Sokasodnak a képek a szétlőtt városokról, betiltották a Facebookot, Twittert, drámai üzenet Orbánnak

Újabb törvénnyel erősítik az állami médiakontrollt és cenzúrát Oroszországban, ahol egy alsóházi törvényjavaslat szerint 1,5 millió rubeles (4,7 millió forint) bírságra és akár 15 éves börtönbüntetése is számíthat az, aki valótlan információt terjeszt az orosz hadseregről, jelentették a TASZSZ és a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségek.

A kisebb vétséget elkövetőkre 3 év börtön várhat, aki viszont hamis bizonyítékokat gyárt és terjeszt, vagy szervezett csoportként ad hamis információt a hadseregről, arra 10 év börtön vár, a 15 éves börtönbüntetés pedig súlyos következményekhez vezet.

A Guardian úgy tartja, az új törvény óriási hatással lesz arra, hogyan tudnak az emberek megosztani dolgokat az Ukrajnában ténylegesen zajló eseményekről, mivel az állami propaganda továbbra is torzítva számol be a harcokról.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg pénteken Antony Blinkennel találkozik, és arról nyilatkozott, hogy NATO elítéli a civilek elleni támadásokat – írja a BBC. Az Európa legnagyobbjának számító, éjjel orosz kézre került zaporizzsjai atomerőműről is beszélt Stoltenberg, szerinte

„ez csak azt mutatja, hogy milyen vakmerő ez a háború, és mennyire fontos, hogy véget vessenek neki, és mennyire fontos, hogy Oroszország minden csapatát kivonja, és jóhiszeműen részt vegyen a diplomáciai erőfeszítésekben.”

Azonnali kormányzati segítséget követelt az önkormányzatoknak az ukrajnai menekülthullám kezeléséhez az ellenzéki Párbeszéd. Szabó Rebeka zuglói alpolgármester azt mondta, hogy a kormány nagyon lassan reagált, a civilek vették át a kezdeményezést. „Az elmúlt két évben kivéreztették az önkormányzatokat, ezt Pogácsás Tibor államtitkár végigasszisztálta”, tette hozzá Szabó Rebeka.

Temesvári Szilvia, Terézváros alpolgármestere arról beszélt, hogy még egy nyomtatványt vagy telefonszámot sem kaptak, az egyetlen hivatalos segítség a fővárostól jött. Szerinte már a menekülthullám első napján egy információs csomagot kellett volna eljuttatni az önkormányzathoz, de ez nem történt meg, amit „elképesztően felháborítónak” tart. A civilek és a cégek jelesre vizsgáztak, de az állam megbukott ezen a vizsgán, mondta Temesvári Szilvia. A főváros egy tájékoztató oldalt készített a menekülteknek, amit a Help.budapest.hu címen lehet elérni.

A BBC külpolitikai szakírója öt lehetséges verziót vázolt fel az egyre valószínűtlenebb gyors háborútól kezdve a diplomáciai megoldáson át Putyin hatalmának végéig. Részletek a cikkünkben.

Az Európa legnagyobbjának, a világon a kilencedik legnagyobbnak számító atomerőműért heves harcok bontakoztak ki csütörtökről péntekre virradóra Ukrajnában, és az orosz ágyúzás következtében helyi idő szerint éjjel egy óra körül tűz ütött ki a zaporizzsjai erőmű területén. Később Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai régió vezetője azt közölte, hogy egy oktatási épület és egy laboratórium gyulladt ki, és szavatolva van az erőmű nukleáris biztonsága.

A nem csillapodó harcok miatt a tűzoltók órákig nem vonulhattak fel, de a tüzet végül helyi idő szerint 6:20-ra sikerült eloltani. Az erőmű jelentései szerint nem sérültek meg létfontosságú részei a létesítménynek, nincs radioaktív szivárgás.

Azt, hogy mit kell tudni a zaporizzsjai erőműről és az ott történtekről, ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv lakónegyedét csütörtökön érte rakétatámadás, a halottak száma 47-re emelkedett. A térség továbbra is ukrán kézben van az elmúlt napok heves orosz ágyúzása ellenére. A helyi hatóságok szerint a háború kezdete óta 148-an vesztették életüket a régióban, többnyire civilek. (Guardian, BBC)

Az ukrán hadsereg péntek reggeli közlése szerint az országot támadó orosz erők legfőbb törekvése az, hogy bekerítsék Kijevet. Az ukrán fővárosban az éjszaka több alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák, és felszólították az embereket, hogy siessenek az óvóhelyekre.

Az ukrán hatóságok állítása szerint az országot egy hete támadó orosz csapatok elhagyták a Kijevtől északnyugatra levő hosztomeli repülőteret, amelyet az offenzíva első napjaiban elfoglaltak.

