Zelenszkij addig marad Kijevben még meg nem nyerik a háborút, az ukrán kormány egy orosz főparancsnok megöléséről számolt be

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország egyik forgatókönyve most azt lehet, hogy megpróbálja elhitetni, Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejlesztett, és ez indokolta az orosz inváziót.

"Február vége óta észrevehetően felerősödtek azok az orosz vádak, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt. Ezek a narratívák már régóta léteznek, és most valószínűleg felerősödnek az Ukrajna elleni orosz invázió visszamenőleges igazolásának részeként"" – áll a minisztérium közleményében

Az oroszok által csak különleges katonai hadműveletnek nevezett akció megindításának egyik indokaként az hangzott el, hogy nácitlanítani kell Ukrajnát, ami már csak azért is abszurd, mert az ország elnöke zsidó.

(via Skynews)

Az orosz-ukrán háború legfrissebb híreit már ebben a folyamatosan frissülő közvetítésünkben olvashatják.

Ahogy a Telexen is megírtuk, az ukrán védelmi minisztérium azt állítja, hogy Harkiv közelében harc közben elesett az orosz Vitalij Geraszimov vezérőrnagy. Orosz megerősítés nem érkezett erről, de a jelek arra mutatnak, hogy az oroszokat lehallgatva jutottak ehhez az információhoz az ukránok.

A Guardian azt írta, a minisztérium egy olyan beszélgetést is közzétett, amely állítása szerint két orosz FSZB-tiszt (az FSZB Oroszország kémelhárító, hírszerző szervezete) között zajlott, akik a halálesetről beszéltek, és arról panaszkodtak, hogy a biztonságos kommunikációjuk már nem működik Ukrajnán belül.

A Bellingcat oknyomozó újságíró ügynökség orosz forrásból is megerősítette Geraszimov halálát, és az egyik tisztet is azonosították a lehallgatott beszélgetésből.

„A hívásban hallható, ahogy az ukrán bázisú FSZB-tiszt megkérdezi a főnökét, hogy beszélhet-e a biztonságos Era-rendszeren keresztül. A főnök azt mondja, hogy az Era nem működik” – írta Hristo Grozev, a Bellingcat vezetője Twitteren. „Az Era egy szuperdrága kriptofonrendszer, amelyet [az orosz védelmi minisztérium] 2021-ben nagy felhajtással vezetett be. Garantálta, hogy [minden körülmények között] működik.”

Grozev később arról írt, hogy az oroszok idiótán viselkedtek, hiszen pont azokat a 3G-s és 4G-s mobiltornyokat bombázták le, amelyek az Era adattovábbításához is kellenek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napok óta azt próbálja elérni, hogy a NATO repüléstilalmi övezetet jelöljön ki Ukrajna felett, hogy ezzel is gyengítsék az orosz haderőt. Ezek a kérések eddig lepattantak a NATO-ról és az Egyesült Államokról, így Zelenszkij most azzal érvel, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajna határainál.

Az ukrán elnöke az ABC World New Tonight műsorában beszélgetett David Muirnak, akinek azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök többet tehetne a háború leállításáért.

„Nem engedhetjük, hogy Oroszország aktív legyen ott, mert bombáznak minket, ágyúznak minket, rakétákat, helikoptereket, vadászgépeket küldenek, egy csomó mindent. Nem mi irányítjuk az égboltunkat” – mondta Zelenszkij.

Az Egyesült Államok hétfőn megerősítette, hogy távol tartja az amerikai csapatokat a háborútól, és a Fehér Ház szerint a repüléstilalmi övezet kijelölése Európában teljes körű háborúhoz vezetne.

Zelenszkij szerint persze így is van esély rá, hogy kiterjesztik az oroszok a háborút.

„Mindenki azt hiszi, hogy messze vagyunk Amerikától vagy Kanadától. Nem, mi a szabadság zónájában vagyunk. És amikor a jogok és szabadságok határait megsértik és átlépik, akkor meg kell védeni minket. Mert mi leszünk az elsők. Ti pedig a másodikok. Mert minél többet eszik ez a fenevad, annál többet, többet és többet akar.”

(via CNN)

A Világbank 723 millió dollár kölcsönt és támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyet a következő napokban át is utalnak majd. Az ukrán kormány ezt az összeget közszféra béreire, jóléti juttatásokra és nyugdíjakra fordíthatja.

A bank közölte, hogy a gyorskölcsön csomagja az Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Japán, Dánia, Lettország, Litvánia és Izland finanszírozását foglalja magában.

A Világbank azt is közölte, hogy az elkövetkező hónapokban további 3 milliárd dollár felszabadításán dolgozik Ukrajna és a szomszédos országok számára.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának sajtófőnöke, John F. Kirby arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy az amerikaik szerint az oroszok az elmúlt pár napban nem tudtak érdemi előrelépéseket tenni Ukrajna déli részét leszámítva.

Kirby szerint az oroszok frusztráltak, hogy a szárazföldi egységeik nem a terveiknek megfelelően nyomulnak előre, ezért támaszkodnak még mindig a nagy hatótávolságú tüzérségükre. A bombázások, rakétacsapások és ágyúzások viszont több civil áldozattal is járnak.

Lengyelországban, Varsóban aktivisták egy kisteherautóval beparkoltak a orosz nagykövetség elé, majd a rendőri tiltakozás ellenére szenet borítottak le a főkapu elé.

Az akció célja az volt, hogy felhívja a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, a szén leborításával pedig azt üzenték, hogy a Nyugat ne vásároljon energiahordozókat az oroszoktól.

Egy rendőr kérdésére, hogy miért tették ezt, az egyik aktivista azt válaszolta, hogy teljesítették az erre a címre történő szállítási rendelést, és bizonylatot tudnak adni az elvégzett munkáról.

A lengyel akció nem egyedülálló, a dublini orosz nagykövetségnél egy teherautó át is törte a kaput. Az így demonstráló ír sofőr ezután áldozatok fotóit osztogatta.

(Ukrinform)

Dmitro Zsivickij, a Szumi Regionális Állami Adminisztráció vezetője azt írta Telegramján, hogy hétfő este 11 óra után repülőgépek bombázták Szumi várost és környékét.

Zsivickij azt állította, hogy lakónegyedet is ért bombatalálat, többen meghaltak és megsérültek, az áldozatok között gyerekek is vannak.

A régióvezető úgy tudja, hogy a Szumitól 75 kilométerre fekvő Ohtirkát is lőtték az oroszok.

(Ukrajinszka Pravda)

Oroszország túlszárnyalta Iránt és Észak-Koreát, és Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója után tíz nap alatt a világ legszankcionáltabb országáva vált, írta a Bloomberg.

Február 22-től Oroszországra 2778 új szankciót jelentett be az Egyesült Államok és európai szövetségesei, és ezzel több mint 5530-ra nőtt az oroszok elleni szankciók száma a témára szakosodott Castellaum.ai adatbázis szerint.

Az első helyet eddig Irán birtokolta, amely jórészt atomprogamja és terrorizmus miatt kapott szankciókat, 3616-ot gyűjtött be. Szíria ellen mintegy 2600, Észak-Korea ellen 2100 szankció van életben.

A szankciók magukban foglalják a magánszemélyek, társaságok elleni büntetéseket, de jachtok és repülőgépek korlátozását is.

Az ukrajnai háború előtt Oroszországgal szemben alkalmazott amerikai szankciók nagy része a 2016-os választásokba való beavatkozás, valamint az oroszországi és külföldön élő politikai disszidensek megtámadása miatt lépett életbe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy amerikai zsidó ernyőszervezet konferenciájára jelentkezett be online, hogy támogatást szerezzen országának. A zsidó származású Zelenszkij az oroszok pusztítását a náci Németországéhoz hasonlította.

„Ez tiszta náci viselkedés. Nem tudom másként minősíteni” – mondta Zelenszkij, aki elsorolta azt is, hogy milyen városokat pusztítottak el az orosz haderők, és felidézte, hogy fegyvertelen civilek álltak az orosz tankok elé.

Az ukrán elnök arról beszélt még, hogy az oroszok nem hagyják elvonulni a városokból a civil lakosságot, élelmet és vizet sem biztosítanak nekik, és a támadásoknak már számos polgári áldozata van.

„Minden ilyen a náci idők alatt történt. Az ukrán nép túlélése ugyanolyan kérdés lesz, mint az antiszemitizmus. Ezt a több millió embert mind kiirtják” – mondta Zelenszkij. (Reuters)

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata szerint meghalt az orosz hadsereg egyik főparancsnoka a Harkivban folyó harcokban.

