Zelenszkij szerint csak a sírban lesz nyugtuk a bűnösöknek, amerikai források szerint Szíriában toboroznak az oroszok harcosokat
2022. március 6. – 07:24
frissítve
- A Kijevtől 30 km-re fekvő Irpinyben evakuálás közben ért találat egy utat, amin keresztül a lakosság elhagyhatja a várost. Nyolc áldozata volt a támadásnak a polgármester szerint. Hétfőn folytatják az evakuálást.
- Megrongálódott a Donyeck és Mariupol közötti gázvezeték, emiatt több mint 750 ezer ember maradhat fűtés nélkül az ország délkeleti részében.
- Már több mint egymillió ukrán menekült érkezett csak Lengyelországba.
- Szombat után vasárnap is idő előtt le kellett állítani Mariupol evakuálását is a helyi tűzszünet megsértése miatt. Vasárnap helyi idő szerint 10-kor kezdődött a tűzszünet és 12-től indult a mentőakció, amit nem sokkal később meg kellett szakítani.
- Oroszország figyelmeztetett, ha egy ország felajánlja Ukrajnának valamelyik repülőterét, akkor azt úgy fogják értékelni, hogy az adott ország belépett a konfliktusba.
- Az orosz fél is megerősítette, hogy hétfőn folytatódnak a béketárgyalások, a helyszínt viszont nem közölték.
- Oroszország-szerte háborúellenes tüntetéseket tartottak, több ezer embert vettek őrizetbe, több mint 50 városban voltak megmozdulások.
- Utcai harcokban jártas szíriaiakat toboroz Oroszország, hogy bevessék őket Ukrajnában, írja amerikai tisztviselőkre hivatkozva a Wall Street Journal.
Az előző napi percről percre tudósításunkat itt találja.
Eddig hat ember meghalt és tizenegy megsérült azokban a támadásokban, amik egészségügyi központokat értek Ukrajnában, állítja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO.
A WHO összesítése szerint hat támadás is történt, ezekből négyet erősítettek meg. Ilyen történt például március 2-án az éjszakai órákban, vagy február 26-án.
A szervezet vezetője szerint „az egészségügyi létesítmények vagy dolgozók elleni támadások sértik az orvosi semlegességet és a nemzetközi humanitárius jogot”.
Több százan vonultak fel Tel-Avivban szombat este, hogy támogassák Ukrajnát és tiltakozzanak az orosz invázió ellen, miközben Naftali Bennett miniszterelnök a Kremlben tárgyalt Putyinnal, írja a Times of Israel. A tüntetők az orosz nagykövetséghez vonultak a következő jelszavakat skandálva: „Izrael, hallasd a hangod!”, „Putyin fasiszta”, „Stop Adolf Putyin” és „Állítsátok meg az ukrajnai háborút!”. Néhány tüntető Putyint Adolf Hitler náci diktátorhoz hasonlító karikatúrákat ábrázoló táblákat tartott a kezében. Nem sokkal az orosz csapatok bevonulása után Ukrajna hivatalos Twitter-fiókja is kitett egy karikatúrát, amelyen Putyin csodálattal bámul egy túlméretezett Hitler szemébe.
Bár Izrael hivatalosan nem foglalt egyértelműen állást Oroszországgal szemben, az izraeli közvélemény többnyire egységesen a háború és az orosz elnök elleni álláspontot tekintve, és az invázió óta rendszeresen tartanak hasonló ukránbarát tüntetéseket. Több európai városban is tartottak szombaton demonstrációkat, Londonban, Rómában, Párizsban, Lisszabonban és Zürichben is az utcára vonultak az orosz megszállás ellen tiltakozva.
Az ukrán védelmi minisztérium minden reggel jelentésben számol be arról, hogy számításaik szerint a háborút kirobbantó orosz fél mekkora veszteségeket szenvedett február 24. óta. A vasárnapi jelentés alapján több mint 11 ezer orosz halottról, 285 megsemmisített tankról, 109 tüzérségi fegyverről, 44 lelőtt repülőről és 48 helikopterről tudnak egyebek mellett.
