Hétfőn tárgyalhat újra az ukrán és orosz delegáció, folytatódik a Mariupol elleni támadás, az izraeli kormányfő Moszkvába repült

Ukrajna külügyminisztere szerint „eredményes” volt a megbeszélésük Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, írja a CNN. Dmitro Kuleba az ukrán-lengyel határon találkozott amerikai kollégájával, találkozójukon pedig többek között arról volt szó, mennyire hatékonyak az intézkedések és szankciók Oroszországgal szemben, és milyen további lépésekkel segíti ki az Egyesült Államok Ukrajnát az oroszok elleni harcban.

Blinken szombaton látogatott Lengyelországba, a Kulebával való megbeszélés idejére pedig átlépett Ukrajnába is – ezt az ukrán miniszter a „támogatás szimbólumának” nevezte. Kuleba szerint az Egyesült Államok további szankciók bevezetését tervezi Oroszországgal szemben, és továbbra is fegyverekkel fogja ellátni Ukrajnát. A miniszter azt mondta, biztos abban, hogy az USA teljesíteni is fogja az ígéreteit a napokban, valamint szorosabbra fogja majd a szövetségét is európai partnereivel.

Igaz, az amerikai külügyminiszter megismételte, hogy nem fogják repüléstilalmi övezetté nyilvánítani Ukrajnát, hiszen ez szerinte közvetlen konfrontációba sodorná a NATO-t Oroszországgal. Ennek ellenére az ukrán miniszter biztos abban, hogy országa győzni fog: „Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút, és nagyszerűbb ország leszünk, mint amit Oroszország elpusztított” – idézi Kuleba szavait a BBC.

Ibrahim Kalin elnöki szóvivőt idézve azt írja a Reuters, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök az invázió leállítására fogja kérni Putyint vasárnapi telefonbeszélgetésükön. Emellett arra fogja kérni Putyint, hogy „adjon esélyt” a tűzszünetnek, hagyja abba a támadásokat, és segítsen a civilek evakuálásához és a segélyszállítmányokhoz szükséges humanitárius folyosók létrehozásában. Kalin az orosz-ukrán tárgyalásokkal kapcsolatban szkeptikus volt. „Amíg ezek az intenzív támadások folytatódnak az ukrán városok ellen, naivitás lenne olyan eredményt elvárni, amely pozitívan befolyásolja a helyzetet.”

Törökország sajátos helyzetben van a konfliktusban. Mint NATO-tagállam, az ország abba a szövetségbe tartozik, amely ellen Putyin többször is élesen kikelt, sőt, aminek terjeszkedését az invázió egyik okai közé sorolta. Törökország emellett a többszöri ukrán kérés után hétfőn jelentette be, hogy a Montreux-i egyezmény értelmében lezárja a Fekete-tenger bejáratát a hadihajók előtt, és katonailag is segítette Ukrajnát.

Erdoğan viszont meglehetősen jó kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, többször is nyilvánosan dicsérték egymást. Törökország ugyan nem csatlakozott a nyugati gazdasági szankciókhoz, de nyíltan elítélte az orosz agressziót.

Kolozsváron is folytatódott a tüntetéssorozat az ukránok mellett és a háború befejezéséért, a szombat esti demonstráción magyarok, románok, ukránok, franciák és belgák is részt vettek. A Transtelex beszámolója szerint a tüntetők gyertyákból kört formáltak Mátyás király szoborcsoport előtt, és táblákon üzenték meg, hogy szolidárisak az ukránokkal.

A Kommerszant cikkére a hivatkozva a 444.hu írt arról, hogy egy kazanyi gyerekhospice -alapítvány udvarán Z-alakzatba állítottak ott dolgozókat, szülőket és gyerekeket is, ami Oroszország támadásnak propagandaeseménye lett.

A Z az orosz tankokon feltűnő jelzés, az Ukrajna ellen vonuló hadsereg egyik szimbóluma. Az eseményről az alapítvány maga is beszámolt honlapján, hiszen a támogató akciót, Vlagyimir Vavilov, az alapítvány igazgatója kezdeményezte.