A minisztérium közleménye szerint az áldozat Vitalij Geraszimov vezérőrnagy, vezérkari főnök és az oroszországi központi katonai körzet 41. hadseregének első parancsnok-helyettese volt. Geraszimov részt vette a második csecsen háborúban és szíriai hadműveletekben is, a „Krím visszaszerzéséért” pedig kitüntetést is kapott.

Az ukránok ezen kívül azt is közölték, hogy több orosz tiszt meghalt vagy megsérült.

Orosz részről egyelőre nem erősítették meg Geraszimov halálát.

(BBC)

Az orosz-ukrán háború az energiahordozók piacát is megmozgatta, és a tovagyűrűző hatásoknak köszönhetően az Egyesült Államokban új csúcsra ért a benzin ára. Az Oil Price Information Service adta szerint egy gallon benzin jelenleg 4,14 dollár.

Az eddigi rekord 4,11 dollár volt. Ezt az értéket 2008 júliusában rögzítették.

A CNN azt írta, az árak gyorsabban emelkednek, mint 2005-ben, amikor a Katrina-hurrikán olajfúró platformokon és finomítókon okozott károkat.

Az Egyesült Államok eközben Venezuelával tárgyal arról, hogy feloldja azokat a 2019-es szankciókat, amelyek a dél-amerikai ország olajkereskedelmét érintették. Erre szükség is van, mert ha az amerikaiak az orosz olajimportot le akarják állítani, szükség van helyettesítő beszállítóra, így az árakat is képesek lehetnek kordában tartani.

Újabb globális cég csatlakozott az Oroszország ellen bojkottot hirdetők közé. A higiéniai és kozmetikai termékeket forgalmazó Procter & Gamble is úgy döntött, minimalizálja jelenlétét az oroszoknál.

Az amerikai vállalat vezérigazgatója, Jon Moeller cége honlapján írta, hogy leállítottak minden tőkebefektetést Oroszországban, valamint felfüggesztenek minden média-, reklám- és promóciós tevékenységet.

„Jelentősen csökkentjük termékportfóliónkat, hogy az alapvető egészségügyi, higiéniai és testápolási cikkekre összpontosítsunk, amelyekre a mindennapi életükben rájuk szoruló sok orosz családnak szüksége van” – írta Moeller.

A Procter & Gamble-hez olyan márkák tartoznak, mint a Pampers, Ariel, Tide, Lenor, Always, Tampax, Braun, Gillette, Head & Shoulders, Pantene, Fairy, Mr. Proper, Oral-B, Blend-a-Med, Old Spice, Safeguard

Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetközi nőnap alkalmából tartott televíziós beszédében kijelentette, hogy Oroszország rögzített céljait Ukrajnában csak hivatásos katonák valósítják meg, és nem lesz további tartalékos besorozás, írta az AFP hírügynökség.

Addig Kijevben marad, amíg meg nem nyerik a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon videóüzenetében.

Zelenszkij kissé kihívóan még azt is hozzátette, hogy a Bankova utcában marad, ami az elnöki rezidencia címe, és hogy nem fél semmitől. Egyébként a videóban valóban az elnöki irodában ül, ami azért is érdekes, mert a háború kezdete óta egy kültéri videót leszámítva eddig csak a bunkeréből jelentkezett be – írja a CNN.

Zelenszkij üzenetében azt is megígérte, hogy „mindent újjáépít”, és hogy bármelyik oroszországi városnál különbbé teszi majd a megszállók által lerombolt ukrán településeket.

„Ma már a harmadik tárgyalási fordulót tartottuk Belaruszban. Szeretnénk azt mondani, hogy »harmadik és utolsó«, de realisták vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy addig folytatják a tárgyalásokat, amíg azt nem tudják mondani az ukránoknak, hogy béke van.

Ugyanakkor leszögezte, hogy nem terveznek visszavonulást. Szerinte az támadóikat meglepte a most tapasztalt, soha nem látott ukrán hazafiasság, miközben az oroszok azt hangoztatták, hogy az ukránok nem külön nép.

„... ez számukra olyan, mint egy rémálom. Elfelejtették, hogy nem félünk a rendőrségi furgonoktól, a tankoktól, a gépfegyverektől, amikor a legfontosabb – az igazság – a mi oldalunkon van” – tette hozzá Zelenszkij.

Azt is felhozta, hogy az oroszok nemrég légicsapást mértek egy Kijev melletti kenyérgyárra, ami miatt 13-an meghaltak. Emellett állítása szerint az oroszok leromboltak egy 1862-ben épült Nagyboldogasszony-templomot is Zsitomir megyében.

