Rossz úton jártok, hidd el nekem – Benkő Tibor már decemberben figyelmeztette az ukrán védelmi minisztert

Benkő Tibor honvédelmi miniszter volt Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselőjelölt vendége Kiskunhalason szombat délután. A honvédelmi miniszter meghívása olyan szempontból meglepő, hogy Benkő nem tagja a Fidesznek, nincs is rajta a Fidesz-KDNP országos listáján, és ritkán szokott pártrendezvényeken megjelenni, megszólalni. Kiskunhalas azonban a kevés kivételek egyike volt, és ebben minden bizonnyal a személyes kötődés is szerepet játszhatott. A kilencvenes években ugyanis itt szolgált Benkő, öt évig ezredparancsnok volt, később pedig a város díszpolgára címet is megkapta.

Telt ház fogadta a Tiszti Klubban, talán a szervezők se számoltak ekkora érdeklődéssel, pár perccel az előadás előtt kellett áthozniuk még további székeket a kávézóból. Stílusosan narancssárga szalaggal kötötték át a székszoknyákat, de ez még mind semmi volt ahhoz képest, hogy a végén a kijáratnál narancsos üdítőitalt osztottak Bányai Gábor fotójával és nevével.

Irreális elvárás lenne, hogy egyedül megvédjük az országot

Benkő jó kétórás előadást tartott Magyarország biztonsági környezetéről és a honvédség fejlesztéséről, természetesen szót ejtett az ukrajnai háborúról is. 2014-ben a Krím-félsziget annektálásakor a honvédelmi miniszter szerint már bebizonyosodott, hogy

„Oroszországnak vannak tervei, szándékai, amire oda kell figyelni”.

Megjelent a hibrid hadviselés, amelynek köszönhetően nagyobb katonai erők nélkül sikerült Oroszországnak elfoglalnia Krímet.

Arról beszélt Benkő, hogy a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre. A katonai szövetség szerint Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd politikáját kell alkalmazni. „A békét nem erőszakos eszközökkel kell kiharcolni, hanem tárgyalással” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, majd megismételte a kormány álláspontját, hogy „a szövetséggel egyetértésben távol kell tartanunk magunkat ettől a háborútól, ameddig csak lehet.”

A honvédségnek azonban mindig a legrosszabbra is fel kell készülnie – mondta Benkő, és ezzel magyarázta azt a döntést, hogy katonai erőt vezényeltek az ország keleti részébe. „A katonák azért vannak harci technikai eszközökkel, ha egy háborús konfliktusból adódóan Magyarország területére véletlenül átsodródnának, (...) akkor az ne veszélyeztesse a magyar embereket, Magyarországot, akkor tudjunk velük szemben fellépni. Magyarország biztonságát, a magyar emberek szabadságát kell hogy védjék katonáink megfelelő mélységi tagolással.”

Ezt a feladatot Benkő szerint a magyar katonák kiválóan el is látják, és NATO vezetése is elégedett azzal, ami Magyarországon történik.

„Szükségünk van arra, hogy erős honvédség legyen, de arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni. Most gondoljunk bele! Ha Oroszország velünk szemben támadna, irreális elvárás lenne.”

A NATO alkotja azt politikai-katonai erőt Benkő szerint, amellyel Magyarország szembe tud nézni, akár Oroszországgal is.

Elmesélte a közönségnek, hogy december 21-én járt nála Ukrajna védelmi minisztere, akivel a két ország közti feszültségekről is beszéltek. Benkő hosszasan sorolta, hogy a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása után Magyarország volt az első, aki segítséget nyújtott Ukrajnának, és Magyarország az elsők között volt, aki Ukrajnát megpróbálta bevonni a V4-es országok közé. Katonai együttműködés volt, közös katonai szervezetet hozott létre a két ország, és anyagilag finanszíroztuk Ukrajna kiberbiztonsági központjának megépítését. „Minden segítséget megadtunk” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Ezzel szemben az ukránok korlátozták a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, és nem engedélyezték a kettős állampolgárságot. „Nekem hiába mondja az ukrán védelmi miniszter, hogy de hát ezt nem ellenetek hoztuk. Azért hoztuk ezt a törvényt, mert sok orosz anyanyelvű él Ukrajnában. De hát mondom, az agresszort ne keverjétek már össze a segítővel. Hát tegyünk már különbséget, nem olyan nehéz megkülönböztetni” – folytatta Benkő.

A magyar honvédelmi miniszter figyelmeztette az ukrán kollégáját, hogy szerinte rossz úton járnak. Példaként a magyarok 1956-os történetét ajánlotta a figyelmébe, amikor biztatást, szóbeli támogatást kaptunk a nyugatiaktól. Azt mondták, hogy „csak menjetek az oroszoknak, csak harcoljatok, majd mi itt vagyunk. Aztán senki nem jött, senki nem tartotta fontosnak. És akkor mondtam neki, hogy ez a példa legyen intő számotokra. Ne akarjatok Magyarország sorsára jutni!” – fogalmazott Benkő, aki szerint egy jó szomszéd sokkal többet ér, mint a távolról érkező ígéretek halmaza.

Hogy a honvédelmi miniszter itt kit értett jó szomszéd alatt: Magyarországot, aki segítette Ukrajnát 2014 után, vagy az oroszokat, akikkel nem érdemes ezek miatt a távoli ígéretek miatt összeveszni, az nem derült ki. Egy huszárvágással ugyanis más témára tért át a tárcavezető.

