Zelenszkij szerint csak a sírban lesz nyugtuk a bűnösöknek, amerikai források szerint Szíriában toboroznak az oroszok harcosokat

A hétfői, folyamatosan frissülő közvetítést ide kattintva érheti el.

Újabb orosz támadásokról számoltak be Mikolajivban. A Fekete-tengerhez kijárattal bíró, Déli-Bug parti várost a BBC és helyi sajtóorgánumok alapján helyi idő szerint 5-kor érte a támadás.

Michael Schwirtz, a New York Times riportere egy robbanást posztolt a városból. Azt írta, a támadások a város keleti részén összpontosulnak.

Mikolajivből szombaton kiűzték az orosz csapatokat. Vitalij Kim a regionális államigazgatási szerv vezetője ekkor azt írta, a harcnak civil áldozatai is voltak. Az ukrán belügyminisztérium ezután azt közölte, hogy Mikolajevnél a Nemzeti Gárda és a hadsereg megsemmítette egy orosz páncélozott járművet, és négy kémet is elfogtak.

Oroszországban letartóztattak egy papot, mert vasárnap háborúellenes prédikációt tartott. A BBC beszámolója szerint a papnak bíróság elé kell majd állnia.

A pap prédikált a háború ellen, Karabanovo falujában pedig egy kisebb gyülekezet előtt beszélt a helyieknek az ukrán helyzetről, illetve háborúellenes képeket és petíciót osztott meg a plébánia oldalán.

Az orosz rendőrség szerint a pap „az orosz fegyveres erőket hiteltelenítette” prédikációjával, amely bűncselekménynek számít az orosz állam szerint.

Oroszország-szerte tüntetéseket rendeztek vasárnap, összesen 66 városban voltak megmozdulások. Az orosz rendőrség pénteken már előre arra figyelmeztetett, hogy minden „illegális tüntetésre tett kísérletet le fognak törni”. Ennek ellenére ezrek vonultak az utcára vasárnap, hogy az ukrajnai háború ellen tüntessenek. A vasárnap éjszakai adatok szerint közel 5000 embert vettek őrizetbe.

(bbc)

Új-Zéland ezen a héten fogad majd el egy törvényt, amiben jelentősen szigorítják az eddig bevezetett szankciókat vezet be Oroszország ellen, írja a Guardian. Többek között megakadályoznák, hogy a külföldi szankciók alá helyezett közel száz orosz oligarcha Új-Zélandra menekítse a vagyontárgyait, például a szuperjachtjait – és lehetővé teszik, hogy a kormány az országban tartott értéktárgyait befagyassza.

Jacinda Ardern miniszterelnök helyi idő szerint hétfő délután arról beszélt, ez az első ilyen jellegű törvény az ország történetében, azonban „mivel Oroszország megvétózta az ENSZ-szankciókat, magunknak kell tenni azért, hogy támogassuk Ukrajnát és partnereinket az invázióval szemben”.

Korábban már bevezettek célzott beutazási tilalmakat egyes orosz állampolgárokkal szemben, megtiltották harci eszközök exportját Oroszországba, és felfüggesztették a konzultációkat is a moszkvai külügyminisztériummal. Ha elfogadják az új törvényt, azzal lehetővé teszik, hogy az eddigi és az új szankciókat is kiterjesszék az oroszokkal szövetséges országokra, például Belaruszra is.

Csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából, a misszió vezetői is hamarosan elhagyják az országot a szervezet jelentése szerint.

Múlt hét elején még több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban, illetve kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiójából sem távozott mindenki – áll az EBESZ jelentésében.

Kedden Harkivban a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának. Az EBESZ mariupoli irodájának épületét is lövések érték, a misszió két járműve kigyulladt.

Az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. A donyecki szakadárok egyik képviselője múlt héten kedden megerősítette, hogy elhagyta Donyecket az EBESZ különleges megfigyelői missziójának minden járműve. A nagyjából 500 fős misszió feladata a Kijev és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartásának ellenőrzése volt Kelet-Ukrajnában.

Az orosz csapatok „megkezdték az erőforrások felhalmozását Kijev lerohanásához” – írta vasárnapról hétfőre virradó éjjel kiadott jelentésében az ukrán fegyveres erők vezérkara a Guardian szerint.

