Sokasodnak a képek a szétlőtt városokról, betiltották a Facebookot, Twittert, drámai üzenet Orbánnak

Szombati percről percre tudósításunkat itt tudja követni.

A Telegram az orosz-ukrán háború mindkét oldalán az információ és dezinformáció vezető forrásává vált. Most úgy határozott a cégvezetés, hogy blokkolni fogják az orosz állami RT tartalmait Európában. Az nem világos, hogy más orosz propaganda-médiumokat, például a Szputnyikot is érinti-e a tiltás.

Az RT-t már blokkolja a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Tiktok is. A Telegramot 2013-ban alapította egy orosz testvérpár, Nyikolaj és Pavel Durov. Utóbbi azóta elmenekült Oroszországból.

Eddig csak Bidennel egyeztetett Zelenszkij a háborús fejleményekről, most először kerül sor arra, hogy az USA egész szenátusával tárgyalhat egy Zoom-mítingen.

Múlt héten Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova találkozott a szenátus tagjaival, akiknek arról beszélt, hogy országának több utánpótlásra van szüksége az Oroszország elleni harchoz.

Az amerikai lap többé nem tünteti fel az újságírók nevét az oroszországi riporterei által jegyzett cikkeknél, hogy védje a biztonságukat.

Szombat éjszaka írtuk meg, hogy orosz diverzánsok tüzet nyitottak a Sky újságíróinak autójára, egyiküket a golyóálló mellény mentette meg. A kamerájuk végig forgott, de óriási szerencséjük volt, hogy ép bőrrel megúszták.

Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Oroszország a reguláris csapatok mellett zsoldosokat is küld Ukrajnába, és a következő időszakban növelni fogják a létszámukat.

Az amerikai hírszerzés már a hét elején látott olyan jeleket, hogy az Ukrajna elleni invázióban zsoldosokat is bevetettek, de úgy látják, hogy az ilyen egységek a vártnál rosszabbul teljesítettek, és körülbelül kétszázan már meg is haltak közülük a harcokban.

A forrásként megjelölt hírszerző most azt mondta, az orosz sereg morálja nem túl jó, de ez megerősíthető, ha újabb zsoldosokat vetnek be. Az amerikaik úgy tudják, még körülbelül ezer zsoldost küldenek Ukrajnába az oroszok.

Ukrajnában minden bizonnyal jelen van az orosz félkatonai szervezet, a Wagner Group, amelynek elsődleges feladata Volodimir Zelenszkij elnök kiiktatása, de Kijev polgármestere Vitalij Klicsko is listájukon szerepel, emellett szabotázsakciókat is végrehajthatnak.

A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost teljesen körülzárták az orosz erők, a polgármester szavai szerint blokád alá vonták a települést.

Vadim Bojcsenko humanitárius korridor létrehozására szólította fel a háborús feleket, most is és már csütörtökön is arról beszélt, hogy humanitárius katasztrófa fenyegeti a 450 ezer lakosú várost. A heves ágyúzás és rakétacsapások közepette az áram- és vízellátás lényegében megszűnt.

Bojcsenko szerint az orosz csapatok egy hete szándékosan lövik a város létfontosságú infrastruktúráját, köztük a vasúti összeköttetést, ami miatt nem tudták evakuálni a nőket, a gyerekeket és a sebesülteket.

Az Ukrajinszka Pravda birtokába került egy tételes hadifogolylista, amelyet aztán a lap meg is osztott. A listán 116 fogságba esett orosz katona szerepel, többségük 20 és 30 év közötti fiatal.

A listán szereplő katonák beosztása és rangja vegyes, egyszerű közkatonától a szakaszparancsnokig, felderítőktől a szerelőig minden van közöttük.

A lap megemlíti, hogy óriási a különbség az ukrán és az orosz hatóságok által jelentett számok között az áldozatok tekintetében, míg Ukrajna szerint közel tízezer orosz katona vesztette életét a bő egy hete folyó harcokban, addig az oroszok csak ötszáz áldozatot ismertek el.

Az ukrán hatóságok azt is kifogásolják, hogy az oroszok nem viszik el katonáik holttestét, de emellett olyan hírek is terjednek, hogy az orosz hadsereg mobil krematóriumokat is használ.

Szombat hajnalban óriási detonáció fénye világította be az eget Csernyihivben, a felvétel valódiságát megerősítette az AP.

Az oroszok folytatták a Kijevtől északra fekvő város ágyúzását, pénteken is brutális felvételek jöttek onnan, az látszik, hogy ott is óriási pusztítást végeztek az oroszok, 47-en haltak meg a támadásokban.

A térség továbbra is ukrán kézben van az elmúlt napok heves orosz ágyúzása ellenére. A helyi hatóságok szerint a háború kezdete óta 148-an vesztették életüket a régióban, többnyire civilek.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara csütörtökön éjszaka írt egy összefoglalót a Facebookra az orosz csapatmozgásokról. Ebben azt írták, hogy Oroszország folytatja a megszállást, és fő célja továbbra is Kijev és Harkiv megadásra kényszerítése.

Az ukrán vezérkar szerint az oroszok Luhanszk és Donyeck régiók közigazgatási határáig akarnak előrenyomulni, így hozva létre szárazföldi utat a 2014 óta már megszállása alatt tartott Krím-félszigettel. Az oroszok továbbra is jelentős erőforrásokat mozgósítanak két stratégiailag fontos város, Harkiv és Mariupol irányába is, míg egy katonai egység Harkiv megkerülésével délnyugat felé akar nyomulni, áll a jelentésben.

A vezérkari összefoglalóban azt is írták, hogy a belarusz-ukrán határon továbbra is belarusz egységek parkolnak, de ukrán információk szerint sok katona megtagadta a parancsot a szomszédos országban, akadozva folynak ott a hadműveletek.

A pekingi paralimpiai játékok nyitóünnepségén a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke, Andrew Parsons beszédében a békére szólított fel – de üzenetének nagy részét cenzúrázta a kínai állami televízió, a CCTV.

„Ma este a béke üzenetével szeretnék kezdeni. Egy olyan szervezet vezetőjeként, amelynek középpontjában a befogadás áll, ahol a sokszínűséget ünneplik és a különbségeket elfogadják, elborzaszt, ami most a világban zajlik” – mondta Parsons, Oroszország ukrajnai inváziójára utalva. „A 21. század a párbeszéd és a diplomácia ideje, nem pedig a háborúé és a gyűlöleté” – tette hozzá.

A CCTV kommentátora nem fordította le a beszéd nagy részét. Emellett csökkentette Parsons beszédének hangerejét a közvetítésben, és szüneteltette a jelnyelvi tolmácsokat a képernyőn. Annál a jelenetnél, amikor Parsons az ukrán küldöttségnek tapsolt, az állami műsorszolgáltató a stadionról készült tág képre váltott.

Kína többször elutasította, hogy „inváziónak” nevezze Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és az Egyesült Államokat valamint a NATO-t hibáztatta a „feszültségek szításáért”. És egy hírszerzési jelentés szerint Hszi Csin-ping megkérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát a téli olimpia alatt.

Világszerte sok városban tartottak tüntetéseket az orosz agresszió ellen, Prágában hatalmas tömeg gyűlt össze a Vencel-téren, ahol élő videón kapcsolták Zelenszkij ukrán elnököt, akit hatalmas üdvrivalgással fogadott a tömeg.

Prágán kívül demonstrációk voltak Grúzia fővárosában Tbilisziben, Pozsonyban, Frankfurtban, Vilniusban és Lyonban is, ezekben a városokban szintén meghallgathatták Zelenszkij videóüzenetét a tüntetők. Lisszabonban, Luzernben, Londonban, Szöulban, Jakartában és La Pazban is voltak háborúellenes demonstrációk.

Szerbiában ugyanakkor Putyin-párti tüntetést szerveztek, Belgrádban is több ezren vonultak az utcára. Ők az ukrajnai orosz inváziót támogatják, II. Miklós orosz cár emlékműve előtt eljátszották az orosz és a szerb himnuszt is, és testvérnemzetként üdvözölték a két országot.

A tüntetők orosz zászlókat és Vlagyimir Putyin elnök képeit vitték magukkal, miközben a városon keresztül az orosz nagykövetség felé vonultak. Szerbia egyensúlyozni próbál, nagyon szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, nem is vezetett be szankciókat, de nagyon szeretne EU-tag lenni.

