Az „orosz fegyver” az oroszok elleni háborúban
2022. március 4. – 23:54
frissítve
Amíg Nyugaton a Twitter és a Facebook számít a legfőbb online kommunikációs csatornának, addig Ukrajnában – és Oroszországban is – egy idehaza kevésbé ismert alkalmazás lett az információáramlás fő színtere: a Telegram. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követőinek száma például a háború előtti, február 23-i 65 ezerről 1,3 millióra nőtt, míg az állam egy hihetetlenül pörgő, 1 millió követővel bíró csatornán kommunikál a néppel és a világgal a háború közepén. De mi ez a Telegram, honnan jött, és mi a külön jelentősége az orosz–ukrán háborúban?
Az „orosz fegyver” az oroszok elleni háborúban
A válaszokat kezdjük az utóbbi kérdéssel. A Telegram egy 2013-ban alapított ingyenes üzenetküldő alkalmazás, amely végponttól végpontig titkosított üzenetküldést és videóhívást is ígér (erről később még lesz szó). Az alkalmazást az orosz születésű Pavel és Nyikolaj Durov fejlesztették, akik korábban az orosz Facebookként is ismert VKontakte közösségi hálózatot is létrehozták.
Amikor a VKontakte napi látogatottsága az orosz állami tévé nézettségének a dupláját hozta, és Durovék nem voltak hajlandók beleállni abba, hogy az orosz állami propagandát tolják a közösségi hálózaton, a Kreml hadjáratot indított Pavel Durov ellen – emberöléssel vádolták meg, lefoglalták a szervereit, milliárdos pénzügyi manőverekkel próbálták ellehetetleníteni.
Durov végül kiszállt a saját cégéből, majd a karib-tengeri St. Kitts és Nevis szigetekig menekült. Ezután született meg a Telegram, amit egy olyasmi biztonságos, titkosított csetalkalmazásnak szánt, mint a WhatsApp, de végül ennél sokkal több lett – a születés kalandos történetét, illetve a Telegram korai éveit Hanula Zsolt kollégám még a régi Indexen foglalta össze.
Milliók függenek tőle
A Telegram népszerűségét a biztonságos csetelés mellett a hibrid rendszere okozta. Valahogy úgy kell elképzelni, mintha valaki egy óriási csetcsoporton belül tudna Twitter-fiókot indítani, és ezzel minden üzenete mindenkihez eljut. Ez a Telegram nagy fegyvere – Twitteren és Facebookon is könnyű lemaradni a dolgokról, Telegramon viszont minden üzenet célba talál, akkor is, ha milliós a követőtábor.
Ez ugyanis a másik kulcsfontosságú tulajdonság. Amíg a Signalon maximum ezer ember lehet egy beszélgetésben, WhatsAppon pedig egy csoport legfeljebb 256 főből állhat, addig Telegramon egy csatornát végtelen számú ember követhet, a privát vagy publikus csoportokba pedig 200 ezer főig lehet belépni.
Az ukrán kormány hivatalos háborús kommunikációja is itt zajlik. A jelenleg @UkraineNOW néven ismert, központi tájékoztatásra használt csatornát eredetileg még @COVID19_Ukraine néven indították, és ahogy a neve is mutatja, a koronavírusról jöttek benne főként információk. A név- és profilváltás nem önkényes volt, a csatorna üzemeltetői szavazásra bocsátották, hogy az orosz haderő közeledtével lenne-e igény arra, hogy a járványügyi információk helyett szociopolitikai tudnivalók kerülnek előtérbe. Elsöprő többséggel szavazotak az emberek a váltásra, a @UkraineNOW pedig nélkülözhetetlenné vált az ukránok számára.
A hivatalos állami kommunikáció mellett szervezetek, politikusok is előszeretettel használják a platformot. Ahogy a Wired írja, az üzenetek meglehetősen széles skálán mozognak: „segítenek az emberek biztonságának megőrzésében, a potenciális orosz dezinformáció leleplezésében és a felmerülő fenyegetések elhárításában. A háborús propaganda gyakorlati biztonsági tanácsokkal keveredik. A dezinformációs cáfolatokat az orosz szabotőrök kiszűrésére irányuló kérések közé fűzik. Az állítólag elfogott oroszokról készült videók pedig a légvédelmi óvóhelyeken született csecsemők fotói mellett találhatók. Mindez valós időben bontakozik ki, a fiókok naponta több száz üzenetet tesznek közzé.”
A UkraineNOW a háború előtti félmillió követőről egymillióra ugrott, Zelenszkij elnök még nagyobb növekedést produkált: 65 ezer követőről 1,3 millió fölé került a háború napjai alatt.
A hivatalos kormánycsatorna, a UkraineNOW a háború kirobbanása után két nappal, február 26-án például egy nap alatt 139 üzenetet osztott meg, és további 54-et továbbított más forrásból. Ehhez persze komoly csapat kell. A csatorna eredetileg egy ukrán technológiai ügynökség, a Kognitív Modellezés Intézetének járványügyi kommunikációs csatornája volt, amelyet 2020 márciusában hoztak létre. Jelenleg is ez az intézet működteti a csatornát, de már komoly segítséggel, hogy csak előzetesen hitelesített információt adjanak tovább.
„Ha az információ nem a kormányzati szervektől származik, akkor a közzététel előtt mindenképpen több hivatalos forrással párhuzamosan ellenőrizzük” – tudta meg a Wired a csapat egyik tagjától. Ehhez van egy „jóváhagyási hierarchia”, amelyen a posztoknak keresztül kell menniük, mielőtt élesbe mennek, így kerülik el, hogy hamis vagy félinformációk kerüljenek ki a csatornára.
