Zelenszkij addig marad Kijevben még meg nem nyerik a háborút, az ukrán kormány egy orosz főparancsnok megöléséről számolt be

„Húzzatok a faszba! Húzzatok a faszba újra! Húzzatok a faszba Oroszországba!” – áll egy ukrán közlekedési táblán, amit a Guardian helyi tudósítója fotózott le.

Ukrajnában sorra távolítják el az eddigi táblákat, legyen szó az autópályák tájékoztató tábláiról vagy a városok, falvak helységneveiről. Elvégre a legkevésbé szeretnék megkönnyíteni a megszálló orosz csapatok dolgát a tájékozódásban – sőt, lehetőleg elküldenék őket melegebb éghajlatra, ahogyan azt tették a Kígyó-sziget védői. Több autópálya tábláira is kivetítették a legendássá vált jelmondatot: „Orosz hadihajó, húzzatok a faszba!” Máshol pedig pirossal áthúzott Putyin-fejekre cserélik őket.

Hétfő hajnal óta folyamatosan gyengül a forint, 10 óra után néhány perccel jutottunk el a 400-as lélektani határhoz. Az utóbbi napokban látott gyengülés mögött elsősorban a háborús helyzet áll.

A Cogent Communications nevű gerinchálózati szolgáltató – ami a globális internetes forgalom mintegy 25 százalékát bonyolítja – az ukrajnai inváziójára válaszul elkezdte megszakítani kapcsolatait az orosz vállalatokkal. A vállalat a Washington Postnak elmondta, hogy így akarja megakadályozni, hogy a Kreml kibertámadások végrehajtására és álhírterjesztésére használja a hálózatát.

Az orosz piacot a háború miatt otthagyó vagy korlátozó cégek frissülő listája itt olvasható.

(Engadget)

Negyven bomba hullott le ma reggel Mikolajivra, Oroszország házakat és állatkerteket bombázott, állította hétfőn a város polgármestere a Sky Newsnak.

Olekszandr Senkevics szerint a várost hajnali ötkor kezdték el bombázni, a bombák pedig házakra is estek, ezek pedig kazettás bombák voltak. „Nem a katonai csapatokkal való harcról van szó, hanem inkább a civilekkel való küzdelemről” – mondta a polgármester. Halottakról még nincs hivatalos megerősítés, hatvan ember viszont a polgármester szerint megsérült, ugyanakkor a város fel volt készülve a bombázásra, és az emberek óvóhelyeken voltak, mondta Senkevics.

Mikolajivből szombaton kiűzték az orosz csapatokat. Vitalij Kim, a regionális államigazgatási szerv vezetője ekkor azt írta, a harcnak civil áldozatai is voltak. Az ukrán belügyminisztérium ezután azt közölte, hogy Mikolajevnél a Nemzeti Gárda és a hadsereg megsemmisített egy orosz páncélozott járművet, és négy kémet is elfogtak.

Mikolajiv körülbelül egy órányira van az oroszok által elfoglalt Herszontól. A Fekete-tengertől 65 km-re, a Déli-Bug folyó partján fekvő várost félmillióan lakják, a stratégiai jelentőségét a három hajógyára adja – itt készültek például a Szovjetunió legnagyobb hadihajói is.

Jelentős gyengüléssel kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék hétfőn az MTI összefoglalója szerint.

• A londoni FTSE100 index 1,37 százalékkal, a frankfurti DAX index 3,40 százalékkal, a párizsi CAC-40 index pedig 2,44 százalékkal süllyedt pénteki záróértékéhez képest.
• Az euróövezeti EuroStoxx50 index 2,99 százalék mínuszt jelzett a hétfői nyitáskor.
• Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 10,63 dollárral (9 százalékkal) 128,74 dollárra nőtt.
• Az arany ára unciánként 1,60 százalékkal (31,50 dollárral) 1998 dollárra emelkedett.
• A forint minden eddiginél durvább mélyrepülést mutat be, posztunk írásakor már a 396-os szintet is átvitte az euróhoz képest.

A kínai Vöröskereszt humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, mondta hétfőn a kínai külügyminiszter. Vang Ji arról is beszélt, hogy Kína és Oroszország barátsága „sziklaszilárd”, és az együttműködés kilátásai nagyon széles körűek, de közben újra elismételte, hogy a konfliktust csakis párbeszéddel és diplomáciával lehet megoldani, írja a BBC.