A Samsung is felfüggesztette az oroszországi szállításait, a vállalat a háború miatt nem értékesít ott sem telefonokat, sem csipeket a továbbiakban. A cég 6 millió dollárt – köztük egymillió dollár értékben elektronikai eszközöket – ajánlott fel humanitárius célokra.

A dél-koreai elektronikai óriás a legnépszerűbb okostelefon-gyártó Oroszországban, megelőzve a kínai Xiaomit és az amerikai Apple-t. Korábban a Microsoft és az Apple is felfüggesztette a termékei értékesítését Oroszországban, és a szolgáltatásaikat is korlátozzák.

Az Egyesült Államok pénteken B-52-eseket reptetett az Ukrajnával határos kelet-európai régió felett, írj a CNN. A stratégiai bombázók a német és a román hadsereggel közös hadgyakorlaton vettek részt.

A NATO-tag Romániában az Ukrajnával szomszédos területek légterét használták, nem messze onnan, ahol az orosz légierő légi fölényt próbál kialakítani.

Magas rangú amerikai és NATO hírszerzői körök számára nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország addig fog bombázni ukrán városokat, amíg azok be nem hódolnak. A CNN szerint az USA és a NATO egyértelmű változást érzékelnek Oroszország stratégiájában, megmaradnak ugyan az utcai harcok is, de a hangsúly eltolódhat, még több bombázás, rakétacsapás várható a nagyobb ukrán városokban, ami nagyon sok civil áldozattal járhat.

A háború első napjaiban szinte kizárólag az ukrán katonai infrastruktúrát vették célba az oroszok, az utóbbi napokban azonban egyre többször látni, hogy civil célpontokra, például nagyobb társasházakra, toronyházakra is lőnek, súlyos károkat, esetenként tucatnyi halálesetet okozva.

„Az elkövetkező napok valószínűleg rosszabbak lesznek, több halállal, több szenvedéssel és több pusztítással, ahogy az orosz erők súlyosabb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat országszerte” – mondta pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A Washington Post számolt be először arról egy magas rangú nyugati hírszerzőre hivatkozva, hogy sok civil áldozat, „tömeges emberveszteség” valószínűsíthető a következő napokban.

„Nem törekszünk rendszerváltásra Oroszországban” – mondta a BBC kérdésére Antony Blinken, az USA külügyminisztere. Azt mondta, ez egyáltalán nem rajtuk múlik. Felszólította ugyanakkor az oroszokat, hogy vonják felelősségre az országuk vezetőit a háborúért.

Az eset még hétfőn történt, Stuart Ramsay tudósítót és csapatát érte támadás. Kijevből Bucha városába indultak, ahol előző nap az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz konvojt, a brit újságírók olyan infókat kaptak, hogy már lecsillapodott a helyzet, oda tudnak menni.

A város mindössze 30 kilométerre van Kijev központjától, mégis órákig kellett utazniuk a rengeteg lezárt útszakasz, és gyakori ellenőrzések miatt. Folyamatosan géppuskatűz és tüzérségi ágyúk hangja hallatszott, időnként orosz helikoptereket is láttak, amik orrukat a föld felé irányítva nyitottak tüzet a Sky-csapattól nem is olyan távoli ukrán erőkre.

Az egyik ellenőrzőpontnál fegyvert szegeztek rájuk ukrán katonák, és világossá tették: nem mehetnek tovább. Az újságírók úgy döntöttek, visszamennek a fővárosi szállásukra, de azon kapták magukat, hogy lényegében a frontvonalra kerültek.

Visszaindultak Kijevbe, amikor egy kisebb robbanást hallottak. Látták, hogy valami eltalálta az autójukat, a kerekük defektes lett. Megálltak, és ekkor „a világ a feje tetejére állt”. Egy lövés beszakította a kocsi szélvédőjét, az operatőr, Richie Mockler a jobb első ülés lábterében kuporgott, amikor teljesen tűz alá vették őket, rengeteg golyó zúdult az autóra.

Később az ukránoktól tudták meg, hogy egy szabotőr orosz felderítő osztag állt lesben, ők nyitottak tüzet rájuk. A támadás közben végig forgott az újságírók kamerája, részletesebb cikkünk itt érhető el.

Bezárják oroszországi üzleteiket azok a multinacionális divatcégek, amikhez egyebek mellett a Chanel, a Dior, a Givenchy, a TAG Heuer a Bulgari és a Gucci márkák tartoznak. Ez összesen több száz üzlet bezárását, és több ezer dolgozó elküldését jelenti.

Az orosz lakosság nagy része alacsonyabb életszínvonalon él, mint egy átlag európai, de van egy kiemelkedően tehetős réteg is, akik szívesen vásárolnak luxuscikkeket. Az érintett divatcégek számára az orosz boltok bezárása kiesését jelent majd, de bevételeik döntő hányada az amerikai és a kínai piacról jön. Itt soroltuk fel korábban azokat a cégeket, amik felléptek Oroszországgal szemben.

A Manchester City labdarúgója, Olekszandr Zincsenko a BBC-nek adott érzelmes interjújában köszönte meg a világnak, hogy kiállt hazája, Ukrajna mellett.

Felesége sírva keltette fel azon a hajnalon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Sokkot kaptam” – mondta Zincsenko, aki azóta is sokszor elsírja magát. „Ismerem a honfitársaim mentalitását, inkább meghalnak, de nem adják fel a harcot”.

A 25 éves balhátvédet a City Peterborough elleni FA-kupa-meccsén csapatkapitánynak nevezték ki, hasonlóan Vitalij Mikolenkóhoz, az Everton ugyancsak ukrán balhátvédjéhez. Zincsenko is ukrán zászlóval vonult ki a gyepre:

Péntek éjjel az oroszok támadása nyomán tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműben és az orosz csapatok el is foglalták a létesítményt. Zelenszkij ukrán elnök drámai beszédet intézett az ukrán és az orosz néphez ezután, és érdemes elolvasni Aszódi Attila atomerőmű-szakértő posztját is az ügyről.

A Sky most közölt egy Twitterre felkerült videót, ami állítólag a károkat mutatja be:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöke elítélte a NATO vezetőit, amiért nem hajlandóak repüléstilalmi övezetet létrehozni Ukrajna fölött. Az ukrán néphez intézett pénteki televíziós beszédében Zelenszkij kijelentette, hogy a nyugati vezetők tudják, hogy az ország elleni orosz agresszió valószínűleg fokozódni fog, és azzal vádolta őket, hogy ezzel gyakorlatilag engedélyt adnak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a városok bombázásának folytatására.

„Tudva, hogy az újabb csapások és áldozatok elkerülhetetlenek, a NATO szándékosan úgy döntött, hogy nem zárja le a légteret Ukrajna fölött” – mondta Zelenszkij a kijevi irodájából közvetített videóbeszédében. „Ma a szövetség vezetése zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásához, elutasítva a repüléstilalmi zóna létrehozását” – jelentette ki.

Az háború kezdete óta az ukrán vezetés több tagja is kérte már a NATO-t, hogy vezessen be repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett, azaz tiltsa meg az orosz katonai gépeknek a berepülést. A probléma, hogy mindezt be is kellene tartatni, ami azt jelentené, hogy a NATO akár orosz repülők lelövésére kényszerülhetne, és háborúba kerülne Oroszországgal. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a repüléstilalmi övezet létrehozása teljes körű háborúhoz vezetne Európában.

Vannak, akik szerint azonban a repüléstilalmi övezet nem jelentene automatikusan ilyen fokú eszkalációt. Minderről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(BBC, Sky News)

A Bloomberg és a CNN is felfüggeszti oroszországi tevékenységét, miután pénteken Vlagyimir Putyin aláírta a duma alsóháza által – nyilván Vlagyimir Putyin utasítására – elfogadott törvényt, mely alapján akár 15 év börtönbüntetéssel is lehet sújtani azokat az embereket, akik katonai „álhíreket” terjesztenek, netán szankciók bevezetését szorgalmazzák saját hazájuk ellen. Ezek a szándékos pongyolasággal megszövegezett törvények elemzők szerint újabb szöget vernek az oroszországi sajtószabadság – amúgy is már évek óta a ravatalon álló – koporsójába. Az új jogszabályi körülmények miatt ezért sorra függesztik fel oroszországi tevékenységüket a külföldi hírügynökségek; ahogy arról beszámoltunk, kollégáit féltve a BBC is lehúzta a rolót. Az orosz hírközlési hatóság közben sorra blokkolja a nagy közösségi- és híroldalakat.