Mindkét oldal használja
A platform viszont a minimális tartalommoderáció miatt összeesküvés-elméleteknek és propagandának is otthont ad. Az ukrán kormány figyelmeztetett a közösségi médiát elárasztó, az emberek morálját rontani próbáló üzenetekre, például azokra, amelyek az internet- és mobilhálózat lekapcsolásáról szólnak.
„Oroszország inváziója óta sok állítás arra összpontosít, hogy az ukrán erőket gyengének állítsák be, hogy visszavonulnak, legyőzték őket, és hogy az orosz erők nácitlanítják Ukrajnát” – mondta Ciaran O'Connor, az Institute for Strategic Dialogue dezinformációs elemzője. Az orosz állam által támogatott, az EU-ban már letiltott RT műsorszolgáltatónak és főszerkesztőjének, Margarita Simonyannak kiemelkedő Telegram-csatornái vannak. „Céljuk, hogy összezavarják és elhomályosítsák a konfliktus tényszerű részleteit, és megpróbálják a közvéleményt Oroszország és Putyin felé terelni.”
A Telegramot létrehozó Pavel Durov január 21-én, bő egy hónappal a háború indulása előtt még lehetőségként beszélt arról, hogy korlátozza a platform működését, amennyiben a helyzet eszkalálódik, mert nem akarta, hogy teret kapjanak az ellenőrizetlen információk és hogy az alkalmazás része legyen a konfliktus elmélyítésének. Végül csak a háború kirobbanása után, az addigi tartalmakat látva döntött úgy, hogy nem avatkozik közbe.
„Sok felhasználó arra kért minket, hogy a konfliktus alatt ne vizsgáljuk meg a Telegram-csatornák blokkolását, mert mi vagyunk az egyetlen információforrás számukra. Ezeket a kéréseket szem előtt tartva úgy döntöttünk, hogy nem hozunk ilyen intézkedéseket. Ugyanakkor még egyszer kérem, hogy ebben a nehéz időszakban ellenőrizzék az információkat, és ne vegyék természetesnek a Telegram-csatornákon közzétett adatokat”
– írta saját Telegram-csatornáján.
Emögött valószínűleg az van, hogy a platform hatékonynak és könnyen elérhetőnek bizonyult, amikor a hirtelen jött válságban az ukrán kormánynak egy több millió ember számára elérhető gyors, hiteles kommunikációs csatornára volt szüksége.
De elég biztonságos?
A Telegram fontos szerepet játszott abban is, hogy 2020-ban Belaruszban a helyiek a kormány járványtagadása közben maguk tudják megszervezni a vírus elleni védekezést. Oroszországban a független sajtó helyét vette át részben – Putyin kormánya börtönnel fenyegeti a kormánnyal ellentétes véleményeket terjesztőket, miközben minden lehetséges eszközzel blokkolják a független sajtót. Eközben viszont a Telegram, amelynek alapítóját már a VKontakte idején is csak nagy nehezen tudtak megtörni, virágzik, egy 2021-es tanulmány szerint az oroszok 61%-ának telefonján ott virított az alkalmazás.
Amellett, hogy itt hozzáférnek hiteles, első kézből származó információkhoz a háborúról, maguk is megoszthatják a valós helyzetet, például ahogy a nyugati szankciók miatt kígyózó sorok álltak a bankautomaták előtt.
Sokan viszont attól tartanak, a biztonságosnak mondott alkalmazás nem annyira biztonságos. Az egyik legismertebb titkosított üzenetküldő alkalmazás, a Signal alapítója, Moxie Marlinspike pont a Telegramban rejlő kockázatokra hívta fel a figyelmet. Arról írt, hogy bár az appot épp azzal reklámozták, hogy biztonságos üzenetküldő alkalmazás, valójában minden kommunikációt és kapcsolatot egy olyan adatbázisban tárolnak, amelyet Oroszország könnyen célba vehet. Figyelmeztetett, hogy Moszkva így könnyen megcélozhatja a Telegram oroszországi alkalmazottjait, hogy hozzáférjen ehhez az adatbázishoz. „Ha Oroszország nem akar a hekkeléssel bajlódni, akkor a családi biztonságot is kihasználhatják a hozzáférésért” – utalt a különböző zsarolási technikákra.
A Marlinspike által belengetett kétségekre válaszul a Telegram egyik szóvivője annyit reagált, hogy nem meglepő az ilyen, félelemre, bizonytalanságra és elbizonytalanításra építő dolog egy riválistól. „Ennek ellenére megerősíthetjük, hogy sem fejlesztőink, sem szervereink nincsenek Oroszországban, és nem látjuk az említett kockázatok egyikét sem.”
A félelmeket nem sikerül teljesen eloszlatni, a Surrey Egyetem titkosítási szakértője, Alan Woodward például elég határozottan állítja, nem bízik a Telegramban teljes mértékben, mert a titkosítást nem vizsgálhatták be kívülállók, és azt sem mutatták meg, milyen és mekkora mennyiségű metaadat keletkezik az alkalmazásban. A Telegram szerint Woodward aggályai alaptalanok, a Telegram titkosítási protokollja ugyanis nyilvános. Emellett bátorítják is az etikus hekkereket a hibák feltárására, 500-tól 100 ezer dollárig kínálnak jutalmat azoknak, akik bármiféle kihasználható hibára akadnak.
Az világos, hogy a hiteles információ közvetítésében a Telegram lett az első számú választás Ukrajnában, az egymás közötti kommunikációra viszont alighanem a Signalt választják többen – a Cloudflare kimutatása szerint a háború első napján nagyot ugrott a Signal-felhasználók száma, február 28-án pedig a Signal forgalma először előzte meg a Telegramét. Ebből is látszik, hogy háború idején az információ és a biztonság egyaránt fontos.