A sorban álló mintegy hatvan ember egyik kezében pamfletek, orosz, donbaszi, tatárföldi zászlók voltak, a másikat pedig ökölebe szorították, és az orosz narratíva szerint a Putyin által köztudatba vezetett különleges katonai műveletek mellett álltak ki.

Vavilov azt is elmondta, hogy ő maga is jelentkezett Donbaszban katonai szolgálatra, de miután megtudták, hogy hány éves, nem vitték el.

Az orosz-ukrán háborús helyzetre reagált a magyar kormány, úgy döntöttek,

lélegeztetőgépeket és azok tartozékait küldik a háborús helyzetben lévő Ukrajnának.

Mint a katasztrófavédelem írta, az EU kérte Magyarországtól „az egészségügyi eszközök mobilizálását”. Ukrajna az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központján keresztül kért segítséget, amelyre reagálva az Európai Bizottság Európai Polgári Védelemért és Humanitárius Segélyműveletekért Felelős Főigazgatósága kérte hazánktól a magyarországi rescEU készletben szereplő egészségügyi eszközök mobilizálását. A rescEU projektet az Európai Bizottság hívta életre, a kezdeményezés eredményeképpen európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre.

A katasztrófavédelem raktárában tárolt készletből 200 lélegeztetőgépet, 250 betegmonitort, 25 központi monitort és 100 infúziós pumpát szállítottak Záhonyba.

Arról korábban több cikkünkben is írtunk, hogy a magyar kormány az első hullám idején nagy lélegeztetőgép-felvásárlásba kezdett. Az első hullám alatt vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépből tavaly májusig több mint négyszázat ajándékozott el más országoknak, de nyáron például Mongólia is kapott belőle. A rescEU projektet viszont az Európai Bizottság hívta életre, a kezdeményezés eredményeképpen európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre.

Az Egyesült Államok arra szólítja fel az Oroszországban tartózkodó állampolgárait, hogy azonnal hagyják el az országot az ukrajnai invázió, a szankciók és azok következményei miatt. Ez vonatkozik mind a turistákra, mind az ott élő amerikaiakra is.

A szombaton közzétett iránymutatásban arra figyelmeztette az amerikaiakat a külügyminisztérium, hogy a szankciók miatt „egyes hitel- és bankkártyákat elutasíthatnak” a repülőjegyek vásárlásakor, nehezen lehet készpénzhez jutni, a külföldiek pedig akár „zaklatással” is szembesülhetnek.

Ugyanilyen szintű utazási figyelmeztetést vezetett be az amerikai külügy a Krím-félszigetre, valamint Oroszország észak-kaukázusi területeire, köztük Csecsenföldre is. Korábban Franciaország és az Egyesült Királyság is arra szólította fel a polgárait, hogy hagyják el Oroszországot.

A Puma is szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, felfüggeszti tevékenységét az országban. A német sportmárkának 100 üzlete van Oroszországban. A kiszállításokat már korábban, az orosz-ukrán háború kitörése után leállította a cég.

A Prada nevű luxusruhamárka szintén felfüggesztette oroszországi kereskedését. Mint fogalmaztak, „első sorban az ukrajnai tragédiában érintett kollégáikért és családjaikért aggódnak, így támogatják őket, amiben csak tudják”.

Az orosz-ukrán háború miatt számos márka szankciókkal sújtotta Oroszországot. Itt megtalálja azoknak a nemzetközi cégeknek a listáját, amelyek Ukrajna mellett kiállva szankciókat vezettek be.

(guardian)

Az ukrán Hromadske hírportál szerint orosz csapatok elfoglaltak egy pszichiátriai intézetet a Kijevtől 60 kilométerre lévő Borodjanka területén. Értesülések szerint 670 beteg ragadt bent a kórházban.

A hírt a kijevi régió kormányzója is megerősítette hivatalos Telegram-csatornáján. Olekszej Kuleba azt állítja, hogy „kadiroviták”, azaz Ramzán Kadirov csecsen elnökhöz hű elit csecsen alakulatok szállták meg az intézetet, ahol nagyjából 100 beteg évek óta teljesen ágyhoz kötött. „Ezeknek az embereknek víz kell és gyógyszerek…nem tudom, hogyan fogjuk őket evakuálni.”

