Minden tisztségtől megfosztja Ukrajna a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat

2021. március 05. – 17:38

frissítve

Minden tisztségtől megfosztja Ukrajna a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat
A beregszászi városháza – Fotó: Fotó: Sergiy Gudak / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy csütörtök este kihirdetett elnöki rendelettel Ukrajna megtiltja a kettős állampolgárok bármilyen hivatalviselését az országban. Volodimir Zelenszkij rendelete alapján az ukrán nemzetbiztonság listázni fogja a kárpátaljai magyar állampolgárokat is, akik a jövőben sem állami hivatalt, sem önkormányzati tisztséget nem tölthetnének be, pártok tagjai és fontos állami vállalatok vezetői sem lehetnének. Az intézkedés az eddigieknél is durvábban diszkriminálhatja a kárpátaljai magyarságot, hiszen helyben szinte mindenki rendelkezik magyar állampolgársággal is.

A „Halaszthatatlan feladatok az állampolgárság kérdésében fenyegető nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról” szóló ukrán elnöki határozat hivatalosan február 26-i, de csak csütörtök éjjel hirdették ki. A hivatalos indoklás szerint a célja annak megakadályozása, hogy a kettős állampolgárság Ukrajna belügyeibe való beavatkozásra, függetlensége, szuverenitása és területi egysége elleni cselekedetekre legyen felhasználható.

Volodimir Zelenszkij elnök rendelete értelmében az ukrán kormány a nemzetbiztonsággal, Ukrajna Védelmi Szolgálatával (SZBU) közösen két hónapon belül felméri, mennyi kettős állampolgár van, és átvizsgálja a kettős állampolgárságra vonatkozó szabályozást, majd fél éven belül (szintén a felderítő szolgálatokkal együtt) beterjeszt egy olyan törvényjavaslatot, amelyik megtiltja a kettős állampolgároknak a fontosabb hivatalok betöltését. Ez alapján néhány hónap múlva az ukrajnai kettős állampolgárok nem viselhetnének:

- állami hivatalt,

- önkormányzati tisztséget,

- stratégiai fontosságú állami vállalatokban vezető pozíciót

- és nem ismerhetnek meg államtitkokat.

A kettős állampolgárság tényét fel fogják tüntetni az ukrán népességnyilvántartásban és a választói névjegyzékben is. A tiltások alól csak akkor mentesülhet valaki, ha írásban lemond a másik állampolgárságáról. Az ukrán hatóságok kötelező jelleggel megvizsgálják a lemondás bizonyítékait, ha például valaki indulni akar az országos vagy az önkormányzati választásokon, vagy akár csak részt vesz a kampányban, esetleg a választási bizottságba jelentkezik, vagy csak simán be szeretne lépni egy politikai pártba.

Szinte minden magyart érinthet Kárpátalján

Az elnöki rendelet a gyakorlatban a kelet-ukrajnai orosz-ukrán kettős állampolgárok mellett rendkívül súlyosan érinti a kárpátaljai magyarságot. A kettős állampolgárság felvételének lehetőségével az összes határon túli magyar közösség közül arányaiban Kárpátalján éltek a legtöbben. A gyorsan fogyatkozó, a felmérések szerint 130 ezres, az elvándorlás miatt a valóságban inkább már csak 100 ezres kárpátaljai magyarság számára a magyar állampolgárság a szimbolikus ereje mellett komoly praktikus előnyöket is jelent, részben azért, mert ezzel uniós állampolgárok is lesznek. A 2010-es kettős állampolgárságról szóló törvény adta lehetőséggel ezért kb. százezren éltek Kárpátalján − a magyarok döntő többsége, de még olyan ukránok is, akik addig a gyakorlatban nem kötődtek nyelvileg-kulturálisan a magyarsághoz.

Hivatalos szám a kárpátaljai kettős állampolgárokról azért nincs, mert Ukrajna elvileg nem engedi a kettős állampolgárságot, ezért a magyar hatóságok nem hozzák nyilvánosságra a számokat. A tiltáshoz azonban idáig nem társult szankció, csak egy-két kirakatügy volt, amikor az ukrán hatóságok politikai viták után felléptek. Az elmúlt években ugyan többször felmerült, hogy rendezik a kettős állampolgárság ügyét, ebből aztán soha nem lett elfogadott törvény. A gyakorlatban a kárpátaljai magyarok Záhonynál az ukrán oldalon kilépnek az ukrán útlevelükkel, a magyar oldalon pedig belépnek a magyarral, az ukrán hatóságok pedig hivatalosan semmit nem tudnak arról, hogy kinek hány útlevél lapul a zsebében.

