hogy az ukránok nem adják át az országukat az ellenségnek. Szerinte Herszon, Bergyanszk, Konotop vagy Melitopol ellenállásának példája mindenkit energiával táplálhat, elszántsággal és egységességgel elűzhetők a megszállók.

„Különleges hősiesség tüntetni akkor, amikor a városodat megszállják – ha csak időlegesen is. Amikor nincs fegyvered, és cserébe golyókat kapsz – de te nem futsz el. Amikor nincsen sem védőfelszerelésed, sem fegyvered, de nem mozdulsz el. Ezért időleges csak ez a megszállás. A mi népünk, a mi ukránjaink nem adják meg magukat. Nem adják fel, és nem hagyják abba az ellenállást” – mondta Zelenszkij. A beszédről itt írtunk bővebben.

Az oroszok már elfoglaltak két ukrán atomerőművet, és nyomulnak egy harmadik felé – erről beszélt szombaton amerikai szenátorok előtt Volodimir Zelenszkij a Sky News szerint. Zelenszkij amerikai szenátorokkal beszélt Zoomon egy órán keresztül: megköszönte az Egyesült Államok eddigi támogatását, de további szankciókat kért a képviselőktől.

Az ukrán elnök szerint Csernobil és Zaporizzsja erőművei után most a Mikolajivtól 120 kilométerre fekvő juzsnoukrajinszki erőművet próbálják bevenni az oroszok. A szombati hívás után a demokraták szenátusi frakcióvezetője, Chuck Schumer arról beszélt, Zelenszkij „kétségbeesetten kéri” a kelet-közép-európai tagállamokat, küldjenek orosz gyártmányú repülőgépeket az országának.

Emellett az ukrán elnök folytatná az Oroszország elleni szankciókat, és beszámolt a háború állásáról is, „számos példát felhozva az Oroszország által elkövetett háborús bűnökre” – mondta Lindsey Graham republikánus szenátor. Zelenszkij meghallgatásáról itt olvashat bővebben.

A Nyugat-Ukrajnában lévő Lviv több száz kilométerre van a harcoktól, de a város már készül a harcokra, és ez nem csak barikádok emelésében és önkéntesek kiképzéséből áll. A város kulturális értékeit, műemlékeit is meg akarja óvni az esetleges harcoktól.

Az értékesebb szobrokat tűzálló anyaggal, üveggel és speciális fóliával vonták be, és erre még zacskókat is húztak. Templomokban és lakóházakban az egyedi ólomüveg ablakok elé védőfalat húztak, néhányat pedig szétszedtek és biztonságba helyeztek. A városháza mellett található, világörökségként számon tartott szökőkutat is különböző védőrétegekkel látták el.

Azt a Jézus Krisztust ábrázoló faszobrot, amely a második világháborút is túlélte, leszerelték az örmény székesegyházban és egy bunkerban fogják őrizni a háború végéig.

(via Ukrajinszka Pravda)

A vodkánál oroszabb dolgot nehéz lenne mondani, de a Sztolicsnaja vodka már eddig sem volt teljesen orosz, még ha a brand erre is gyúrt az értékesítésnél. Most egy névváltással még nagyobb távolságot akart tartani Oroszországtól.

A vodkát gyártó cég, a Stoli Group alapítója, Jurij Sefler már 2000-ben szembekerült Putyinnal, így jobbnak látta elhagyni Oroszországot, és a gyártást is Lettországba helyezte át.

A Stoli Group a hét elején azt jelentette be, hogy az alapanyagokat Szlovákiából szerzik be, és a továbbiakban egyetlen összetevője sem származhat Oroszországból. Ez volt a válasz arra, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát.

Pénteken pedig újabb döntést hozott a Stoli Group, innentől kezdve csak Sztoli néven forgalmazzák a vodkájukat, és a cég ezentúl a lett gyökereit fogja kidomborítani. Ez egyébként összhangban van az ott dolgozók igényével is.

A névváltás mellett üzleti érdek is szólhat, Oroszország bojkottjaként világszerte sok boltban vagy kocsmában lekerültek a polcokról az orosz szeszes italok. Sőt, valakik a megsemmisítésig is eljutottak, itt például pont Sztolicsnaja vodkákkal áztatják a földet.

