Zelenszkij szerint csak a sírban lesz nyugtuk a bűnösöknek, amerikai források szerint Szíriában toboroznak az oroszok harcosokat

Legfontosabb

2022. március 6. – 07:24

frissítve

Zelenszkij szerint csak a sírban lesz nyugtuk a bűnösöknek, amerikai források szerint Szíriában toboroznak az oroszok harcosokat
Barikádok Kijevben, március 6-án – fotó: Emin Sansar / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • A Kijevtől 30 km-re fekvő Irpinyben evakuálás közben ért találat egy utat, amin keresztül a lakosság elhagyhatja a várost. Nyolc áldozata volt a támadásnak a polgármester szerint. Hétfőn folytatják az evakuálást.
  • Megrongálódott a Donyeck és Mariupol közötti gázvezeték, emiatt több mint 750 ezer ember maradhat fűtés nélkül az ország délkeleti részében.
  • Már több mint egymillió ukrán menekült érkezett csak Lengyelországba.
  • Szombat után vasárnap is idő előtt le kellett állítani Mariupol evakuálását is a helyi tűzszünet megsértése miatt. Vasárnap helyi idő szerint 10-kor kezdődött a tűzszünet és 12-től indult a mentőakció, amit nem sokkal később meg kellett szakítani.
  • Oroszország figyelmeztetett, ha egy ország felajánlja Ukrajnának valamelyik repülőterét, akkor azt úgy fogják értékelni, hogy az adott ország belépett a konfliktusba.
  • Az orosz fél is megerősítette, hogy hétfőn folytatódnak a béketárgyalások, a helyszínt viszont nem közölték.
  • Oroszország-szerte háborúellenes tüntetéseket tartottak, több ezer embert vettek őrizetbe, több mint 50 városban voltak megmozdulások.
  • Utcai harcokban jártas szíriaiakat toboroz Oroszország, hogy bevessék őket Ukrajnában, írja amerikai tisztviselőkre hivatkozva a Wall Street Journal.

Az előző napi percről percre tudósításunkat itt találja.

Rövid videóüzenetben jelentkezett be az ukrán elnök, hogy közölje, az orosz erők nyolc rakétával megsemmisítették az Ukrajna középső területén, a Déli-Bug folyó partján található Vinnicja (regionális) repülőterét. A Kivejtől 260, Lvivtől 370 km-re található repülőtérbe nyolc rakéta csapódott be. Volodimir Zelenszkij a videóban ismét kérte a Nyugatot, hogy intézkedjenek, és vezessenek be repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött, vagy legalább adjanak nekik repülőgépeket.

Egy helyi politikus képeket is bemutatott a repülőtér rakétatámadás utáni állapotáról.

Az ukrán elnök vasárnap korábban arról beszélt, hogy az oroszok Odessza bombázását tervezik.

A repüléstilalmi övezetről, illetve arról, hogy a NATO miért tartózkodik ennek bevezetéséről, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Vasárnap is érkeznek a pályaudvarra az Ukrajnából menekülők, akiknek nincs hová menniük, azokat buszokkal szállítják tovább ideiglenes befogadópontokra.

Fotó: Szabó Bernadett / Reuters Fotó: Szabó Bernadett / Reuters
Fotó: Szabó Bernadett / Reuters
Fotó: Szabó Bernadett / Reuters

Több orosz bank – a Sberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője, valamint az Alfa Bank, Raiffeissen Bank orosz leányvállalata, az MKB és a Tinkoff – bejelentette vasárnap, hogy hamarosan megkezdi a kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerét használó kártyakibocsátást, amelyhez társul Oroszország saját Mir-hálózata. A kínai fizetőrendszerre való áttérésre azután döntöttek az orosz bankok, hogy a Visa és a MasterCard közölte: felfüggeszti oroszországi tevékenységét. A Visa és a MasterCard kártyái országon belül továbbra is működnek, viszont külföldön nem lehet vásárolni velük. Nem működnek a külföldön kibocsátott Visa- és MasterCard-kártyák sem Oroszországban.

A UnionPay egy 2002-ben létrehozott nemzetközi fizetési rendszer, amely 2005-ben vált nemzetközivé. Alkalmazásával 180 országban lehet fizetni egyebek között Magyarországon, Svájcban, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Mexikóban, Cipruson, Thaiföldön, Indiában, Izraelben, Portugáliában, Horvátországban, Lengyelországban, Szerbiában, és Ausztriában.

(MTI)

Mariupol kikötőváros hatóságai szerint vasárnap új tűzszünet lépett életbe, ami lehetővé teszi a városban rekedt civilek evakuálását. Az új útvonal nem észak felé indulna, hanem előbb délnyugati irányban haladnának, és csak utána fordulnának északnyugat felé:


Elméletben már délelőtt útra kelt volna a konvoj, azonban alig indultak el a buszok és az autók, a Reuters értesülései szerint csak mintegy 300 ember tudta elhagyni a várost. Az Ukrajna 24 televízió azt állítja, hogy a mintegy 400 ezres kikötővárost bekerítő orosz és oroszbarát erők folytatják a biztonságosnak hitt útvonal támadását, az Interfax hírügynökség viszont az ukrán erőket hibáztatja, hogy nem tartják be a korlátozott tűzszünetet. Vagyis a szembenálló erők ismét egymást teszik felelőssé, hogy vasárnap sem sikerült humanitárius folyosót létrehozni, pedig már másodszor próbálkoztak ennek megszervezésével. Az ukrán hatóságok korábban azt közölték, hogy több mint 200 ezer ember evakuálását tervezik Mariupolból.

Az eredeti tervek szerint szombaton indult volna a konvoj, azonban végül egyetlen civil sem hagyhatta el Mariupolt és Volnovahát a humanitárius folyosón. Az oroszok mindezért az ukránokat okolják, szerintük a tűzszünetet arra használták fel, hogy megerősítsék védelmi állásaikat. Az ukrán tisztviselők közlése szerint viszont amikor helyi idő szerint 11 órakor a város lakói a távozásra készültek, Oroszország a megjelölt humanitárius folyosó mentén újrakezdte az ágyúzást.

Putyin csak akkor hagyja abba „különleges katonai hadműveletet”, ha Ukrajna abbahagyja a harcokat, és teljesíti Oroszország követeléseit, ezt mondta az orosz elnök Tayyip Erdoğan török elnöknek a vasárnapi beszélgetésük alatt, jelentette az orosz elnöki hivatal, a Kreml.

Az orosz állami hírügynökség szerint Putyin arról is beszélt a török elnöknek, hogy reméli, az ukrán tárgyalófelek konstruktívabb megközelítést alkalmaznak majd a tárgyalásokon, és figyelembe veszik a valóságot. Putyin szerint minden olyan kísérlet, ami a tárgyalási folyamat elhúzására irányul, kudarcot fog vallani, írja a Kreml.

Putyin ezekhez még azt is hozzátette, hogy Oroszország ukrajnai katonai művelete „a terv és az ütemterv szerint halad”.

Eközben Erdoğan hivatala az egy órás telefonbeszélgetésről azt mondta, a török elnök arra kérte Putyint, hirdessen tűzszünetet Ukrajnában, nyisson humanitárius folyosókat, és írjon alá békemegállapodást. A konfliktus békés rendezéséhez pedig felajánlotta a török hozzájárulást is. (Guardian)

Volodimir Zelenszkij szerint „ez az az idő, amikor le tudjuk győzni a gonoszt, amikor még nem túl késő”. Az ukrán elnök friss Facebook-bejelentkezésében az orosz állampolgárokhoz is szólt. Azt mondta nekik, „ez a harc nem csak az ukrajnai békéért folyik, ez a harc a szabadságunkért folyik. Ha most csendben maradtok, akkor a jövőben csak a szegénységetek fog beszélni helyettetek. Ne maradjatok csendben”.

Zelenszkij arról is beszélt, az ukránok orosz katonákat is elfogtak, akiktől különféle dokumentumokat, térképeket vettek el, és akik olyan dolgokról beszéltek, amikre ő „bizonyítékokként” hivatkozik. „Ez nem valami rögtönzött háború, ez egy tudatos, elszánt szándék. Megtervezték ezt a háborút” – mondta.

Az elnök szerint Oroszország Odessza bombázását tervezi, ami „Ukrajna gazdasága szempontjából kulcsfontosságú déli kikötőváros”.

Ferenc pápa elutasítja az orosz „különleges művelet” narratívát, szerinte egyértelműen háború zajlik Ukrajnában, amelyet mártírországnak nevezett, ahol „könnyek és vér folyik”. A pápa vasárnapi mondatai a Moszkva által terjesztett hivatalos orosz narratívát támadják, amely szerint az ukrajnai invázió egy „különleges katonai művelet”, amelyet Ukrajna „demilitarizálása” érdekében indítottak.

A pápa a múlt héten a konfliktus befejezésére szólított fel, és humanitárius folyosók megnyitására szólított fel, hogy a civilek elmenekülhessenek. Ferenc pápa arról is beszélt, hogy a Szentszék készen áll mindent megtenni a béke érdekében, illetve hogy néhány napja Ukrajnában tartózkodik két bizalmas munkatársa, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője, valamint a cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa.

„A két bíboros jelenléte a pápa és az egész keresztény nép jelenlétét bizonyítja: közel akarunk lenni, hogy mondhassuk, a háború őrültség, álljatok meg, legyetek szívesek, lássátok meg a kegyetlenséget”

– mondta.

(BBC, MTI)

Kijevtől nyugatra és északnyugatra is heves ágyúzás volt vasárnap délelőtt, a robbanások hangját a CNN helyszínen, Kijevben és az egyik délnyugati elővárosban tartózkodó stábjai is hallották.

Vasárnap találat ért egy evakuációs ellenőrzőpontot a Kijevtől északnyugatra található Irpinyben, a CNN szerint két aknavető- vagy tüzérségi lövedék csapódott be. Úgy értesültek az ukrán hatóságoktól, hogy a támadásban három ember meghalt, köztük két gyermek. Korábban ezt csak a helyszínen tartózkodó más médiatermékek közölték. A New York Times úgy tudja, hogy egy család három tagjáról van szó.

Robbanás egy irpinyi ellenőrzőponton – Fotó: Emin Sansar / Anadolu Agency / AFP
Robbanás egy irpinyi ellenőrzőponton – Fotó: Emin Sansar / Anadolu Agency / AFP

Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül – mondta Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapban közölt vasárnapi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a menekültek elosztása az Európai Unió tagországai között.

A menekültek túlnyomó többsége ukrán állampolgár, vagy ukrajnai tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, akik ezt a jogállást „magukkal hozzák”, így mentesülnek a hosszadalmas menekültügyi eljárás alól, írja az MTI. Nancy Faeser rámutatott: első alkalommal fordul elő, hogy az összes uniós ország háborús menekülteket fogad be,

„különösen keleti szomszédaink”.

Ez „teljesen más helyzet, mint ami eddig Európában volt” – mondta. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta 27 491 menekült érkezett a kelet-európai országból Németországba. Ez a szám az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint meredeken emelkedhet a következő időszakban, és akár a 225 ezret is elérheti.

A hannoveri vásárcsarnok területén sátorfalvakat alakítanak ki a menekültek számára.

Fotó: Lino Mirgeler / AFP Fotó: Lino Mirgeler / AFP
Fotó: Lino Mirgeler / AFP
Fotó: Lino Mirgeler / AFP

Az orosz hatóságok számos médium, köztük a BBC hozzáférését is korlátozták az Oroszországban, így a World News, a BBC nemzetközi televíziós hírcsatornája is lekerült a műsorról. Az orosz parlament alsóháza egy olyan törvényt fogadott el, amely pénzbírsággal vagy akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatja a „hamis” információkat terjesztőket.

A cég két új rövidhullámon fogható rádióadást is indított, amelyek napi négy órán át sugározzák a World Service angol nyelvű híreit Ukrajnában és Oroszország egyes részein:

  • 15735 kHz 14:00 GMT-től 16:00 GMT-ig,
  • 5875 kHz 20:00 GMT-től 22:00 GMT-ig.

A BBC szerint a háború kezdete óta megtriplázódott az orosz nyelvű híroldalukon az egy hétre jutó látogatók száma.

Kanász-Nagy Máté, a párt társelnöke szerint Ukrajna lerohanása egyértelművé tette, hogy Magyarország annál nagyobb biztonságban van, minél kevésbé függ Oroszországtól. A bővítési projekt szerinte annak bizonyítéka, hogy „Orbán Viktor nem partnere, hanem kiszolgáltatottja Vlagyimir Putyinnak”. Részletek a cikkünkben.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem tervezi orosz tagjainak kizárását, mert az érintettek egyike sem felfüggeszthető az NOB irányító testületének szabályai szerint, értesült belső forrásokból a brit The Sunday Times.

A NOB-nak jelenleg két tagja van, a 74 éves Samil Tarpiscsev, egykori teniszező és edző, illetve a 39 éves, kétszeres olimpiai és sokszoros világ- és Európa-bajnok rúdugró, Jelena Iszinbajeva. Előbbi 1994, utóbbi 2016 óta tagja a NOB-nak.

Iszinbajeva esetében különösen érdekes, hogy mivel a helyi Honvédnak megfelelő CSZKA sportolója, így egyben a katonaságnak is tagja, 2008 óta kapitányi rangban. Két éve pedig fontos szerephez jutott az ország alkotmányának újraírásában, erre maga Vlagyimir Putyin elnök kérte fel.

Jelena Iszimbajeva Dimitrij Medvegyev egykori orosz elnökkel, akkori miniszterelnökkel a 2017-es téli Katonai Világjátékokon – Fotó: Dmitry Astakhov / TASS / Getty Images
Jelena Iszimbajeva Dimitrij Medvegyev egykori orosz elnökkel, akkori miniszterelnökkel a 2017-es téli Katonai Világjátékokon – Fotó: Dmitry Astakhov / TASS / Getty Images

A NOB hétfőn azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy Oroszország – Fehéroroszország által támogatott – ukrajnai háborúja miatt akadályozzák meg az orosz és belarusz sportolók nemzetközi versenyeken való szereplését, ne engedjenek be a két országból érkező tisztségviselőket, hivatalos személyeket. A nemzetközi szövetségek nagy többsége már bejelentette: eleget tesz a NOB-ajánlásnak, és törölte összes oroszországi és fehéroroszországi rendezvényét.

(MTI)

Az ENSZ menekültügyi ügynökségének közlése szerint meghaladta a 1,5 milliót az Ukrajnából elmenekülők száma. Filippo Grandi, a szervezet vezetője ezért a második világháború óta a leggyorsabban növekvő menekültválságnak nevezte az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzetet.

A szervezet honlapján utoljára március 4-én frissítették az Ukrajnát körülvevő országba megérkezett menekültek számát, a Guardian viszont friss rendőrségi adatok alapján arról ír, hogy Lengyelországba már 922 400 menekült érkezett meg, csak szombaton 129 ezer ember, ami a legtöbb egy nap alatt a háború kirobbanása óta.

A román hatóságok szerint ők 227 446 ukrán menekültet fogadtak be eddig, Magyarországra pedig 163 ezren érkeztek.

Fotó: Carlos Barria / Reuters Fotó: Carlos Barria / Reuters
Fotó: Carlos Barria / Reuters
Fotó: Carlos Barria / Reuters

A tűzszüneti megállapodások ellenére az ukránok „soha nem fognak bízni” abban, amit az oroszok mondanak, és minden ukrán állampolgár és politikus „kívülről tudja az orosz kisokost”, mondta Olga Stefanishyna ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap a BBC-nek.

A miniszterelnök-helyettes a nyugati vezetőket is támadta, amiért nem vezetnek be repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett. „Az én elnököm a lehető legpontosabban fogalmazott, és mi abszolút támogatjuk a szívünk mélyéről mindent, amit mond, mert mi is ezt érezzük” – mondta. Szerinte „nagyon felzaklató”, hogy a nyugati országok vezetői, miniszterei vagy nagykövetei összegyűlnek „díszes kabinetekben, díszes bútorok” mögött, miközben ők nem lehetnek ott, mert „az oroszok bombázása alatt állunk”, és a különféle országok hírszerzői is azt mondják, további súlyos támadások történhetnek a civilek ellen.

Arról is beszélt, annak ellenére, hogy Ukrajna elszántan harcol, még messze a háború vége, az orosz katonák elvesztése pedig nem riasztja el Putyint.

Az orosz haderő az oroszok által csak „különleges hadműveletként” emlegetett, Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg, derült ki vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatásából.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret, így a háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben, írja az MTI.

A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még

  • 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer,
  • 71 lokátorállomás,
  • 778 harckocsi és páncélozott harcjármű,
  • 77 rakéta-sorozatvető,
  • 279 ágyú és aknavető,
  • 553 különleges jármű és
  • 62 pilóta nélküli repülőgép.

Az ukránok vasárnapi jelentése alapján több mint 11 ezer orosz halottról, 285 megsemmisített tankról, 109 tüzérségi fegyverről, 44 lelőtt repülőről és 48 helikopterről tudnak egyebek mellett. A halott katonák száma jóval több, mint amit az orosz hadsereg közölt a héten. Az oroszok hivatalos adatai szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el. Az ENSZ eközben szombaton 351-re tette az ukrán civil áldozatok számát.

A CNN a helyszínen tartózkodó tévéstábokra hivatkozva arról ír, hogy a Kijev melletti Irpiny evakuációs pontját orosz támadás érte vasárnap – helyi beszámolók szerint legalább három személy, köztük két gyerek életét vesztette a robbanásokban.

Az Anadolu hírügynökség fotósa épp a helyszínen tartózkodott, ő ezt a felvételt rögzítette:

De a Reuters is közölt friss képet arról, ahogy menekülés közben a robbanások zajára menedéket keresnek a helyi lakosok:

Fotó: Carlos Barria / Reuters
Fotó: Carlos Barria / Reuters

Szombaton arról érkeztek képek a Kijevtől északnyugatra fekvő Irpinyből, ahogy a lakosság egy leszakadt híd romjai alatt próbál menekülni a háborús övezetből.

Ukrajna közel áll egy plutóniumalapú nukleáris „piszkos bomba” elkészítéséhez, közölte az orosz média vasárnap egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva, bár a forrás sem szolgált bizonyítékokkal.

A TASZSZ, a RIA és az Interfax hírügynökségek vasárnap idézték „egy illetékes oroszországi szerv képviselőjét”, aki szerint Ukrajna nukleáris fegyvereket fejleszt a 2000-ben leállított, lerombolt csernobili atomerőműben. Nem sokkal az invázió előtt Putyin egyik beszédében azt mondta, hogy Ukrajna szovjet tudásbázist használ fel, hogy saját atomfegyvert állítson elő, és ez egyenértékű az Oroszország elleni támadás előkészítésével, de állítását Putyin sem támasztotta alá bizonyítékokkal.

Az MTI szerint a feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott „megfelelő minőségű” plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lembergi tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát.

Az ukrán kormány azt állítja, hogy nem is tervez ilyen fegyvereket előállítani, mivel 1994-ben, a Szovjetunió felbomlását követően lemondott nukleáris fegyverzetéről.

Azt, hogy valóban felmerült-e az ukrán kormányban, hogy ilyen módon újra felfegyvereznék magukat, és ha igen, akkor képesek-e rá, ebben a fact-check cikkben elemeztük. Spoiler: Ukrajna még ha akarna, akkor sem tudna atomfegyvereket gyártani.

A város keleti frontvonalán készült tegnap esti felvételek:

Fotó: Chris McGrath / Getty Images Fotó: Chris McGrath / Getty Images
Fotó: Chris McGrath / Getty Images
Fotó: Chris McGrath / Getty Images

Vasárnap újra megnyitják a délkelet-ukrajnai Mariupol és Volnovakha városok humanitárius folyosóit, állítja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A mariupoli városi tanács korábban már bejelentette, hogy helyi idő szerint 10 és este 9 óra között tűzszünet lesz, így 12 órától újra megpróbálkoznak a lakosság evakuálásával.

Mariupol polgármestere szerint a lakosság áram és víz nélkül maradt, és képtelenek eltemetni halottaikat. Szerinte Oroszország a város „megfojtására” törekszik azzal, hogy lezárja az elfogadott evakuációs útvonalakat.

Szombaton ugyanis hasonló, rövidebb mentőakcióra készültek, de azt lényegében percek után be kellett szüntetni, miután az oroszok a tűzszüneti megállapodás ellenére tovább lőtték a várost. Az orosz állami TASZSZ hírügynökség eközben meg azt állította, az ukrán nacionalisták támadják a humanitárius folyosókat, és ők nem hagyják, hogy a lakosság elhagyja Mariupolt és Volnovakhát. (CNN)

Mariupol evakuálásának tervezett útvonala:

Az orosz-ukrán háború 11. napján nagyon elkezdett terjedni Facebookon egy 2021-es cikkünk, amely arról szól, hogy Ukrajna minden tisztségtől megfosztja a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat. A terjedésnek a konfliktus jelentette bizonytalan helyzet, illetve az is segít, hogy a cikk szinte napra pontosan egy éve, 2021. március 5-én készült, így a figyelmetlenebb olvasóinknak úgy tűnhet, friss tartalommal találkozik.

Az egy évvel ezelőtti rendelet arról szól, hogy az ukrán nemzetbiztonság listázni fogja a kárpátaljai magyar állampolgárokat is, akik a jövőben sem állami hivatalt, sem önkormányzati tisztséget nem tölthetnének be, pártok tagjai és fontos állami vállalatok vezetői sem lehetnének, így az intézkedés az eddigieknél is durvábban diszkriminálhatja a kárpátaljai magyarságot.

A rendelet alapján beadott decemberi törvény végül fel lett puhítva, ebben már csak az szerepelt, hogy a különféle állami tisztségeket betöltő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy van-e más állampolgárságuk az ukránon kívül, és ez az információ került be egy adatbázisba.

Egyedül lépte át az ukrán-szlovák határt egy 11 éves zaporizzsjai kisfiú – közölte a szlovák rendőrségre hivatkozva a Parameter.sk. A kisfiú egy műanyag zacskóval, útlevéllel, és egy, a kézfejére írt telefonszámmal, teljesen egyedül jött, mert a szüleinek Ukrajnában kellett maradniuk. Az önkéntesek gondjaikba vették, meleg ételt, italt kapott, majd a telefonszámon elérték a rokonait, akik érte jöttek. A rendőrség a Facebook-oldalán azt írja, hogy a kisfiú a mosolyával, félelemnélküliségével és elszántságával mindenkit megnyert.

„Az eset könnyeket csalt a szemünkbe, a kisfiú a szombat éjszaka legnagyobb hőse”.

Egy kiskunhalasi lakossági fórumon kérdeztük Benkő Tibor honvédelmi minisztert:

Sértetlenek a péntek hajnalban orosz irányítás alá került zaporizzsjai atomerőmű biztonsági rendszerei, a sugárzás továbbra is normális szinten marad – közölte az ukrán nukleáris szabályozó hatóság. Európa legnagyobb atomerőművét Oroszország a hét elején drámai támadás során foglalta el, a harcokban adminisztratív épületet találat is ért, írja a BBC.

A zaporizzsjai atomerőmű támadása során, 2022. március 4-én felvétel – Fotó: AFP
A zaporizzsjai atomerőmű támadása során, 2022. március 4-én felvétel – Fotó: AFP

Az ukrán szabályozó hatóság közölte az ENSZ-szel, hogy sikerült kapcsolatot tartani az erőmű személyzetével, és a hat reaktorból kettő már működik.

Ukrajna három másik atomerőműve biztonságosan működik – közölte az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-hatósága az ukrán szabályozó hatóságtól kapott információkra hivatkozva. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a személyzetnek lehetővé kell tenni a pihenést és a műszakváltást, hogy biztonságosan dolgozhassanak.

A múlt héten Oroszország által elfoglalt csernobili erőműben dolgozók állítólag 11 napig voltak a helyszínen anélkül, hogy műszakot válthattak volna. A leszerelt erőműben történt 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája.

Minden, amit Európa legnagyobb atomerőművéről, illetve annak orosz elfoglalásáról, valamint a többi ukrán erőműről tudni érdemes, ebben a cikkünkben elérhető.

Nagy Britannia miniszterelnök-helyettese, Dominic Raab interjút adott a Sky Newsnak, amiben ilyeneket mondott:

  • Az ukrán-orosz háború akár hónapokig, de évekig is eltarthat. Raab szerint „a szövetségeseinkkel együtt az a feladatunk, hogy biztosítsuk Putyin kudarcát Ukrajnában, és ez eltart egy darabig. Hónapokról, ha nem évekről beszélünk, és ezért némi stratégiai kitartást kell tanúsítanunk, mert ennek nem lesz vége napok alatt”.
  • Vlagyimir Putyin azt mondhatta az oroszoknak, hogy az invázió sokkal könnyebb lesz annál, mint amilyen végül lett, és Ukrajna „határozottan keményebbnek bizonyult, mint amire Putyin számított”.
  • Szerinte „a Putyin-rezsim vakmerő és őszintén szólva megdöbbentő taktikájáért nem csak magát Putyint kell felelősségre vonni, hanem mindenkit, aki törvénytelen parancsokat fogad el”.
  • Nagy Britannia nem fog közvetlen katonai konfliktusba keveredni Putyinnal, mert az „Putyin narratíváját táplálná”.