Ez a kijelentés finom elmozdulásnak is tekinthető Kína részéről, Kína ugyanis a háború kitörése óta konzekvensen elzárkózott a nyílt állásfoglalástól, és inkább a partvonalról figyelte az eseményeket. Kína többször elutasította, hogy „inváziónak” nevezze Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és az Egyesült Államokat valamint a NATO-t hibáztatta a „feszültségek szításáért”. A kínai állami média a paralimpia nyitóünnepségén elhangzott, békére való felhívást is cenzúrázta, a kínai bankfelügyelet pedig korábban jelezte, hogy nem támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Kína helyzetéről korábban bővebben ebben a cikkben írtunk.

Abszurd módszerekkel is küzd a háborúellenes gondolatok terjedése ellen az orosz vezetés, Szentpéterváron egy friss fotó tanúsága szerint köztisztasági munkások festékkel kenik le a jégbe karcolt „Nem a háborúra!” feliratot.

A képet a BBC oroszországi tudósítója, Andrej Zakharov posztolta:

Oroszországban a háború kezdete óta rendőri erővel sújtanak le tiltakozókra, ennek ellenére több tucat városban még mindig emberek ezrei vonulnak az utcára tüntetni naponta. Eddig több mint 13 ezer demonstrálót tartóztattak le, csak vasárnap több mint 4600-at a helyi civil szervezetek beszámolói szerint.

A brit hírszerzés hétfő reggel kijött a legfrissebb helyzetjelentésével. Eszerint

• Oroszország valószínűleg azért veszi célba Ukrajna kommunikációs infrastruktúráját, hogy csökkentse az ukrán állampolgárok hozzáférését a megbízható hírekhez és információkhoz.
• Oroszország a jelentések szerint vasárnap csapást mért egy harkivi tévétoronyra, és ezzel megakadályozta a műsorszórást. Hasonló történt március 1-jén is a kijevi tévétorony ellen.
• Az ukrán internet-hozzáférés is nagy valószínűséggel megszakad az infrastruktúrára mért orosz csapások járulékos kárai miatt. Az elmúlt héten Mariupolból, Szumiból, Kijevből és Harkivból jelentettek internetkimaradásokat.

Mindenki arra számított, hogy az orosz katonai hekkerek durván nekiesnek Ukrajnának. A támadások folyamatosak, de az igazán komoly akciók egyelőre elmaradtak. Ebben a cikkben bemutatjuk a lehetséges okokat, illetve hogy mi történik ehelyett a kibertérben, és miért kockázatos, ha lelkes önkéntesek kezdenek kiberháborúzni.

Emmanuel Macron francia elnök tagadja, hogy Oroszországba vezető humanitárius folyosókat kért volna Putyintól – számolt be a BFMTV francia hírtelevízió.

„A köztársasági elnök nem kért és nem is ígértek neki Oroszországba vezető folyosókat a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése során” – közölte az Elysée elnöki palota a BFMTV-vel. A közlemény szerint Macron ragaszkodik ahhoz, hogy a polgári lakosság távozhasson, és engedélyezzék a segélyszállítmányok szállítását, de az orosz irányba vezető folyosók nyitása „egy újabb módja annak, hogy Putyin a saját narratíváját erőltesse, és azt mondja, hogy az ukránok az agresszorok, és ők azok, akik mindenkinek menedéket nyújtanak”.

Az ukrán vezetés finoman szólva nem díjazza az új folyosók irányát: Oroszország javaslata a menekülteket Fehéroroszországba vagy Oroszországba vezető humanitárius folyosókról „teljesen erkölcstelen” – közölte Volodimir Zelenszkij szóvivője. Álláspontjuk szerint az ukrán állampolgároknak lehetővé kell tenni, hogy ukrán területre távozhassanak otthonaikból. Szerinte az oroszok az emberek szenvedését használják fel a kívánt televíziós kép megteremtéséhez.

(via BBC)

Hétfő hajnalban újabb történelmi mélypontról számoltunk be: 388 forint volt az euró, de azóta egy átmeneti erősödés után tovább gyengült a magyar deviza.