(via CNN)

Az olasz állami RAI tévéadó is bejelentette, hogy felfüggeszti működését Oroszországban a munkatársai védelmében, írta a Reuters. Egy pénteken elfogadott orosz törvény arra ad lehetőséget, hogy akár 15 év börtönnel büntessék az orosz hadseregről adott „hamis”, vagyis a kormányétól eltérő információkat.

Ideiglenesen felfüggeszti tájékoztatási tevékenységét Oroszországból a spanyol EFE hírügynökség, valamint a közszolgálati televízió és rádió (RTVE) is. „Az EFE hírügynökség mélységesen sajnálja ezt a nagyon súlyos támadást a szólásszabadság ellen; egy nyilvánvaló kísérlet a Kreml részéről, hogy eltitkolja az igazságot a közvélemény elől” – fogalmazott közleményében Gabriela Canas, az EFE elnöke. Szintén szombaton derült ki, hogy a német ARD és a ZDF sem tudósító tovább Oroszországból. (Guardian, MTI)

Putyin utasította a Minisztertanácsot, hogy két napon belül készítse el az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok, cégek, szervezetek és magánszemélyek listáját, írta a RIA Novosztyi hírügynökség.

Az elmúlt napokban sorra jelentik be nagy cégek, globális márkák, hogy nem üzletelnek tovább Oroszországgal, megszüntetik ottani érdekeltségeiket, kivonják termékeiket. Ma például a Prada és a Puma jelentette be, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét, míg korábban az IKEA és a Ford is a bojkottot hirdetett, de a lista alighanem már több százas.

Nem visz új befektetéseket Oroszországba az osztrák OMV, és „stratégiailag is felülvizsgálja” azt az olajvállalat, hogy megtartsa-e a közel 25 százalékos tulajdonrészét a Juzsno Russzkoje földgázmezőben. Az Oe24 szerint a vállalat azt írta szombat esti közleményében, „nem zárják ki”, hogy teljesen megszabadulnak az orosz befektetéseiktől – igaz, a mostani lépések is már mintegy 500-800 millió eurójába kerülnek az OMV-nek. Eddig Oroszország volt az osztrák olajcég feltárási és termelési portfóliójának egyik legfontosabb régiója.

A hét elején az OMV már bejelentette, hogy megszakítják a tárgyalásokat az egyik legnagyobb partnerüknek számító Gazprommal arról, hogy tulajdonrészt szerezzenek az Urengoj földgázmező egyes blokkjaiban – erről még 2018 őszén kötöttek szerződést. Sőt, az olajvállalat részvényes volt a héten csődbe ment Nord Stream 2 AG-ben is – a gázvezeték-projekt bukása miatt közel egymilliárd eurót kell leírniuk a „követelések várható behajthatatlansága” miatt.

Az OMV már a sokadik olajcég, amely leépíti üzleteit Oroszországban az ukrajnai invázió miatt: a BP, a Shell, az ExxonMobil és az olasz Eni is jelentettek már be hasonló lépéseket az elmúlt napokban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Times of Israel szerint a Moszkva elleni nyugati szankciókra hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország garanciákat követel az Egyesült Államoktól, mielőtt támogatná az iráni atomalkut, aminek a tárgyalásai az utolsó szakaszba érhettek. „Azt kértük amerikai kollégáinktól, hogy adjanak írásos garanciákat arra, hogy az Egyesült Államok által indított szankciós folyamat semmilyen módon nem sérti az Iránnal folytatott szabad, teljes körű kereskedelemhez, gazdasági és befektetési együttműködéshez, valamint katonai-technikai együttműködéshez való jogunkat.”