Az olasz hatóságok pénteken egy újabb, uniós szankciókkal büntetett orosz oligarcha jachtját foglalták le, a Reuters szerint a Ligur-tenger-parton található Imperia kikötőjében zár alá vették az acéliparban, bankszektorban és bányászatban is komoly érdekeltségekkel rendelkező Alekszej Mordasov 65 méteres hajóját, a 2013-ban épített „Lady M”-et. Mordasov a maga 26 milliárdos vagyonával a Forbes magazin szerint a negyedik leggazdagabb orosz; így érthető módon ő is szerepelt a Vlagyimir Putyinra és körére kiterjesztett, február végén elfogadott uniós szankciós csomagban.

Ez a szankciós kör egy régi követelésnek eleget téve elrendelte egy „transzatlanti akciócsoport” felállítását, mely más kormányokkal együttműködve megpróbálja majd felkutatni az orosz elit „törvénytelen úton szerzett vagyonát”. Az oligarchák uniós országokban őrzött vagyonának befagyasztása valóban megkezdődött, csütörtök hajnalban a francia vámhatóság lefoglalta Igor Szecsinnek, a Rosznyefty olajcég elnökének a luxusjachtját, Hamburgban pedig szintén csütörtökön a német hatóságok vették zár alá Alisher Usmanov cirkáló méretű, 156 méter hosszú óriásjachtját.

A Világbank egy 700 millió dolláros (kb. 250 milliárd forintnyi) kölcsönt készít elő Ukrajnának, a pénzt még ebben a hónapban megkaphatják, írja a BBC. Mindezt azután jelentették be, hogy a Világbank elnöke, David Malpass telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel.

Első körben egy 500 millió dolláros kölcsön jöhet „Financing of Recovery from Economic Emergency in Ukraine” (Az ukrán gazdasági vészhelyzetből való kilábalás finanszírozása), azaz FREE Ukraine néven, a kölcsönbe garanciákkal szállnak be bilaterális partnerek, például Hollandia és Svédország.

Emellett jöhet egy plusz 200 millió dolláros gyorssegély március végéig, és a bank felállít egy többadományozós vagyonkezelő alapot is, amelynek a feladata a pénz megfelelő helyre juttatása lesz majd Ukrajnában.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője szerint az orosz–ukrán háború miatt bevezetett szankcióknak nem az a céljuk, hogy rendszerváltást okozzanak Oroszországban. „A szankciók nem azért vannak, hogy rendszerváltást provokáljunk ki Oroszországban. Éppen ellenkezőleg, a szankciókat a háború váltotta ki. A cél pedig az, hogy gyengítsék az orosz gazdaságot, hogy az orosz gazdaság megérezze a következmények súlyát, és hogy erősítsék az ukránok pozícióját a közelgő tárgyalásokon” – mondta Borrell, aki szerint a szankciók nem fogják azonnal lezárni a háborút.

„Sok mindent tehetünk, de ha az emberek azt várják, hogy a pénzügyi szankciók egyik napról a másikra megállítják a háborút, akkor nem tudják, miről beszélnek. Sajnos nincs meg a képességünk arra, hogy a háborút megállítsuk. Amit viszont tehetünk, az az, hogy idővel jelentősen gyengítjük az orosz gazdaságot” – mondta, és hozzátette, az EU szankciói nem az orosz nép ellen irányulnak, hanem a nemzetközi normák betartása érdekében hozták azokat.

„Ez nem a hidegháború újrajátszása.

Mi minden nemzet szuverenitását védjük. Megvédjük az államok területi integritását – minden államét. Keleten, nyugaton, északon és délen. Mi a nemzetközi jogot, az államok szuverenitását, a területi integritást, a határok megsértésének tilalmát védjük. Nem vagyunk az orosz nép ellenségei, Ukrajna barátai vagyunk, támogatjuk őket a harcukban, de nem vagyunk az orosz nép ellen.