„Ezek nem emberek” – mondta a pusztítással kapcsolatban a támadókról.

(Sky News)

Odessza kikötővárosában három-négy hangos robbanás hallatszott nyugat felől, írja a BBC helyi tudósítója, akinek azt mondták, hogy az ukrán védelem szedett le a parton állomásozó orosz hadihajók egyikéről kilőtt rakétákat.

A feszültség egyre nő Odesszában, a város Moszkva egyik legfontosabb stratégiai célpontja. Vasárnap reggel az ukrán erők azt jelentették, hogy az egyik orosz hajót eltalálták, abban jelentős károkat okozva, a közösségi médiában megjelent felvételeken pedig hangosan ünneplő ukrán katonák voltak láthatóak. A városban este 7 órától kijárási tilalom van érvényben, hétfőn több mint egy órán át szóltak a légvédelmi szirénák az orosz hajók támadásának lehetőségére figyelmeztetve.

Miután több nyugati vezető is arról beszélt az elmúlt napokban, hogy terítéken van az orosz gáz- és olajbeszerzés bojkottja, Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn arról beszélt újságíróknak, hogy

Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat 1-en keresztüli gázszállítás leállítására.

„Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” – mondta Novak az MTI szerint. Hozzátette, Oroszországnak nincs köze a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez. Az árrobbanásért az európai politikusok felelőtlen nyilatkozatait tette felelőssé. Novak arról is beszélt, hogy egy Oroszországot érintő bojkott esetén akár a mostani 125 dollár közeléből 300 dollárra ugorhatna a Brent kőolaj hordónkénti ára.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén azt állította, hogy az ukránok önmagukat ágyúzzák – írja a Guardian.

Ukrajna budapesti nagykövete számon kérte a magyar kormányon, hogy nem áll ki határozottan az orosz agresszió ellen és Ukrajna mellett. Budai Gyula fideszes képviselő méltatlannak nevezte a nagykövet szavait, szerinte a nagykövet ezzel „beszállt a magyar választási kampányba”. Ljubov Nepop a HVG-nek küldött cikkében válaszolt a vádakra.

„Gondoljanak bele abba, milyen volt a magyaroknak, amikor 1956-ban senki nem hallotta meg a segélykérésüket. Vajon önök nagyon diplomatikusak voltak, amikor felszólították a Nyugatot, hogy segítsenek szembeszállni az orosz tankokkal?”

A lapszemlét itt tudják elolvasni.

Az elmúlt órák legfontosabb történései:

• Megtartották a béketárgyalások harmadik fordulóját, az ukrán fél szerint nem történt komoly előrelépés, apró fejlemények voltak viszont a humanitárius folyosókra nézve. A tárgyalások folytatása a közeljövőben, akár már kedden jöhet.
• Az oroszok öt város – Kijev, Harkiv, Mariupol, Szumi, Csernyihiv – keddi evakuálására, illetve a városokból kivezető humanitárius folyosókra tettek ajánlatot, de még nem világos, hogy ezek az evakuációs útvonalak hova vezetnek. Hétfőn kiderült, több ukrán városból is orosz vagy belarusz területre vezették volna a civileket, amelyet Kijev elfogadhatatlannak nevezett.
• Közvetlen Zelenszkij–Putyin-tárgyalásokat sürget Kijev. Zelenszkij eközben az orosz exporttermékek bojkottjára szólította fel a nemzetközi közösséget.
• Egyre több nyugati vezető veti fel az orosz olaj és gáz bojkottjának lehetőségét, de Németország és Magyarország többek között ellenezné ezt. Moszkva a szankció lehetőségére reagálva „katasztrofális” hatásról, duplázódó olajárról beszél.
• Az oroszok felrobbantották a harkivi fizikai intézetet, ahol egy kísérleti atomreaktor is volt, de nem történt szivárgás.

Összesen, tehát nem országonként. Görögországba 150 katonát vezényelnek, akik a szintén az országba vezényelt KC-135 légi utántöltő repülőgép működését biztosítják majd. 40 katonából álló légi támogató műveleti központot telepítenek Lengyelországba és Romániába, Németországba pedig 300 katonát küldenek, akik moduláris lőszerfelszerelési századot és egy támogató karbantartó századot alkotnak.

John Kirby Pentagon-szóvivő szerint kifejezetten védekező erőkről van szó, akik a korábban már bejelentett 7000 katona mellé csatlakoznak.

Az ukrán helyzetről beszélve Kirby elmondta, hogy úgy látják, egyértelműen Mariupol elfoglalása az oroszok egyik fő célja jelenleg, és nem látják, hogy az orosz erők átvennék az ellenőrzést a főváros Kijev fölött. Harkiv városán kívül „heves harcok folynak”, és „még mindig próbálják bekeríteni” az északi Csernyihiv városát – tette hozzá Kirby.

A Kijevhez közeli hatalmas konvojra térve elmondta, hogy információik szerint az még mindig elakadt, és nem tudnak róla, hogy a hétvégén bármennyit haladtak volna. Megerősítette, hogy a konvoj elsődleges célja az utánpótlás célba juttatása.

(CNN)

A Csaplinkában tüntető helyi lakosok összecsaptak a várost megszálló orosz katonákkal – írja a CNN.

A CNN ellenőrzött több videót, ami a helyszínen készült, és hitelesnek találta őket. Ezeken tucatnyi orosz katona látható, akik sorban állnak fel Csaplinka keleti részén, egy kereszteződésben.

„Menjetek haza!” – kántálta pár tüntető a tömegből oroszul és ukránul egyaránt. Lövések hallatszanak a videóban, de úgy látszott a felvételeken, hogy senki sem sérült meg. A lövések ellenére a tömeg nem mozdult.

A Kijevtől több mint 480 kilométerre délre fekvő Csaplinka a Dnyeper folyó déli oldalán, a Herszon régióban található, Ukrajna oroszok által megszállt területén.

Megközelítik a 10 milliárd dollárt az infrastrukturális károk Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta – idézte Olekszander Kubrakov ukrán infrastrukturális minisztert az MTI.

A miniszter vasárnapi adatokról beszélt. Hozzátette: a megrongált infrastrukturális létesítmények helyreállítása egy évbe, a legnehezebb eseteké két évbe is beletelik.

Ahogy korábban már írtuk:

• 202 iskolát és 34 kórházat rongáltak vagy semmisítettek meg,
• 500 lakóépületre mértek csapást,
• és több száz településen szűnt meg az áramszolgáltatás.

Kubrakov elmondta azt is, hogy vasárnap 40 ezer embert evakuáltak a kelet-ukrajnai Harkivból. Az ENSZ Emberi Jogi Irodája már 406 civil áldozatot és 801 sérültet tart nyilván hivatalosan, de a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek.

Ukrajna felszólította Oroszországot, hagyja a polgári személyeket távozni a többi városból is. A belügyminisztérium egyik vezetője, Vadim Deniszenko szerint 4 ezer polgári személy továbbra is evakuálásra vár Kijev elővárosaiból.

„Oroszország mindent megtesz, hogy megakadályozza a humanitárius folyosókat” – mondta Deniszenko.

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint Zsitomirban és Csernyihivben is kigyulladt egy olajtároló orosz légicsapások miatt. A tüzet eloltották, áldozatokról pedig egyelőre nem érkezett jelentés.

Ismét Facebook-posztban osztotta meg gondolatait a miniszterelnök a követőivel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Orbán eszmefuttatása eredetileg egy Mandiner-interjúban hangzott el egy kérdésre válaszolva.

A miniszterelnök azzal kezdi, hogy a nemzetközi politika nehéz műfaj, de ő már a harmadik háborúját fogyasztja a harmincéves pályafutása alatt. Ahogy az elmúlt napokban, tapasztalataira hivatkozva Orbán most is a „stratégiai nyugalom” fontosságát emelte ki, és azt, hogy szerinte keveset kell egy ilyen helyzetben beszélni, de pontosan kell fogalmazni, mert akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni.

Nem szabad, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak – írta.

Posztja végén Orbán kormánypárti médiumokból ismerősen csengő mondatokat hangoztatta, miszerint „az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni”. Ennek a kijelentésnek a valóságtartalmát egyébként nemrég ellenőriztük, az erről írt cikkünket itt olvashatja el.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő között. A Kijev szerint a béketárgyalások különösebb eredményt nem hozó harmadik fordulója után Kuleba elmondta, Ukrajna tisztában van azzal, hogy Moszkvában Putyin diktál.

„Már régóta szeretnénk egy közvetlen beszélgetést az ukrán elnök és Vlagyimir Putyin között, mert mindannyian tudjuk, hogy a végső döntéseket ő hozza, különösen most. Elnökünk nem fél semmitől, beleértve a Putyinnal való közvetlen találkozót is. Ha Putyin sem fél, jöjjön el a találkozóra, üljenek le, és beszélgessenek”

– idézte Kulebát a Sky News.

Kedden, moszkvai időszámítás szerint délelőtt 10 órától újabb tűzszünetet ajánl Oroszország Ukrajnának, hogy öt városból megkezdhessék az evakuálást a biztosított humanitárius folyosón, számolt be az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ az ukrajnai humanitárius segítségnyújtásért felelős orosz tárcaközi koordinációs stáb alapján. A humanitárius folyosók Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol evakuálását segítenék, a közlemény ugyanakkor nem szól arról, hogy a folyosók merre vezetnek.

Hétfőn az ukrán fél elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország és Belarusz felé vezető humanitárius folyosókat jelölt meg Oroszország. Először még csak arról szóltak a hírek, hogy Kijevből Belarusz felé, Harkivból pedig Oroszország felé vezetnek a menekülési útvonalak. Aztán a javasolt útvonalakról kiderült, hogy az észak-ukrajnai Szumiból Poltavába is, a kemény ostrom alatt álló Mariupolból pedig Zaporizzsja irányába is lehet távozni. Mindkét város Ukrajnában van.

A közlés szerint Oroszország március 8-án, moszkvai idő szerint hajnali 3-ig várja Kijev válaszát az ajánlatra, hogy aztán megfelelő reakció esetén haladéktalanul tájékoztatni tudják az ENSZ és az EBESZ képviselőit.

Miközben egyre több nyugati vezető veti fel, hogy vizsgálják, hogyan lehetne megoldani a Nyugat energiaellátását orosz olaj és gáz nélkül, Alkeszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes válaszul azt közölte, hogy ha elvágják magukat az orosz olajtól, akkor 300 dolláros hordónkénti árra készülhet a világ.

Ez több mint duplája lenne a mostani, már amúgy is kilőtt árfolyamnak a Brent kőolaj árfolyama az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt még bőven 100 dollár alatt volt, vasárnap viszont 14 éves csúcsra ugorva a 140 dollárt is megközelítette, majd 125 dollár környékére csökkent.

12 napja nem hagyhatják el az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőművet az ott dolgozók – írja a BBC.

Több mint 100 erőművi munkásról és további 200 biztonsági emberről van szó. A dolgozók továbbra is végzik a teendőiket, és viszonylagos nyugalomról számoltak be a BBC-nek, ugyanakkor elmondásuk szerint fogy az élelem és a gyógyszer. Némi ennivalójuk van ugyan a munkásoknak, de mivel nem lehet tudni, hogy meddig ragadnak az erőműnél, napi egyszer esznek csak. Állítólag szinte csak kenyér és zabkása áll a rendelkezésükre. Az orosz erők felajánlották, hogy visznek nekik élelmet, de az ukránok visszautasították, mondván, csak propagandaműsor lenne.

A rájuk nehezedő stressz miatt is aggódnak. A dolgozók otthonaként szolgáló szomszéd Szlavutics polgármestere szerint a munkások szellemileg is fáradtak, ami nehézzé teszi számukra a koncentrációt.

Az oroszok megengedték, hogy a dolgozók műszakot válthassanak és hazamenjenek, de azt mondták, hogy nem tudják biztosítani a hazaúton a biztonságukat, ahogy a beérkező váltásét sem.

Bár az erőmű már nem működik, Csernobilt soha nem hagyták el teljesen, és továbbra is folyamatosan felügyelni kell. Napjainkban is körülbelül 2400 ember dolgozik a helyszínen: tudósok, technikusok, szakácsok, orvosok és egyéb kisegítő személyzet, valamint az ukrán nemzeti gárda.

Oroszország azt állítja, hogy az ukrán gárdával közösen biztosították a helyszínt, de Ukrajna vitatja ezt, és azt állítja,: minden az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll.

Különleges, időszaki átigazolási ablakot nyit a FIFA azon futballisták és edzők számára, akik orosz csapatoknál játszanak, de nem szeretnék ott befejezni az idényt. Azok, akik március 10-ig nem tudják közös megegyezéssel felbontani a szerződésüket, a FIFA engedélyével egyoldalúan felfüggeszthetik azt a 2021-22-es orosz szezon végéig, vagyis június 30-ig, és ez időre szabadon igazolhatnak bárhova.