A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost időközben a hírek szerint teljesen körülzárták, és az orosz erők „jelentős technikai fölénnyel rendelkeznek”. Támadás érte továbbá az ukrán légvédelmi rendszert a Fekete-tenger partján. Ezeket az ukrán közléseket független forrásból nem tudták megerősíteni. (MTI)

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,96 pontos csökkenéssel, 41 650,30 ponton nyitott pénteken.

A londoni FTSE-100 index 0,79 százalékkal, a frankfurti DAX-30 index 1,55 százalékkal, a párizsi CAC-40 index pedig 1,37 százalékkal alacsonyabban nyitott csütörtöki záróértékénél.

A pénteki európai tőzsdenyitáskor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 39 cent (0,35 százalék) emelkedéssel, 110,84 dolláron állt.

Az arany unciánként 0,14 százalékkal (2,80 dollárral) 1938,70 dollárra drágult.

Az euró 382,09 forintra erősödött a csütörtök esti 381,63 forintról és 1,1014 dollárra gyengült a csütörtök esti 1,1048 dollárról. (Az MTI nyomán)

Az orosz invázióról beszélve Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter azt mondta a BBC Today műsorában, hogy a kormányoknak „nem szabad kizárniuk” az invázió megállítására irányuló eszközöket.

A műsorban Rinkēvičs reagált Olekszij Honcsaruk volt ukrán miniszterelnök szavaira is, miszerint más európai országok „nem értik”, hogy Putyin milyen messzire hajlandó elmenni, és hogy más országok vezetőinek közvetlen katonai támogatást kellene felajánlaniuk, és „legalább az égboltunkat lezárni, hogy megvédjenek minket a fenyegetéstől”. Ezekre azt mondta Rinkēvičs, hogy a NATO-nak minden lehetőséget fontolóra kell vennie, de „azt is meg kell értenünk, hogy mondjuk, egyes NATO-irányelveket csak akkor lehet végrehajtani, ha azok az országok, amelyek rendelkeznek a szükséges eszközökkel, egyetértenek azzal”. Hozzátette, hogy bármilyen döntést egyhangúlag kell megszavazni.

Arra a kérdésre, hogy a NATO nem kényszerül-e inkább arra, hogy egy „kényelmetlen” megállapodást kössön Oroszországgal, a miniszter így válaszolt:

„Azt hiszem, mindent meg kell tennünk, amit csak tudunk. Ezért mondom, hogy nem szabad kizárnunk semmilyen lehetőséget.”

Összesen 103 Nobel-díjas írta alá azt a kiáltványt, amelyben az ukrajnai háború befejezésére és az orosz csapatok Ukrajnából való kivonulására szólítottak fel – írja az MTI.

„A maghasadás felfedezése megteremtette az alapot a nukleáris pusztító fegyverek megépítéséhez. Jelenlegi mennyiségük alkalmas arra, hogy a Földet lakhatatlanná tegyék az emberek számára, és megsemmisítsék az emberi civilizációt. Ilyen fegyvereket ezért soha nem szabad használni!”

– olvasható a csütörtöki kiáltványban, amely Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatára is hivatkozik, és arról is ír, hogy a tudomány erős fegyvereket adott a politikusok kezébe, de nekik azokat békés célokra, a világ jóléte és boldogsága érdekében kellene felhasználniuk.

„Felszólítjuk Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jog szerinti megállapodásokat, hívja vissza fegyveres erőit, és kezdjen tárgyalásokat, teremtsen békét”

– zárul a nyilatkozat, amely a Max Planck Társaság és a Nobel-díjasok lindaui találkozója nevű szervezet kezdeményezésére született meg.

Az egyik utolsó független orosz hírcsatorna, a TV Rain bejelentette, hogy az ukrajnai háborúról szóló tudósításai miatt rá nehezedő nyomás miatt határozatlan időre leállítja működését – írja a BBC.

Az orosz távközlési szabályozó hatóság már a hét elején blokkolta a TV Raint, azzal vádolva a csatornát, hogy „szélsőségességen uszít, orosz állampolgárokat bántalmaz, tömegesen megzavarja a köznyugalmat és a közbiztonságot, valamint tüntetésekre buzdít”.

A TV Rain csütörtökön sugározta az utolsó műsorát, amit egy szimbolikus tiltakozással zárt le. A stúdióból együtt sétált ki a teljes távozó szerkesztőség, a csatorna egyik alapítója, Natalja Szindejeva pedig azt mondta:

„Nemet a háborúra.”

A csatorna ezután Csajkovszkij A hattyúk tava című előadásának felvételeit kezdte játszani. Oroszországban az 1991-es puccs idején, amikor a valós hírekről nem lehetett beszámolni, három napon át megállás nélkül ezeket a felvételeket játszotta a tévé.