A mostani rendelkezés ezen változtat egészen radikálisan, úgy, hogy a gyakorlatban a teljes magyar kisebbségi elitet azzal fenyegeti, hogy elveszti pozícióit a hivatalos Ukrajnában, sem polgármester, sem önkormányzati képviselő, sem állami tisztviselő nem lehet, és a kárpátaljai magyar pártokban sem vehet részt, ha nem mond le magyar állampolgárságáról. Bár hivatalosan most sem lehet tudni, hogy kinek van akár a KMKSZ-ben (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), akár az UMDSZ-ben (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség), akár egy kárpátaljai falu képviselőtestületében magyar állampolgársága, az ukrán titkosszolgálatnak most már a jogi eszközei is megvannak arra, hogy ezt felderítse.

Anna Novoszad ukrán oktatási és tudományos miniszter, Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és Buhajla József ungvári magyar főkonzul tárgyal Ungváron 2019. december 6-án – Fotó: Nemes János / MTI

Megengedi, de másodrendű állampolgárrá tesz

Néhány nappal ezelőtt, február végén a hírekből még úgy tűnhetett, hogy Ukrajna éppen rendezni, legalizálni kívánja a kettős állampolgárság intézményét. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajnában lehetővé kell tenni a kettős állampolgárságot, csak az „agresszor Oroszországgal nem lehet majd kettős állampolgárság”. Két kormánypárti képviselő be is adott egy törvényjavaslatot, Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára pedig Zelenszkij elnökkel egyeztetett a legalizálásról.

A 2019-ben megválasztott Zelenszkij egy ideig szintén a kettős állampolgárság rendezését ígérte. Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kisebbségkutatója arra emlékeztet, hogy Zelenszkij már az első elnöki beszédében külön megszólította a világban élő ukránokat, mondván, hogy kész megadni az állampolgárságot mindenkinek, aki haza akar térni. A parlamenti ellenzék azzal vágott vissza, hogy törvény legalizálná például a megszállt Donbász lakosságának orosz állampolgárságát is. A támogatók érve viszont az volt többek között, hogy ha Ukrajna továbbra is kategorikusan elzárkózik a kettős állampolgárság intézményétől, akkor azt kockáztatja, hogy egyre kiterjedtebbek lesznek azok a régiók, ahol a lakosság egyre nagyobb számban egy másik ország állampolgára is.

Az elnöki tervezetet elvetették, a mostani új tervezetnek pedig két ellentmondásos tétele van: az egyik lehetővé tenné a kettős állampolgárság legalizálását, míg a másik egy sor tisztséget elzárna a kettős állampolgároktól, nem tölthetnének be közhivatalt, nem viselhetnének önkormányzati tisztségeket és nem alkalmazhatnák őket védelmi szervezeteknél. „A tervezet hibrid állampolgárságot vezetne be: kettős állampolgárság, feltételekhez kötve” – mondta a Telexnek Fedinec Csilla.

„Civilizált országok felé haladunk, amelyek megengedik a kettős állampolgárságot, de bizonyos kihívások állnak Ukrajna előtt” − hangsúlyozta Danilov, de már azt is jelezve, hogy

„nem az Oroszországi Föderáció az egyetlen ország, amely fenyegeti Ukrajnát”.

Ezzel elég egyértelműen Magyarországra utalt, hiszen Ukrajnával 2017 után egyre durvábban elmérgesedett a viszony: a konfliktus eszkalálódását legutóbb ebben a cikkben foglaltuk össze. Az egész tulajdonképpen az ukrán oktatási törvénnyel kezdődött, ami brutálisan korlátozza a nem államnyelvi, így a magyar nyelvű oktatást: felső tagozattól már csak idegen nyelvként lehet magyart tanulni korlátozott óraszámban, a magyar iskolák tehát, ha a törvény változatlan marad és minden rendelkezése hatályba lép, a gyakorlatban megszűnnek.

Volodimir Zelenszkij az ukrán fegyveres erők ünnepségén 2020 decemberében – Fotó: Presidency of Ukraine / Handout / Anadolu Agency / Getty Images

Idén január közepén életbe lépett a kisebbségi nyelvekre diszkriminatív ukrán nyelvtörvény is. Ez kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, kultúrában, és radikálisan visszaszorítja a kisebbségi nyelvek használatát. Ez elsősorban az orosz ellen irányul, de a magyar nyelv elleni politika sem csak járulékos kár, sokkal inkább fontos mellékhadszíntérről van szó. A magyarellenes megnyilvánulások ugyanis az elmúlt években rendkívül megerősödtek Kárpátalján.

Titkosszolgálati játszmák áldozataivá válhattak a kárpátaljai magyarok

Az erőszakos akciók, fenyegetések sokszor ukrán szélsőjobboldali szervezetekhez kötődnek, de nem is annyira a háttérben ukrán állami szervek is szisztematikus magyarellenes akciókat folytatnak, a magyar kisebbség képviselői ellen nem könnyen átlátható titkosszolgálati játszmák zajlanak.