Egy magas rangú iráni tisztviselő bírálta az orosz követelést, és a Reutersnek azt mondta, hogy az „nem konstruktív” a Bécsben folyó nukleáris tárgyalások szempontjából. A meg nem nevezett tisztségviselő szerint nyilvánvaló, hogy a bécsi tárgyalásokon elfoglalt álláspontjának megváltoztatásával Oroszország más irányban akarja erősíteni a pozícióját. Ez nem sokkal azután történt, hogy Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) „pragmatikus megközelítést” jelentett be az atomalku esetében fennmaradó kérdések megoldására. Az iráni atomalku körüli tárgyalásokról itt írtunk részletesebben>>>

Növelni fogja a humanitárius műveleteit az ENSZ Ukrajnában, hogy segítsen mind az országban maradtaknak, mind pedig az onnan elmenekült millióknak – erről Antonio Guterres, a szervezet főtitkára beszélt a Sky News beszámolója szerint.

Guterres ígéretet tett erre Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek, akivel tárgyalt arról is, hogyan menekítsék ki a civileket biztonságosan a harci övezetekből – mondta Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő. Hétfő délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa is ülést tart majd az egyre növekvő humanitárius szükségletek ügyében, írja a Washington Post.

A szervezet becslései szerint 12 millió Ukrajnában maradt embernek, a szomszédos országokban pedig 4 millió menekültnek lesz szüksége humanitárius segítségre a következő hónapokban.

Minden bizonnyal az Anonymous hekkercsoport bénította le az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) honlapját, amely jelenleg is elérhetetlen.

Az Anonymous érintettségére az utal, hogy Twitter-oldalukra kitették a lebénított oldal képét.

Az FSZB oldalát úgynevezett DDOS-támadással tehették használhatatlanná. A DDOS célja a weboldalak túlterhelése azáltal, hogy hamis forgalommal árasztják el a hálózatot, és megakadályozzák a normális kommunikációt.

Ahogy arról korábban is írtunk, az orosz-ukrán háborút a kibertérben is vívják. Az orosz invázió első napjaiban több ukrán kormányzati szervert is értek támadások, de az ukránok és akcióba léptek, sőt önkénteseket is toboroztak. Az Anonymous pedig már a háború első napjaiban bejelentette, hogy harcba száll Putyin ellen.

Az orosz külügyi szóvivő felszólította a nyugati országokat, hogy „ne pumpálják ész nélkül” a legkorszerűbb fegyvereket a kijevi rezsimnek, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Marija Zaharova szerint ezzel ugyanis hatalmas veszélybe sodorják a légiközlekedést Európában és annak határain túl. Ezzel valószínűleg azokra a légelhárító fegyverekre utalt, amiket Ukrajna a nyugati országoktól kapott.

A szóvivő hozzátette, Ukrajna az elmúlt hónapban több mint 2000 tonna modern fegyvert, lőszert és hadifelszerelést kapott nyugati országoktól. Nagy-Britannia egyedül 2000 páncéltörő fegyvert adott át Kijevnek, Németország pedig 500 Stinger hordozható légvédelmi rakétát fog leszállítani. Az ukrán és az orosz oldalon bevetett fegyverekről itt írtunk részletesebben>>>

A különböző cégek bojkottjai után már művészek is korlátozni akarják oroszországi megjelenésüket az Ukrajna ellen indított háború miatt.

„Elismerem, hogy ez nem nagy áldozat, és nem lesz nagyobb hatása, mint egy fingnak a szélviharban, de nem újítom meg az orosz könyvszerződéseimet” – írta Twitterén a Magyarországon is ismert kanadai krimiszerző, Linwood Barclay.

Erre reagálva írta Stephen King, hogy: „Én sem.”

King barátja és pályatársa, a fantasy-szerző Neil Gaiman is hasonlóan döntött. Azt írta: „Megpróbálom kideríteni, hogy milyen orosz szerződéseim vannak, és hogy ezek hol helyezkednek el a publikációs folyamatban. Nem akarom megújítani addig ezeket, amíg Putyin és kormánya hatalmon van, ez biztos.”

