Zelenszkij addig marad Kijevben még meg nem nyerik a háborút, az ukrán kormány egy orosz főparancsnok megöléséről számolt be

Miközben egyre gyakrabban merül fel az orosz energiaimport esetleges felfüggesztése az EU-ban a szankciók részeként, úgy néz ki, az unió legerősebb állama nem támogatja ezt az irányt.

Olaf Scholz német kancellár hétfői nyilatkozatával hűtötte le a kedélyeket, mint mondta, az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítmányok „alapvető fontosságúak” az európai gazdaság számára. A német vezető szerint másképp nem biztosítható a fűtés, a közlekedés és az áramellátás. Scholz szerint bár sürgető feladat, hogy az EU alternatívákat találjon az orosz függőségre, „ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni”. „Ezért a mi részünkről tudatos döntés, hogy folytatjuk az üzleti együttműködést az energiaellátás területén Oroszországgal.” Németország Olaszország mellett a másik uniós tagállam, amely a leginkább rá van utalva az orosz energiaimportra, de a magyar kormány is ellenzi, hogy energiaügyi kérdések a szankciók közé keveredjenek.

Korábban a litván külügyminiszter vetette fel, hogy nem lenne szabad „az ukránok vérével fizetni” az orosz energiahordozókért.

(Yahoo via Bloomberg)

Több ezren gyűltek össze a harkivi vasútállomáson az orosz támadások elől menekülve. Harkivot a háború kitörése óta több támadás is érte, ezekben már többen meghaltak, köztük gyerekek is.

Az ukrán Nexta és a Sky News is képet a vonatállomáson összegyűlt tömegről:

Hétfőn az oroszok azt mondták, humanitárius folyosókat nyitnak a menekülőknek – Oroszország és Belarusz felé. Harkivból a menekülő út az oroszországi Belgogorodba vezetne.

Az ukrán vezetés erre korábban úgy reagált, ez „elfogadhatatlan”. „Ez a humanitárius folyosók megnyitásának elfogadhatatlan módja. A mi embereink nem fognak Kijevből Fehéroroszországba menni, hogy aztán az Orosz Föderációba repüljenek” – mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes, aki szerint az ukrán állampolgároknak lehetővé kell tenni, hogy ukrán területen keresztül hagyják el otthonaikat.

Ukrajna közlése szerint az orosz csapatok eddig 202 iskolát és 34 kórházat rongáltak meg vagy semmisítettek meg az invázió során. Összesen 1500 lakóépületre is csapást mértek, illetve több száz települést „teljesen megfosztottak a világítástól, a víztől és a fűtéstől”. Ezt Mihailo Podolijak, az ukrán elnök tanácsadója nyilatkozta hétfőn. Eközben az ENSZ Emberi Jogi Irodája már 406 civil áldozatot és 801 sérültet tart nyilván hivatalosan, de a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek.

(Sky News)

Az Európai Unió vezetői a következő napokban megvitatják Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét, írta a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

„Az EU szolidaritása, barátsága és az Ukrajnának nyújtott példátlan segítsége rendíthetetlen. Az elkövetkező napokban megvitatjuk Ukrajna tagsági kérelmét” – írta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kitörése óta többször felhozta, hogy itt a pillanat, hogy döntés szülessen Ukrajna EU-s tagságáról.

Az uniós vezetők a tervek szerint csütörtökön Párizsban egy informális csúcstalálkozón vitatják meg az ukrajnai háborút és az ország uniós csatlakozási kérelmét. Azt hétfőn korábban Orbán Viktor is mondta, hogy az Európai Unió összes miniszterelnöke csütörtökön és pénteken Párizsban fog tárgyalni.

Egy 150 katonából álló holland légideszant-különítmény részvételével és a holland védelmi miniszter jelenlétében kezdődött meg hétfőn Romániában az amerikai–román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat.

A Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszponton a román védelmi miniszterrel közösen tartott sajtóértekezleten Kajsa Ollongren rámutatott: a közös hadgyakorlat a NATO egységét fejezi ki, és azt az eltökéltséget, hogy a szövetség megvédi területe minden négyzetcentiméterét. „Jelenlétünk itt, Románia keleti határán az aggodalmat is tükrözi, hiszen Románia határa a mi határunk, a NATO határa” – jelentette ki a holland védelmi miniszter Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára utalva.

A március 24-ig tartó, dobrudzsai helyszíneken (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében) rendezett Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton a román hadsereg egy ejtőernyős zászlóalja, illetve egy gépkocsizó dandárja, valamint amerikai és román helikopterek vesznek részt.

A háború legrosszabb forgatókönyvei szerint Oroszország Odessza esetleges megtámadása és elfoglalása után elérheti a Duna-deltát is, ahol közvetlenül Romániával lenne határos. (Az MTI híre alapján)

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője fogalmazta meg az orosz álláspontot az esedékes béketárgyalások előtt. Szerinte az orosz csapatok „abban a pillanatban” le tudják állítani a speciális műveleteket, amint Ukrajna teljesíti az alábbi orosz követeléseket:

• Ukrajna fejezze be a katonai műveleteit;
• Ukrajna ismerje el a Krím félszigetet mint Oroszország részét;
• Ukrajna ismerje el a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot önálló államokként;
• Ukrajna foglalja alkotmányba semleges státuszát, amelynek értelmében nem csatlakozhat „egyetlen blokkhoz” sem.

Moszkva szerinte nem fog új területi követeléseket támasztani Ukrajna felé. Ezután beszélt Ukrajna demilitarizációjáról is, amit szerinte épp most hajtanak végre az orosz csapatok. „Be fogjuk fejezni Ukrajna demilitarizációját. De a legfontosabb most az, hogy Ukrajna szüntesse be a hadműveleteit, és akkor nem lesz több lövés” – jelentette ki a szóvivő.

Ukrajna sokat emlegetett nácitlanításáról, azaz jelenlegi vezetőinek eltávolításáról Peszkov nem ejtett szót.

Jelentések szerint Guillaume Briquet svájci újságíró kórházba került, miután orosz katonák megtámadták. A Sky arról ír az Hromadske ukrán hírportál alapján, Briquet sajtójárműként megjelölt autójára rálőttek, majd elkobozták az útlevelét, készpénzét és laptopját.

Nem ez az első hasonló eset, a múlt héten a Sky News egyik csapatára lőttek Kijev mellett. Az újságíróknak sikerült kiszállniuk az autójukból és egy közeli raktárba menekülniük.

Hétfőn megjelent egy kormányrendelet, amely szerint NATO reagáló erők áthaladhatnak Magyarország területén szárazföldi és légi úton. Emellett NATO-csapatok települhetnek az ország egy részére. Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok továbbra sem engedélyezettek itthon, csak más típusú segítséget lehet az ország területén keresztül Ukrajnába vinni.

További szankciókat készít elő az Európai Unió Oroszországgal szemben, mivel „a Kreml meggondolatlanságot tanúsít a polgárokkal, a nőkkel, a gyerekekkel és a férfiakkal szemben” – mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn.

„Már három kemény szankciócsomagunk volt, de most gondoskodnunk kell arról, hogy ne legyenek kiskapuk, és hogy a szankciók hatása maximális legyen. A meglévő szankciók valóban harapósak. Látjuk a lefelé irányuló turbulenciákat az orosz gazdaságban” – mondta von der Leyen.

A bizottsági elnök szerint az EU-nak „meg kell szabadulnia az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségétől”, és kedden javaslatokat fog előterjeszteni arról, hogy ezeket hogyan lehetne más forrásokból is beszerezni.

