Sokasodnak a képek a szétlőtt városokról, betiltották a Facebookot, Twittert, drámai üzenet Orbánnak

Bár a legtöbb figyelem most az Ukrajnából menekülőket övezi, nem ők az egyetlenek, akik az orosz–ukrán háború miatt hagyják el a hazájukat. Az elmúlt napokban több orosz állampolgár is úgy döntött, hogy Finnországba utazik, mert attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin kormánya hamarosan hadiállapotot vezet be, lezárja a határokat, és így nem fognak tudni elmenekülni a nyugati szankciók hatásai elől.

A vaalimaai határátkelőnél ugyan még nem óriási a forgalom, de folyamatos. Egy fiatal orosz nő a BBC riporterének azt mondta, kétségbe ejtette a háború, és addig nem tervez visszatérni Oroszországba, amíg Putyin az elnök. A szentpétervári pályaudvar csütörtökön zsúfolásig megtelt a Helsinkibe utazni vágyókkal. Jelenleg a Szentpétervárt a finn fővárossal összekötő Allegro expressz az egyetlen vasúti kapcsolat Oroszország és az Európai Unió között.

„A Szentpétervárról Helsinkibe tartó vonatok a következő napokra megteltek” – mondta Topi Simola, a finn vasúttársaság alelnöke. Hozzátette, az utasok száma múlt szombaton ugrott meg, két nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Míg a Helsinkibe tartó vonatok gyakorlatilag tele vannak, a Szentpétervár felé tartó vonatokon már csak 30 százalékos a kihasználtság – mondta Simola.

A Helsinkibe tartó vonatra csak a vízummal rendelkező orosz, illetve finn állampolgárok szállhatnak fel, és igazolniuk kell, hogy rendelkeznek az Európai Unió által elismert Covid-oltással. A legtöbb utas ezért olyan orosz, aki Európában él vagy dolgozik. „Először arra gondoltunk, hogy Törökországon keresztül kellene utaznunk, de az sokkal drágább, mint Finnország, úgyhogy szerencsénk volt” – mondta az AFP-nek egy Ausztriában élő orosz nő.

A finn vasúttársaság az uniós útlevéllel rendelkezők számára is szeretné megnyitni az utazást. „Tudjuk, hogy több tízezer uniós polgár tartózkodik még Oroszországban, és feltételezzük, hogy közülük sokan szeretnének hazajönni” – mondta Simola.

(AFP, BBC)

Aszódi Attila atomszakértő, mérnök, Paks-felelős exkormánybiztos és exállamtitkár (a hivatalokat több kormányban, így az Orbán-kormány alatt is viselte) a blogján írta meg, mit gondol az ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet ért fegyveres orosz támadásról. A blogbejegyzésben Aszódi azt írja, erőművet megtámadni vagy csak fenyegetni ilyen támadással az ENSZ alapokmányába ütközik, „a támadás súlyosan sérti a nemzetközi egyezményeket és minden olyan alapelvet, amelyet a nukleáris szakmában vallunk”.

Aztán azzal folytatja, hogy a támadás azért is különösen fájdalmas, mert Oroszország az elmúlt években a nemzetközi nukleáris szakma elismert tagja volt.

„Néhány napja azt mondtam a kollégáimnak, hogy Oroszország minden egyes nappal, amit ezzel a háborúval tölt, egy-egy évtizeddel löki vissza magát a fejlett civilizációk történelmében. A modellem szerint így, a háború 8. napján valahol az 1940-es, 50-es években járhat. Megdöbbentő, felzaklató és felfoghatatlan” – írja.

„Azt végképp nem értem, hogy Oroszország hogyan akar a jövőben bármely országban atomerőművi projekteket megvalósítani, ha jelenleg alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Mi a mesterterv, hogyan gondolják, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet?

És mi volt a mesterterv, hogyan fogjuk tudni fizikailag megvédeni a nukleáris létesítményeket, ha egy olyan nukleáris nagyhatalom, mint Oroszország nem tartja tiszteletben az atomerőművek védelmének és biztonságának alapelveit?” – írja a bejegyzésben.

Az esti órákban újra gyengülni kezdett a forint, amely pénteken folyamatos gyengüléssel már a kora délutáni órákban újabb és újabb történelmi mélypontra került. Fél kilenc után nem sokkal az addig 385,5-386 forintos euróár a 386-os szintet átlépve 386,88-ig emelkedett, ami új forintmélypontot jelentett. Este tíz körül további gyengülési hullám jött, és az euró egészen

387,46 forintig drágult.

A kereskedés ezután a 386,5-387,5 forintos sávban folytatódott.

Az euró péntek dél körül drágult először a 384 forintos szint fölé, majd bő egy óra alatt 386 forint felé emelkedett az árfolyam, és végül délután 386,64-es szinten tetőzött. A napközbeni pénzpiaci folyamatokról itt írtunk bővebben.

Este a dollár és a svájci frank ára is új csúcsra nőtt, a dolláré elérte a 354 forintot, míg a franké megközelítette a 386-ot.

Csütörtök este a Győri ETO ellen szerzett gólja után zokogva üzente a Fehérvár ukrán légiósa, Ivan Petrjak a világnak, hogy elég volt a háborúból. De a focista egy, a Nemzeti Sport pénteki cikkében idézett ukrán sportújságíró szerint nemcsak a nyilvánosságnak akar üzenni, hanem tettekben is segíti az ukránok, illetve Ukrajna erőfeszítéseit. Egyfelől Budapest közelében található 65 négyzetméteres házába – ahol feleségével és két gyerekével lakik – nem kevesebb mint nyolc menekültet fogadott be. Másfelől pedig

készen áll arra, hogy tankot vásároljon az ukrán hadseregnek, de nem tudja, hol teheti ezt meg.

Szijjártó Péter külügyminiszter péntek este a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsa formálisan is elfogadta az ideiglenes védelem biztosításáról szóló határozatot. Ez egy olyan irányelv, amely lehetőséget teremt arra, hogy az orosz-ukrán háború elől menekülők könnyebben részesüljenek védelemben az Európai Unióban.

Azt is bejelentette, hogy a háború kirobbanása óta összesen 140 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. Közülük 100 ezren ukrán, 22 ezren magyar nemzetiségűek, 18 ezeren pedig más ország állampolgárai. Szijjártó szerint Magyarország fel van készülve a menekültek fogadására, az eddigieknél még nagyobb mértékben is.

Szijjártó azt mondta, Magyarország 800 tonna élelmiszert és 200 tonna babaápolási és higiéniai eszközt juttat el Ukrajnába humanitárius segélyként. Bejelentette, hogy a magyar kormány nem támogatná az energiaellátással kapcsolatos szankciókat, de hozzátette, ilyen szankciók egyelőre nincsenek tervben az EU részéről.

Szijjártó reagált a budapesti ukrán nagykövet kijelentésre is. Nepop Ljubov egy péntek délutánra szervezett konferencián a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban azt mondta: „stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” és „ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni!”. Szijjártó kijelentette: „Értjük, hogy az ukránok erről másképp gondolkodnak” (…) de katonák és fegyverek küldésére, fegyverszállítmányok átengedésére nem fog sor kerülni – mondta.

A G7-es országok külügyminiszterei közös közleményt adtak ki arról, hogy Oroszország további súlyos szankciókkal kell szembenézzen az ukrajnai invázióért, írja a Guardian.

A közlemény úgy fogalmaz, „folytatjuk a további súlyos szankciók bevezetését a belarusz Lukasenko-rezsim által lehetővé tett orosz agresszióra való válaszul”. A közlemény azt írja, felszólítják Oroszországot a támadás befejezésére, főleg az ukrán atomerőművek környékén.

A G7-ek tagja az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország.

Az EU kész arra, hogy az eddigiek mellett további szankciókkal sújtsa Oroszországot, ha Putyin nem fejezi be a háborút, közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Azt mondta, a konfliktus messze van attól, hogy vége legyen, és

„legyünk világosak: készek vagyunk további súlyos intézkedésekre, ha Putyin nem áll meg, és hátrál ki a háborúból, amit ő indított”.

Beszélt arról is, hogy az eddigi szankciókat gyorsan és egyetértésben hozta meg csaknem 40 ország.

Von der Leyen együtt nyilatkozott Brüsszelben az USA külügyminiszterével, Antony Blinkennel. Blinken azt mondta, „ha hagyjuk, hogy büntetlenül megszegjék az alapvetéseket, akkor kinyitjuk Pandora dobozát, és a világ minden táján meg fog ez történni újra és újra”. Hozzátette: nem lesz egyhamar vége a háborúnak, és keményen nyomást kell gyakorolni Oroszországra, amíg véget nem ér.

(CNN)

Az Oroszországban mintegy 66 millió felhasználóval rendelkező közösségi oldalt az AFP hírügynökség gyorshíre szerint pénteken kapcsolta le az orosz hírközlési hatóság. Ahogy arról beszámoltunk, már csütörtök éjjel is gondok voltak egyes híroldalakhoz és közösségi oldalakhoz való hozzáféréssel Oroszországban. A Lettországba emigrált Meduza független lapon kívül Facebookot, a Twittert valamint a BBC oldalait is korlátozottan, vagy egyáltalán nem lehetett elérni. A BBC-t az orosz hatóságok csütörtökön tiltották le, miután az Európai Unió letiltotta az orosz állami támogatásból működő, és meglehetősen sok álhírt közlő RT és a Szputnyik adásait. A háború kezdete óta sebességet váltott az internetes vasfüggöny leereszkedése; Oroszország számos alapvető internetes funkciót, mint az App Store és a Google Play is blokkolni kezdett, bár Moszkva nem rendelkezik olyan alternatívákkal, mint Kína, mely mára egy teljesen zárt online teret hozott létre. Oroszország az amúgy romokban heverő sajtószabadságra is ráeresztett egy Grad-sorozatot: az orosz parlament alsóháza egy olyan törvényt fogadott el, amely pénzbírsággal vagy akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatja a „hamis” információkat terjesztőket. A független újságírást ellehetetlenítő törvényre a BBC pénteken fel is függesztette oroszországi működését.

Mert ha egy magyarok által küldött fegyvert használnak, akkor a másik félnek az ellensége leszünk, szól az érvelés, melyben Putyin vagy Oroszország nevét nem írja le a kormányfő. Azt is írta, hogy a baloldal viszont háborúpárti, még ha nem is tud róla, írja. A teljes cikkünk Orbán posztjáról itt >>>

A háború eseményeit követő olvasóink talán emlékeznek még arra, hogy vasárnap este bukkant fel egy több száz járműből álló orosz járműoszlop az ukrán fővárostól északra, ami azután a hétfői műholdas felvételek alapján több mint 60 kilométer hosszú kígyóvá duzzadt. Ugyan a konvoj eleje hétfőn is már csak 30 kilométerre volt Kijev külső kerületeitől, de szerda reggelre alig 5 kilométert sikerült haladnia, csütörtökre pedig brit hírszerzési jelentések szerint lényegében megállt az előrenyomulás. A csigatempót az amerikai kormány szerdán azzal magyarázta, hogy „az oroszok átcsoportosítják és átértékelik taktikájukat, logisztikai és ellátási nehézségeik vannak, harmadrészt pedig az ukrán ellenállás is nehezíti a haladásukat”.

Pénteken pedig újabb elemzések alapján a Pentagon egyik illetékese azt mondta a CNN-nek, hogy az ukránok jó érzékkel robbantottak fel egy nehezen megkerülhető hidat (amiből adódik az újabb kérdés, hogy az orosz hadsereg miért nem vetette be a pontosan ilyen helyzetekre tartogatott speciális hidászjárműveit) és számos támadás is lassította a haladást. A támadások azonban nem okoztak nagy károkat a lényegében mozdulatlan céltáblaként (vagyis céltáblák soraként) tébláboló járműoszlopban, ezt a tényt pedig a BBC-nek nyilatkozó katonai szakértők azzal magyarázták, hogy valószínűleg Ukrajna kifogyhatott a Bayraktar TB2-es támadó drónokból, vagy pedig megmaradt légierejét Kijev védelmére tartogatja. Egyébként Ukrajna már önmagában azt a tényt is sikerként könyvelheti el, hogy az ukrán légierő több mint egy héttel a háború kezdete után mindig harcképes maradt.

Egyre több európai városban szimbolikus utcaátnevezésekkel trollkodják meg a helyi orosz nagykövetségeket. Csütörtökön Vilnius polgármestere, Remigijus Šimašius jelentette be, hogy a vilniusi orosz nagykövetség eddig névtelen utcáját ezentúl Ukrajna Hősei utcának fogják hívni.

„Mostantól az orosz nagykövetség minden alkalmazottjának névjegykártyája az ukrán hősök előtt tiszteleg. És mindenkinek, aki levelet ír a nagykövetségnek, gondolnia kell az orosz agresszió áldozataira és az ukrán hősökre. Megállapodtunk abban, hogy a Lett utcától a nagykövetségig vezető, jelenleg névtelen utcát átnevezzük Ukrán Hősök utcájára. Hamarosan, szerdán, a törvénynek megfelelően befejezzük a formalitásokat. Az Ukrajna Hősei utcában az egyetlen cím az orosz nagykövetségé lesz” – írta Facebook-oldalán a városvezető.

A litván példát a szomszédos balti államban, Lettországban is követik. A lett fővárost, Rigát kormányzó pártkoalíció pénteken arról állapodott meg, hogy az ottani orosz nagykövetség utcáján Független Ukrajna utcára nevezik át.

Prága 6. kerületének polgármestere is hasonló kezdeményezésre szólított fel korábban. Ondřej Kolář a Twitter-oldalán azt írta, kérte a prágai városházát, hogy nevezzék át az orosz nagykövetség közelében lévő utcát. „Jóváhagytuk a kérést, hogy a Koronázási utca egy részét az orosz nagykövetség mentén nevezzék át Ukrán hősök utcára” – írta Kolář. A cseh fővárosban 2020-ban már elneveztek egy teret az orosz nagykövetség közelében Borisz Nyemcovról, a 2015-ben Moszkvában meggyilkolt politikai aktivistáról.

(Euronews, Reuters)

Hét ember meghalt, köztük két gyerek, amikor légicsapás érte Marhalivka falut Kijevtől 10 kilométerre délnyugatra, közölte az ukrán rendőrség. Rusztem Umerov ukrán parlamenti képviselő képeket is posztolt, szerinte három gyerek van a halottak között, írja a Guardian.

Szintén a Guardian tett közzé egy videót egy csernyihivi csapás utáni pillanatokról. A videón egy nő sikít, és durva pusztítás látszik, csak erős idegzetűek indítsák el.

Az alábbi videó pedig Volnovaha településen készült, Mariupoltól északra:

Harmincmillió forinttal, ingyenes jogi tanácsadással és adományokkal segítik a háborús menekülteket a magyar ügyvédek, közölte a Magyar Ügyvédi Kamara.

A pénzt és a Budapesti Ügyvédi Kamara főépületébe (1055 Budapest, Szalay utca 7.) érkező adományokat (tartós élelmiszer, tisztálkodószerek, gyógyszerek, ágyneműk) a Magyarországon működő országos segélyszervezeteknek adják.

Az ingyenes jogi tanácsadáshoz pedig olyan kollégák jelentkezését is várják, akik beszélik az ukrán vagy az orosz nyelvet, van tapasztalatuk menekültügyi eljárások intézésében, szeretnének a rászorulóknak nyelv- és szaktudásukkal segítséget nyújtani. A jelentkezéseket az ukrajna@bpbar.hu e-mail címre várják.

Az orosz származású Pablo Gonzálezt február 27-ről 28-ra virradó éjszaka vették őrizetbe Przemyślben, a lengyel-ukrán határ közelében fekvő városban. A lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) szerint González az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynöke. A vád szerint González újságírói álcáját kihasználva közlekedett Európában és más kontinenseken, és őrizetbe vétele előtt Ukrajnába akart utazni, hogy ott folytassa tevékenységét. A Publico című online újság és a La Sexta televízió is elismerte, hogy González a munkatársuk volt.

A BBC ideiglenesen felfüggeszti valamennyi oroszországi újságírójának és munkatársának munkáját, miután az orosz parlament alsóháza egy olyan törvényt fogadott el, amely pénzbírsággal vagy akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatja a „hamis” információkat terjesztőket.

„Úgy tűnik, hogy ez a jogszabály kriminalizálja a független újságírást” – mondta Tim Davie, a BBC főigazgatója. „Nem hagy más lehetőséget számunkra, mint hogy ideiglenesen felfüggesszük a BBC News összes újságírójának és támogató személyzetének munkáját Oroszországban, amíg felmérjük ennek a nemkívánatos fejleménynek a következményeit” – tette hozzá. A BBC News orosz nyelvű szolgáltatása ettől függetlenül továbbra is működik, csak már nem Oroszországból.

„Munkatársaink biztonsága a legfontosabb, és nem vagyunk hajlandóak kitenni őket a büntetőjogi felelősségre vonás kockázatának pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pontos, független információkat tegyünk elérhetővé a közönség számára világszerte, beleértve az oroszok millióit, akik hírszolgáltatásainkat használják. Újságíróink Ukrajnában és világszerte továbbra is tudósítani fognak az ukrajnai invázióról” – mondta Davie.

A BBC szerint a háború kezdete óta megtriplázódott az orosz nyelvű híroldalukon az egy hétre jutó látogatók száma. A múlt héten több mint 10,7 millióan figyelték a híreket náluk, miközben ebben az időszakban hetente 3 millió olvasójuk szokott lenni. Az angol nyelvű oldalukon szintén többszörösére nőtt az orosz olvasóik száma.

A német Deutsche Welléhez hasonlóan a BBC is elérhetetlenné vált már Oroszországban, válaszul arra, hogy az Európai Unió blokkolta az orosz állami támogatású Russia Today (RT) és a Szputnyik tartalmait. Németország a maga részéről már korábban betiltotta az RT-t, miután a Deutche Wellét más nyugati sajtótermékekkel együtt kitiltották Oroszországból.

Zelenszkij szóvivője posztolta a Facebookra az alábbi képeket, melyeken Zelenszkij állami dácsájának, „második otthonának” a kertje látszik, benne valószínűsíthetően egy rakétának a maradványaival. A szóvivő szerint Zelenszkij azzal kommentálta a képeket, hogy „Mellé”.

Újabb fordulat a félmilliós Mikolajiv ostromában: miután péntek reggel a város polgármestere bejelentette, hogy az orosz áttörték a védelmi vonalakat, délután a régió kormányzója már azt közölte, hogy sikerült kiszorítani a támadókat. Vitalij Kim arra intette a helyieket, hogy „Nem kell idegeskedni”.

A Fekete-tengertől 65 km-re, az alsó folyásánál kiszélesedő Déli-Bug folyó partján fekvő város stratégiai jelentőségét három hajógyára adja – itt készültek a Szovjetunió legnagyobb hadihajói is. Itt horgonyozott az ukrán flotta zászlóshajója, a Hetyman Szahajdacsnij fregatt is, mely csütörtökön orosz találat miatt léket kapott és megfeneklett.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: Az orosz hadsereg mindent bombáz és ágyúz: kórházakat, házakat, iskolákat. Sok a civil áldozat. Ez barbár módja a háborúzásnak. Putyinnak le kell állítania ezt a háborút. Egységesek maradunk, hogy erre kérjük őt. Hogy leálljon, és ne haljon meg több ártatlan. (CNN)

Anthony Blinken, az USA külügyminisztere az EU-ra utalva, Borrellel együtt nyilatkozva: Az USA eltökélt, hogy mindent megtegyen a háború leállításáért. Együtt nézünk szembe Putyin háborújával, ami kiprovokálatlan, igazolatlan, egy háború, amelynek szörnyű következményei vannak az emberek számára. Anyáknak, apáknak. Gyerekeknek. Láttuk a képeket a tévében, és ennek véget kell vetni. Eltökéltek vagyunk hogy mindent megtegyünk a leállításért. A koordináció közöttünk életbevágó. (Guardian)

Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter a NATO-nak: Segítsetek, mert ha nem, felelősek lesztek a civil ukránok haláláért és szenvedéséért, akik azért haltak meg, mert könyörtelen orosz pilóták bombát dobtak rájuk. Biztos vagyok benne, hogy eljön a pillanat, amikor Európa szó szerint mindent megad nekünk, ami ahhoz kell, hogy Putyint megállítsuk, és ne sújtson le rátok, rémálommá változtatva Európát. Az egyetlen reményem, hogy nem lesz késő. (BBC)

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere: Egyszerűen elpusztítanak. (Mariupolt napok óta ágyúzzák az oroszok, nincs víz, fűtés, áram, és fogyóban az élelmiszer. A polgármester humanitárius folyosó nyitását kéri. Guardian)