Ez Putyin háborúja, és csak Putyin vethet véget neki”

– mondta Borrell. Azt is kijelentette: az EU nem fogja megadásra kérni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. „Nem fogjuk megkérni Zelenszkijt, hogy hagyja el Kijevet, nem fogjuk megkérni, hogy hagyja abba a harcot” – mondta.

(CNN)

„Túléltük az éjszakát, ami megállította volna a történelem menetét” címmel írtunk korábban Zelenszkij beszédéről, amit a zaporizzsjai atomerőmű orosz fegyveres ostroma és átvétele után mondott.

Azóta feliratot is készítettünk a beszédhez, nézze meg magyar felirattal az egészet az alábbi videón:

Az Electronic Arts (EA) leállítja a videójátékai értékesítést Oroszországban és Belaruszban. A videójáték-fejlesztő nem fog többé tartalmat, játékot vagy virtuális valutát árulni a két országban, amíg tart az orosz–ukrán háború – jelentette be pénteken a kiadó. „Úgy döntöttünk, hogy leállítjuk játékaink és tartalmaink értékesítését, beleértve a virtuális valutákat is, amíg tart a konfliktus” – áll az EA közleményében. „Ennek eredményeképpen játékaink és tartalmaink a továbbiakban nem lesznek megvásárolhatók az oroszországi régióban az Origin áruházunkban vagy az EA alkalmazásban” – írják. Az EA néhány napja jelentette be, hogy a FIFA és az NHL videójátékaikból törlik az orosz és belarusz csapatokat.

(Wall Street Journal)

Mindenki arra számított, hogy az orosz katonai hekkerek durván nekiesnek Ukrajnának. A támadások folyamatosak, de az igazán komoly akciók egyelőre elmaradtak. Cikkünkben bemutatjuk a lehetséges okokat, illetve hogy mi történik ehelyett a kibertérben, és miért kockázatos, ha lelkes önkéntesek kezdenek kiberháborúzni.

Autók végtelen sora vezet a Sehini–Medyka határátkelőhöz, ami az egyik legközelebbi összeköttetési útvonal Lviv felől Lengyelországba.

Eközben Oroszországban azért tartottak autós felvonulást, hogy ezzel fejezzék ki támogatásukat a katonai hadműveletnek nevezett Ukrajnában zajló történésekkel kapcsolatban.

Volodomir Zelinszkij szerint Japántól Kanadáig már 16 ezren jelentkeztek az Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légiójába. De hogyan is kell elképzelni azt, ha valaki felkerekedik, és elindul harcolni az oroszok ellen? Ezt, és a nemzetközi önkéntes katonák körüli többi kérdést igyekeztem megválaszolni ebben a cikkben.

Alig egy órával azután, hogy az orosz hírközlési hatóság blokkolta a Facebookot, péntek estétől az Interfax hírügynökség szerint a másik nagy nemzetközi közösségi médiaplatformot, a Twittert is betiltották Oroszországban. A mintegy 9 millió rendszeres orosz felhasználóval rendelkező közösségi médiaoldalt már a háború elején lassítani kezdték az orosz cenzorok. Egyes felhasználók arról számoltak be, hogy még mindig el tudták érni Facebook- és Twitter-fiókjaikat, szóval lehet, hogy a tényleges blokkolás némi időt vesz igénybe.

Frissítés: Néhány perccel a poszt élesítése után derült ki, hogy a Google videomegosztója, a YouTube is elérhetetlenné vált Oroszországban. Ez a lépés a netfüggöny gyors kigöngyölítését látva nem volt éppen váratlan, ráadásul a YouTube blokkolja Európában az RT és Sputnik orosz propagandaadókat, anyavállalata pedig 15 millió dolláros segélyt folyósított Ukrajnának. Annak ellenére, hogy az orosz internetezők előszeretettel használják a warez oldalként is kiváló VKontakte közösségi oldalt is, a helyzet mégiscsak kicsit olyan, mint amikor a Berlin keleti felén élők 1961. augusztus 13-án arra ébredtek, hogy többé nem tudnak átlépni a város másik felébe.