Közben hétfőn Volodimir Zelenszkij is újabb szankciókat követelt Oroszországgal szemben. Az ukrán elnök szerint azt látni, hogy Oroszország nem hagyott fel az Ukrajna elleni terveivel, és „ezért új szankciócsomagra van szükségünk”. Így aztán Zelenszkij „az orosz export bojkottjára, különösen az Oroszországból származó olaj és olajtermékek elutasítására” szólította fel az országokat. (CNN, BBC)

Hétfőn a litván külügyminiszter is azt mondta, 'nem fizethetünk az ukránok vérével az orosz olajért és gázért”, ezért aztán embargót sürgetett az orosz energiaexportra az EU részéről.

A magyar kormány a litvánnal homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselt eddig, Orbán Viktor a „stratégiai nyugalom” hívószó alatt egyebek mellett amellett áll ki, hogy energetika terén ne bolygassa az EU az oroszokkal való együttműködést, mert annak megfizetjük az árát.

Orbán Viktor videóban jelentette be, hogy a „béke helyreállításának érdekében” kedden tárgyalni fog Londonban a visegrádi országok miniszterelnökeivel. Ezt követően csütörtökön és pénteken Párizsban ülnek össze az EU-s országok vezetői.

A videóból az is kiderül, hogy Magyarország sok más uniós tagállammal ellentétben nem fog fegyvereket küldeni Ukrajnának. Sőt, Magyarország területéről egyáltalán nem lehet majd fegyvert szállítani Ukrajna területére.

Egy múlt héten elfogadott kormányhatározat szerint ingyenesen látják el Romániában az Ukrajnából érkezőket, amennyiben orvosi segítségre szorulnak. László Attila szenátor a Transtelexnek elmondta, ez mindenféle ellátásra vonatkozik: a sürgősségi beavatkozások mellett ingyen jár gyógyszer, illetve térítésmentesen biztosítják a krónikus betegek ellátását is. Mint mondta, a kormányhatározat hiányában egy korábbi, kormányközi megállapodás alapján csak a sürgősségi ellátás járt volna ingyen az Ukrajnából érkezőknek.

László kifejtette, az ingyenes ellátáshoz nem kell felmutatni útlevelet vagy menekültstátusszal rendelkezni – mindenkinek jár az ellátás.

A szenátor elmondta: múlt héten sebesülteket is hoztak át a határon, őket a jászvásári katonai kórházban látták el. A kormányhatározat értelmében ők a sürgősségi beavatkozásokon túl a további kezelésekre is ingyenesen jogosultak.

A romániai kórházak a jövőben is fogadnak sebesülteket, akiket az országhatártól vesz át és szállít kórházba a romániai mentőszolgálat. A beavatkozások költségeit a román egészségbiztosítási pénztár fedezi.

A könnyvizsgáló ágazat négy nagy piacvezető vállalata közül a KPMG, a PwC és az EY hétfőn bejelentette, hogy megválnak oroszországi üzletáguktól, orosz tagvállalataikat kiléptetik globális hálózatukból. A piacvezető négyes további tagja, a Deloitte hétfőn nem nyilatkozott arról, hogy követni fogja-e konkurensei lépését. A cég mindenesetre március 2-án már bejelentette, hogy felülvizsgálja oroszországi tevékenységét, és hogy nem szolgál ki egyetlen, az orosz központi kormányzathoz tartozó szervezetet sem.

• A PwC meglévő oroszországi tagvállalata – ahogy a háborút támogató fehéroroszországi tagvállalata is – új név alatt folytathatja a munkát a helyi ügyfeleikkel. A PwC piaci kivonulása pedig 3700 partnert és alkalmazottat érint Oroszországban.
• Az EY közölte az eszkalálódó háború fényében globális szervezete a továbbiakban nem szolgál ki orosz kormányzati ügyfeleket, állami tulajdonú vállalatokat vagy szankciókkal sújtott szervezeteket és személyeket a világon sehol. A cégnek több mint 4700 alkalmazottja van Oroszországban.
• A KPMG vasárnap közölte, hogy oroszországi és fehéroroszországi cégei elhagyják a KPMG hálózatát, ami 4500 partnert és alkalmazottat érint.