Azokat az értesüléseket, miszerint rejtett robbanószerkezetekkel rakták volna tele az épületet, egyelőre nem tudták megerősíteni.

„Oroszország és Ukrajna a tárgyalások harmadik fordulóját tartja hétfőn az ellenségeskedés befejezéséről” – közölte David Arahamija ukrán tárgyaló szombati Facebook-bejegyzésében, de további részleteket nem közölt.

Csütörtökön a felek abban állapodtak meg, hogy humanitárius folyosókat nyitnak, hogy a civilek elhagyhassanak harci zónákat, de egyelőre ezek a tervek sem valósultak meg maradéktalanul.

Az ukránok és az oroszok szombatra megegyeztek abban, hogy az orosz erők által körbevett és folyamatosan lőtt Mariupol lakosságát helyi idő szerint 11 és 16 óra között evakuálják. Azonban ezt el kellett halasztani, miután Mariupolban és Volnovahában sem tartották magukat az oroszok az ideiglenes helyi tűzszüneti megállapodáshoz. Az oroszok később az ukránokat okolták. Ez lett volna a tervezett kimenekítési útvonal:

(via Reuters)

Több mint ezer polgárőr állt be segíteni az Ukrajnából menekülőkön, a határközeli egyesületek fokozták szolgálatukat, írja az Országos Polgárőr Szövetség. A polgárőrök segítenek az útbaigazításban, a kísérésben, illetve a vonatokon is. Az országhatártól távolabbi településeken adománygyűjtésben, segélyszállítmányok fuvarozásában segítenek, folyamatosan érkeznek ugyanis az adományok a szövetség által Tiszadobon kijelölt gyűjtőpontra. A polgárőrök segítenek az ételosztásban, a melegedőhelyek és szálláshelyek kialakításában is. Szabolcsbáka polgárőrségének egyesületi elnöke 8 menekültet fogadott be a házába, már munkát is talált számukra.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombaton a Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrán válságot, írta a Reuters.

Izraelben sok orosz bevándorló él, ezért is ajánlotta fel, hogy közvetít az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban. Bennett már a múlt héten is vállalkozott közvetítői szerepre, de Putyin elutasította ajánlatát, igaz néhány nappal később az orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett telefonon.

Izrael az Egyesült Államok szövetségesként elítélte az orosz inváziót, szolidaritását fejezte ki Kijevvel, és humanitárius segélyt is küldött Ukrajnába, de eközben Moszkvával is fenntartotta a kapcsolatot abban a reményben, hogy enyhíthet a konfliktuson.

Oroszország és Izrael kapcsolatát árnyalja, hogy számukra Szíria ütközőzónát jelent. Az izraeliek iráni és a Hezbollahhoz köthető katonai célpontokat támadnak Szíriában, míg az oroszok a szíreknek nyújtanak katonai támogatást. Az oroszok és az izraeliek rendszeresen egyeztetnek, nehogy harcokba bocsátkozzanak egymással.

Bennett vallásos zsidóként nem dolgozhatott volna szombatkor, de a judaizmus engedélyezi a kivételt, ha az emberélet megóvása a cél, közölte a miniszterelnök szóvivője.

Az amerikai külügyminisztérium jelezte, hogy engedélyezték, hogy egy charterjárattal Moszkva elszállítsa azokat az orosz ENSZ-diplomatákat, akiket a héten utasítottak ki. Az amerikai ENSZ-misszió szóvivője hétfőn a Twitteren jelentette be, hogy megkezdték az általa hírszerzőnek nevezett orosz diplomata kiutasítását, akik a hivatalos amerikai álláspont szerint „az amerikai tartózkodásuk során az Egyesült Államok nemzetbiztonságát sértő kémkedési tevékenységet folytattak”. Azt is hozzátette, hogy a ma bejelentett döntést több hónapos munka előzte meg. (Sky News)

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség az orosz védelmi szóvivőt idézve azt írja, hogy lelőttek négy db, az ukrán légierőhöz tartozó Szu-27-es vadászrepülőt egy Zsitomir melletti légicsatában.

Igor Konasenkov hozzátette, az orosz légvédelem megsemmisített egy Szu-25-öst, illetve egy Mi-8-as helikoptert és egy Bayraktar TB-2-es drónt is. Ez utóbbi vált az orosz-ukrán háború sztárfegyverévé, a török gyártású drónról mi is írtunk bővebben.