2018 februárjában bomba robbant a KMKSZ ungvári irodájánál, a merénylők között lengyel szélsőjobboldaliak is voltak, akik a hatóságok szerint orosz támogatással akarták destabilizálni Kárpátalját. Ezt az orosz szálat hangsúlyozták Kijevben is, miközben még a német radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt egyik emberének érintettsége is felmerült, és az ukrán nacionalisták is rendszeresen fenyegettek videókban, levelekben magyarokat. Néhány hete levelet kaptak a kárpátaljai magyar szervezetek, az ungvári és a beregszászi konzulátus, de néhány magyar iskola is, ezzel a felütéssel:

„Magyar köcsögök! Egy hetet adunk, hogy eltakarodjatok az ukrán földről!”

A névtelen fenyegetéseket ugyan hivatalosan az ukrán állam képviselői is elítélik, a két ország közötti viszony az ő aktív szerepükkel eszkalálódott, úgy, hogy Budapestről vagy Beregszászról nézve teljesen abszurd módon folyamatosan szeparatizmussal vádolják a kárpátaljai magyarokat. Ez már csak azért sem lenne reális forgatókönyv, mert a magyarok aránya a régióban alig 10 százaléknyi. „A kárpátaljai magyarok Ukrajna lakosságának mindössze 0,3 százalékát alkotják, és lojális állampolgárai az országnak” – hangsúlyozza elég reménytelenül Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.

Az eddigi legdurvább fellépés decemberben volt, amikor Brenzovics otthonát és a kárpátaljai magyar intézményeket az ukrán titkosszolgálat kommandósai szállták meg, hogy házkutatást tartsanak. A KMKSZ szerint egyértelműen koholt politikai vádakról van szó, hivatalosan az ország területi egységének megbontására, a határok erőszakos megváltoztatására irányuló, az államnak való károkozás a hivatalosan megfogalmazott gyanú.

A háttérben egy másfél éve zajló nyomozás állhat, amit szintén „szeparatizmus gyanújával” folytatnak két, a Kárpátaljára irányuló magyarországi támogatásokat nyújtó intézmény, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ és a Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány ellen.

Kitiltások és betiltások

A kommandósok házkutatásait a novemberi ukrán helyhatósági választások utánra időzítették. A választások miatt 2020 őszén az ukrán állam képviselői folyamatosan azzal vádolták Magyarországot, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe, miután Szijjártó Péter külügyminiszter és a magyar kormány más képviselői a magyar jelöltek melletti szavazásra agitáltak. A választások előtt ezért kitiltották Ukrajnából Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt és Grezsa Istvánt, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztost. A magyar külügy válaszként az ukrán NATO- és uniós közeledés vétójával fenyeget, az Európa Tanács és az EBESZ segítségét kéri.

A helyhatósági választások után az ukrán titkosszolgálat, az SZBU hazaárulás miatt indított eljárást egy kárpátaljai falu, Szürte frissen felálló testülete ellen, mert a képviselők az eskütételnél elénekelték a magyar himnuszt is. „Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére” – reagált Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter január végén Kijevben tárgyalt ukrán partnerével, de a jelek szerint ez nem hozott sok eredményt: a kétoldalú viszonyok mélyponton vannak.

Februárban egy olyan törvényjavaslatot adtak be a kijevi parlamentbe, amely tiltaná az idegen állami szimbólumokat az önkormányzati épületeken (most sok helyen kint van a magyar zászló is az ukrán mellett a magyarlakta településeken), most pedig jött a szimbolikus politikán túlmutató konkrét fenyegetés: a kettős állampolgárság miatt a kárpátaljai magyarok megfosztása mindenfajta hivataltól.

„Kárpátalján jelenleg az a probléma, hogy megszűnik a magyar oktatási rendszer, kizárólag kétnyelvű iskolák lesznek, és ebben a kérdésben a vonatkozó törvény 2017-es elfogadása óta jottányi elmozdulás sincs. Ami fontos még a magyarok számára – az önkormányzatokban való részvétel. A megyei tanácsban, egyes járási és települési tanácsokban is képviseltetik magukat a magyarok. Varázsgömb kellene ahhoz, hogy tudjuk, vannak-e közöttük kettős állampolgárok, de ha igen, akkor egy ilyen törvénnyel a hivatalukat valamennyien elvesztik”

– nyilatkozta a törvénytervezetről és a bejelentett elnöki rendeletről a Telexnek Fedinec Csilla.

Különös egybeesés: a kettős állampolgárság radikális átszabásával szinte egy időben Szlovákia is úgy módosítja a kettős állampolgárságot idáig tiltó törvényt, hogy a szlovákiai magyarok ezután sem vehetik fel büntetlenül a magyar állampolgárságot. Ott nincs intézményesített titkosszolgálati listázás, mint Ukrajnában, de a tiltakozó magyar külügyet ott is azzal fogadják, hogy Szlovákia szuverén ügyéről van szó, amibe más országnak nincs beleszólása. Mivel az állampolgársági jog alapesetben nem nemzetközi jogi kérdés, megelőlegezhető, hogy Ukrajnában is hasonló lesz a válasz a várható magyar reakciókra.