Javelin, Stinger, vákuumbomba – ezt kell tudni az orosz-ukrán háború valós és vélt fegyvereiről

2022. március 05. – 17:14

Másolás

Vágólapra másolva

Javelin, Stinger, Grad rakéta-sorozatvető, vákuumbomba, kazettás bomba – az orosz-ukrán háború február 24-i kirobbanása óta sokat lehetett ezekről hallani, vagy a közelgő napokban, hetekben, ne adj Isten hónapokban sokat találkozhatunk majd egyik vagy másik oldal hadsereginek esetében ezekkel a kifejezésekkel. De melyik micsoda? Ebben próbálunk röviden segíteni.

A cikkben nem a két fél teljes haderejét kívánjuk szembeállítani, és nem is az összes bevetésre alkalmas fegyvert vesszük végig, pusztán az elmúlt napokban, részben a tabukat döntögető nyugati fegyverszállítmányok miatt nagyobb figyelmet kapó, a hírekben többet szereplő fegyvereket ismertetjük – ahogy tettük azt például a török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónnal is, amely a háború első napjaiban több sikeres rajtaütést is végrehajtott az orosz erőkön.

Kezdjük azzal a fegyverrel, amiről kifejezetten sok szó volt a háború első hetében, főleg a kiégett orosz páncélosokat és egyéb járműveket látva: a

Javelin

Az egyik legszélesebb körben használt tankelhárító fegyverről beszélünk, az Ukrajnában a háború elején nagy számban elpusztított orosz páncélosok többsége ennek az áldozata lett. A tankelhárító rakéták sikerében bízva már az orosz invázió előtt egy héttel elindult egy adománygyűjtés, amiben Szent Javelin mintás matricákat árultak – egy hét alatt több mint 400 ezer dollár (kb. 137 millió forint) jött össze egy ukrán jótékonysági szervezetnek.

Visszatérve a Javelinre. Két részből áll: egy indítóegységből és a gyárilag lezárt, eldobható rakétatartályokból. A fegyver nemcsak azt teszi lehetővé a használója számára, hogy célba vegye az ellenséges tankot, hanem a támadás módját is ki lehet választani. A rakéta kilövése után a kezelő eldobhatja az üres tartályt, és betölthet egy újat.

A Javelin képes harckocsikat szemből vagy felülről támadni – utóbbi módban a kevésbé páncélozott tetőrészt célozva. A rakéta célkövető, tehát akkor is tudja tartani a megjelölt célpontot, ha az mozgásban van. Az egyik leghasznosabb tulajdonsága a „tüzelj és felejts” rendszere, ami lehetővé teszi, hogy a használója célozzon, lőjön, majd fedezékbe menjen.

A hatótávolsága megközelítőleg 2500 méter, és akár 800 milliméteres tankpáncélzatot is képes áttörni. A Javelin robbanófeje, bár nem a létező legerősebb páncéltörő rakéta robbanófeje, több mint megfelelő egy tank megsemmisítésére felülről támadó üzemmódban.

„A Javelin valószínűleg elég hatékony a legtöbb orosz páncélozott jármű ellen, és valószínűleg alkalmasabb a nehéz páncélosok (például tankok) ellen, mint bármely más, Ukrajna számára elérhető rakétarendszer, amelyet egy katona hordozhat” – mondta Scott Boston, a RAND Corporation vezető védelmi elemzője a Euronewsnak.

Zelenszkij tekinti meg az amerikaiaktól kapott Javelin rakétavetőket 2022. február 17-én – Fotó: EyePress / AFP
Zelenszkij tekinti meg az amerikaiaktól kapott Javelin rakétavetőket 2022. február 17-én – Fotó: EyePress / AFP

Nagy előnye, hogy 72 óra képzés után már használható is, amivel egyértelműen nagy segítséget jelent az ukránok számára, akik nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy új fegyverrendszereket tanuljanak meg egy háború közepén.

A Javelinek mellett több más tankelhárító fegyver is érkezik Ukrajnába, európai országok több mint 6000 M-72 LAW könnyű harckocsi elleni fegyvert ajánlottak fel, a svéd Saab által gyártott NLAW-ból (következő generációs könnyű harckocsi elleni fegyver) szintén több ezer érkezik Ukrajnába, de ezer fölött kapnak a hasonló kategóriába tartozó Panzerfaust 3 tankelhárítóból is.