A Kijevtől északnyugatra fekvő Irpinyben – ahol vasárnap az oroszok tüzérségi támadást hajtottak végre a menekülő civilek ellen – harckocsikkal és motorizált gyalogsági egységekkel haladnak az oroszok a főváros felé, emellett próbálják elérni a főváros keleti peremét is Brovari és Boriszpil környékén, állítja az ukrán hadsereg.

A jelentés szerint az orosz erők megpróbálták átvenni az irányítást Csernyihiv és Szumi városai felett, de „jelentős veszteségeket szenvedtek”, és további erőket kellett átcsoportosítaniuk, hogy „feltöltsék az emberállományt és a felszerelést”.

A japán külügyminisztérium hétfőn felszólította a japán állampolgárokat, hogy tartózkodjanak az Oroszországba való utazástól. A minisztérium 3-as szintű kockázati figyelmeztetést adott (a négy szintből) Oroszországnak. A döntés azután született, hogy az orosz légiközlekedési ügynökség azt javasolta a légitársaságoknak, hogy fügesszék ideiglenesen fel a külföldre irányuló járatokat.

Japánban az ukrán határ menti területek kockázati szintjét 4-es szintre emelték, a külügyminisztérium az adott területek elhagyására szólította fel a japán állampolgárokat. Hasonlóan négyből négyes fokozatúra emelte Oroszország és Belarusz Ukrajnával határos területeit Dél-Korea. A minisztérium a döntés értelmében megtiltotta állampolgárainak, hogy ezekre a területekre utazzanak: a 4-es riasztású területekre utazó dél-koreaiakat a törvény alapján megbüntethetik.

(CNN)

Az amerikai hírszerzés munkatársai azon dolgoznak a New York Times szerint, hogy elhárítsák az oroszok támadásait a digitális és a kommunikációs térben, írja a BBC. Az USA kiberparancsnoksága a lap szerint „egy-két órán belül” az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátja azokat az információkat, melyeket műholdképekből és elektronikus lehallgatásokból szereznek meg az Egyesült Államokban és Németországban működő irodák dolgozói.

Csütörtökön Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „valós időben” osztja meg az információit Ukrajnával, részleteket viszont nem közölt.

A lap emellett arról is írt, hogy az amerikaiak titkosított kommunikációs eszközöket küldtek az ukrán elnöknek, hogy ezzel is biztosítsák a kapcsolatot Washington és Kijev között. Utoljára szombaton beszélt egymással a két ország elnöke: Joe Biden és Volodimir Zelenszkij hívása 35 percig tartott.

Dánia jelentősen megnöveli a védelemre szánt költségvetését, illetve függetlenné kíván válni az orosz földgáztól, jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

Dánia 2033-ra mintegy 2,65 milliárd dollárnyi dán koronával növeli éves, védelemre szánt kiadásait. A következő két évben 7 milliárd koronát különítenek el Dánia védelmi, diplomáciai és humanitárius kiadásaira. „A történelmi idők történelmi döntéseket követelnek”, fogalmazott Frederiksen, majd hozzátette, „ez az elmúlt idők legnagyobb dán védelmi beruházása”.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a főbb parlamenti pártok abban állapodtak meg, hogy az ország az orosz-ukrán háborúra adott válaszként a „lehető leghamarabb függetlenedni kíván az orosz gáztól”. A döntésre időkeretet nem szabtak egyelőre meg.

(reuters)

Utcai harcokban jártas szíriaiakat toboroz Oroszország, hogy bevessék őket Ukrajnában, írja amerikai tisztviselőkre hivatkozva a Wall Street Journal. Mivel az orosz invázió próbál egyre mélyebben bejutni a városokba, ezért a lap szerint Moszkva olyan harcosok „szakértelmében” bízhat, akikkel képes lehet bevenni Kijevet.

A meg nem nevezett tisztviselők szerint így akarnak az oroszok „megsemmisítő csapást” mérni az ukrán kormányra. Egyelőre nem tudni, hány harcost sikerült betoborozni az oroszok oldalán Szíriából, viszont az egyik tisztviselő szerint egyesek közülük már Oroszországban vannak, hogy nemsokára bevessék őket a harcokban is. Bővebben erről a hírről itt olvashat.

Twitteren jelent meg a videó egy kislányról, aki egy kijevi óvóhelyen adta elő ukrán nyelven a Jégvarázs című animációs film „Let it go” (magyarul „Legyen hó”) című számát. A videót, amelyben a kislány énekére figyel a bunkerben mindenki, a CNN is leadta. A dalválasztás különösen szívszorító, hiszen amellett, hogy a gyerekek körében népszerű animációs filmről van szó, a választott dal szövege (az ukrán fordításban is) egyes részeken szól elzártságról, szabadságról és büszkeségről.

Leállítja Ukrajna egyes élelmiszerek exportját, írja a CNN. Az ukrán kormány közleménye szerint nem vihető ki az országból hús, rozs, zab, hajdina, cukor, köles és só sem. Emellett innentől csak a gazdasági minisztérium engedélyével lehet exportálni Ukrajnából búzát, kukoricát, baromfit, tojást és olajat.

Mivel az ellátási útvonalakon egyre nehezebb eljuttatni az élelmiszereket a boltokba, ezért egyes cikkekből hiány alakult ki.

Azonban mivel Ukrajna az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, és az ország biztosítja a gabona- és növényiolaj-import mintegy negyedét, a kukoricának pedig csaknem felét, ezért az elhúzódó konfliktus nálunk is növelheti az élelmiszerárakat. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben, itt pedig arról számoltunk be, hogy a magyar kormány péntektől minden gabonakivitelt betiltott az orosz-ukrán háború miatt.

Vizsgálat indult egy 20 éves orosz tornász, Ivan Kuljak ellen, miután a dresszén egy fehér Z-betű volt látható, amikor felállt a katari torna világkupa szombati versenynapján a dobogóra. Kuljak harmadik helyet szerzett a korlátgyakorlat döntőjében, a versenyszámot pedig az ukrán Illja Kovtun nyerte meg, írja a BBC.

A fehér Z-betű tulajdonképpen háborús szimbólum, hiszen ezt festették fel az Ukrajnát megszálló orosz tankokra és katonai járművekre – azóta pedig Oroszországban ez lett a háborút különleges katonai műveletet támogatók jelképe. Többek között rákos gyerekeket is felhasználtak már a militáns propagandához, Twitteren pedig egyre terjednek a képek a Z-betűvel pózoló oroszokról.

Szombaton így tett Kuljak is, a tornász ellen pedig eljárást is indított a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG), amiért felragasztotta a szimbólumot a mellkasára, mielőtt átvette volna a bronzérmet. A szövetség szerint „sokkoló” volt a tornász lépése – igaz, a hétvégén megrendezett világkupa volt a szankciók miatt az utolsó lehetősége az orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy a FIG versenyein részt vehessenek.

Priti Patel brit belügyminiszter levélben kérte az Interpolt (a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetét), hogy fügessze fel Oroszország hozzáférését a szervezet rendszereihez. „Az Egyesült Királyság mindenben Ukrajna mellett áll”, fogalmazott Patel.

A brit belügyminiszter kitért arra is, hogy nemcsak ő, hanem Ukrajna, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Államok is erre kéri az Interpolt – levelében velük közösen ismételte meg a kérdést az Interpol felé. Mint fogalmazott, Oroszország azonnali felfüggesztését kérik, mert az oroszok „visszaéltek ezekkel a rendszerekkel és most lépnünk kell az Interpol integritásának védelmében”.

Az ukrán belügyminiszter február végén, a háború kitörése után kérte Oroszország kizárását az Interpolból. Denisz Monasztriszkij ekkor az oroszokat azzal vádolta, hogy visszaélnek a szervezet eszközeivel, és arra használják őket, hogy politikai ellenfeleket vegyenek célba világszerte.

A Guardian ekkor arról írt, hogy az elmúlt években többször érte kritika az Interpolt azzal kapcsolatban, hogy néhány ország a bizonyítottan bűncselekményt elkövetők helyett száműzetésben lévő politikai ellenfelek megjelölésére használja a szervezet „vörös jelzését”.

(sky)

Nagy-Britannia 100 millió dollárt ad Ukrajnának a Világbankon keresztül., közölte Bors Johnson miniszterelnöki hivatala. „Az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy segítse az alapvető állami funkciók fennmaradását, és mérsékelje az orosz invázió okozta gazdasági nyomást Ukrajnában” – fogalmaztak.

Az angol parlament emellett hétfőn dönt arról, hogy további szankciókat vezessen be Oroszországgal és orosz üzletemberekkel szemben. „A szankcióknak akkor van értelmük, ha megfelelően vezetik be őket, és ezek a változások segítenek majd minket abban, hogy Putyin brit szövetségeseit teljes törvényi támogatással tudjuk üldözni, kétséget kizáróan, minden jogi akadály nélkül” – mondta Boris Johnson miniszterelnök arról, hogy milyen módosításokat céloznak.

(guardian)

Jean-Yves Le Drian, francia külügyminiszter a France 5 csatornának nyilatkozott az orosz-ukrán háború ügyében. A miniszter szerint Ukrajna nyeri majd a háborút, de az oroszok szörnyű pusztítást fognak végezni az országban.

„Az elmúlt tíz napban az volt a leginkább meghatározó, hogy az ukránok milyen erős ellenállást tanúsítanak, olyat, amire a szakértők sem számítottak. Most már az ostromhelyzetek logikájába megyünk bele, és azt tudjuk a szomorú emlékeinkből, hogy az orosz erők ostromlogikája hogyan működik. Újra fog kezdődni az, amit láttunk Groznijban, amit láttunk Aleppóban. Azt gondolom, hogy amit a háború után Mariupolban találunk majd, szörnyű lesz, és ott van még Odessza, aztán Kijev is. […] Azt gondolom, hogy Ukrajna nyer majd. Nagyon erős szankciócsomagot vezettünk be, amelyek már most nehéz terhet jelentenek, és a véleményem szerint egyre nagyobb terhet jelentenek majd. Azt fogja okozni, hogy a háborúért fizetett ár elviselhetetlen lesz, és egy adott ponton Putyin elnöknek az Oroszország működésére gyakorolt jelentős hatás és a tárgyalásokra való hajlandóság között kell választania” – magyarázat Le Diran.

(Le Monde)

A brit védelmi minisztérium összegző jelentése szerint a hétvégén valószínűleg alig haladtak előre valamit az oroszok, és az is valószínű, hogy eddig nem sikerült a dátumra beosztott céljaikat elérni.

Ugyanakkor az elmúlt 24 órában folytatták a légi és szárazföldi csapásokat, katonai és civil célpontokra is támadtak egyaránt. Mikolajiv, Harkiv, Csernyihiv városait sok találat érte, és leginkább Mariupolt sújthatta legsúlyosabban az ágyúzás.

Vasárnap késő este újabb beszédet tett közzé Facebook-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ebben a nap eseményeire reflektált, köztük a Mariupolnál megszegett tűzszünetre és arra a tüzérségi támadásra, amely az Irpiny településéről menekülőket érte. A támadásban a város polgármestere szerint nyolcan haltak meg, köztük egy négytagú család. Az ukrán elnök azt mondta, nem fognak megbocsátani a kilőtt rakétákért, és azért, hogy fegyvertelen civilekre nyitottak tüzet.

Zelenszkij ezután arról beszélt, hogy az orosz erők olyan létesítményeket bombáztak, melyeket még a szovjet kormány építtetett, és ma már lakossági zónákban vannak, ahol ezrek dolgoznak. Az ukrán elnök szóvá tette, hogy egyetlen nyugati vezető sem reagált a vasárnapi eseményekre. Szerinte a történtek azt is bizonyítják, hogy az eddigi szankciók nem riasztják el a támadó erőket, majd arról beszélt, hogy meg fogják büntetni azokat, akik az említett bűntetteket elkövették. „Megtalálunk minden szemétládát, aki a városainkra, a honfitársainkra lőtt, aki bombázta az otthonainkat, aki kiadta a parancsokat. Nem lesz nyugtuk, csak a sírban” – mondta.

Ahogy várható volt, a világ legnagyobb könyvvizsgálója, a PwC kivonulása az orosz piacról hatással volt a legnagyobb konkurenseire is. A PwC-hez mérhető ismertségű nemzetközi könyvvizsgáló, a KPMG is bejelentette, hogy felfüggeszti az oroszországi tevékenységeit. „Úgy gondoljuk, hogy más globális vállalatokhoz hasonlóan felelősségünk van abban, hogy reagáljunk az orosz kormány Ukrajna elleni katonai támadására. Ennek eredményeképpen az orosz és belarusz vállalataink kikerülnek a KPMG hálózatából” – írta a KPMG Linkedinen. A cég döntése a két országban nagyjából 4500 munkavállalót érint.

Azután, hogy vasárnap az orosz erők megsemmisítették Vinnicja repterét, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az oroszok Odessza bombázására készülnek. A Reuters egy névtelenségét kérő, amerikai honvédelmi tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok nem számít arra, hogy Odessza megtámadása a küszöbön állna. A tisztviselő azt is elmondta, hogy az oroszok az invázió kezdete óta nagyjából 600 rakétát lőttek ki Ukrajna különböző területeire, és az invázió előtt a határon felsorakoztatott egységek nagyjából 95 százaléka már behatolt Ukrajnába.

Korábban Odessza oroszbarátnak tartott polgármestere, aki viszont a napokban határozottan kiállt Ukrajna mellett azt mondta: „Nem tudom milyen szemétládának kell ahhoz lenni, hogy megnyomd a gombot, hogy bombázni kezdd Odesszát.”

A független OVD-Info késő esti jelentése szerint eddig 4753 őrizetbevételről tudnak, miután Oroszország-szerte tüntetéseket rendeztek vasárnap, összesen 66 városban voltak megmozdulások. A legtöbb tüntetőt, 2256-ot, Moszkvában vitték be.

Az orosz rendőrség pénteken már előre arra figyelmeztetett, hogy minden „illegális tüntetésre tett kísérletet le fognak törni”. Ennek ellenére ezrek vonultak az utcára vasárnap, hogy az ukrajnai háború ellen tüntessenek.

Moldovában már minden nyolcadik gyerek menekült – mondta el Natalia Gavrilita miniszterelnök a CNN-nek.

A miniszterelnök szerint rendkívüli humanitárius válság jöhet. Eddig csak Moldovába 230 ezer ember menekült, közülük pedig 120 ezren mondták azt, hogy egyelőre ott is maradnak.

„Sok családot és gyereket is látunk elköltözni Ukrajnából. Így Moldovában ma már minden nyolcadik gyerek menekült. A menekültek legalább háromnegyede családoknál száll meg, és a kapacitásaink szélén állunk. A menekültáradat gyorsabb és intenzívebb, mint ahogy azt az előrejelzések remélték” – mondta Gavrilita.

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere vasárnap az országban járt, és megígérte, hogy az Egyesült Államok segíteni fog Moldovának az oda érkező rengeteg menekült ellátásában.

Moldova határozottan elítélte Ukrajna megtámadását, és a háború első napján lezárta a légterét.

Háború ide vagy oda, az ukrán védelmi erők két katonája vasárnap összeházasodott egy kijevi ellenőrzőponton – írja a Sky News és a Washington post.

Az ifjú pár Lesia Ivascsenko és Valerij Filimonov. A menyasszony sisakját azért is tartják a feje felett, mert az ortodox esküvő szertartásában koronát tartanak a házasulók feje felé – itt ez nyilván nem volt adott.

A szertartáson részt vett Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko is, aki golyóálló mellényben követte végig az ellenőrzőpont melletti esküvőt. Ő úgy fogalmazott, a ceremónia „megmutatta, hogy az élet folytatódik, az emberek élnek, a pár szerelme pedig erőt ad a háborúban”. Hozzátette, a pár „a háború előtt egy átlagos pár volt, akiknek meg sem fordult a fejükben, hogy egyszer fegyvert kell ragadniuk. Most pedig együtt akarják megvédeni a városunkat”.

Ukrajnában a civilek tömegesen csatlakoztak a harcba, sokan közülük, mint Filimonova és Filimonov, az ukrán hadsereg önkéntes civiljeiből álló erőkhöz állt be. Esküvőjükön az újságíróknak azt mondták, azért döntöttek így, „mert itt van minden, amit szeretünk, kötelességünk megvédeni. Nem fogjuk átadni az ellenségnek”.

A pár 18 éves lánya, Ruslana videóhívásban követte az eseményt. Az igen kimondása után a tömeg a „dicsőség a családnak! Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!” sorokat skandálta, majd a friss házasok ajándékokat is kaptak: például egy vízforralót, hogy a fronton könnyebben átvészeljék a hideget. A fejükre drón szórta a virágszirmokat, miközben az emberek Ukrajna himnuszát énekelték. A vendégek pedig egyik kezükben fegyvert, a másikban egy szál fehér rózsát tartottak a szertartás alatt.

Vasárnap a világ legnagyobb könyvelési cége, a PwC (PricewaterhouseCoopers) bejelentette, hogy kivonul az orosz piacról – írja a Sky. A cég 3700 orosz céggel állt kapcsolatban, nagyjából 3500 dolgozója van az országban. Egy ekkora és ilyen profilú cég kivonulása nem egyszerű, hónapokba, akár évekbe is telhet mire lezárul a folyamat. A PwC kivonulása dominót indíthat el, a további nagy könyvvizsgáló cégek – Deloitte, KPMG, EY – egyelőre nem jelezték, hogy felfüggesztik az orosz tevékenységüket, de ezután ez is benne van a pakliban.

Közben a Variety arról ír, hogy a Netflix azután, hogy bejelentette, felfüggeszti az orosz gyártását, vasárnap azt is bejelentette, hogy az egész szolgáltatását felfüggeszti Oroszországban.

Kína óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy „olajat öntsön a tűzre” – írja a Sky News.

Vang Yi, kínai külügyminiszter tárgyalásokat sürget a válság megoldására, és felszólította a Nyugatot, hogy vegyék figyelembe Moszkva NATO-bővítéssel kapcsolatos aggodalmait. Peking szerint bár minden nemzet szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani, a szankciók új problémákat vetnek fel, és megzavarják a konfliktus rendeződését.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a világ figyeli, mely nemzetek állnak ki a szabadság és a szuverenitás elvei mellett a Kreml agressziójával szemben.

A két ország közti adok-kapok telefonon folyt le.

A lengyel határőrség azt írja, hogy vasárnap este nyolckor átlépte a Lengyelországba menekülő ukránok száma az egymilliót a háború kezdete óta. „Ez egymillió emberi tragédia, egymillió ember, akit kitaszított az otthonából a háború” – írta a lengyel határőrség.

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a háború kezdete óta valamivel több mint másfélmillió ember hagyta már el Ukrajnát, a legnagyobb részük Lengyelországba menekült. A második helyen Magyarország áll, hozzánk nagyjából kétszázezer menekült érkezett eddig.

Eddig nem voltak nagyon látványos jelei az orosz-ukrán háborúban a kiberhadviselésnek, de az Anonymous, aktivistákból álló hekkerközössége az elmúlt napokban bemutatott néhány akciót – az oroszok pedig egy listát, hogy milyen IP-kről érkeztek a támadások. Szóval azután, hogy túlterheléses támadást kapott az orosz biztonsági szolgálat honlapja, az Anonymous most azt állítja, hogy sikerült meghekkelnie az összes orosz állami tévét, és élőben sugározni a háborút abban az országban, ahol a propaganda azt mondja, hogy nincs háború, de ha van is bármi, azt az ukránok kezdték, és ők az agresszorok, nem az oroszok.

Az Anonymous csoportról és a kiberhadviselésről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Nemrég írtunk arról, hogy Elon Musk műholdas internetszolgáltatója, a SpaceX besegít, hogy ne álljon le Ukrajnában az internet. Vasárnap kiderült, hogy a SpaceX még több Starlink vevőegységet küld Ukrajnába. Zelenszkij akkor azt írta, hogy még lehetséges űrprojekről is beszéltek Muskkal.

A Sky News közzétett egy videót is arról, ahogy az ukrán elnök videóhívásban beszél Muskkal, és meghívja Ukrajnába a háború utáni időkre.

Musk szombat reggel azt írta, hogy több kormány (nem az ukrán) is megkérte, hogy tiltsák le az orosz híroldalakat a Starlinkről, de nem hajlandó erre. Először az orosz invázió harmadik napján írta, hogy aktiválják a rendszert Ukrajnában, az első adag hardver kedden meg is érkezett.

A Starlink működéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az angol parlament hétfőn dönt arról, hogy további szankciókat vezessen be Oroszországgal és orosz üzletemberekkel szemben – írja a Sky News. A cél az, hogy erősebb és gyorsabban végrehajtható szankciókat vezessenek be, amelyek jobban összhangban vannak a brit szövetségesek szankcióival. „A szankcióknak akkor van értelmük, ha megfelelően vezetik be őket, és ezek a változások segítenek majd minket abban, hogy Putyin brit szövetségeseit teljes törvényi támogatással tudjuk üldözni, kétséget kizáróan, minden jogi akadály nélkül” – mondta Boris Johnson miniszterelnök arról, hogy milyen módon akarják módosítani a meglévő szankciókat. A meglévő szankciók értelmében már több, Angliában tevékenykedő orosz milliárdos vagyonát fagyasztották be, valamint rendeltek el utazási tilalmat velük szemben.