Egy híd romjain keresztül menekítik ki a civil lakosságot a Kijevtől északnyugatra fekvő Irpinyből. Korábban már 400 nőt és gyermeket evakuáltak a városból ukrán katonák, most viszont a képek alapján a teljes civil lakosság menekül az oroszok inváziója elől. Az ukrán főváros környékén továbbra is folyamatosak a lövöldözések és a rakétatámadások is.

„A szankciós hisztéria, amelyben London játssza az egyik vezető, ha nem a főszerepet, nem hagy más választást, mint arányosan kemény megtorló intézkedéseket hozni” – jelezte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Közleményében az oroszországi brit érdekeltségekkel szembeni lépésekre utalt.

A brit külügy órákkal korábban kérte arra az Oroszországban tartózkodó brit állampolgárokat, hogy amennyiben nem feltétlenül szükséges, hogy maradjanak, hagyják el az országot. (BBC, Guardian)

Az Orosz Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy egyetlen civil sem hagyhatta el Mariupolt és Volnovahát a humanitárius folyosón írta Telegramján a RIA Novosztyi hírügynökség.

Az oroszok mindezért az ukránokat okolják, szerintük a tűzszünetet arra használták fel, hogy megerősítsék védelmi állásaikat.

„Mivel az ukrán fél nem volt hajlandó befolyásolni a nacionalistákat vagy meghosszabbítani az időszakos tűzszünetet moszkvai idő szerint 18 órakor, a támadó hadműveleteket újraindították” – közölték az oroszok.

Korábban arról írtunk, hogy az ukránok és az oroszok megegyeztek abban, hogy Mariupol lakosságát helyi idő szerint 11 és 16 óra között evakuálják. A városban gyakorlatilag megszűnt a közellátás, nincs áram- és vízszolgáltatás, híján vannak az élelmiszernek és a gyógyszereknek is.

Összesen kilenc ország közel 4900 állampolgárát juttatta ki Ukrajnából a magyar külügy 28 mentesítő repülőjárattal – erről Szijjártó Péter írt Facebookon. „A legtöbb repülőgépet India indította, ahova már 3548, főleg egyetemista diák tért haza Magyarország területén keresztül” – írta a külügyminiszter.

Hozzátette, más országok is folyamatosan indítják járataikat Budapestre, magyar segítséggel pedig eddig 614 marokkói, 177 kuvaiti, 174 nigériai, 98 lengyel, 97 ecuadori, 24 izraeli és 12 olasz állampolgár jutott haza Ukrajnából.

„A munka ezzel közel sincs elvégezve, hiszen, ha a harcok fokozódnak, akkor minden bizonnyal sokan fognak még biztonságot keresni nálunk, mi pedig valamennyiük hazajutását segíteni fogjuk” – írta Szijjártó. Utoljára két éve indított hasonló hazahozatali akciót a magyar kormány, amikor a koronavírus-járvány első hullámának kitörésekor utaztattak haza 11 ezer magyart a világ minden tájáról. „Az akkor megszerzett tudást és tapasztalatot most más nemzetek segítségére használjuk” – tette hozzá a külügyminiszter.

Az ukrajnai orosz invázió kitörése óta eddig több mint 140 ezer menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából.

Azonnal leállítja új termékeinek oroszországi forgalmazását a többek közt a Photoshopot is készítő Adobe, derült ki a technológiai vállalat vezetőjének, Shantanu Narayen blogposztjából.

„Az elmúlt napokban továbbra is tanúi lehettünk az Ukrajna elleni provokáció nélküli, erőszakos támadásoknak és ártatlanok tragikus elvesztésének. A képek rémisztőek és szívszorítóak. Ahogy látjuk ezt a tragédiát, úgy gondoljuk, hogy felelősségünk van annak biztosításában, hogy termékeinket és szolgáltatásainkat ne használják fel ennek a törvénytelen háborúnak a támogatására” – írta Narayen.

Az Adobe döntése után így Oroszországben nem lehet majd olyan szoftverekhez hozzájutni, mint a Photoshop, a Premiere, a Lightroom vagy az Illustrator.