• Hétfőn tárgyalhat újra az ukrán és az orosz delegáció, de részleteket még nem tudni. Csütörtökön a felek abban állapodtak meg, hogy humanitárius folyosókat nyitnak, hogy a civilek elhagyhassanak harci zónákat, de szombaton ez sem valósult meg.
• Az oroszok tovább támadják a déli tengerparton fekvő Mariupolt és a közeli Volnovahát. Mariupol szombatra tervezett evakuálását szinte azonnal le kellett állítani, miután az ukránok szerint az oroszok megszegték a helyi tűzszünetet, ami alatt humanitárius folyosón keresztül távozhattak volna civilek. Az oroszok az ukránokat okolták.
• Tüzet nyitottak civil tüntetőkre a kelet-ukrajnai Luhanszk megye északi részén fekvő Novopszkovban a megszálló orosz katonák, erről először a közösségi médiában terjedtek videók, melyek hitelességét megerősítette a CNN is. A helyi ukrán vezetés szerint hárman sérültek meg, a CNN ezt a számot nem tudta megerősíteni.
• A Kreml az oroszországi brit érdekeltségek elleni válaszlépésekkel fenyegetett a London által bevezetett szankciók miatt. A brit külügy órákkal korábban kérte arra az Oroszországban tartózkodó brit állampolgárokat, hogy amennyiben nem feltétlenül szükséges, hogy maradjanak, hagyják el az országot, és frissítette hasonló figyelmeztetését az Egyesült Államok is.
• Váratlanul Moszkvába utazott Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, hogy megvitassa Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai helyzetet. Izrael az Egyesült Államok szövetségesként elítélte az orosz inváziót, de eközben Moszkvával is fenntartotta a kapcsolatot abban a reményben, hogy enyhíthet a konfliktuson. Bennett közel három órát tárgyalt Putyinnal, és a találkozóról előzetesen tájékoztatta az Egyesült Államokat.
• Tíz év után újranyitották a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálját az orosz-ukrán háború miatt. A Ferihegyre egymás után érkező buszok menekülteket szállítanak ide, akik a terminálból repülnek tovább. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig korábban azt mondta, összesen kilenc ország közel 4900 állampolgárát juttatta ki Ukrajnából a magyar külügy 28 mentesítő repülőjárattal.
• Antony Blinken amerikai külügyminiszter ellátogatott Lengyelországba, a Dmitrij Kulebával folytatott megbeszélés idejére pedig átlépett Ukrajnába is – ezt az ukrán külügyminiszter a „támogatás szimbólumának” nevezte. Kuleba szerint az Egyesült Államok további szankciók bevezetését tervezi Oroszországgal szemben, és továbbra is fegyverekkel fogja ellátni Ukrajnát. Blinken azonban megismételte, hogy nem fognak repüléstilalmi övezetet bevezetni Ukrajna felett.
• Azonnal leállítja új termékeinek oroszországi forgalmazását a többek közt a Photoshopot is készítő Adobe. Felfüggeszti oroszországi tevékenységét a Puma és a Prada is.
• Egy kazanyi gyerekhospice-alapítvány udvarán Z-alakzatba állítottak ott dolgozókat, szülőket és gyerekeket is, ami Oroszország ukrajnai támadásnak propagandaeseménye lett.

Tíz év után újranyitották a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálját az orosz-ukrán háború miatt. A Ferihegyre egymás után érkező buszok menekülteket szállítanak ide, akik a terminálból repülnek tovább: cikkünket itt olvashatja.

A háború előtt néhány nappal Oroszország által elismert Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenisz Pusilin bejelentette, hogy az ukránok elleni harcban életét vesztette Vlagyimir Zsoga, írta a BBC orosz nyelvű kiadásának Telegram-csatornája.

A szakadár köztársaságban Zsoga a Szparta-zászlóalj parancsnoka volt. A szabadcsapatként is felfogható Szpartát egyik leghatékonyabb egységként tartották számon, de a zászlóaljat és parancsnokságát többször is megvádolták, hogy embertelenül bánnak a foglyaikkal.

Zsoga korábban a Szpartát vezető Arszen Pavlov személyi sofőrje volt addig, amíg 2016-ban egy robbanószerkezettel meg nem ölték a Motorola néven ismert vezért. Ezután lépett ő a helyébe.

A paramilitáris csoport 2014-ben Ilovajszkért és a Donyeck Repülőtérért folyó harcokban is részt vett az oroszok oldalán.