A NATO és Amerika is azt mondja, nem keresik a konfliktust, de ha az megtalálja őket, készen állnak

Hatnapos európai körúton van Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki pénteken Brüsszelben tárgyalt, többek között a NATO-főtitkár Jen Stoltenberggel. A páros együtt közölte a sajtóval, hogy az orosz–ukrán háború szomszédságában nem keresik a konfliktust, de ha az megtalálja őket, „készen állnak.”

A nyugati fegyverszállítmányok mellett a NATO esetében legtöbbet emlegetett, a háborúban bevethető eszköz az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet bevezetése lenne, de ezt Oroszország akár már a NATO közvetlen beavatkozásaként is értékelhetné, ezért a nyugati hatalmak óvatosan közelítenek a kérdéshez, úgy is, hogy az ukrán vezetőktől napi több kérés is érkezik a repüléstilalmi övezettel kapcsolatban.

Egy ilyen lépés a nyugati országok vezetői szerint közvetlen NATO–Oroszország-háborút jelentene, ami az atomháború veszélyét is magában hordozza.

Stoltenberg pénteken, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek pénteki rendkívüli tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a szervezet példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban a szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal. Stoltenberg hangsúlyozta: „Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.