A halott katonák száma jóval több, mint amit az orosz hadsereg közölt a héten. Az oroszok hivatalos adatai szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el.
Az ENSZ eközben szombaton 351-re tette az ukrán civil áldozatok számát.
A teljes népesség 79 százaléka szerint korlátozások nélkül be kell fogadni az Ukrajnából érkező menekülteket, 18 százalékuk szerint nem kellene, írja friss felmérésében a kormányközeli Társadalomkutató. Azt is írják, a kormánypárti szimpatizánsok 81 százaléka, a kormányelleneseknek pedig 78 százaléka támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Nincs nagy különbség fővárosiak és vidékiek között sem: a budapestiek és vidékiek szintén négyötöde (83 és 78 százalékuk) megértő a menekültkérdésben, írják.
A felmérés az idősebb korcsoportokban nagyobb a menekültek befogadásának támogatása, aminek az oka szerintük az lehet, az idősebbek már megtapasztalták egy háború hatásait, míg a fiatalabbak nem.
A felmérésben ezer embert kérdeztek meg március 1-3. között.
A brit hírszerzés legfrissebb adatai szerint az oroszokat meglepte az ukrán ellenállás ereje és léptéke, amire az oroszok úgy válaszoltak, hogy lakott területeket vettek célba Ukrajnában, például Harkivban, Csernyihivben vagy Mariupolban. Azt írják, az oroszok hasonlóan cselekedtek 1999-ben Csecsenföldön és 2016-ban Szíriában is.
Az oroszok tagadják, hogy lakott területekre céloznának.
A hírszerzés szerint az orosz előrenyomulást lassítja, hogy az ukránok az utánpótlásaikat támadják. (Sky News)
Amíg az orosz Telegram-források egy zsitomiri tankgyár bombázásának eredményét mutogatják, az ukrán katasztrófavédelem képei szerint lakóépületek is megsemmisültek az éjszakai orosz támadásban a környéken.
A Kijevtől 140 km-ra északnyugatra található Zsitomir környékén, Ovruch a felvételek alapján 15 lakóépület dőlt romba egy rakétatámadásban. A katasztrófavédelem közlése szerint legalább egy ember meghalt és ketten megsebesültek. Egy épület pincéjéből öt gyereket mentettek ki.
Zsitomirt már napok óta lövik az oroszok, pénteken egy iskolát döntöttek félig romba. Szombaton egy, a város melletti tankgyár egy részét tették a földdel egyenlővé – írja a CNN. A hír először oroszpárti csatornákon terjedt a Telegramon, feltehetőleg azért, hogy bizonyítsák az embereknek, hogy Oroszország csak demilitarizálni akarja Ukrajnát.
A videóban ukrán katonák járják körbe a romokat, miközben – a CNN fordítása szerint – egy társuk azt meséli, hogyan élték túl az éjszakát a gyár egy másik részén. A gyár keleti részéből leginkább csak némi beton és kicsavarodot fémdarabok maradtak, bár a videón még látható egy-egy fal, ami még áll.
A tankgyár az Ukroboronprom állami védelmi társasághoz tartozott, a hadsereg páncélos járműveinek gyártása, felújítása és modernizációja zajlott az üzemben. A társaság repülőket, páncélos járműveket, hadihajókat, lőszert és radarokat is gyárt.
A brit kormányfő szerint a világ vezetőinek megújult erővel kell küzdeni azért, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója elbukjon. A BBC beszámolója alapján ehhez szerinte a következő lépésekre lenne szükség:
- a vezetőknek „nemzetközi humanitárius koalíciót” kellene létrehoznia Ukrajnáért;
- segítséget kellene nyújtaniuk Ukrajnának, hogy képes legyen megvédeni önmagát;
- még súlyosabb gazdasági szankciókat kellene bevezetni az oroszok ellen;
- a nemzetközi közösségnek ellen kell állnia, hogy az oroszok ne tudják szép lassan normalizálni az ukrán akcióikat;
- a diplomáciai úton történő megoldást továbbra is talonban kell tartani, de csak akkor, ha abban Ukrajna legitim kormánya is részt vesz;
- kampányt kellene indítani a NATO-tagországok biztonságának és ellenállóképességének gyors ütemű feljavításáért.