Nem egy országban megdicsőülés, ha gyerekek és anyukák felrobbantják magukat

Arról is beszélt Benkő, hogy délről az instabil államok, az illegális migráció és a terror veszélye fenyegeti a NATO tagállamokat és köztük Magyarországot. A magyar honvédség katonái 2015 óta dolgoznak a déli határon, hogy megakadályozzák a menekültek illegális belépését az ország területére.

Benkő szerint tévedés azt gondolni, hogy a délről érkező menekültek integrálódnak a nyugat-európai civilizációba. Legfeljebb egy töredékét tudjuk integrálni – mondta –, „mert más a kultúrájuk, más a vallásuk, más a történelmi hagyományuk, és más ideológia szerint élnek”. Szerinte Nyugat-Európa nem jól látja, hogy a menekültek beengedésével lehet megoldani a demográfiai problémákat. Az elöregedő társadalommal szemben az elsődleges cél szerinte az, amit Magyarország is tesz: támogatni és segíteni kell a fiatalokat, hogy gyereket vállaljanak, ezzel lehet ugyanis megteremteni a jövő nemzedékének alapjait.

Egy későbbi kérdésre arról is beszélt, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a katonák és a rendőrök nap mint nap a határnál, amikor például a kerítés túloldaláról dobálják, támadják őket. „Én is érző szívű ember vagyok. Az én szívem is megenyhül, amikor látom a csöppséget az anyukájával. Hogy honnan jönnek, hogy nézek ki, és mi vár majd rájuk. De én ott voltam Afganisztánban.”

„Az ilyen csöppségeket és az ilyen anyukákat is bevetették a békét teremtő katonákkal szemben. Mert más a kultúrájuk, más a vallásuk. Nem egy országban megdicsőülés az, ha felrobbantják magukat”

– fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Szerinte nem lehet abban a környezetben demokráciát építeni, ahol mások a szokások és más a kultúra. Ezt elsősorban Afganisztánra mondta, ahol húsz éven keresztül ott volt a NATO, hogy békét és biztonságot teremtsen, majd egy politikai döntés után szó szerint ki kellett menekülniük Benkő szerint.

„Nem arra kell büszkének lenni, amit egyik-másik miniszter kollégámtól hallottam Brüsszelben, hogy hány ezer embert menekítettünk ki. Én erre azt a kérdést tettem fel: és hány milliót hagytunk ott, akiknek valamilyen ígéretet tettünk, akik bíztak bennünk, akik bíztak ebben a szövetségben? Azon gondolkodjunk el, hogy hányan csalódtak bennünk, ebben a szövetségben” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

„Ezt nem lehet sikeres műveletnek nevezni. Ezt nyugodtan felírhatják a szövetséges erők, ugyanúgy mint az Amerikai Egyesült Államok felírta magának Vietnámot. Ez ugyanolyan kudarc volt.” Afganisztán példája megmutatta szerinte, miért fontos, hogy a politikai vezetés meghallgassa a katonákat.

A kiskunhalasiak Benkő Tibort szeretnék honvédelmi miniszternek Vadai Ágnessel szemben

„A kialakult biztonsági környezet megköveteli, hogy legyen erős honvédség” – mondta Benkő. Magyarországon évtizedeken keresztül „a honvédség tudatos, szándékos leépítése” történt szerinte a rendszerváltás után. A laktanyák bezárásával, a haderő csökkentésével, a hadkötelezettség eltörlésével megszüntették azt a katonai képességet, amellyel Magyarország rendelkezett.

Amikor ő 2018-ban átvette a honvédelmi tárca vezetését, mindent az alapoktól kellett kezdeni. Hosszan beszélt a haderőfejlesztési programról, amelyre évről évre több forrás jut a központi költségvetésből. Ennek meg is van az eredménye: 2010 óta 13 ezer fővel nőtt a katonaság létszáma, és eszközökben is jelentős előrelépés történt szerinte.

Az április 3-i országgyűlési választásra rákanyarodva arról beszélt, hogy csak akkor tud a megkezdett program folytatódni, ha a magyar állampolgárok is így gondolják. Szerinte az ellenzéki politikusok nyilatkozatai azt mutatják, ők másra fordítanák azokat a forrásokat, amik az elmúlt években a honvédelemre mentek, és olyan fejlesztéseket ígérnek, amik már megvalósultak.

Név szerint is kiemelte Vadai Ágnest, Márki-Zay Péter honvédelmi kabinetvezetőjét. Benkő szerint a DK képviselője nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként nem kapja meg a katonai dokumentumokat. Ő mindent biztosít, csak épp állítása szerint Vadai nem jelent meg sem a hétpárti egyeztetéseken, illetve amikor korábban többször is hívta Vadai Ágnest a minisztériumba iratbetekintésre, oda sem ment el (cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a miniszter azt mondta volna, hogy Vadai Ágnes nem megy el a bizottsági ülésre).

Vadai Ágnes neve pár perccel később aztán ismét előkerült. A házigazda Bányai Gábor megszavaztatta a közönséggel, hogy maradjon-e továbbra is Benkő Tibor Magyarország honvédelmi minisztere, vagy a DK politikusa váltsa. Egyöntetű eredmény született, ami talán nem is olyan meglepő egy fideszes fórumon.

„Itt már nemzeti egység van Kiskunhalason” – mondta a sok felemelt kezet látva a fideszes jelölt, és azt is üzente Márki-Zay Péternek, hogy ő nem akarja Ukrajnába küldeni a fiait, vigye el az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a saját fiait. „Menjenek együtt Fekete-Győr Andrással nyugodtan. Biztos komoly haderőt fel tudnak mutatni, Vadai Ágnessel közösen.”

A kampányrendezvény után több kérdést is fel tudtunk tenni Benkő Tibornak, nézzék meg az erről készült videónkat: