Sokasodnak a képek a szétlőtt városokról, betiltották a Facebookot, Twittert, drámai üzenet Orbánnak

A Twitteren különböző felvételek keringenek arról, hogy megszállt ukrán városokban egyesek nem hajlandók stratégiai nyugalomba vonulni, és ukrán zászlókkal mászkálnak az utcákon.

A 150 ezres Melitopolban – a Krím és az ostromlott Mariupol között félúton – ukrán zászlókkal vonulnak a tüntetők.

A Krim és Odessza között fekvő Herszonban egyenesen hergelik az orosz teherautókat az ukrán zászlók mutogatásával.

A zaporizzsjai atomerőmű – ahol a péntek éjszakai robbanás volt – melletti Energodarban nincs ukrán zászló, csak egy félelmet keltően a lakótelepre beparkoló katonai teherautó.

Az ukrán egyesített haderő Facebook-oldala, illetve több hírügynökség is arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai donyecki területen, Mariupol és Donyeck között Volnovaha közelében két orosz repülőt is lelőttek az elmúlt napokban.

Az egyesített haderők oldala csütörtökön egy SZU-34-es bombázó, pénteken pedig egy SZU-25-ös úgynevezett páncélozott csatarepülőgép lelövéséről adott hírt. Meg nem erősített közlésük szerint mindkét gép lakott terület ellen hajtott végre támadást.

Az Ukrajinszka Pravda arról ír cikkében, hogy a pénteki támadás után a pilóta katapultált, a helyiek élve szeretnék elfogni. A lap hozzáteszi, hogy az orosz-ukrán háború február 24-i kezdete óta meg nem erősített források szerint az ukrán légvédelem eddig 37 orosz repülőt és 37 helikoptert lőtt le. Az orosz hadsereg a háború kirobbanása előtt 450 repülőt és 250 helikoptert vezényelt az Ukrán határ mellé.

Pető Csaba, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) debreceni képviselőjelöltje és a párt néhány passzivistája az ukrán zászló színeit és egy „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot festettek a debreceni orosz konzulátus előtt a járdára – közölte az MKKP pénteken.

A párt által „kétszínfestés”-nek nevezett akció eredménye azonban nem sokáig zavarhatta a konzulátus ablakból kifelé tekintgető orosz diplomaták látképét, ugyanis a festést nagyjából egy órán belül lemosták, ez a négyszínfestési akcióiól is híres MKKP-szerint rekord, korábban sehol nem tüntették még el ilyen gyorsan az általuk felfestett foltokat.

A kutyapártosok közleménye szerint az orosz konzulátus egyik munkatársa rendőrt hívott rájuk, a rendőrség pedig „eljárást szándékozik indítani a pár, ecsettel és festékkel felszerelt ember ellen, tiltott gyülekezés miatt”. Az MKKP álláspotja szerint ez az akciójuk egyébként kampányeseménynek minősült, ezért nem volt bejelentésköteles.

„Láttuk a kazettás bombák használatát, és láttunk jelentéseket más típusú fegyverek használatáról, amelyek sértik a nemzetközi jogot” – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Guardian szerint.

A kazettás bomba valójában nem egy bomba, hanem sok száz, esetekben sok ezer apró bombából álló robbanószerkezet, amely a célpont fölött szétesve sokkal nagyobb területet terít be. A bombát Szíriában is használták:

Sírva üzent a magyaroknak Ukrajna budapesti nagykövete, Nepop Ljubov egy péntek délutánra szervezett konferencián, ahol azt mondta,

„stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz”.

A beszélgetésen a 444 és a New York Times budapesti tudósítója is részt vett, a mondatot mindketten kiemelték.

„Sokat tesz a Nyugat, de nem eleget. Meg lehetne állítani az oroszokat, de most fegyver nélkül állítanak meg tankokat az emberek Ukrajnában. A megszállt városokban a himnuszunkat éneklik a tereken. Több segítség kell!” – idézte a pénteki eseményen résztvevő 444 Nepopot, aki sírva beszélt arról, hogy a Nyugat elkésebb a szanckiókkal. „Nagyon sok embernek kellett meghalnia, hogy végre lépjenek. De még mindig lenne mit tenni. Hány embernek kell még meghalnia, hogy lépjenek? .Nektek fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberi életek?” – tette fel a kérdést.