Andrej Kozirjev volt orosz külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin „racionális”, és nem fog atomháborút kirobbantani, és bár az ukrajnai invázió „szörnyű”, de „nem irracionális”. Az okokat egy hosszabb Twitter-bejegyzésben fejtegette:

• Kozirjev szerint Putyin az elmúlt húsz évben meg volt arról győződve, hogy Ukrajna nem igazi nemzet, és legjobb esetben is csak egy szatellitállam. „Aztán a 2014-es Majdan téri tüntetésekkel elszállt a reménye, hogy Ukrajna független és Kreml-barát maradjon. Azt hitte, hogy a Nyugat áll mögötte”. Kozirjev szerint ha Ukrajna kormányát nem lehet Kreml-barátnak tartani, akkor azt Putyin nyíltan fogja kikényszeríteni. „Elkezdte elhinni a saját propagandistáinak, hogy Ukrajnát egy náci bandita csoport irányítja. Tökéletes ürügy Ukrajna »nácimentesítésére«”.
• Ahogy az orosz felső vezetés azt is elhitte a propagandájából, hogy az Európai Unió gyenge, mert a 2014-es szankcióik nem sokat értek; Joe Biden pedig mentálisan alkalmatlan a szerepére, és ezt csak erősítette a tavalyi afganisztáni kivonulásuk.
• Kozirjev szerint a Kreml az elmúlt húsz évet azzal töltötte, hogy modernizálja a hadseregét, de a költségvetés nagy részét közben ellopták, „és Cipruson megajachtokra költötték”, ezt viszont a katonai tanácsadók nem jelenthetik Putyinnak, inkább csak hazugságokat mondanak neki.

Kozirjev szerint ha Putyinék mind a három pontot igaznak tartják, és „céljuk az Orosz Birodalom dicsőségének visszaállítása, akkor teljesen racionális Ukrajna lerohanása. Mindháromban elszámította magát, de ettől még nem őrült. Egyszerűen csak rossz és erkölcstelen”. A volt orosz külügyminiszter szerint mivel Putyin racionális, szándékosan nem fog atomfegyvert használni, de az atomerőművek közelében lévő lövöldözés „akaratlanul is okozhat nukleáris katasztrófát Ukrajnában”.

Kozirjev 1990 és 1996 között volt Oroszország külügyminisztere, amikor még Borisz Jelcin volt az elnök.

Belarusz és Oroszország felé hagyhatják el Ukrajnát új humanitárius folyosókon a menekülő civilek a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett evakuálási útvonalak alapján. Az Interfax beszámolója szerint a tűzszünetet és a folyosók nyitását Emmanuel Macron francia elnök kérésére lépte meg az orosz védelmi minisztérium (frissítés: Macron ezt tagadja – legalábbis azt a részét, hogy orosz irányba nyíló folyosókról tárgyaltak volna). Moszkvai idő szerint délelőtt 10-től (magyar idő szerint ez reggel 8) lépett életbe a döntés.

Kijevből a folyosó Belaruszba vezet majd, Harkivból pedig csak Oroszországba vezető folyosó áll a civilek rendelkezésére. Az AFP szerint a Mariupol és Szumi városokból folyosók vezetnek majd más ukrajnai városokba és Oroszországba is.

(BBC)

„Egyetlen országnak sem lesz nagyobb hatása arra, hogy lezárjuk ezt a szörnyű háborút Ukrajnában, mint Kínának” – mondta hétfőn Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, aki szerint viszont Peking „dermesztően hallgat” az orosz invázió ügyében.

„Kína régóta igényt tart arra, hogy a világ egyik nagyhatalmaként tartsák számon, és így járuljon hozzá a globális békéhez és a stabilitáshoz” – mondta Morrison, de hozzátette: „Figyeltem a kínai kormány hangját, amikor Oroszország akcióinak elítéléséről volt szó, és dermesztő volt a csend.”

Morrison szerint az orosz invázió ébresztő volt Európa számára, és „a legújabb példája annak, hogyan próbálja megkérdőjelezni a status quót egy autoriter rezsim fenyegetésekkel és erőszakkal”. „Az események most lerántják a leplet. Talán a világ szemei is elkezdenek kinyílni. Legalábbis remélem” – mondta az ausztrál kormányfő, aki szerint a nyugati demokráciáknak tisztán kell látniuk és egységesen kell fellépniük.

Kína eddig csak óvatosan ítélte el az oroszok invázióját Ukrajnában, és a tárgyalásos úton történő megoldást szorgalmazta. Azonban óva intette már a nyugati országokat is Peking attól, hogy „olajat öntsenek a tűzre” a szankciókkal.

Odessza környékéről jelentettek az ukrán katonai hatóságok orosz rakétatámadást a tenger felől – írja a Sky News. Az odesszai regionális katonai adminisztráció szerint a csapás a délnyugat-ukrajnai nagyvárostól mintegy 110 kilométerre délnyugatra, Tuzli településnél történt.

Bár a hatóságok szerint a támadás miatt létfontosságú infrastruktúra sérült meg, áldozatokról nem érkezett jelentés. Odessza kulcsfontosságú célpont Oroszország számára a Sky News szerint, ugyanis a kikötőváros megszerzésével az ukránokat elvághatnák akár teljes egészében a Fekete-tengeri partszakaszuktól.

Tűzszünetet hirdet és humanitárius folyosókat nyit az orosz hadsereg Ukrajna városaiban moszkvai idő szerint délelőtt 10 órától (magyar idő szerint reggel 8-tól) az Interfax hírügynökség jelentése szerint. A döntést a hírügynökség szerint Emmanuel Macron francia elnök kérésére hozta meg az orosz védelmi minisztérium. Egyelőre nem érkezett hivatalos reakció ukrán részről a tűzszünet kihirdetésére, írja a BBC.

A jelentés szerint Kijevből, Mariupolból, Harkivból és Szumiból nyitnak humanitárius folyosókat kifelé a civilek evakuálására. Mind a négy várost nagy erőkkel támadják a megszálló orosz csapatok.

A Sky News hozzáteszi, hogy eddig két tűzszüneti ígéretet szegtek meg az oroszok – szombaton és vasárnap is tüzet nyitottak a délkelet-ukrajnai Mariupolban a katonák. A második evakuálási kísérlet bukásáról itt írtunk bővebben.

Vasárnap civilek haltak meg menekülés közben az orosz támadások miatt a Kijevtől 30 km-re fekvő Irpinyben. A világban eközben több város is a háború ellen tüntetett, Oroszországban közel 5000 demonstrálót vettek őrizetbe. Az ukrán fronton esküvőt tartottak katonai sisakban, egyik kézben fegyverrel, a másikban fehér rózsával – itt találja a háború tizenegyedik napjának legerősebb képeit.

Újabb orosz támadásokról számoltak be Mikolajivban. A Fekete-tengerhez kijárattal bíró, Déli-Bug parti várost a BBC és helyi sajtóorgánumok alapján helyi idő szerint 5-kor érte a támadás.

Michael Schwirtz, a New York Times riportere egy robbanást posztolt a városból. Azt írta, a támadások a város keleti részén összpontosulnak.

Mikolajivből szombaton kiűzték az orosz csapatokat. Vitalij Kim a regionális államigazgatási szerv vezetője ekkor azt írta, a harcnak civil áldozatai is voltak. Az ukrán belügyminisztérium ezután azt közölte, hogy Mikolajevnél a Nemzeti Gárda és a hadsereg megsemmítette egy orosz páncélozott járművet, és négy kémet is elfogtak.

Itt találja percről percre tudósításunkat a vasárnapi eseményekről.

Az oroszok Kijev lerohanására készülnek az ukrán hadsereg szerint, amerikai tisztviselők pedig arról számoltak be, hogy már Szíriában toboroznak utcai harcosokat az ukrán főváros bevételéhez. Ennek ellenére a francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút – és egyre több szankciót vezetnek be a nyugati országok Oroszország ellen.

A harcok viszont tovább folynak: megrázó képek és videók kerültek elő az irpinyi támadásról, ahol nyolc ember, köztük egy teljes menekülő család halt meg az oroszok tüzérségi akciójában. Volodimir Zelenszkij vasárnap éjjel azt mondta erről a beszédében: ezt nem fogják megbocsátani.

Ennek ellenére „az élet megy tovább” – egy ukrán pár egy kijevi ellenőrzőpontnál házasodott össze, egy óvóhelyen Jégvarázst énekeltek, Oroszországban pedig lassan ötezer embert vettek őrizetbe a békepárti tüntetések miatt. Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, mi történt az elmúlt órákban vasárnapról hétfőre virradó éjjel.