A kínai külügyminiszter szerint Kína sem szeretné, hogy tovább eszkalálódjon az ukrán helyzet

Telefonon beszélt egymással szombat este Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter, annak ellenére azonban, hogy Blinken újfent megpróbált nyomást gyakorolni kollégájára, hogy állásfoglalásra bírja Kínát, Vang nem meglepő módon továbbra sem foglalt állást az orosz-ukrán háború ügyében. Blinken a South China Morning Post szerint arról beszélt, hogy az egész világ figyeli, hogy mely országok állnak ki az olyan alapelvek mellett mint a szabadság, önrendelkezés és szuverenitás, és hangsúlyozta, hogy

az egész világ közösen dolgozik azért, hogy reagáljon az orosz támadásra és garantálja, hogy Moszkva nagy árat fizessen érte.

A CNN beszámolója szerint Vang ugyanakkor továbbra is kitartott amellett, hogy a konfliktust csakis párbeszéddel és diplomáciával lehet megoldani, és arra sürgette az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európia Uniót, hogy egyenlő felekként tárgyaljanak Oroszországgal. Azt is hozzátette, hogy figyelembe kellene venniük azt, hogy „a NATO folyamatos keleti terjeszkedésének orosz biztonságra gyakorolt negatív hatását”.

Ez persze várható is volt, Kína ugyanis a háború kitörése óta konzekvensen elzárkózott a nyílt állásfoglalástól, és inkább a partvonalról figyelte az eseményeket. Kína többször elutasította, hogy „inváziónak” nevezze Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és az Egyesült Államokat valamint a NATO-t hibáztatta a „feszültségek szításáért”. A kínai állami média a paralimpia nyitóünnepségén elhangzott békére való felhívást is cenzúrázta, a kínai bankfelügyelet pedig korábban jelezte, hogy nem támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Kína helyzetéről korábban bővebben ebben a cikkben írtunk.