A részben már emigrációból működő orosz botránypunk-aktivista trió, a Pussy Riot egy online árverésen 7,1 millió dollárért (ami forintban jelenleg 2 és fél milliárdot ér) adta el egy ukrán zászló NFT-jét. És akkor álljunk is meg egy szóra, vagyis egy kérdésre: Mi a szösz az az NFT? Az NFT a „non-fungible token”, magyarul nem helyettesíthető token rövidítése, ami egy blokkláncalapú technológiával állít elő teljesen egyedi kódolású digitális tartalmakat – és a „tartalom” tényleg tartalom, mert bármi belefér LeBron James zsákolóvideójától a debil majomgrafikákon át a Twitter alapítójának első tweetjéig. Az NFT-k egy része egyedi alkotás (azaz a vásárlóé lehet A LeBron-zsákolás vagy A Nyancat-gif), más része limitált kollekció, azaz a jelenséget egyszerre kell a kriptovaluta-befektetés, a műtárgyvásárlás és a bélyeggyűjtő szenvedély felől megközelíteni.

És akkor most vissza magára a hírre: az UkraineDAO adománygyűjtő kezdeményezés oldalán 72 óra alatt 3200-an dobtak össze a digitális zászlóra, az így feltornászott összeget pedig egy az egyben a „Gyertek haza élve!” kezdeményezésnek utalják, ami Ukrajna védelmi erőfeszítéseit támogatja külföldről. Az akciót az tette lehetővé, hogy Ukrajna hivatalosan is bejelentette, kriptovalutákban is elfogad támogatást.

(Variety)

További EU-s szankciókhoz csatlakozik Svájc:

• kiterjeszti a vagyonbefagyasztást Putyinhoz közel álló emberekre,
• leállítja az exportot a katonai, védelmi célra is használható termékekre, és megtiltja ebben a témában a technikai segítséget és finanszírozási tevékenységek nyújtását is.
• Nem exportál ezentúl repülés- és űrtechnológiai fejlesztéshez szükséges high-tech termékeket sem.
• Emellett szűkíti az exportálható termékek körét az olajszektort illetően, beleértve bizonyos szolgáltatásokat is.
• Az orosz jegybankkal is beszünteti a tranzakciókat

– közölte a svájci kormány.

Arról, hogy évtizedes tabuk dőlnek meg a világon a háború miatt, köztük például a svájci banktitok és bizonyos értelemben a legendás semlegességük (noha Svájc hivatalosan azt állítja, ez belefér a semlegességbe), itt olvashatják részletes, átfogó cikkünket.

(CNN)

A 2016-ban a Világbank és a Nemzetközi valutaalap ellensúlyozására létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) pénteken bejelentette, hogy „a pénzintézet érdekeire tekintettel” felfüggeszti az összes Oroszországot és Belaruszt érintő tevékenységét, és ezeket folytatását felül is vizsgálja. A nemzetközi bank fő részvényese (27 százalékos arányban) a kínai állam, mely eddig nem volt hajlandó nevén nevezni az AIIB részvényeinek 6 százaléka felett rendelkező Oroszország ukrajnai invázióját, és tiltakozott az orosz pénzpiacokat és gazdaságot sújtó példátlan mértékű szankciók ellen is. Az AIIB relatíve csekély, 800 millió dollár értékében finanszírozott orosz projekteket, de a lépés szimbolikus jelentősége mégis nagy. Egyébként a BRICS-nek nevezett fejlődő országok által létrehozott másik fejlesztési bank, a sanghaji székhelyű New Development Bank is felfüggesztette az új orosz és belarusz projektek finanszírozását.

Moszkva az invázióra készülve nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy az előre borítékolható szankciókat legalább részben tudja kompenzálni az utóbbi években szintet lépő kínai kapcsolattal, azonban ahogy arról elemzésünkben írtunk, Peking számára az orosz szövetség potenciális hosszú távú haszna rövid távon komoly költségekkel jár.

(Reuters, Moscow Times)

Az ukrán és az orosz tisztviselők várhatóan a hétvégén tartják a harmadik tárgyalási fordulójukat, hogy megpróbálják befejezni a harcokat. „A harmadik szakaszra holnap vagy holnapután kerülhet sor – folyamatos kapcsolatban vagyunk egymással” – mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Pénteken a német kormány szóvivője is azt mondta, hogy az oroszok hétvégén tartanák a tárgyalás következő fordulóját.