Stinger

Hivatalos nevén FIM-92 Stinger, egy hordozható légvédelmi rakéta (MANPAD) világ egyik legelterjedtebb légelhárító fegyverének hatótávolsága mintegy 8 km és 3800 méteres magasságig hatásos. 1981-ben állították szolgálatba, az USA mellett 29 ország használja, és eddig összesen 70 ezer darab készült belőle.

A Javelinhez hasonlóan egy indítóegységből és a beletölthető rakétából áll. A Stinger képes bemérni repülőgépeket, helikoptereket és drónokat is infravörös vagy ultraibolya jelzéseiken keresztül.

Stinger rakétavető egy német hadgyakorlaton 2004-ben – Fotó: Ingo Wagner / dpa / AFP
Stinger rakétavető egy német hadgyakorlaton 2004-ben – Fotó: Ingo Wagner / dpa / AFP

Ukrajna több mint 1000 Stingerre számíthat a nyugati felajánlásokból. A rakétákat eddig nem nagyon használták, mivel az orosz légierő kevesebb bevetést hajt végre, nagyobb magasságban, mint eredetileg tervezték. Elemzők azonban úgy vélik, hogy ahogy Oroszország kimeríti a precíziós irányítású fegyverek készletét, kénytelen lesz alacsonyabb magasságból irányítatlan bombákat ledobni, amelyek így a Stingerek bevetési hatókörébe kerülnek.

Rakéta-sorozatvető

A keleti határhoz közeli Harkiv ostroma közben lehetett olvasni-hallani a BM-21 Grad típusú rakéta-sorozatvetőről, amely a második világháborúból ismert Katyusa utódja. A világ több mint 50 országában áll jelenleg is hadrendben, de több helyen is lemásolták, vagy fejlesztettek hasonló fegyvert. Lényegében egy 122 milliméteres, legtöbbször Ural teherautóra szerelt rakétarendszer.

Egy BM-21 Grad egy oroszországi hadgyakorlaton 2022 februárjában – Fotó: Pavel Lvov / Sputnik / AFP
Egy BM-21 Grad egy oroszországi hadgyakorlaton 2022 februárjában – Fotó: Pavel Lvov / Sputnik / AFP

Negyven indítócsővel rendelkezik, másodpercenként két rakétát képes kilőni. Maximális lőtávolsága körülbelül 40 kilométer. Mint általában a rakéta-sorozatvetők, a csöves tűzfegyverekkel – ágyúkkal, tarackokkal, aknavetőkkel – ellentétben a Gradok is kevésbé pontosak, viszont az összes rakétájukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni.

Ez stratégiai szempontból azt jelenti, hogy a fegyvert bevető fél hajlandó akár civil áldozatokat is vállalni a pontatlanság miatt a pusztítást választva.

Vákuumbomba

Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete beszélt arról február 28-án, hogy az orosz erők vákuumbombát, más néven termobárikus bombát vetettek be az északkelet-ukrajnai Ohtirkában. Marco Rubio republikánus szenátor egy nappal korábban ugyanilyen fegyver bevetéséről tweetelt.

A Markarova által említett hétfői támadás célpontja egy laktanya volt, a robbanásban legalább 70 katona vesztette életét, a helyszínen készült fényképeken pedig az látszik, ahogy egy laktanyaépület középső harmada teljesen eltűnt egy robbanásban.

Az ohtirkai bombázás eredménye az ukrán fegyveres erők által a Reutershez eljuttatott fotókon – Fotó: Handout / Reuters
Az ohtirkai bombázás eredménye az ukrán fegyveres erők által a Reutershez eljuttatott fotókon – Fotó: Handout / Reuters

A vákuumbomba úgy működik, hogy oxigént von el, és így erős, magas hőmérsékletű robbanásokat hoz létre. Kétlépcsős lőszerről beszélünk: az első fokozatú töltet egy nagyon finom anyagból – a szénalapú üzemanyagtól az apró fémrészecskékig – álló aeroszolt juttat ki, a második töltet begyújtja ezt a felhőt, tűzgömböt, hatalmas lökéshullámot és vákuumot hoz létre, mivel elszívja a környező oxigént, részletezi a működést a Guardian. Az óriási nyomást eredményező robbanáshullám lényegesen tovább tarthat, mint egy hagyományos robbanóanyag esetében, és képes komplett épületeket a földdel egyenlővé tenni.

Az ilyen, nagyjából 4 km-es hatótávolságú fegyvereket sokféle célra használják, és többféle méretben kaphatók. Ukrajnában a gyanú szerint azt láthatjuk, hogy Oroszország „bunkerromboló” szerepkörben használja őket védelmi állások megsemmisítésére. A rendkívül nagyméretű, levegőből indítható változatokat barlangok és alagútkomplexumok megsemmisítésére tervezték. A szovjet és a nyugati erők az 1960-as évek óta használnak ilyen fegyvereket, az USA például ilyenekkel próbálta megállítani az al-Kaidát Afganisztánban, az oroszok Csecsenföldön használták, de a bizonyítékok alapján 2016-ban, Szíriában is bevethették ezeket.

Termobárikus rakéta kilövők a győzelem napi díszszemlén 2021 júniusában Moszkvában – Fotó: Iliya Pitalev / Host Photo Agency / Getty Images
Termobárikus rakéta kilövők a győzelem napi díszszemlén 2021 júniusában Moszkvában – Fotó: Iliya Pitalev / Host Photo Agency / Getty Images

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben Markarova állítása igaz, és az oroszok vákuumbombát vetettek be lakott területen, az háborús bűnnek minősül – rendkívül borzalmas és fájdalmas halált okoz, a villámgyorsan elégő oxigén okozta vákuum ugyanis széttépi azok tüdejét, akik ekkor még életben vannak –, ezért is fogalmazott óvatosan az eset után Washington, nem megerősítve, hogy valóban ilyen támadásról van szó. Az NBC News megszólaltatott viszont egy magasrangú védelmi tisztviselőt, aki annyit megerősített nekik, hogy Amerika értesülése szerint Oroszország valóban küldött ukrán területre olyan járművet, amelyről indíthatók vákuumbombák, ám a bombák jelenlétét nem tudták megerősíteni.

A támadás után a város polgármestere, Pavel Kuzmenko is vákuumbombaként írta le a támadásra használt fegyvert, a robbanásról pedig egy nem hitelesített, távolról készült videó is készült. Továbbá a háború első napjaiban több, Ukrajna területére bevonuló orosz páncéloson is lehetett látni ilyen, termobárikus fegyver indítására alkalmas szerkezetet – a moszkvai Győzelem Napja felvonuláson a TOS-1 rendszert leginkább T-72-es tank alapjára szerelve lehet látni.

Kazettás bombák

A Bellingcat oknyomozó weboldal a fentieken felül bizonyítékokat gyűjtött az Uragan és Smercs kazettás rakétáinak feltételezett használatáról a jelenlegi ukrajnai harcokból.

A magyarban elterjedt elnevezés, a kazettás bomba nem annyira adja át a működését, mint az angol cluster bomb, amit inkább talán fürtös bombának lehetne fordítani. Ebből sejthető már, hogy nem egy bombáról beszélünk, hanem több száz, esetenként akár több ezer összefűzött, kisebb bombáról, amit egy hordozóeszköz (magyarban ez a kazetta) juttat el a célba. A hordozó a célpont fölött széthullik, a sok száz (ezer) bombát elszórva pedig jóval nagyobb területen tud pusztítást végezni.

Ilyeneket előszeretettel vetett be az orosz hadsereg Szíriában, ahogy az alábbi, Aleppóban készült felvételen is látszik:

A Válasz Online szerdai podcastjében Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatója is említést tett a kazettás bomba és a vákuumbomba ukrajnai orosz használatáról, de Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is tényként közölte pénteken, hogy az oroszok használtak kazettás bombákat, és ahogy fogalmazott, „láttunk jelentéseket más típusú fegyverek használatáról, amelyek sértik a nemzetközi jogot.”

Források: The Guardian | Popular Mechanics

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom