Zelenszkij szerint csak a sírban lesz nyugtuk a bűnösöknek, amerikai források szerint Szíriában toboroznak az oroszok harcosokat

Lemond posztjáról Tugan Szohijev a moszkvai Nagyszínház, másnéven Bolsoj vezető karmestere és zenei igazgatója – írja a BBC.

A karmester emellett a francia Orchestre national du Capitole de Toulouse zenekar vezetéséről is lemond.

Szohijev egy személyes hangvételű nyilatkozatban írta le a helyzetét, illetve leszögezte, hogy minden konfliktust ellenez.

Bevallása szerint nagyon büszke arra, hogy egy olyan kulturálisan gazdag országból származik, mint Oroszország, de arra is nagyon büszke, hogy részese lehet a francia zenei életnek. Csakhogy a mostani helyzetben nagy volt rajta a nyomás, hogy válasszon a két közeg között, amit nem akart megtenni.

Összesen nyolc halálos áldozata volt annak a vasárnapi tűzérségi támadásnak, ami Irpinyt érte, miközben evakuálták a lakosokat – ezt a település polgármestere Olekszandr Markusin jelentette be Telegram-csatornáján.

A polgármester szerint az oroszok akkor nyitottak tüzet, amikor az emberek egy hídon keltek át. „Egy egész család meghalt. A szemem láttára két kisgyerek és két felnőtt vesztette életét” – írta a történtekről. Az evakuálást a tervek szerint hétfő reggel folytatják. „Irpinyben háború zajlik, de nem adta meg magát. A település egy részét elfoglalták az oroszok, de egy része továbbra is harcban áll, és nem adja meg magát” – számolt be a helyzetről a polgármester. (CNN)

Nadja Tolokonnyikova, a Pussy Riot egyik alapítója a CNN-nek nyilatkozott vasárnap este, és kicsit perspektívába helyezte a háborúellenes orosz tüntetéseket, amelyeken eddig már több mint négyezer embert tartóztattak le.

„Amit meg kell érteni az ukrajnai háborút ellenző oroszokról, hogy sokkal többen vannak a háború ellen, mint amennyi embert az utcákon láthatunk [a tüntetéseken]. Nagyon kockázatos részt venni ilyeneken ma, különösen, hogy az elmúlt héten még veszélyesebbé vált a dolog, az emberek akár 15 év börtönbüntetést kockáztatnak az új törvény értelmében, akár Twitter-üzenetek vagy közösségi médiában megjelenő sztorik és posztok miatt. Akár 15 év börtönt is lehet kapni, és azzal, hogy kimész az utcára még nagyobb veszélynek teszed ki magad” – mondta Tolokonnyikova.

Oroszországban a napokban elfogadtak egy törvényt, amelynek értelmében nagyon súlyos börtönbüntetés várhat bárkire, aki téves információkat terjeszt a háborúról, és hát annak fényében, hogy Oroszország saját bevallása szerint valójában nem is folytat szó szerint háborút Ukrajnában, könnyű elképzelni, hogy mennyire tág keretek között lehet értelmezni a téves információkat. Ennek hatására a TikTok úgy döntött, hogy felfüggeszti Oroszországból a videófeltöltést a platformjára.

„A TikTok egy, a kreativitást és szórakoztatást előtérbe helyező platform, amely alkalmas lenne arra, hogy egy kis felüdülést nyújtson háborús időkben, amikor az embereket súlyos tragédiák érik. Ugyanakkor a munkatársaink és a felhasználóink biztonsága az első számú prioritásunk. Az új orosz fake news-törvény miatt nincs más választásunk, mint felfüggeszteni a videófeltöltést és az élő közvetítést [Oroszországból], amíg megvizsgáljuk a törvény biztonsági kockázatait. Az applikáción belüli üzenetküldésre ez nem lesz hatással” – írta a TikTok.

A BBC azt írja, hogy havonta átlagosan 70 millió orosz felhasználója van a TikToknak.