Több százan gyűltek össze vasárnap Tajvan fővárosában, Tajpejben, hogy tiltakozzanak Oroszország ukrajnai inváziója ellen. A tüntetők között voltak Tajvanon élő ukránok és tajvani politikusok is. Itt is feltűntek a Putyint Hitlerhez hasonlító transzparensek:

Fotó: Ann Wang / AFP
Fotó: Ann Wang / AFP

Úgy tűnik, hogy háborúellenes tüntetés folyik a Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban is, ahogy azt a Twitteren ma reggel közzétett számos bejegyzésre hivatkozva írja a Guardian.

Joanna Lillis, a The Economist helyi újságírója a tüntetésről készült fotósorozatot tett közzé: „Lenin kék és sárga színben pompázik a háborúellenes tüntetésen Almatiban, Kazahsztánban – ”nem a véres diktátorokra„ – áll a plakáton”. Kazahsztán hivatalosan Oroszország politikai és katonai szövetségese.

Oroszország nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverekkel csapást mért és hatástalanította az ukrajnai Sztarokosztjantyiniv katonai légibázist vasárnap reggel, állítja az orosz védelmi minisztérium.

A minisztérium szóvivője szerint „az orosz fegyveres erők továbbra is csapást mérnek Ukrajna katonai infrastruktúrájára”, és egy ukrán irányítású Sz-300-as rakétarendszert is megsemmisítettek. (Guardian)

Elfogott orosz katonákkal szervezett szombaton sajtótájékoztatót az Interfax ukrán hírügynökség. Az elfogott, illetve magukat önként megadó katonák azt mondták: nem tudták, hogy éles háborúba tartanak, a katonákat egészen az altiszti szintig csak arról értesítették, hogy hadgyakorlatra küldik őket.

A sajtótájékoztató nagy része a várható mederben folyt, az orosz katonák az ukrán csapatokat dicsérték, kérték az otthoniakat, hogy ne hallgassanak a propagandára, és Putyint okolták az értelmetlen, véres háborúért, aminek mielőbbi befejezését remélik.

A helyi városi tanács közlése alapján helyi idő szerint 10 és este 9 óra között tűzszünet lesz, így 12 órától újra megpróbálkoznak a lakosság evakuálásával, írja a BBC.

A tisztviselők szerint a civilek a város három pontjáról induló buszokkal evakuálhatják Mariupolt, egy előre egyeztetett útvonalon, amely Zaporizzsjában végződik. A magánjárművek is csatlakozhatnak az evakuáláshoz, de arra kérik őket, hogy a buszok mögött, a Vöröskereszt által vezetett konvojban haladjanak. A sofőröknek meg kell tölteniük az összes helyet az autóikban.

Szombaton hasonló, rövidebb mentőakcióra készültek, de azt lényegében percek után be kellett szüntetni, miután az oroszok a tűzszüneti megállapodás ellenére tovább lőtték a várost.

Március 7-én, hétfőn folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások, erősítette meg vasárnap reggelre mindkét fél, azt viszont egyik oldal sem közölte, hogy hétfőn belül pontosan mikor, illetve hogy hol találkoznak.

Ukrán oldalról David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője, egyben a tárgyalási delegáció egyik vezetője már szombaton erről írt Facebook-oldalán, nagyon röviden.

Vasárnap orosz oldalról is befutott a megerősítés az orosz delegáció egyik tagjától, Leonyid Szluckijtól, aki egy YouTube-on élőben sugározott műsorban mondta el, hogy hétfőn újra találkoznak. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szluckij korábban arról beszélt, hogy a tárgyalások második, csütörtöki szakaszán az ukrán fél bebizonyította a tárgyalói képességét, tudják, hogy emberek életéről van szó.

Az előző két tárgyalási fordulónak egyaránt a háborúban Oroszországot támogató Belarusz adott otthont.

(CNN)

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!