Péntek délelőtt a Kreml azt közölte, hogy a béketárgyalások csütörtöki, második fordulóját követően választ várnak Ukrajnától. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hozzátette, Kijevvel nem állapodtak meg semmilyen dokumentumról. Ahogy a hét eleji első, úgy a csütörtöki második tárgyalásra is Belaruszban került sor. Eddig egyedül arról sikerült megállapodni, hogy Ukrajnában „humanitárius folyosókra” van szükség a civilek evakuálása és a segélyek szállítása érdekében, de a tűzszünetnek továbbra sincs jele.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban négyszemközti tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, mondván, hogy ez az egyetlen módja a háború befejezésének.

(BBC)

A francia idegenlégiónak 710 ukrán tagja van, közülük eddig 74 kapott hivatalos engedélyt, hogy a háború sújtotta Ukrajna szomszédságába utazzon, hogy segítsen a menekülő családjának. Arra nincs engedélyük, hogy Ukrajnába belépjenek, és kifejezetten tilos harcolniuk. A légió azt is közölte, hogy körülbelül 20 ukrán légiósuk tűnt el a háború kezdete óta, ők vagy dezertáltak, hogy harcoljanak, vagy utólagos engedélyt fognak kérni a távozásra.

A légiónak egyébként 450 orosz katonája is van, a légió szóvivője szerint nincs feszültség a két nemzetiség között náluk.

(BBC)

A Conservative Political Action Conference (CPAC), az amerikai jobboldal éves szuperkonferenciájának budapesti szatellit eseményét eredetileg a magyar választási kampány hajrájára időzítették, és Donald Trump korábbi amerikai elnököt is meghívták rá a Guardian információi szerint, hogy egy héttel a voksolás előtt megtolhassa a Fidesz kampányszekerét. Az orosz-ukrán háború miatt azonban végül nem március 25-26-án, hanem május 18-20. között rendezik majd meg a konferenciát, jelentette be az eseményt szervező, közpénzből kitömött Alapjogokért Központ.

Bővebben itt olvashatnak a halasztásról.

Olaf Scholz német kancellár egyórás telefonbeszélgetésben sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni invázió leállítására. Scholz felszólította Putyint, hogy azonnal állítsa le a katonai akciókat – közölte Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

A német kancellár azt is követelte Putyintól, hogy tegye lehetővé a humanitárius segélyek bejutását azokra a területekre, ahol harcok folynak. Az egyórás tárgyalás során a vezetők megállapodtak arról, hogy hamarosan további megbeszéléseket folytatnak. Putyin arról tájékoztatta a német kancellárt, hogy Oroszország a hétvégére tűzte ki a harmadik tárgyalási fordulót az ukrán delegációval.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung, BBC)

• Az ukrán politikusok visszatérő kérése a NATO tagállamok felé a repüléstilalmi övezet biztosítása, sőt, a NATO-n belül is vannak olyan hangok, amelyek szerint el kéne ezen gondolkodni. Ennek veszélyeiről itt írtunk>>>
• A csütörtöki béketárgyaláson nagyon halvány esélye volt egy esetleges humanitárius folyosó nyitásának, folytatás azonban nincs, az oroszok azt állítják, az ukránokra várnak.
• Az orosz és a belarusz elnök is megszólalt. Putyin azt mondta, nincsenek rossz szándékaik a szomszédjaikkal szemben, Lukasenko azzal nyugtat, hogy nincs ok aggodalomra, Belarusz a hadműveletekben továbbra sem vesz részt.
• Sírva üzente a magyaroknak Ukrajna budapesti nagykövete, Nepop Ljubov egy pénteki konferencián – reagálva Orbán Viktor szavaira –, hogy „stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz”.
• Vitalij Klicsko polgármester szerint Kijevben összeomlott a szállítási, logisztikai rendszer, legnagyobb kihívást a fűtés, az áram és a vízellátás biztosítása jelent. Azt mondta, ha elesik a harcokban, akkor dicsőség lesz a hazáért meghalni.
• Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára megerősítette, hogy Oroszország kazettás bombát is bevetett Ukrajnában. A kazettás bomba valójában nem egy bomba, hanem sok száz, esetekben sok ezer apró bombából álló robbanószerkezet.
• Rakétatalálat döntött romba egy vélhetően üres iskolaépületet Zsitomirban, Kijevtől nyugatra.
• Két orosz repülőt is lelőttek a kelet-ukrajnai Volnovaha térségében.
• Az oroszok által megszállt városokból ukrán zászlós tüntetések felvételei kerülnek fel a Twitterre.
• Szijjártó Péter a NATO-külügyminiszterek brüsszeli értekezlete után azt mondta, sikeres volt a harmadik evakuációs akció Ukrajna belsejéből, 16 magyar, 3 osztrák és 1 francia állampolgár jutott el sikeresen Ungvárra.
• Történelmi mélyponton volt a forint, 386,64-ig gyengült az euróval szemben.

Március 4-től ingyenesen használhatják a kolozsvári tömegközlekedési vállalat járatait az ukrajnai menekültek – számolt be Facebook-oldalán Oláh Emese, a város alpolgármestere. Az ingyenesség az ukrajnai háborús helyzet fennállásáig marad érvényben, és a kolozsvári metropoliszi övezetben közlekedő járművekre is érvényes. A tájékoztatás szerint a menekülteknek nem szükséges semmiféle igazolás kiváltása, egy ukrán személyazonossági igazolvány vagy útlevél felmutatása elegendő.

Gál László / Transtelex

Olyan Ukrajnából menekülőket szállásolnak el itt, akik egyelőre nem mennek tovább Budapest vagy más nyugat-európai célpont felé. Többen hátramaradt családtagjaikat várják, annak reményében, hogy egy következő vonattal mégis csatlakoznak majd hozzájuk.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos közleményt adott ki a Dunaferr, amelynek tulajdonosi körében orosz és ukrán szereplők is vannak. A cég azt közölte az MTI szerint, hogy:

• volt némi termeléscsökkenés az elmúlt napokban, de igyekeznek alkalmazkodni a kialakult helyzethez,
• felkészültek arra, hogy átalakítsák logisztikai és beszerzési útvonalaikat, szükség esetén más forrásokból oldják meg a termeléshez szükséges anyagok beszerzését,
• létrehoztak egy rendkívüli segélyalapot,
• magyarul beszélő, az ukrajnai háborúból Magyarországra menekülő emberek közül 100 főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben, őket lakhatási támogatással és egyéb juttatásokkal is tudják segíteni.

Az ISD Dunaferr társaságcsoport Magyarország legnagyobb kohászati vállalata, korábban évekig harcolt a tulajdonlásáért az orosz és az ukrán tulajdonos. A cég többségi tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Steelhold Limited, amely a privatizáció óta tulajdonolja a Dunaferrt. A többségi tulajdonos cégben 25 százalék mínusz 1 szavazattal az ukrán Szergej Taruta, ugyanekkora részben az orosz Oleg Mkrtcsan, valamint 50 százalék+2 szavazatos többséggel az orosz állami Vnyesekonombank részesedik.

A Dunaferr az ország egyik legnagyobb termelő vállalategyüttese. Éves acéltermelő kapacitása mintegy 1,7 millió tonna. Az kedvező a vállalat számára, hogy az acélpiacon az árak jelenleg magasak, illetve emelkedik a kereslet az acéltermékek iránt, az viszont nem, hogy az energiaárak továbbra is rendkívül magasak. A Dunaferr most az egy évvel ezelőtti árszintnek nagyjából az ötszöröséért tudja beszerezni a vállalat a földgázt.

A Microsoft, a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata bejelentette, hogy beszüntette üzleti tevékenységét Oroszországban. A cég közleménye szerint „a kormányzati szankciós határozatoknak megfelelően leállítja üzleti tevékenységünk számos aspektusát Oroszországban”. Hozzátették, hogy „több mint 20 ukrán kormányzati, informatikai és pénzügyi szektorbeli szervezet ellen irányuló orosz romboló vagy zavaró kibertámadás ellen lépett fel”.

A Microsoft azt is közölte, hogy kapcsolatban áll azokkal a munkatársakkal, akiknek el kellett menekülniük Ukrajnából, és a továbbiakban együttműködik az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és az EU-val.