• Legalább négyezer lehet azoknak a száma, akiket az oroszországi háborúellenes tüntetéseken vettek őrizetbe vasárnap. Csak Moszkvában közel kétezer embert vittek el az rendőrök. Egy független szervezet szerint több mint ötven orosz városban tüntettek.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy Ukrajna felelős Mariupol sikertelen evakuálásért és a „zaporizzsjai atomerőmű körüli provokációért”.
• Megrongálódott a Donyeck és Mariupol közötti gázvezeték, emiatt több mint 750 ezer ember maradhat fűtés nélkül az ország délkeleti részében.
• Oroszország figyelmeztetett, ha egy ország felajánlja Ukrajnának valamelyik repülőterét, akkor azt úgy fogják értékelni, hogy az adott ország belépett a konfliktusba.
• A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség megerősítette, hogy a zaporizzsjai erőmű, ami Európa legnagyobb atomerőműve, orosz irányítás alatt van, és a személyzettel nem tudnak kapcsolatba lépni, mert az erőműben blokkolják a kommunikációs csatornákat.
• Már húszezer külföldi önkéntes katona jelentkezett az ukrán hadseregbe, erről az ukrán külügyminiszer számolt be.
• A dél-afrikai német nagykövetség beszólt az orosznak: Sajnos mi szakértők vagyunk a nácizmusból, és ti nem a nácik ellen küzdötök.

Donald Trump szombaton New Orleansben tartott egy gyűlést, ahol azzal viccelődött, hogy ő hogyan oldaná meg az orosz-ukrán válságot – írja a Washington Post. „Fogjuk az F-22-eseinket, kínai zászlót rakunk rájuk, és kibombázzuk a szart is az oroszokból. Aztán azt mondjuk, hogy Kína volt, nem mi voltunk, Kína csinálta, aztán ők elkezdenek harcolni egymással, mi meg hátradőlünk, és nézzük” – mondta az egykori elnök.

Trump viccesen előadott terve egyébként nem lenne túl bölcs dolog a valóságban. Egyrészt szinte kizárt, hogy az oroszok nem vennék észre, hogy a kínai hadseregben egyáltalán nem rendszeresített F-22-esekkel bombázzák őket. De ha nem is tűnne fel nekik, a dolog akkor is nemzetközi jogot sértene. Tilos ugyanis egy fegyveres konfliktusban harmadik, független fél zászlaját használni.

A Visa és a Mastercard után az American Express is felfüggeszti tevékenységét Oroszországban és Belaruszban, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kártyáik nem fognak működni az érintett országok ATM-jeinél és fizetni sem lehet velük például a boltban, míg az orosz bankok által kiadott AmEx-kártyákat nem lehet majd külföldön használni.

Vasárnap több orosz bank – a Sberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője, valamint az Alfa Bank, Raiffeissen Bank orosz leányvállalata, az MKB és a Tinkoff – jelentette be, hogy hamarosan megkezdi a kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerét használó kártyakibocsátást, amelyhez társul Oroszország saját Mir-hálózata.

Az orosz kormány még szerdán tett közzé egy listát, melyen 17 500 olyan IP-cím szerepelt, amelyről azt állítják, hogy szerepe volt az orosz intézményeket ért kibertámadásokban. Ezek a támadások az Anonymoushoz köthetők, legalábbis többért ők vállaltak felelősséget. Most kiderült, hogy a tizenhét ezres listán több mint ötven magyar IP-cím is szerepel, erről Frész Ferenc kiberbiztonsági szekértő számolt be a CyberThreat.Report Facebook-csoportban vasárnap.

Azt írja, hogy jellemzően lakossági címekről van szó, és összefüggés is megfigyelhető, mert egy bizonyos routertípusról lehet szó, melynek egy 2018-as sérülékenységét használhatták ki. Vagyis nem úgy kell értelmezni a dolgot, hogy magyar felhasználók vettek részt a DDOS-támadásban, inkább az történt, hogy a routerük sebezhetőségét kihasználva kötötték az eszközeiket egy nemzetközi bothálózatba.

Legutóbb amúgy az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB honlapja esett el egy terheléses támadásban, erről az Anonymous számolt be twitterén. Az ukrajnai háború kiberháborús hátteréről itt írtunk korábban.

Az ukrán Pravda híre szerint a kelet-ukrajnai Harkivban találatot kapott egy tévétorony, és ennek következtében a régióban leállt a tévészolgáltatás. Sérültekről, áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.

Nem ez az első eset, hogy az oroszok tévétornyot vesznek célba, a hét elején Kijevben történt ugyanez, akkor öten haltak meg.

Még pénteken történt, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a zaporizzsjai erőművet, Európa legnagyobb atomerőművét. A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség most megerősítette, hogy az erőmű orosz irányítás alatt van – írja a Sky. Az ügynökség azt közölte, hogy az oroszok kikapcsolták az erőműben az internetet és egyéb kommunikációs csatornákat, úgyhogy nehéz pontos információkhoz jutni, de kiemelték, hogy engedni kell a helyi ukrán személyzetnek az erőmű biztonságos és szakszerű üzemeltetését. Ehhez pedig az is kell az ügynökség szerint, hogy a személyzetre ne nehezedjen nyomás.

Ahogyan az várható volt, tovább nőtt az oroszországi háborúellenes megmozdulásokon őrizetbe vettek száma: a tüntetéseket megfigyelő független OVD-Info szervezet információi szerint helyi idő szerint este háromnegyed nyolcig

összesen 4374 embert vettek őrizetbe 56 különböző orosz városban.

Megjegyzik, hogy akár ennél is több embert vihettek már el a tüntetésekről. Az orosz rendőrség legutóbbi közlése szerint 2500 embert vettek őrizetbe vasárnap, ebből 1700-at csak Moszkvában.

Oroszország figyelmeztetett, hogy amennyiben valamelyik ország felajánlja Ukrajnának valamelyik repülőterét, akkor azt úgy fogják értékelni, hogy az adott ország belépett a konfliktusba. „Ha valamelyik ország úgy dönt, hogy arra használja a reptereit, hogy ott ukrán katonai repülőgépek állomásozzanak, amik orosz erők elleni bevetésére indulnak, akkor azt úgy értékelhetjük, hogy ezek az országok beléptek egy fegyveres konfliktusba” – idézte az ukrán Interfax hírügynökség az orosz vezérkari főnököt, a honvédelmi miniszter Igor Konasenkovot. A vezérkari főnök külön kiemelte Romániát is, azt mondta, pontos információjuk van róla, hogy Ukrajna használhatta Románia légterét. Igaz, az ebből a nyilatkozatból nem derül ki, hogy a gépek le is szálltak-e Romániában.

Konasenkov arról is beszélt, hogy tudomásuk szerint az Ukrajna ellen induló támadás napján ukrán laborokban megsemmisítettek különféle kórokozó-mintákat, többek között pestis, lépfene és kolera kórokozókat.

„Nyilvánvaló, hogy a különleges katonai művelet kezdete óta a Pentagon komolyan aggódik, hogy nyilvánosságra kerülnek az Ukrajna területén végzett titkos biológiai kísérleteiről szóló információk. A megszerzett dokumentumok megerősítik, hogy biológiai fegyverek összetevőit fejlesztették ki az ukrán biolaboratóriumokban, Oroszország közvetlen közelében” – mondta Konasenkov.

Egyelőre még vizsgálják a laborokban szerzett dokumentumokat, de a tervek szerint az oroszok hamarosan a nyilvánosság elé tárják, hogy milyen laborokban és milyen dokumentumokat találtak.

A Dél-afrikai Köztársaság német és orosz nagykövetségek Twitteren kerültek összetűzésbe az ukrán helyzettel kapcsolatban.

Az egész az orosz nagykövetség posztjával kezdődött, amiben azt írták, hogy rengeteg magánszemély és szervezet levélben biztosította őket a támogatásukról. „Nagyon hálásak vagyunk és örülünk, hogy ma is mellettünk álltok abban, hogy – ahogy nyolcvan éve is tettük – ma küzdjünk az ukrajnai nácizmus ellen” – írták posztjukban.

A kiírásra egyből reagált a német nagykövetség, a következőkkel:

„Bocsánat, de ez annyira cinikus, hogy nem tudjuk szó nélkül hagyni. Amit Oroszország tesz Ukrajnában, az ártatlan gyerekek, nők és férfiak lemészárolása a saját nyerészkedésükre. Ez biztosan nem a ”nácik ellen való küzdelem„. Szégyellheti magát mindenki, aki ennek bedől. (Sajnos mi amolyan szakértők vagyunk nácizmusból)”

– írták a németek.

Nagy meglepetést nem árult el Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, amikor a CBS amerikai tévé egyik műsorában beszélt arról, hogy az ukránoknak van tervük a a kormányzás folyamatosságára, arra az esetre, ha valami történne Zelenszkij elnökkel. Blinken nem kívánta részletezni ezt a tervet. Zelenszkij többször is szóba hozta már, hogy ő az oroszok első számú célpontja, korábban az EU-csúcson is azt mondta, lehet, akkor látják utoljára élve a külföldi vezetők.

Még a brit Times írta meg a múlt héten, hogy orosz zsoldosok hetek óta készülhetnek egy Zelenszkij elleni merényletre, azóta az ukránok többször is megakadályozott merényletekről számoltak be.

(CNN)

Kövér László csütörtök este nyolc órára hívta össze az Országgyűlés ülését az ellenzék kezdeményezésére. Az ellenzéki pártok azért kezdeményezték a rendkívüli ülést, hogy az ukrán háborúval kapcsolatban tárgyaljanak és egy határozati javaslatot fogadtassanak el. Részletek itt>>>

Vasárnap ukrán mérnökök azon dolgoztak, hogy megjavítsanak egy délkelet-ukrajnai gázvezetéket a donyecki Vuhledar és a tengerparti, Mariupoltól nem messze fekvő Bergyanszk közötti gázvezetéket, ami az orosz támadásokban sérült meg – írja a Reuters. A szivárgás elállításához el kellett zárni az egész vezetéket, ezért a környéken egyik településen sincs addig gáz, amíg nem sikerül kijavítani a vezetéket. Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő szerint a sérülés miatt mintegy 750 ezer ember maradt fűtés nélkül úgy, hogy még bőven vannak éjszaka mínuszok.

Az ukrán nép rettenetes helyzetbe került Oroszország miatt, de ezzel együtt is mindent meg kell tenni azért, hogy a NATO és Oroszország között ne legyen háború – mondta vasárnap a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Sir Tony Radakin tengernagy.

„Semmit nem akarunk kevésbé, mint egy háborút Oroszországgal” – fogalmazott a brit vezérkari főnök. Hozzátette: az ukrajnai háború Oroszország szempontjából nem halad jól, Oroszország is szenved, elszigetelt hatalommá vált, kevésbé erős, mint tíz nappal ezelőtt, és számára ez a helyzet nem tartható fenn.

Az orosz haderővel kapcsolatban elmondta, úgy tűnik, hogy Moszkva nem bírja a mostani bonyolult hadműveleteit hozzáértő módon végrehajtani, a hadfelszerelést sem tudja karbantartani. A csaknem ötszáz fős emberveszteség, amelyről Oroszország a háború első hete után beszámolt, nagyobb, mint ahány brit katona az afganisztáni hadműveletek több mint húsz éve alatt meghalt.

„Éppen ezért bíznunk kell abban, hogy amit eddig megtettünk, az helytálló” – mondta Radakin tengernagy, utalva a Moszkva ellen érvénybe léptetett nyugati szankciókra. Szerinte a Nyugat tartozik az ukrán népnek azzal, hogy folytatja a nekik nyújtott támogatást, de azzal is tartozik, nem csak az ukránoknak, hanem az egész világnak, hogy garantálja a háborús helyzet feszültségeinek enyhítését. A tengernagy ezzel együtt óva intette a brit állampolgárokat, hogy ne menjenek harcolni Ukrajnába az orosz hadsereg ellen.

A brit belügyminisztérium közlése szerint eddig nagyjából nyolcezer pályázat érkezett a néhány napja bejelentett brit családi vízumra – írja a Sky. A családi vízum lényege, hogy akinek rokona az Egyesült Királyságban él, az jogosult rá. Eddig összesen 5535 online jelentkezést adtak be, valamint 2368 időpontkérés érkezett ügyintézésre. További 11750-en pedig csak elkezdték a vízumigénylési folyamatot. Eddig viszont csak nagyjából ötven ilyen vízumot adtak ki, derült ki a belügyminiszter, Priti Patel beszámolójából. A miniszter hozzátette, gyakorlatilag napról napra változik, hogy pontosan milyen vízumszabályok vonatkoznak az igénylőkre, és azt is folyamatosan felülvizsgálják, hogy milyen rokoni kötelék az, ami feljogosít valakit a családi vízum igénylésére.

Vasárnap az orosz állami tévé bejelentette, hogy Putyin aláírt egy új törvényt, amelynek értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén az orosz állam ráteheti a kezét orosz magánemberek bankban tárolt megtakarításaira – írja a Sky. A törvény a köztisztviselőkre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy amennyiben egy köztisztviselőről bebizonyosodik, hogy több pénze van a bankban, mint amennyit három év alatt megkereshetett volna a fizetése alapján, és kiderül az is, hogy ez a pénz illegálisan került a számlájára, akkor az államnak joga van ezt a pénzt megkaparintani. Hogy a gyakorlatban ezt pontosan mit jelent, és hogy kinek kedvez igazán, az majd kiderül.

Oroszország-szerte tartottak és tartanak háborúellenes tüntetéseket vasárnap, és a legfrissebb közlések szerint már 2500 embert vettek eddig őrizetbe a megmozdulások miatt, legalábbis az orosz hatóságok közlése szerint.

A rendőrség szóvivője szerint csak Moszkvában 1700 embert vittek be egy demonstrációról, amin nagyjából 2500-an vették részt, míg Szentpéterváron, ahol szintén nagyobb tüntetés volt, összesen 750-et, de ez a szám valószínűleg még tovább fog emelkedni.

A Moscow Times arról számolt be, hogy a rohamrendőrök több helyen sokkolókat és gumibotozást vetett be a tüntetők ellen – a kemény fellépés nem újdonság, a korábbi oroszországi tüntetéseken is volt rá példa. Kilenc tüntető akkor sérült meg, amikor az őket elszállító rendőrségi kisbusz az oldalára fordult Moszkvában.

A belügyiminisztérium pénteken közölte, hogy minden engedély nélkül megszervezett háborúellenes tüntetést megakadályoz, a szervezők és résztvevők ellen pedig büntetőeljárást indít.

Franciaország elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelmében, ezt bizonyítja a francia katonák romániai jelenléte is – jelentette ki Florence Parly, francia védelmi miniszter Romániában.

Parly leszögezte: senki sem fenyegeti Oroszországot, de a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy egysége megbonthatatlan, megvédi szövetségeseit.

Az MTI szerint Parly Klaus Iohannis román államfővel és Nicolae Ciuca miniszterelnökkel együtt meglátogatta a Fekete-tenger partvidékén állomásozó francia csapatokat. Az első francia csapatok kedden érkeztek a Kogalniceanu támaszpontra, ahol már kétezer amerikai katona is állomásozik. A Romániában alakuló új NATO-harccsoportba Belgium, Lengyelország és Portugália is küld katonákat.

A jelek szerint Románia szomszédja, Moldova is szoros kapcsolatban marad a nyugati országokkal: Anthony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap a moldáv fővárosban, Chisinauban járt, és megígérte, hogy az Egyesült Államok segíteni fog Moldovának az oda érkező rengeteg menekült ellátásában.

Blinken még Lengyelországban tett látogatásakor mondta el, hogy a Fehér Ház 2,75 milliárd eurós (9,5 ezer milliárd forint) humanitárius segélyt kért a Kongresszustól az Ukrajnából elmenekülők, valamint az őket befogadó országok számára – írja az MTI.

Moldovában azt is szóba hozta, hogy Washington megállapodna Lengyelországgal harci gépek oda szállításáról arra az esetre, ha Varsó úgy döntene, hogy Ukrajnának ad át gépeket. Hozzátette, hogy Washington Kijevvel is tárgyal szükségleteiről, és hogy az ügyben határidőkről még nem tud beszélni.

Az ukrán külügyminiszter azt jelentette be vasárnap délután, hogy már húszezer önkéntes katona csatlakozott az ukrán hadsereghez. Háromezer amerikai katona is van köztük.

Néhány nappal ezelőtt 16 ezer önkéntes katona volt az országban. Az önkéntes katonák szerepéről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseivel együttműködve megvizsgálja az orosz kőolajimport betiltásának lehetőségét, hogy tovább büntesse az országot az ukrajnai provokálatlan invázió miatt.

„Ami az olajat, az orosz olajat illeti, tegnap telefonon beszéltem az elnökkel és a kabinet más tagjaival pontosan erről a témáról, és most tárgyalunk európai partnereinkkel és szövetségeseinkkel, hogy összehangoltan megvizsgáljuk az orosz olaj importjának betiltását, miközben biztosítjuk, hogy a világpiacokon továbbra is megfelelő mennyiségű olaj álljon rendelkezésre” – mondta a CNN műsorában. Blinken hozzátette, hogy a kérdésben jelenleg is nagyon aktív vita zajlik.

A vasárnap Moldovában tartózkodó, hat európai országot érintő körúton levő Blinken arról is beszélt, hogy Washington „nagyon hiteles jelentéseket” látott arról, hogy Oroszország háborús bűnöket követett el az ukrajnai invázió során, különösen a civilek elleni támadásokat, illetve a bevetett fegyvereket tekintve.

Az Egyesült Államok már egy sor szankciót jelentett be Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök ellen azóta, hogy az ország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Az olajexport szankcionálásának példátlan lépése azonban valószínűleg az egekbe repítené az árakat, ami fájdalmas csapást mérne a fogyasztókra világszerte, mivel Oroszország a világ második számú olajtermelője.

„Ukrajna felelős a zaporizzsjai atomerőmű körüli provokációért” és „Mariupol sikertelen civil evakuálásáért”, mondta a Kreml szerint Vlagyimir Putyin telefonon Emmanuel Macron francia elnöknek.

A két elnök az orosz elnöki hivatal szerint vasárnap egy órát és negyvenöt percet beszélt telefonon, írja a Sky News.

Csütörtök éjszaka az orosz csapatok ágyúzni kezdték a zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb – és nem épp legmodernebb – erőművét, ami miatt tűz ütött ki a létesítmény területén. A tüzet eloltották, a reaktor nem sérült meg. Az atomerőmű biztonsági rendszerei péntek hajnalban kerültek orosz irányítás alá, az ukrán nukleáris szabályozó hatóság szerint a sugárzás továbbra is normális szinten marad.

Szombat után vasárnap is idő előtt le kellett állítani Mariupol evakuálását a helyi tűzszünet megsértése miatt. Vasárnap helyi idő szerint 10-kor kezdődött a tűzszünet és 12-től indult a mentőakció, amit nem sokkal később meg kellett szakítani. A Vöröskereszt szerint 200 ezer embert kellene kimenekíteni a városból, de a folytatódó támadás miatt le kellett állítani a mentőakciót.

A két elnök már csütörtökön is beszélt egymással telefonon, egy francia tisztviselő szerint a megbeszéléseken Macronnak az a benyomása támadt, hogy Putyin célja egész Ukrajna elfoglalása, írja a BBC.

Putyin vasárnap a török elnökkel, Recep Tayyip Erdoğannal is beszélt egy órát telefonon, akinek azt mondta, Oroszország csak akkor hagyja abba „különleges katonai hadműveletet”, ha Ukrajna abbahagyja a harcokat, és teljesíti az orosz követeléseket. Erdoğan pedig arra kérte Putyint, hirdessen tűzszünetet Ukrajnában, nyisson humanitárius folyosókat, és írjon alá békemegállapodást.

• Egy család három tagja, köztük két gyerek vesztette életét menekülés közben a Kijevhez közeli Irpinyben, ahol orosz találat ért egy evakuálásra használt ellenőrzőpont közvetlen közelét.
• Szombat után vasárnap is idő előtt le kellett állítani Mariupol evakuálását, miután egyik nap sem tartották be az előzetesen kialkudott tűzszünetet. A Vöröskereszt szerint 200 ezer embert kellene kimenekíteni a városból, de a folytatódó támadás miatt le kellett állítani a mentőakciót.
• Oroszország csak akkor hagyja abba a „különleges katonai hadműveletet”, ha Ukrajna abbahagyja a harcokat, és teljesíti a követeléseket – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az őt a harcok befejezéséről egy órán át győzködő Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek.
• Putyin Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélt, akinek azt mondta, hogy az ukránokat terheli a felelősség a zaporizzsjai atomerőmű körüli „provokációért”. A két elnök 1 óra 45 percet beszélt.
• Az ENSZ becslése szerint már több mint 1,5 millió ember menekült el Ukrajnából a háború elől, ezzel a mostani a második világháború óta a leggyorsabban növekvő méretű menekültválság.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok Odessza bombázására készülnek.
• Az orosz fél is megerősítette, hogy hétfőn folytatódnak a béketárgyalások, a helyszínt és a pontos időpontot viszont nem közölték.