Narayen azt is közölte, hogy a kormányhoz köthető orosz médiumok hozzáférését letiltja az Adobe Creative Cloudhoz, az Adobe Document Cloudhoz és az Adobe Experience Cloudhoz.

Megerősíti biztonsági együttműködését Svédország és Finnország az ukrajnai orosz invázió miatt, írja a Reuters. A két skandináv ország miniszterelnöke Helsinkiben találkozott szombaton.

„Az európai biztonsági rendszert veszélyezteti Oroszország háborúja egy szuverén európai nemzet ellen. Ebben a változó biztonsági környezetben Finnország és Svédország tovább erősíti az együttműködést”

– mondta Sanna Marin finn kormányfő. Bár mindkét ország az Európai Unió tagja, egyikük sem lépett be a NATO-ba – az oroszok ukrajnai bevonulása óta viszont egyre többen hangoztatják a finneknél és a svédeknél is, hogy csatlakozni kellene a katonai szövetséghez. Mára mindkét országban többségbe kerültek a NATO-csatlakozás támogatói a közvélemény-kutatások szerint, ami Marin szerint érthető: „Erről most társadalmi egyeztetés van Finnországban. Egyeztetünk erről a parlamenten belül, a kormányon belül, a pártok között és az államfővel is.”

A svéd kormányfő visszafogottabb volt a kérdésben, ami nem meglepő, hiszen a kormányzó szociáldemokraták régóta ellenzik a NATO-csatlakozást, ellentétben a jobbközép ellenzékkel.

„A biztonsági helyzet drámaian megváltozott. Többször is találkoztam a svéd pártok vezetőivel a múlt héten, és számos kérdést megtárgyaltunk” – mondta Magdalena Andersson, aki szerint természetes, hogy újra felmerül a NATO-vita Svédországban.

Az orosz külügy az ukrajnai invázió után arról beszélt, „súlyos katonai és politikai következménnyel járna” a két ország csatlakozása a szövetséghez, a fenyegető figyelmeztetést viszont Helsinkiből és Stockholmból is visszautasították.

Közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Ukrajnából érkező menekülteket érintő egészségügyi és oktatási kérdésekről.

A közlemény alapján Kásler Miklós beszélt arról, hogy míg Magyarországon 13 féle kötelező vakcina van gyermekkorban, Ukrajnában csak négy-öt, így meg kell nézni, hogy például a hepatitis és a kolera esetében milyen sorrendben és dózisban kell őket beoltani.

Kásler az oktatási kérdésekről is beszélt, szerinte a Magyarországra érkező és itt maradó határon túli gyermekek online oktatását, az érettségire való felkészülést, az egyetemisták ellátását, vagy éppen a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház itt ragadt színészeinek elhelyezését is meg kell szervezni.

Javelin, Stinger, Grad rakéta-sorozatvető, vákuumbomba, kazettás bomba – az orosz-ukrán háború február 24-i kirobbanása óta sokat lehetett ezekről hallani, vagy a közelgő napokban, hetekben, ne adj Isten hónapokban sokat találkozhatunk majd egyik vagy másik oldal hadsereginek esetében ezekkel a kifejezésekkel. De melyik micsoda? Ebben próbálunk röviden segíteni, bővebben itt>>>

„Lengyelország soha nem fogja elismerni az orosz agresszió által előidézett területi változásokat” Ukrajnában – mondta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, miután a lengyelországi Rzeszowban találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Rau azt nyilatkozta, hogy az oroszok törvénytelenül és provokáció nélkül támadták meg Ukrajnát, és közben a civil lakosságot is terrorizálják. A külügyminiszter azt mondta, hogy a lakóövezetek és az atomerőmű bombázása a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekmények, amelyek nem évülnek el.

Rau megismételte, hogy országa támogatja az ukrán népet, és szerinte fontos lenne egy olyan evakuációs folyosó, amely megkönnyítené az ukrán állampolgárok kimenekítését.

Blinken arról beszélt, hogy a Biden-kormányzat 2,75 milliárd dollárt kért a Kongresszutól, hogy humanitárius támogatást tudjanak adni a menekültek számára.