A 444 beszámolója szerint Nepop a nyugati kormányok és a magyar vezetés kiállásának fontosságáról is beszélt, kiemelve, hogy „Ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni!”. Párhuzamot vont a most zajló események és az 1956-os magyar történések között, elmondva, hogy Magyarország komoly sérelme, hogy 1956-ban nem kapott nyugati segítséget az oroszok ellen, az ukránok pedig most hasonló helyzetben vannak, segíteni kell.

További részletek a 444 tudósításában.

A Nepop által említett stratégiai nyugalom kifejezést Orbán Viktor kezdte használni azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a március 4-i, a Kossuth Rádiónak adott „interjújában” is használta a kifejezést, egy válaszon belül kétszer is: „Nem véletlenül tanácsolom mindenkinek, aki ma közélettel foglalkozik azt, amit úgy hívunk, hogy stratégiai nyugalom.” És „tehát egy ilyen zaklatott helyzetben könnyű hibázni. Ezért mondom azt, hogy nyugalom, stratégiai nyugalom. Tehát nem szabad semmilyen elkapkodott, gyors, megfontolás, kellő megfontolás nélküli döntést meghozni, mert abból baj lesz.”

Hiába küld videókat a lebombázott Harkivról a 25 éves Olekszandra az Oroszországban élő anyjának, így is képtelen meggyőzni a szüleit arról, hogy milyen veszélyben van. „Nem akartam megijeszteni a szüleimet, de elkezdtem őszintén elmondani nekik, hogy civilek és gyerekek halnak meg” – mondta Olekszandra a BBC riportjában. Szerinte a szülei aggódnak érte, de

„még mindig azt mondják, hogy ez valószínűleg csak véletlenül történik, hogy az orosz hadsereg soha nem célozna meg civileket. Hogy az ukránok azok, akik a saját népüket ölik”.

Olekszandra azt mondja, hogy édesanyja azokat a narratívákat ismétli, amelyeket az orosz állami televízióban hall.

Óriási kocsisort látott a Harkivból kivezető utakon a BBC helyszíni tudósítója, aki szerint a nyolc, lassan kilenc napja tartó orosz ágyúzás elől menekülő lakosság kétségbeesve próbálja elhagyni a várost. Volt, aki a két forgalmi irányt elválasztó középső szigeten áthajtva próbálta meg megelőzni a több kilométeres kocsisort, sokan pedig kézzel írt papírokat ragasztottak az autók ablakába „gyerek” és „emberek” feliratokkal, hátha így nem válnak célponttá.

A BBC tudósítója idősekkel, gyerekekkel és a hirtelen összepakolt holmijaikat szorongató nőkkel teli iskolabuszról is beszámolt. A kivezető úton tapasztalt óriási dugóba kora reggel, a kijárási tilalom lejárta után álltak be az autók – a helyiek elmondása szerint az előző napokhoz képest valamivel csendesebb csütörtök estén felbuzdulva sokan összeszedték a bátorságukat azok közül is, akik addig bunkerben, pincében húzták meg magukat.

„A legtöbb embernek itt nincs igazi terve, nincs hova menniük, és nem tudják, hogy egyáltalán meddig mennek el” – írta a tudósító.

Ukrajna második legnagyobb városát, a 1,5 milliós, a keleti határ mellett található Harkivot a háború kezdete óta folyamatosan lövik az orosz hadsereg egységei, a város főterén álló kormányhivatal, a helyi rendőrség központi épülete is találatot kapott, de legalább három iskola és számos lakóépület is az ágyúzás céljává vált. Eddig legalább 31 civil vesztette életét a városban, a sérültek száma pedig 150-hez közelít.

Azok, akik gyalog próbálnak meg átkelni a palancai határon Ukrajnából Moldovába 10-15 órát várakoznak a hidegben sorban állva a BBC híradása szerint.

Palanca egy kevesebb mint kétezer lakosú falu Moldovának egy olyan keskeny részén, amit minden oldalról Ukrajna vesz körül. Nagyjából 50 kilométernyire fekszik Ukrajna harmadik legnagyobb városától, Odesszától, de minél jobban eszkalálódik a háborús helyzet Ukrajnában, annál több embert vonz ez az aprócska határátkelő az ország déli partvidékéről is.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az elmúlt héten nagyjából 170 ezer ember haladt át Moldován, és nagyjából 70 ezren maradnak egyelőre az Ukrajnával szomszédos, három millió lakosú országban, hogy megnézzék, hogyan alakulnak az események a határ túloldalán.

Sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter Brüsszelben, a NATO-külügyminiszterek rendkívüli értekezlete után. A magyar külügyminiszter arról beszélt, hogy

• a NATO továbbra is kiemelten fontosnak tartja, hogy kimaradjon az orosz-ukrán háborúból,
• a legfontosabb feladat Magyarország és a magyar emberek védelme, a magyar honvédség pedig meg tudja védeni a magyar határokat,
• továbbra is áll, hogy Magyarország sem fegyvereket, sem katonát nem küld Ukrajnába, ahogy a fegyverszállítmányok áthaladását sem engedélyezi,
• biztosított az ország gázellátása, minden a szerződések szerint zajlik,
• sikeres volt a harmadik evakuációs akció Ukrajnából, 16 magyar, 3 osztrák és 1 francia állampolgár jutott el sikeresen Ungvárra,
• zajlik az ideiglenes lvivi nagykövetség kialakítása.

„A belarusz hadsereg nem vett részt a különleges hadműveletben, és nem is fontolgatja ezt, mert nincs rá szükség” – mondta az MTI szerint Alekszandr Lukasenko belarusz elnök, aki pénteken másodszor szólalt meg a háború kezdete óta Ukrajnával kapcsolatban.

Belarusz lakosságának azt üzente, hogy megerősítik az ukrán határ közelében állomásozó csapataikat, illetve azt mondta, hogy

„nincs okuk aggodalomra.”

Amikor kedden először szólalt meg Lukasenko, nagyon hasonló kijelentéseket tett. A magát szuverénnek mutató, Putyin egyik leghűségesebb szövetségesének számító belarusz elnöknek a szavait árnyalja, hogy az orosz erők jelentős része Belaruszból lépett ukrán területre, és jelenleg is jelentős orosz erők állomásoznak Lukasenko országában bevetésre készen. Korábbi jelentések szerint belarusz területről rakétákat is lőttek ki Ukrajnára. Szintén keddről származnak azok a furcsa felvételek, amiken Lukasenko egy pálcával mutogat egy fura ukrán térkép mellett.

Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben kérték Vlagyimir Putyintól, hogy állítsa le a háborút. A championat.com oldalon közzétett dokumentumot 32-en írták alá, köztük az első számú orosz férfisakkozó, a tavaly világbajnoki döntőt vívott Jan Nyepomnyascsij és a gyorssakk női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk.

A levélben többek között ez áll: „Ellenezzük a katonai akciókat Ukrajna területén, mielőbbi tűzszünetet és a konfliktus békés megoldását kérjük párbeszéd és diplomáciai tárgyalások útján. Elviselhetetlenül fájdalmas látni azt a katasztrófát, amely napjainkban népeinket éri.”

Az aláírók állásfoglalása szerint „most az emberek élete, alapvető jogai és szabadsága, az emberi méltóság, országaink jelene és jövője a tét”. „Osztozunk a fájdalomban ukrán kollégáinkkal, és békére szólítunk fel. Mi a békéért vagyunk. Állítsd meg a háborút!” – írták.

A napokban Garri Kaszparov, egykori világbajnok sakkozó is megszólalt, a történteket tragédiának, Putyint őrült diktátornak nevezte. (Az MTI híre nyomán)

A Kreml azt állította, hogy a béketárgyalások tegnapi második fordulóját követően választ vár Ukrajnától, és hogy ő maga már közölte az álláspontját arra vonatkozóan, hogyan látják a megoldást a folyamatban lévő háborúban, így a továbbiak Ukrajnától függenek.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hozzátette, hogy Kijevvel nem állapodtak meg semmilyen dokumentumról. A csütörtöki, ahogy a korábbi, első körös tárgyalásra is Belaruszban került sor. Ezen egyedül arról sikerült megállapodni, hogy Ukrajnában „humanitárius folyosókra” van szükség a civilek evakuálása és a segélyek érkezése érdekében, de a tűzszünetnek továbbra sincs jele.

Hiába emelte meg csütörtökön a nemzeti bank az irányadó kamatlábat 5,35%-ra, egy átmeneti jó nap után pénteken ismét gyengült a forint a devizapiacokon. A kereskedés egész nap 380 forint fölötti euróárfolyamon folyt, majd délután negyed kettőkor többször is történelmi mélypontra süllyed a forint, az euró először kereken 384 forintba került, majd elérte a 384,27 forintos árat.

A dollárral szemben szintén mélypontra esett a forint, az árfolyam ott elérte a 350-es szintet.

„Ne súlyosbítsák a helyzetet” azzal, hogy további korlátozásokat vezetnek be Oroszország ellen, ezt üzente a BBC szerint Putyin azoknak, akik ellenzik Oroszország ukrajnai fellépését. Az orosz elnök pénteki kormányülésen mondott beszédet, amit az állami ellenőrzés alatt álló Rosszija 24 hírcsatorna közvetített.

„Nincsenek rossz szándékaink a szomszédjainkkal szemben”

– így indokolta az ororsz elnök azt, hogy szerinte miért nincsen szükség olyan lépésekre, amelyekkel a környező országok „rontják a kapcsolataikat” Oroszországgal. Szerinte inkább azon kellene gondolkoznia mindenkinek, hogy hogyan normalizálhatják az országukhoz való viszonyukat. Megismételte azt a korábban is hangsúlyozott állítását, amely szerint az orosz hadsereg eddigi összes fellépése „kizárólag válaszul történt az Orosz Föderációval szembeni egyes barátságtalan akciókra”.

Már az ukrán kultuszminiszter is az Ukrajna feletti légtér lezárását követeli, ő arra hivatkozik a Guardian szerint, hogy az orosz erők ukrán kulturális örökségeket pusztítanak el. Szerinte Putyin szándékosan el akarja pusztítani az ország európai kultúráját.

„Oroszország rakétái és repülőgépei szándékosan rombolják a nagyvárosok történelmi központjait. Az őrült diktátor [Putyin] azzal fenyegetőzik, hogy lerombolja a kijevi Szent Szófia-székesegyházat, azt a 11. században épült templomot, ami UNESCO-világörökségnek számít”

– fogalmazott Olekszandr Tkacsenko.

Nem a kultuszminiszter ez első, aki ilyesmit követel. Az utóbbi napokban az ukrán vezetés és kommentátorok részéről is felmerül, hogy a NATO-nak repüléstilalmi övezetet kellene bevezetnie Ukrajna felett, hogy megakadályozza az orosz légicsapásokat. Bár ez elsőre ártatlanul hangzik, a gyakorlatban arról van szó, hogy a NATO-nak ki kellene lőnie az orosz légierő gépeit, és hogy erre képes legyen, ahhoz az orosz légvédelmi radar- és rakétarendszereket is ki kellene iktatnia, ahogy arról ebben a repüléstilalmi övezetről szóló cikkünkben részletesen írtunk.

Péntek reggel orosz rakéta csapódott az Ukrajna középső részén található, 260 ezer lakosú Zsitomir iskolájába, jelentős károkat okozva. A rakétatalálatot Szergej Szuhomlin, Zsitomir polgármestere is megerősítette egy videós bejelentkezésben, amiben arról beszélt, hogy az orosz támadók „semmitől sem riadnak vissza. Ez egy iskola. Pontosabban már csak egy egykori iskola romjai Zsitomirban” – idézte a polgármestert a CNN.

A zsitomori iskolát ért találatról szóló hír azután érkezett, hogy a közösségi médiában közzétett videók és fotók szerint Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban legalább három iskolát ért hasonló támadás kedden.

Az ukrán kulturális és tájékoztatáspolitikai minisztérium közleménye szerint az oroszok ukrajnai inváziója során lerombolt épületek között kulturális helyszínek, például templomok, katedrálisok és múzeumok is vannak, nevezetesen Kijev és Harkiv városokban.

Újabb nyugati médiaterméket korlátoznak Oroszországban – ahol törvénybe foglalták, hogy akár súlyos börtönbüntetés jár a hadseregről való hamis információ közléséért. A BBC után a német DW (Deutsche Welle) adását is tiltották, úgy, hogy korábban a DW orosz kiadásával már megtették ezt.

Humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztet a Nemzetközi Vöröskereszt. Az áldozatok száma növekszik, a kórházak egyre nehezebben boldogulnak a helyzettel. A közlemény a genfi egyezmény betartására figyelmeztet, beleértve a civilek és polgári infrastruktúra elleni támadást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az egészségügyi dolgozók, a sebesültek és foglyul ejtettek védelmét.

A probléma, hogy ha a NATO megtiltaná az orosz gépeknek, hogy behatoljanak Ukrajna légterébe, és be is próbálná tartani, akkor a NATO akár orosz repülők lelövésére kényszerülhetne, és háborúba kerülne Oroszországgal. Vannak, akik szerint azonban a repüléstilalmi övezet nem jelentene automatikusan ilyen fokú eszkalációt. Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapó repüléstilalmi övezetről ebben a cikkünkben szedtünk össze minden lényeges információt.

„Dicsőség lenne meghalni a hazáért” – mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester az ARD német országos közszolgálati televíziónak egy pénteken sugárzott interjúban, amelyben kiemelte, hogy az orosz invázióval dacoló ukrán fővárosban „horror” lett az élet. Klicsko hozzátette, a város számára a legnagyobb kihívást a fűtés, az áram és a vízellátás biztosítása jelenti, és nagyban nehezíti az önkormányzat dolgát, hogy a szállítási, logisztikai rendszer összeomlott. Mindeközben a városban orosz rakéták csapódnak be, és védőire orosz mesterlövészek vadásznak. Az egész egy „horror” – mondta a kijevi polgármester.

Klicsko arról is beszélt, hogy sosem gondolta volna, hogy sikeres sportolói, majd politikusi karrierje után egy háborúban találja magát, de igaz ez az ország többi lakójára is. A háború kezdete óta találkozott hegedűművésszel, sebésszel és színházi szakemberrel is, akik fegyvert ragadtak, és most a várost védik.

A kijevi polgármester hangsúlyozta, hogy ha elesik a harcban, akkor a hazájáért adja az életét, a hazáért meghalni pedig dicsőség. Öccse, a szintén profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok Volodimir Klicsko szerint az éjszakák a legnehezebbek, mert akkor a legintenzívebb az orosz ágyúzás.

A Klicsko fivérek mellett számos más ismert ukrán sportoló is részt vesz az oroszok elleni harcban, róluk itt írtunk.

(MTI)

Rendkívüli engedéllyel, repatriációs járatot indított Budapestre, illetve a a ciprusi Lárnakára pénteken az Aeroflot. Az orosz nemzeti légitársaság járata olyan oroszokat visz Moszkvába, akik retúrjeggyel érkeztek Európába, de a légtérzár miatt nem jutottak haza.

Arról, hogy hogyan kaphatott engedélyt az Aeroflot EU-s országok légterének átrepülésére, illetve a budapesti le- és felszállásra, itt írtunk részletesebben.

• Zelenszkij ukrán elnök drámai beszédet intézett az ukrán és az orosz néphez, miután péntek éjjel tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműben és az orosz csapatok el is foglalták a létesítményt. „Túléltük az éjszakát, ami megállította volna a történelem menetét” – mondta.
• Egyre többen sürgetik, hogy a NATO hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött, de félő, hogy Oroszország azt már a NATO közvetlen beavatkozásaként értékelné. Blinken amerikai külügyminiszter és Stoltenberg NATO-főtitkár erről azt mondta: az orosz-ukrán háború szomszédságában nem keresik a konfliktust, de ha az megtalálja őket, „készen állnak.”
• Az oroszok behatoltak Mikolajivba, ahol az egykori Szovjetunió legnagyobb hajógyárai vannak. A település délen, a Fekete-tengertől 65 kilométerre fekszik.
• Az Azovi-tenger partján fekvő, napok óta ostromlott 400 ezres Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.
• A Kijevtől északra fekvő Csernyihivben 47-re emelkedett a csütörtöki, lakóövezetet ért támadás halottainak a száma.
• Oroszországban egy most elfogadott törvény szerint börtön jár azért, ha valaki – moszkvai értelmezés szerint – hamis híreket közöl a hadseregről. Egy televízió már be is szüntette a működését.

A három halott katonáról az ukrán állami atomenergiai vállalat, az Energoatom adott ki közlést, hozzátéve, hogy két másik ukrán katona is megsérült a harcokban. Európa legnagyobb atomerőművéért heves harcok bontakoztak ki csütörtökről péntekre virradóra Ukrajnában, és az orosz ágyúzás következtében helyi idő szerint éjjel 1 körül tűz ütött ki a zaporizzsjai erőmű területén.

Később Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai régió vezetője azt közölte, hogy egy oktatási épület és egy laboratórium gyulladt ki, és szavatolva van az erőmű nukleáris biztonsága, de az erőmű orosz kézre került. Hogy mit érdemes tudni az erőműről, arról ebben a cikkünkben írtunk.

Az atomerőmű elfoglalása után Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója azt közölte, hogy nem került radioaktív anyag a környezetbe az erőmű köri harcok közben.

Pénteken behatoltak az orosz hadsereg egységei Mikolajiv városába, közölte a város polgármestere. A Fekete-tengertől 65 km-re, a Déli-Bug folyó partján fekvő várost félmillióan lakják, a stratégiai jelentőségét a három hajógyára adja – itt készültek a Szovjetunió legnagyobb hadihajói is. Csütörtökön kép is érkezett a város kikötőjében orosz találat miatt léket kapó és részlegesen elsüllyedő ukrán U130 Hetyman Szahajdacsnij fregattról.

Mikolajiv közúton nagyjából egy órára van az oroszok által elsőként elfoglalt várostól, Herszontól.

Ha a zaporizzsjai atomerőmű felrobbant volna az éjjel, akkor az a csernobili katasztrófának hatszorosa lett volna, mondta Volodomir Zelenszkij a legfrissebb tévébeszédében, amit úgy kezdett: „Túléltük az éjszakát, ami megállította volna a történelem menetét – Ukrajna történelméét, Európa történelméét.”

Zelenszkij szerint az oroszok tudták, mit tesznek, a támadást terrorcselekménynek minősítette. Nem értette, hogyan lehetséges ez azok után, hogy oroszok és ukránok együtt szenvedtek az 1986-os csernobili katasztrófa következményeitől? Az orosz néphez szólva azt mondta, menjenek ki az utcákra, és mondják el a kormányuknak, hogy élni akarnak.

A NATO-országoktól azt kérte, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet a térségben, és további szankciókat követelt a „nukleáris terrorista állam” ellen.

(A repüléstilalmi övezet bevezetését Oroszország akár már a NATO közvetlen beavatkozásaként is értékelhetné, ezért a nyugati hatalmak óvatosan közelítenek a kérdéshez.)

Hatnapos európai körúton van Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki pénteken Brüsszelben tárgyalt, többek között a NATO-főtitkár Jen Stoltenberggel. A páros együtt közölte a sajtóval, hogy az orosz–ukrán háború szomszédságában nem keresik a konfliktust, de ha az megtalálja őket, „készen állnak.”

A nyugati fegyverszállítmányok mellett a NATO esetében legtöbbet emlegetett, a háborúban bevethető eszköz az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet bevezetése lenne, de ezt Oroszország akár már a NATO közvetlen beavatkozásaként is értékelhetné, ezért a nyugati hatalmak óvatosan közelítenek a kérdéshez, úgy is, hogy az ukrán vezetőktől napi több kérés is érkezik a repüléstilalmi övezettel kapcsolatban.

Egy ilyen lépés a nyugati országok vezetői szerint közvetlen NATO–Oroszország-háborút jelentene, ami az atomháború veszélyét is magában hordozza.

Stoltenberg pénteken, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek pénteki rendkívüli tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a szervezet példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban a szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal. Stoltenberg hangsúlyozta: „Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.

„Úgy tűnik, hogy [a Nato vezetői] nem értik meg, hogy Putyin nem fog leállni, meg vannak rémülve, és ez sajnálatos” – nyilatkozta pénteken Szergej Orlov, a délukrán Mariupol alpolgármestere a BBC rádióműsorában pénteken.

Az alpolgármester sürgette a NATO vezetőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, mondván, hogy Oroszország nem fog leállni, amíg az országot sivataggá nem változtatja és sok civilt nem öl meg. Szerinte amíg a NATO nem ébred fel, és meg nem érti, hogy ez nem egy regionális konfliktus, addig nincs lehetőség megakadályozni azt, hogy Putyin az „égből gyilkolja a civileket”.

A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost a hírek szerint teljesen körülzárták, és az orosz erők „jelentős technikai fölénnyel rendelkeznek”.

A Kijev mellett állomásozó An-225 Mrija teherszállítógép súlyos károkat szenvedett a Hosztomeli (Antonov) repülőtér elleni támadásokban. Cikkünk a témában.

Vásárlókkal teli a szentpétervári IKEA-áruház 2022. március 3-án. Az áruházlánc bejelentette, hogy válaszul az Ukrajna elleni orosz támadásra felfüggeszti oroszországi és belarusz áruházaiban az értékesítést.

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, a hmelnickiji atomerőmű és a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, délkeleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű.

Az oroszok által elfoglalt erőműről, amely körülbelül 200 kilométerre van a donyecki régiótól és 550 kilométerre délkeletre Kijevtől, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.