Állandó hírszerzői jelentéseket ad a brit védelmi minisztérium az orosz–ukrán háború fejleményeiről. A péntek reggeli jelentés elsősorban arról szól, hogy az orosz erők körbevették, de még nem foglalták el a kelet-ukrajnai Mariupol városát. A város civil infrastruktúrája ugyanakkor komoly károkat szenvedett az intenzív orosz csapások miatt. A jelentés megerősíti azt is, hogy orosz kézre került a zaporizzsjai atomerőmű, ami Ukrajna legnagyobb kapacitású erőműve.

Mariupolról azt írja a Sky News élő közvetítése, hogy a helyi ukrán tisztviselők közlése szerint elpusztítják a várost, ahol az áram- és a vízszolgáltatás is megszűnt az orosz támadások miatt. Szintén nem elérhető a telefonhálózat, és az élelmiszer-szállítmányok sem érik el a várost.

Az amerikai pénzügyi szektor felügyeletéért felelős Finra csütörtökön felfüggesztette a tőzsdén kívüli kereskedést számos, az Egyesült Államokban jegyzett orosz vállalat papírjaival. A tilalom a Sberbank, a VTB, a Globaltrans, a Lenta, az NLMK, a NOVATEK, a Gazprom, a Lukoil, a Norilsk Nickel, a PhosAgro, a RusHydro, a Tatneft, a Gazprom Neft, a Polyus, a Severstal, a Rosneft, a Surgutneftegaz és a VK letéti jegyeire (ADR) vonatkozik.

Korábban a Londoni Értéktőzsde (LSE) jelentette be, hogy felfüggeszti a kereskedést 27 orosz cég papírjaival. (MTI)

Egyelőre nem rendezett a krónikus beteg menekültek orvosi ellátása – írja a Népszava.

A lap szerint egy államközi egyezmény lehetővé teszi az ukrajnai menekültek egészségügyi ellátását, de ez csak az akut, illetve a sürgősségi ellátásba sorolható esetekre vonatkozik, a krónikus betegek kezelésére nem.

Így aki például daganatos megbetegedésben szenved, vagy egyéb – például kardiológiai – ellátásra szorul, annak a helyzete megoldatlan. Gyógyszert is csak teljes áron kaphatnak a patikában az érintettek. A problémákat egyelőre civil szervezetek próbálják kiküszöbölni. Emellett a magyar állam az ország stratégiai készletéből biztosítja térítésmentesen a szükséges gyógyszereket a menekülteknek.

Megnőtt a fővárosi okmányirodákban a forgalom, sokan igényelnek útlevelet, vagy hosszabbítják meg a meglévő papírjuk érvényességét – írja a Népszava.

A lap adatai szerint 2019-ben, azaz a koronavírus-járvány előtti időszakban átlagosan 1500-2000 darab útlevéligénylés volt naponta. Később ez a járvány idején lecsökkent 1200-1500-ra. A háború kezdete óta viszont nagyobb az igény: az orosz–ukrán háború ötödik napján csaknem 9800 darab kérelmet nyújtottak be.

Az adatokat szolgáltató Belügyminisztérium szerint ezek a számok önmagukban alkalmatlanok messzemenő következtetések levonására, hosszabb időszakot érdemes vizsgálni. A forgalom megnövekedéséhez az is hozzátartozik, hogy a koronavírus alatt lejárt dokumentumokat csak június 30-ig lehet használni.

A minisztérium sajtóosztálya szerint az útlevélkérelmek elbírálása nem húzódik el. A fővárosi kormányablakoknál azonban legkorábban csak májusra, júniusra vagy egyáltalán nem lehet időpontot foglalni. Vidéken ehhez képest jobb a helyzet, ott egy-két napon belül van szabad időpont.

Az orosz hadsereg erői elfoglalták az éjjel lőtt zaporizzsjai atomerőművet, derül ki a Nukleáris Szabályozási Főfelügyelőség Facebook-posztjából, míg a NEXTA a regionális hadseregparancsnokságra hivatkozva állítja ugyanezt.

Érdekes, hogy erről viszont sem a település polgármestere, Dmirto Orlov, sem a zaporizzsjai régió vezetője, Olekszandr Sztaruh sem emlékezik meg.

A főfelügyelőség azt írta, az atomerőmű alkalmazottai a helyükön dolgoznak, és felügyelik a korábban találatot kapó létesítmény biztonságos üzemeltetését.

Az orosz invázió nyolcadik napján, csütörtökön is folytatódott a települések és lakóházak ágyúzása. A civilek viszont folytatják az ellenállást, barikádot emelnek, úttorlaszt hegesztenek. Van, aki nyugatról csatlakozik a harcokhoz, önkéntes katonaként. Az ország lakosságának másik része menekül a harcok elől.