„Nem fizethetünk az ukránok vérével az orosz olajért és gázért” – mondta a BBC beszámolója szerint Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, aki embargót sürget az orosz energiaexportra az EU részéről.

„Az általunk importált energiaforrásokból finanszírozzák az orosz katonai műveleteket” – közölte Landsbergis az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Vilniusban tartott közös találkozón.

Mario Draghi olasz miniszterelnök Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, hogy megvitassák, mit lehetne tenni Olaszország jelenlegi energiaellátásának diverzifikálása érdekében, ugyanis jelenleg nagyon erős az oroszfüggőségük. Németország hasonló cipőben jár, ezt a két EU-tagállamot különösen súlyosan érintené egy esetleges importkorlátozás.

A magyar kormány a litvánnal homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselt eddig, Orbán Viktor a „stratégiai nyugalom” hívószó alatt egyebek mellett amellett áll ki, hogy energetika terén ne bolygassa az EU az oroszokkal való együttműködést, mert annak megfizetjük az árát.

A poutine egy népszerű kanadai fogás, ami sült krumpliból, sajtból és különböző szószokból készül. Ártatlan junk foodnak hangzik, most azonban a támadások kereszttűzébe került, mivel a neve hasonlít az orosz elnökéhez. Az Rtl.hu cikke szerint világszerte fenyegetéseket kaptak a poutine-t felszolgáló éttermek, volt olyan is, amely ezek hatására levette az étlapjáról a fogást, vagy átnevezte azt.

A nagyrészt francia nyelvterületeken, például Québecben és Franciaországban elterjedt étel az ukrán inváziót ellenzők céltáblájára került. A La Maison de la Poutine (A Poutine Háza) nevű étterem például a Twitteren írt arról, hogy számos fenyegetést kaptak. Kiálltak az ukránok mellett, és biztosítottak mindenkit, hogy az ételnek és az orosz elnöknek semmi köze egymáshoz.

Pár napja a Sztolicsnaja vodka jelentette be, hogy nevet vált, miután olyan videók jelentek meg a neten, hogy az emberek Sztolicsnaját öntenek a földre tiltakozásul az orosz támadás ellen. A vodkát gyártó cég, a Stoli Group alapítója, Jurij Sefler már 2000-ben szembekerült Putyinnal, így jobbnak látta elhagyni Oroszországot, azóta a vodka Lettországban készül. A Stoli Group először azt jelentette be, hogy az alapanyagokat ezután Szlovákiából szerzik be, majd pénteken azt közölték, hogy innentől kezdve csak Sztoli néven forgalmazzák a vodkájukat, és a cég ezentúl a lett gyökereit fogja kidomborítani.

Csütörtökön találkozik az orosz és az ukrán külügyminiszter, erősítette meg az orosz külügyminisztérium.

Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba Törökországban, Antalyában találkozik majd, és a találkozón ott lesz a török külügyminiszter is, aki szerint a találkozó „Erdoğan elnök kezdeményezésére és intenzív diplomáciai erőfeszítéseink nyomán” jöhet létre az egyébként évente megrendezett antalyai diplomáciai fórumon.

„Reméljük, hogy ez a találkozó fordulópont lesz. Azt szeretnénk, ha ez a találkozó fontos lépés lenne a béke és a stabilitás útján. A tartós békéért és stabilitásért fogunk dolgozni” – mondta a török külügyminiszter. Putyin és Erdoğan egyébként vasárnap egy órán keresztül telefonált.

Még előtte, hétfőn az orosz és az ukrán delegáció harmadik béketárgyalására is sor kerül Belaruszban. A béketárgyalások első két köre nem sok eredményt hozott. Csütörtökön, a második fordulóban sikerült megegyezni egy ideiglenes tűzszünetről és humanitárius folyosók létrehozásáról, ám ukrán források szerint az oroszok megszegték a tűzszünetet, így több helyen elmaradt a civil lakosság evakuálása.

Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója indulása előtt posztolt a twitteren. Az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulója magyar idő szerint délután 3 órakor kezdődik Belaruszban. A megbeszéléseket a lengyel–belarusz határon lévő Białowieża-erdő egyik vadászházában fogják tartani.

A sportvilág is segítette Vlagyimir Putyint az „agresszív útján” azzal, hogy Oroszország tarthatta a 2014-ben a téli olimpiát Szocsiban, 2018-ban pedig a foci vébét, mondta Garri Kaszparov orosz sakkozó.

Kaszparov szerint Oroszország ukrajnai inváziója miatt felmerül a kérdés, hogyan kell kezelni azokat a sportszövetségeket, amik a „diktátorok eszközeivé” váltak. Szerinte „az autokrata vezetők Adolf Hitler és az 1936-os berlini olimpia óta azt a lehetőséget látják a nagy sporteseményekben, hogy általuk javítsák a megítélésüket” – írja erről az MTI.

„Ezt Putyin is megtanulta, és még optimalizálta is, mert az összes eddigi diktátornál több pénze volt. Nagyon fontos, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Putyin megmutatta nekünk, hogyan erősíthető meg a programja a nemzetközi események és sportszervezetek felhasználásával. Nem lehet, hogy ilyen, az Ukrajnában zajló tragikus eseményekre van szükség ahhoz, hogy felébredjünk” – mondta.

A volt sakkvilágbajnok szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és annak vezetője, Thomas Bach „közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban vannak a világ Putyinjaival”.

Kaszparov nem először szólalt meg a háború kirobbanása óta, pár napja azt mondta, Putyin elveszítette az irányítást.

A baloldalhoz köthető Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásban mérte fel, mit gondolnak a Magyarországon élők az orosz-ukrán háborúról és a magyar külpolitikáról. Egyebek mellett az derült ki, hogy tízből nyolc megkérdezett (78 százalék) szerint nem jogos az, hogy az oroszok támadást indítottak Ukrajna ellen, 6 százalék azonban még így is jogosnak tartja a támadást. A Fidesz szavazóinak 64 százaléka szerint jogtalan a támadás, míg az ellenzéki egységre szavazók 91 százaléka gondolja így. Bővebben erről itt.

Az ukránok azt szeretnék elérni, hogy az ENSZ bírósága szólítsa fel Oroszországot az ukrajnai invázió befejezésére, amit álláspontjuk szerint az 1948-as népirtási egyezmény kiforgatására alapozva indítottak meg. Az orosz jogi képviselők nem fáradtak azzal, hogy részt vegyenek a hétfői ülésen a hágai bíróságon. Bővebben itt.

Február végén felfüggesztették a tiszteletbeli elnökségét, most viszont már Vlagyimir Putyin minden pozícióját elveszíti a Nemzetközi Dzsúdó Szövetségnél, jelentette be a szövetség vasárnap.

Az orosz elnök mellett Arkagyij Rotenberg oligarchát is eltávolították a szövetségnél betöltött minden tisztségéből.

Putyin nyolcadik danfokozatú, fekete öves dzsúdós, aki az elmúlt években a nemzetközi szövetség (IJF) tiszteletbeli elnöke, egyben az IJF dzsúdós nagykövete volt. A sportág több nagy eseményén személyesen megjelent, köztük például a 2017-es budapesti világbajnokságon is.

Az orosz elnököt emellett megfosztották már a 2013-ban szerzett tiszteletbeli taekwondós fekete övétől, és a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) is visszavonta a 2014-ben neki ítélt FINA-rendet. (CNN)

• Miután Putyin orosz elnök beszélt Macron francia elnökkel, az oroszok humanitárius folyosók megnyitásáról adtak hírt, csakhogy Kijevből Belaruszba, Harkivból Oroszországba lehetett volna csak távozni. Szumiból és a kemény ostrom alatt álló Mariupolból vezetett volna csak út Ukrajna belsejébe. Az ukránok elfogadhatatlannak nevezték az oroszok javaslatát. Az evakuálást kísérő tűzszünet hétfőn reggel 8-kor elvileg életbe lépett.
• Az orosz és ukrán fél harmadik béketárgyalása hétfőn délután 2-kor kezdődik Belaruszban. Az oroszok már ott vannak, a háború sújtotta ukránok delegációjának nem lesz könnyű eljutni.
• Az oroszok a már elfoglalt Herszontól nyugatra fekvő Mikolajivot bombázták reggel. A település stratégiai jelentőségét a három hajógyára adja.
• Nagyon enyhe elmozdulás van az eddig inkább tartózkodó két hatalom, Kína és India álláspontjában.
• Őrületes emelkedésbe kezdett hétfő reggeltől kezdve a fosszilis energiahordozók ára, az euró árfolyama egy kis időre átlépte a 400 forintot.

India miniszterelnöke sürgeti Vlagyimir Putyint, hogy „folytasson közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával”, írja a BBC.

A világ nagyhatalmai közül egyelőre Kína és India nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, az ENSZ-közgyűlésen is tartózkodtak a szavazástól ebben a kérdésben. Hétfőn viszont már Kína is finoman megmozdult az ügyben, amikor bejelentette, hogy a kínai Vöröskereszt humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, de közben újra elismételte, hogy a konfliktust csakis párbeszéddel és diplomáciával lehet megoldani.

India helyzetéről korábban itt írtunk.

Az Interfax orosz hírügynökség tudósít arról, hogy moszkvai idő szerint délután 3-kor, azaz itteni idő szerint 1-kor kezdődik a béketárgyalások harmadik fordulója hétfőn. A megbeszéléseket szerintük az előző kör helyszínén, azaz a lengyel–belarusz határon lévő Białowieża-erdő egyik vadászházában fogják tartani.

Az orosz delegáció már megérkezett Belaruszba, ám az ukrán fél „logisztikai problémái” miatt kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy el tudják-e kezdeni a tárgyalásokat.

Frissítés: Zelenszkij tanácsadója később kiírta a Twitterére, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulója magyar idő szerint délután 3 órakor kezdődik Belaruszban.

A béketárgyalások első két köre nem sok eredményt hozott. Csütörtökön, a második fordulóban sikerült megegyezni egy ideiglenes tűzszünetről és humanitárius folyosók létrehozásáról, ám ukrán források szerint az oroszok megszegték a tűzszünetet, így több helyen elmaradt a civil lakosság evakuálása.

Azóta az oroszok újabb ígéretet tettek menekülési útvonalak biztosítására, ezek a folyosók azonban leginkább orosz, illetve belarusz területekre vezetnek az ostromlott városokból. Vlagyimir Putyin lépését cinikusnak és elfogadhatatlannak nevezte több nyugati ország.

„Elfogadhatatlanok” azok a humanitárius folyosók, amiket az oroszok javasoltak Oroszország és Belarusz felé, mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes, Iryna Verescsuk.

Először még csak arról szóltak a hírek, hogy Kijevből Belarusz felé, Harkivből pedig Oroszország felé vezetnek a menekülési útvonalak. Aztán a javasolt útvonalakról kiderült, hogy az észak-ukrajnai Szumiból Poltavába is, a kemény ostrom alatt álló Mariupolból pedig Zaporizzsja irányába is lehet távozni. Mindkét város Ukrajnában van.

„Ez a humanitárius folyosók megnyitásának elfogadhatatlan módja. A mi embereink nem fognak Kijevből Fehéroroszországba menni, hogy aztán az Orosz Föderációba repüljenek” – mondta Verescsuk, aki szerint az ukrán állampolgároknak lehetővé kell tenni, hogy ukrán területen keresztül hagyják el otthonaikat.

Verescsuk az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország segítségét kérte a folyosók létrehozásához.

Az Interfax szerint a humanitárius folyosókat Emmanuel Macron francia elnök kifejezett kérésére nyitották meg, ő azonban később tagadta, hogy Oroszországba vezető útvonalakat kért volna Putyintól. Az evakuálást kísérő tűzszünet moszkvai idő szerint délelőtt 10-kor, azaz közép-európai 8-kor kezdődött. (BBC)

Hetvenhárom helyszínen összesen 2871, Ukrajnából érkezett embert helyezett el a háború kitörése óta a katasztrófavédelem, köztük 1606 gyereket. A kilenc megyében létrehozott operatív törzsek koordinálják a háború elől menekülők utaztatását és elszállásolását, ami magába foglalja a befogadóhelyekre érkezők regisztrációját és ellátását is. A pályaudvarokon várakozó menekültek számára melegedőbuszokat szerveznek, 110 embert, köztük 78 gyerekeket juttattak egészségügyi ellátáshoz. A bajba jutottak elhelyezésében az önkormányzati, karitatív és humanitárius szervezetek is részt vesznek, fontos szempont, hogy a családok együtt maradjanak.

Romániának akkor sem kell nélkülöznie a gázt, ha Oroszország elzárja a csapot – idézte Nicolae Ciuca román kormányfő kijelentését a Digi24 hírtelevízió internetes oldala hétfőn. Ciuca arról beszélt, Románia gázszükséglete mintegy 20 százalékát fedezi orosz importból, amelyet a még idén megnyitandó, bolgár-görög interkonnektoron keresztül érkező gázmennyiséggel lehetne pótolni, legkésőbb az év vége felé elindulhat az LNG-szállítás (cseppfolyósított földgáz) abból az irányból. Hozzátette: a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA gázvezetéken keresztül más európai országok is hozzáférnek majd ehhez a – döntően Amerikából érkező – energiaforráshoz. Az LNG-ről és az elhibázott európai gázstratégiáról, amelynek most látszik igazán a jelentősége, itt írtunk bővebben.

Az amerikai LNG-n túli lehetőség gázkinyerésre a Fekete-tenger kontinentális talapzata alatt több mint egy évtizede felfedezett román Neptun Deep gázmező. Becslések szerint évente 10 milliárd köbméternyi földgázt lehetne innen kitermelni, miközben Románia éves gázfogyasztása mintegy 12 milliárd köbméter. Az osztrák OMV Petrom és az amerikai ExxonMobil által koncesszióba vett lelőhelyről azonban nem kezdték el a kitermelést, mert a befektetők úgy értékelik, a román offshore-törvény nem biztosít számukra „barátságos” feltételeket. Az ExxonMobil ezért úgy döntött, megválik a gázmezőben birtokolt 50 százalékos érdekeltségétől, amelyet a Romgaz román állami vállalat vesz át. Az 1,06 milliárd dollár értékű tranzakció 2022 első negyedévében zárulhat le. Ciuca ehhez kapcsolódóan elmondta: a bukaresti kormánypártok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy-két hónapon belül véglegesítik az offshore-kitermelésekre vonatkozó jogszabályt, oly módon, hogy mind a befektetők, mind a román állam számára kedvező feltételeket szabjanak a fekete-tengeri gáztartalékok kitermelésére.

(MTI)

Ukrajna legfiatalabb kabinetminisztere, egyben miniszterelnök-helyettese egy titkos kijevi föld alatti búvóhelyről „vív digitális háborút Oroszország ellen”, és a közösségi médiában szólítja fel a nagyvállalatok vezetőit, hogy szakítsák meg kapcsolatukat Moszkvával, írja a BBC.

Mihailo Fedorov hivatalos leveleket írt például az Apple-nek, a Google-nak, a Metának (Facebook), a Twitternek vagy épp Jeff Bezosnak, hogy bojkottálják Oroszországot. Ezeket a leveleket aztán feltöltötte a Twitterre. A politikus a BBC szerint önkéntesekből toborzott egy „ukrán informatikai hadsereget”, akik kibertámadásokat indítanak az oroszok ellen.

Az óriáscégek egyébként sorban lépnek fel Oroszország ellen, több nagyvállalat dönt úgy, hogy a maga részéről elhatárolódik az országtól: felfüggeszti a termékei exportját, leállítja az ottani működését, blokkolja a szolgáltatásait. Ezeket itt szedtük össze.

A legtöbb kiberbiztonsági szakértő arra számított, hogy az orosz–ukrán konfliktusban meghatározó szerepük lehet a nagy volumenű hekkertámadásoknak. Jó okuk volt erre, hiszen Oroszország hagyományosan aktív ezen a téren, Ukrajnát pedig évek óta támadják az orosz hekkerek, és olyan komoly akcióktól sem riadtak vissza, mint hogy egész régiók áramellátását kapcsolják le. A helyzet az elmúlt hetekben érzékelhetően súlyosbodott is, majd február 24-én kitört a valódi háború, de az igazán pusztító kibertámadások egyelőre elmaradtak. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Némi cinizmussal biztosítja az orosz hadsereg az ukrán lakosság számára azokat a humanitárius folyosókat, amikre a világ több országa Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vállvetve kérte Vlagyimir Putyint. Először még csak arról szóltak a hírek, hogy Kijevből Belarusz felé, Harkivből pedig Oroszország felé vezetnek a menekülési útvonalak.

Azóta kiderült, hogy az észak-ukrajnai Szumiból Poltavába is, a kemény ostrom alatt álló Mariupolból pedig Zaporizzsja irányába is lehet távozni. Mindkét város Ukrajna területén található.

Az Interfax beszámolója szerint a humanitárius folyosókat Emmanuel Macron francia elnök kifejezett kérésére nyitották meg, ő azonban később tagadta, hogy Oroszországba vezető útvonalakat kért volna Putyintól. Az evakuálást kísérő tűzszünet moszkvai idő szerint délelőtt 10-kor, azaz közép-európai 8-kor kezdődött.

Őrületes emelkedésbe kezdett hétfő reggeltől kezdve a fosszilis energiahordozók ára. A kőolaj világpiaci ára a kereskedés elején 18%-ot ugrott, miután az orosz nyersolajimport esetleges tilalmáról szóló amerikai hírek beütöttek a piacon. A Brent olaj árfolyama később valamelyest megnyugodott, de így is hordónként 130 dollár közelében kereskedik.

A JPMorgan szerint a kilátások sokkal borúsabbak: ha az orosz kínálattal továbbra is fennállnak a problémák, a Brent hordónként akár 185 dolláron zárhatja az évet, de léteznek 200 dolláros előrejelzések is a Bloomberg beszámolója szerint.

A földgáz európai ára szintén csúcson, délelőtt elérte a 3600 dollár/1000 köbméteres értéket.

Amikor egy ukrán menekült péntek este a Zugló vasútállomásra érkezett, azt hitte, hogy az a végállomás, ezért elkezdte lepakolni a csomagjait, köztük a kutyáját is a peronra, de a vonat váratlanul elindult a Nyugati pályaudvarra vele, míg a holmijai a peronon maradtak. A yorki kutyája „a budapesti lakosok kedves segítségének, támogatásának és imáinak köszönhetően vasárnap megkerült”, viszont a két táskája, benne többek között a laptopjával, három merevlemezzel, amin az egész élete rajta van, továbbra sincs meg. A Kijevből elmenekült férfi a lopás miatt a rendőrséghez fordult, akik nyomozást indítottak, de 300 ezer forint jutalmat is felajánlott annak, aki segít megtalálni a két táskáját a teljes tartalmával együtt. A teljes cikket itt olvashatja el.