Március 5-én 2248 menekült érkezett Budapestre vonattal, köztük 512 gyermek – írja a Police.hu. A rendőrség szerint a legtöbben információt kértek, egyedül utaztak tovább vagy rokonhoz mentek. A budapesti és vidéki szálláshelyekre 17 embert szállítottak és szállásoltak el, köztük kilenc gyerek volt.
Már több mint 1,3 millió menekült kényszerült elhagyni Ukrajnát, de ez a szám vasárnap várhatóan 1,5 millió fölé emelkedik majd. Jelentős részük Lengyelországnál lépi át a határt.
Putyin nőnapi köszöntője, légikísérős beszéde és a szétlőtt városok. Vasárnap reggel is képes összefoglalóval jelentkeztünk az orosz-ukrán háborúról, ezt ide kattintva tudja megnézni.
- Az orosz külügyi szóvivő felszólította a nyugati országokat, hogy „ne pumpálják ész nélkül” a legkorszerűbb fegyvereket a kijevi rezsimnek, mert ezzel szerinte hatalmas veszélybe sodorják a légiközlekedést Európában és annak határain túl. Ezzel valószínűleg azokra a légelhárító fegyverekre utalt, amiket Ukrajna a nyugati országoktól kapott.
- Nem visz új befektetéseket Oroszországba az osztrák OMV, és „stratégiailag is felülvizsgálja” azt az olajvállalat, hogy megtartsa-e a közel 25 százalékos tulajdonrészét a Juzsno Russzkoje földgázmezőben.
- Putyin utasította a Minisztertanácsot, hogy két napon belül készítse el az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok, cégek, szervezetek és magánszemélyek listáját.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton felszólította az ukránokat, hogy továbbra is aktívan álljanak ellen az oroszoknak. Zelenszkij méltatta az eddig védekezést, és kijelentette, hogy az ukránok nem adják át az országukat az ellenségnek.
- Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy kiskunhalasi kampányrendezvényen arról beszélt, hogy a jó szomszéd fontosabb, mint a távolból ígért segítség, és az ukránoknak tudni kellett volna különbséget tenni agresszor és a segítő között. Arról is beszélt, hogy intő példaként ajánlotta ukrán kollégája figyelmébe 1956-ot, amikor a nyugatiak csak ígérték a segítséget.
- A Visa és a MasterCard is bejelentette, hogy felfüggeszti a működését Oroszországban, ám ez az Oroszországban élők, a kártyájukat ott használók számára semmilyen változással nem fog járni. A határon túli vásárlásokra viszont nem lehet majd használni a kártyákat és a külföldön kibocsátott kártyák sem fognak működni az országban.
- A csecsen alakulatok elhagyhatták a Borogyanka területén található pszichiátriai intézetet, ahova az ukránok állítása szerint bevonultak, de a szétlőtt települést még nem. Olekszej Kuleba, a kijevi régió kormányzója azt mondta, az oroszok szinte teljesen elpusztították a települést.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren bejelentette, hogy Elon Musk műholdas internetszolgáltatója, a Starlink még több vevőegységet küld Ukrajnába.
- Az Amerikai Egyesült Államok arról tárgyal a lengyel kormánnyal, hogy amerikai gépekkel tömnék be a lengyel flottában keletkező réseket, ha Varsó átad néhány használt MiG-29-est Ukrajnának.
- Az ukrán vezérkar arról beszélt, hogy az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni a Dnyeper (Dnyipro) folyón.
- Kína továbbra is kitart amellett, hogy diplomáciával kell megoldani a konfliktust, Vang Ji külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy el kell kerülni a helyzet további szítását, és arra sürgette az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európia Uniót, hogy egyenlő felekként tárgyaljanak Oroszországgal.