A háború nyolcadik napjáról készült képes összefoglalónkat ide kattintva nézheti meg.

Az ukrán háború miatt a hírek hirtelen tele lettek rakétákkal, robotrepülőgépekkel, gránátkilövőkkel. A fegyverszállítmányok főszereplői zömében amerikai, európai cégek, amelyek értéke jócskán növekedett idén. Itt olvashatja el Kovács Krisztián fegyveripari összefoglalóját.

„6:20-kor eloltották a tüzet az energodari Zaporizzsja Atomerőmű oktatási épületében. Nincsenek áldozatok” – jelentette az ukrán katasztrófavédelem.

Az atomerőmű épülete helyi idő szerint éjjel egy óra körül kapott lángra, miután eltalálta egy orosz lövedék, és órákig meg sem tudták kezdeni a tűz eloltását, mert a tűzoltók nem tudták megközelíteni a helyszínt a nem csillapodó harcok miatt.

Az erőmű korábbi jelentései szerint nem sérültek meg létfontosságú részei a létesítménynek, nincs radioaktív szivárgás.

A CNN elérte a zaporizzsjai atomerőmű szóvivőjét, Andrij Tuzt, aki azt mondta, hogy abbamaradtak a harcok a erőműnél; a tüzet ugyan még nem tudták eloltani, de a háttérsugárzás szintje jelenleg normális.

Tuz azt mondta, hogy több technikai eszközt eltaláltak az oroszok, de az erőmű nem szenvedett súlyos károkat.

A szóvivő arról is beszélt, hogy a riasztott tűzoltók visszafordultak, mert orosz fegyveresekkel találták magukat szemben, így csak késve tudták megkezdeni az oltási munkákat.

Az elmúlt napokhoz képest mintha kevesebb ukrán célpontot támadtak volna az orosz haderők csütörtök éjszaka és péntek hajnalban, de a zaporizzsjai atomerőmű ellen intézett támadás akár egy globális katasztrófába is torkollhatott volna.

Azok kedvéért, akik nem követték az éjjeli híreket, röviden összefoglaljuk a legfontosabb fejleményeket, amelyek csütörtök este 21 óra és péntek reggel 7 óra között történtek. (Ide kattintva pedig a csütörtöki percről percre tudósításunkat olvashatja el.)

• Magyar idő szerint hajnal 1 óra körül tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműben, miután az oroszok tűz alá vették. Néhány óráig nem volt világos, hogy milyen károk keletkeztek az erőműben, és hogy kell-e radioaktív sugárzástól vagy robbanástól tartani, de frissebb jelentések már azt közölték, hogy reaktor nem sérült meg, nincs szivárgás sem. A nem csillapodó harcok miatt viszont nem tudták gyorsan eloltani a tüzet.
• Az atomerőmű ellen intézett támadás után Volodomir Zelenszkij ukrán elnök több európai vezetővel és Joe Biden amerikai elnökkel is beszélt, majd egy videóüzenetben egész Európához szólt. Szerinte példa nélküli, hogy egy terrorista ország nukleáris létesítményt lő, és arra figyelmeztetett, hogy Csernobilnál sokkal nagyobb katasztrófa lehet ebből.
• Boris Johnson brit miniszterelnök kezdeményezni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását a zaporizzsjai támadás miatt.
• Oroszországban letiltották a Twittert, a Facebookot, és többek között a BBC híroldalait is elérhetetlenné tették, még kevesebb lehetőséget hagyva az oroszoknak, hogy tájékozódjanak a háborúról, de ez arra is válasz volt, hogy több orosz médiumot betiltottak Európában.
• Zelenszkij felhívására önkéntes katonák jelentkeznek, hogy Ukrajnáért harcoljanak. Londonban egy magyar férfit is megszólaltatott a Daily Mail; a jelentkező azt mondta, nem tudja elviselni azt, ami Magyarország szomszédságában történik.
• Cseh fegyvergyártók újabb szállítmányt küldenek Ukrajnába, és ezt megszavazta a parlamentjük is, ráadásul Csehország a törvényi szabályozást felülírva büntetlenül engedi polgárainak, hogy Ukrajna oldalán harcoljanak.
• Már magyar futballpályán is láthattunk Ukrajna melletti kiállást, a Fehérvár ukrán játékosai Ivan Petrjak gólja után kérték, hogy legyen vége a háborúnak. A családjával Budapesten élő teniszező, Szerhij Sztahovszkij pedig szeretteit hátrahagyva csatlakozott az ukrán hadsereghez, hogy Kijevet védje.

Előző nap is 24 órában percről percre követtük az orosz-ukrán háború történéseit. Ide kattintva megtalálja a csütörtöki teljes hírfolyamunkat.