Dennis Kohut jelenleg tűzoltóként dolgozik, de korábban hivatásos katona volt, most fegyverhasználatot és közelharcot oktat az önkénteseknek Lvivben.

A csengersimai határátkelőhelyen lépett menyével és további 33 utassal Magyarország területére egy 61 éves ukrán állampolgárságú nő 2022. március 5-én egy román autóbusz utasaként. A busz 3 óra 40 perckor érkezett az országba. A nő a határátkelőhelytől 62 kilométerre, Aranyosapátiban 7 óra 57 perckor rosszul lett, írta válaszában a Telex kérdésére a Belügyminisztérium.

Újraélesztését a mentőszolgálat egyidejű értesítésével két rendőr kezdte meg, majd azt folytatta a kiérkező mentőegység. Nem jártak sikerrel, a nő kórházba szállítása közben 9 óra 22 perckor életét vesztette. Halálának okaként elsődlegesen epilepsziás görcs következtében légzésleállást jelöltek meg.

Korábban a digi24.ro azt írta, hogy egy meg nem nevezett magyar városban órákig várakoztattak egy ukrán menekülteket szállító buszt a magyar hatóságok, mert három gyereknek nem volt biometrikus útlevele. (Egy másik lap szerint Csengersimánál léptek be az országba.)

A biometrikus útlevél esetleges hiányával kapcsolatban a minisztérium azt közölte, hogy az a határátlépés gördülékenységét nem befolyásolhatta, hiszen a problémás vagy hiányos okmányokkal kapcsolatos ügyintézés nem a határátkelőhelyeken, hanem a gyűjtőpontokon történik.

A menekülők az épületben várakozhatnak, amíg tovább tudnak indulni más városokba, vagy éppen országokba.

Az orosz erők rakétákat lőttek ki egy Harkiv városában található fizikai kutatóintézetre, amely nukleáris anyagokat és egy [kísérleti] reaktort tartalmaz – közölte az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, amely szerint a támadás „nagyszabású ökológiai katasztrófához” vezethet. A közlés szerint az oroszok rakéta-sorozatvetőből lőtték a várost – ezek egyáltalán nem pontos fegyverek, ezért aggódnak attól, hogy egy eltévedő rakéta eltalálja az intézetet.

„A Harkivi Fizikai és Technológiai Intézet nemzeti tudományos központja rendelkezik egy kísérleti nukleáris berendezéssel, a Neutronok Forrása nevű berendezéssel, amelynek magjába 37 nukleáris fűtőelemet töltöttek be. A nukleáris létesítmény és a nukleáris anyagok tárolására szolgáló létesítmények megsemmisülése nagyszabású környezeti katasztrófához vezethet” – idézte a nemzetbiztonsági szolgálatot az Interfax.

Az orosz hatóságok blokkolták az egyik utolsó független oroszországi lapot, a Mediazonát, mert az ukrajnai háborúról tudósítottak, állítja a lap.

Közleményük szerint azért blokkolták őket, „mert őszintén tudósítunk arról, ami Ukrajnában történik, és az inváziót inváziónak, a háborút pedig háborúnak nevezzük”. A lap szerint Oroszország az elmúlt napokban „katonai cenzúrát vezetett be, és szinte már nincs független média az országban”. A cenzúra ellenére folytatni fogják a munkát, mondják. Az online portál 2014-ben alapította a Pussy Riot két tagja, Marija Aljohina és Nagyezsda Tolokonnyikova.

A háború kirobbanása óta Oroszország keményen fellép a sajtóorgánumok ellen. A hét elején az Ekho Moskvy rádióállomást és a Dozhd TV-csatornát szüntették meg, az újságírókat pedig „külföldi ügynököknek” minősítettek, írja a Guardian.

Oroszországban pár napja fogadtak el egy törvényt, miszerint börtön jár azért, ha valaki – moszkvai értelmezés szerint – hamis híreket közöl a hadseregről. Azóta a BBC is felfüggesztette a munkát, az országban pedig betiltották a Facebookot és a Twittert is.