(via CNN)

A Fekete-tengerhez kijárattal bíró, Déli-Bug parti városból, Mikolajivből kiűzték az orosz csapatokat, írta Telegramján Vitalij Kim a regionális államigazgatási szerv vezetője.

Kim azt írta, hogy a megszállókat kiűzték, és rengeteg hadifelszerelést is zsákmányoltak az ukránok. A vezető azt állítja, hogy az oroszok menekülnek, Herszon, Sevcsenko és Lucs irányába.

Kim egyébként éhes orkoknak nevezte az oroszokat, akiket őrizetbe akar venni. Azt is írta, hogy a harcnak civil áldozatai is vannak, a sikerük után viszont nem tartják fenn tovább a légiriadót.

Az ukrán belügyminisztérium azt közölte, hogy Mikolajevnél a Nemzeti Gárda és a hadsereg megsemmítette egy orosz páncélozott járművet, és négy kémet is elfogtak.

(via Ukrajinszka Pravda)

Nincs több fegyvere a herszoniaknak, hogy meg tudják állítani az orosz megszállást – erről a dél-ukrajnai város polgármestere, Igor Kolihajev beszélt a CNN-nek adott interjújában. A közel 300 ezres várost a Fekete-tenger partján néhány napja foglalták el az oroszok, a megszállók ellen viszont még szombaton is tüntettek a városlakók – igaz, csak zászlókkal.

„A herszoniak fegyvertelenek. Nincs több eszközünk ahhoz, hogy fegyveres ellenállást tanúsítsunk. Nincs hadseregünk a városban. Ami volt, azt legyőzték. Az ukrán seregnek vissza kellett vonulnia, így nem maradtak fegyveresek sem. Visszavonultak Mikolajiv felé”

– mondta Kolihajev. Az ukránokkal ellentétben „az orosz csapatok mindenhol jelen vannak”, már „eléggé be is rendezkedtek” Herszonban, és szerinte a város addig marad a megszállók ellenőrzése alatt, „amíg az ukrán hadsereg nem tud visszatérni Herszon felé”.

Bár a polgármester szerint „az élet megy tovább” a városban, a szolgáltatások leálltak, mert nem tudnak normál üzemmódban működni. „Leállt a termelés és a létfontosságú infrastruktúra is. A város áram és víz nélkül maradt” – mondta Kolihajev.

Herszonnak emiatt humanitárius segítségre lenne szüksége, amihez egyelőre csak az oroszok oldaláról tudnának hozzáférni. A polgármester szerint az oroszok már fel is ajánlottak segélyt ehhez, de a herszoniak visszautasították azt: „Az itteniek hazafiak, és nem akarnak segítséget az oroszoktól. Az ukránok segítségét várják. Emiatt nem kapunk jelen pillanatban semmilyen humanitárius segélyt” – mondta Kolihajev, aki hozzátette, rengeteg rászoruló embernek lenne szüksége erre: „Rákbeteg gyerekek is vannak nálunk, akiknek gyógyszer kell, ez viszont most nem jut el hozzájuk.”

A szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, ahogy a 707 sérült esetében is igaz lehet ez. Az ukrán kormány már legalább 2000-re teszi a háború civil áldozatainak számát.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) megfigyelői szerint a legtöbb civil áldozatot a nagy hatóterületű robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség és a több rakétát indító rakétarendszerek lövéseit, valamint a rakéta- és légicsapásokat.

„Az OHCHR úgy véli, hogy a valós számok lényegesen magasabbak, különösen a kormány ellenőrzése alatt álló területeken és különösen az elmúlt napokban, mivel az információk beérkezése néhány olyan helyről, ahol intenzív ellenségeskedések folytak, késett, és számos jelentés még megerősítésre vár” – közölték.

Több száz civil áldozatot feltételeztek Volnovaha városában, ahol megpróbáltak biztonságos evakuálási folyosót nyitni szombaton, sikertelenül. A halottak számát még nem erősítették meg.

NATO-ukrán együttműködésről számolt be a Reuters, amely arról írt, hogy Ukrajna „hozzájáruló résztvevőként” csatlakozik a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (CCDCOE). Ezt a NATO által akkreditált katonai kutatóintézet is megerősítette.

„Ukrajna értékes, első kézből származó ismereteket hozhat több ellenfélről a kibertérben, amelyeket kutatás, gyakorlatok és kiképzés céljából felhasználhatunk” – mondta a CCDCOE igazgatója, Jaak Tarien ezredes. Az észtországi székhelyű CCDCOE profitálna Ukrajna „korábbi kibertámadásokból származó értékes tapasztalataiból” – áll a közleményben.

Mindenki arra számított, hogy az orosz katonai hekkerek durván nekiesnek Ukrajnának. A támadások folyamatosak, de az igazán komoly akciók egyelőre elmaradtak. Arról, hogy mik lehetnek a lehetséges okok, illetve hogy mi történik ehelyett a kibertérben, ebben a cikkünkben írtunk.

„A kormány a Magyarországot is közvetlenül érintő humanitárius katasztrófa hatásainak mérséklésére és kezelésére hárommilliárd forint forrást biztosít a Karitatív Tanács szervezeti tagjai számára”

– jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szombaton Beregsurányban.

A döntés értelmében 500-500 millió forintot kap a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt.

(MTI)

Borzasztó állapotokról számolt be a Mariupolból az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet, amelynek képviselői szerint az emberek havat olvasztanak, hogy legyen mit inniuk, a vízszolgáltatás ugyanis leállt a városban. „Tegnap havat és esővizet gyűjtöttünk, hogy legyen némi használati vizünk. Ma megpróbáltunk ingyen vizet kapni, de hatalmas volt a sor. Emberek szerint több élelmiszerboltot is leromboltak a rakéták, a megmaradt dolgokat pedig a kétségbeesett emberek vitték el. Még mindig nincs áram, víz, fűtés és mobilkapcsolat. Senki sem hallott még evakuálásról. A gyógyszertárakból kifogytak a gyógyszerek” – írták.

Mariupol, illetve a közeli Volnovaha városait szombaton evakuálták volna az oroszokkal kötött időszakos, helyi tűzszünet értelmében, de az ukrán kormány tájékoztatása szerint elhalasztották a mentőakciót, mert az oroszok megszegték a tűzszünetet, és tovább lőtték Mariupolt. A BBC arról ír ukrán tisztviselők közlése alapján, hogy Volnovahából csak 400 embert tudtak kimenteni, miközben a két városból összesen 15 ezer ember elszállítására készültek.

Az ideiglenes tűzszünet betartását felügyelő Vöröskereszt eközben azt közölte, szombaton már aligha indul meg a két város evakuálása. „Továbbra is párbeszédet folytatunk a felekkel a civilek biztonságos eljutásáról a konfliktus által érintett különböző városokból” – áll a szervezet közleményében.

Gyakorlatilag óránként jelentik be nagy nyugati cégek, hogy Ukrajna katonai megszállása miatt végleg vagy átmenetileg kivonulnak az orosz piacról. Most a GTA- és a Red Dead Dead Redemption-játékokért felelős Rockstar, illetve a Witcher-játékokat és a Cyberpunk 2077-et gyártó cégek is csatlakoztak.

Az orosz hírügynökség jelentette be, hogy a Rockstar honlapján orosz IP-címmel már nem lehet játékokat venni, míg a lengyel alapítású CD Projekt Red már korábban hivatalosan is bejelentette, hogy átmenetileg nem adnak el játékokat Oroszországba és Belaruszba. Utóbbi céghez tartozik a Gog.com nevű online játékbolt is, ahol szintén nem vásárolhatnak semmit a belarusz és orosz felhasználók.

Az óriási gamer közösséggel rendelkező Oroszországot sorra bojkottálja vagy szankcionálja gyakorlatilag a teljes videójátékos iparág. A FIFA- és NHL-játékokból eltávolították az orosz és belarusz válogatottat, és az Electronic Arts minden más játékának árusítását is felfüggesztette az országban. Hasonlóan döntött az Activision (Call of Duty, World of Warcraft, Diablo) is, a Steamért felelős Valve pedig csak limitált opciókat ad az orosz felhasznóknak, hogy valamilyen terméket vegyenek a felületükön. Szintén leállította a kereskedést a Nintendo, és a hírek szerint már a Minecraftet sem lehet elérni Oroszországból.