Péter és Dmitro barátkoznak, de Kijev és Budapest viszonya még feszült

Hol miniszter úrként, hol egymás keresztnevein hivatkozott egymásra az ukrán és a magyar külügyminiszter a szerdai közös kijevi sajtótájékoztatón. Dmitro Koleba és Szijjártó Péter már ezzel is jelezte a két ország viszonyának kettősségét. A békülés, a kapcsolatok új fejezetének megnyitását jelző szándék mellett folyamatosan jelen volt a kárpátaljai közösséget érintő egyes események eltérő megítélése. A Kárpátalja körüli ukrán–magyar vitáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

„Tavaly bizonyos események árnyékot vetettek a két ország kapcsolatára, de Péter jelezte, kész a konstruktív párbeszédre, amiért nagyon hálás vagyok” – kezdte sajtótájékoztatóját az ukrán külügyminiszter.

„Miniszter úr beszélt a jogbiztonságról, abban tudok reménykedni, hogy az ukrán állam valamennyi szereplője ezen megközelítés alapján végzi a munkáját a magyar közösséggel kapcsolatban. Mert ha az a megközelítés győz, amely konfliktus forrásaként akarja láttatni a kárpátaljai magyarságot, akkor nem fogjuk tudni folytatni a kapcsolatok javítását” – hangzott el Szijjártó Pétertől a 40 perces sajtótájékoztató vége felé.

A kettő között számtalan árnyalat volt, de jelezte, mennyire vegyes érzelmekkel teli a két ország közötti kapcsolat. A magyar kormány részéről két fő kifogás van:

• Az egyik az ukrán nyelv- és oktatási törvénnyel kapcsolatos, amely Budapest szerint ellehetetleníti a kárpátaljai közösség magyar nyelvű oktatását.
• A másik azzal a házkutatással és hatósági fellépéssel függ össze, amely a magyar közösség képviseletét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolát érintette.

Ukrán részről a kifogás – különösen a Krím orosz elcsatolása és a Kelet-Ukrajna egy részét uraló oroszbarát szeparatisták ismeretében –, hogy a magyar közösség egyes tagjai szeparatista nézeteket vallanak.

Hivatalosan a kijevi kormány ilyet nem állít az egész közösségről, de érezhető, hogy a kijevi politikai elit egy részében van ilyen meggyőződés.

A házkutatásról – amely után egy időre a KMKSZ-t vezető Brenzovics László is Magyarországra jött – Kuleba elmondta: senki nem vádolja rossz szándékkal az egész kárpátaljai magyar közösséget, de egyesekkel szemben lehet ilyen gyanú, ami indokolhatja a nyomozást. „Ukrajna jogállam, mindenkinek joga van a védelemre, a döntő szót a bíróságok mondják ki. Ha az illető törvényt sértett, feleljen, de ha tisztázza magát a vádak alól, a vádakat ejtik” – mondta Kuleba, amire a Szijjártó válasza hasonlóan borongós volt:

„Bennünk azért rossz érzéseket keltettek az erőszakos házkutatások a Kárpátalján. Nem tudom megítélni, hogy szükség volt-e állig felfegyverzett kommandósokra ezekhez az akciókhoz, de nyilván szeretnénk, hogy ha nem terhelnék igazságtalan, koncepciós eljárások a kapcsolatrendszert.”

A diplomáciai udvariaskodás mellett a kölcsönös bizalmatlanságot nagyon markánsan jelző nyilatkozatok mellett más is elhangzott:

• Magyarország kész 50 millió eurós támogatást nyújtani a kárpátaljai útfejlesztésekre.
• A kelet-ukrajnai harcokban érintett családok gyermekeinek tavalyi nyári tárboroztatása idén is folytatható, ha a járványhelyzet engedi.
• Szintén a járványhelyzettől függően kaphatnak kórházi ellátást Magyarországon ukrán katonák, akik a kelet-ukrajnai harcokban sérültek meg, tavaly 46-an érkeztek így az országba;
• Magyarország kész megépíteni a már megtervezett záhonyi hidat a Tiszán keresztül;
• és hajlandó újabb határátkelők megnyitására is.
• Magyarország kész elvezetni a magyar–ukrán határig az M3-as és M34-es autópályát.

Szijjártó szerint Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát és területi egységét. (Igaz, azt valójában a magyar kormány sosem mondta ki, hogy Oroszország megsértette a Budapesti Memorandumot, amely a Szovjetunió felbomlása után függetlenné vált Ukrajna területi egységét szavatolja, és amit Moszkva is aláírt 1994-ben.)

Magyarország több esetben megvétózta, hogy a NATO és Ukrajna legfelsőbb szinten találkozzon, azt azonban nem, hogy gyakorlati szinten folyjon az együttműködés. Kuleba külön megköszönte, hogy Magyarország is támogatta az EU külügyi és biztonságpolitikai főbiztosának, Borrellnek küldött levelet, amely Ukrajna Keleti Partnerségben való részvételét továbbra is támogatta.

Munkacsoportok a vita rendezésére

Szijjártó javasolta, hogy Ukrajna és Magyarország közös munkacsoportot hozzon létre az ukrajnai oktatási törvény kérdéseinek vizsgálatára.

Szijjártó szerint Budapest a kárpátaljai közösségre a két ország viszonyát erősítő kapocsként tekint. „Arra kérek minden ukránt, hogy így tekintsen a Magyarországról érkező támogatásra.” Szijjártó ezzel kimondatlanul arra utalt, hogy a kijevi politikai erők között vannak olyanok, akik ezeket a támogatásokat a magyar közösség szeparatista céljainak erősítéseként értelmezik. (Különösen, ha a magyar kormány kulturális vagy akár területi autonómiáról beszélt, amire Szijjártó ezúttal semmilyen utalást nem tett.)

Erre erősített rá Kuleba, kijelentve, hogy elítéli „a magyar kisebbséget érintő negatív hozzáállást és elfogadhatatlan bármiféle ukránellenes retorika, amely egyes politikai körökből hallható” – az ukrán külügyminiszter azt nem részletezte, milyen erők nyilatkozataira utal.

„Nekünk Dmitróval megvan az az előnyünk, hogy mi őszintén tudunk beszélni egymással, elmondhattuk, mi az, ami rossz érzése kelt egymás országaiban. A szélsőséges megnyilvánulások nyilván ilyen rossz érzéseket keltenek” – mondta Szijjártó, bízva abban, hogy „meg tudjuk állítani a kapcsolatok romlását és jó irányba tudjuk fordítani a folyamatokat”.

„Sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban”

– mondta Szijjártó.