Zelenszkij addig marad Kijevben még meg nem nyerik a háborút, az ukrán kormány egy orosz főparancsnok megöléséről számolt be

Száztonnás segélyszállítmányt küldött Ukrajnába a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. A sajtótájékoztatón ott volt Lévai Anikó, jószolgálati nagykövet, a miniszterelnök felesége is, akivel készítettünk egy rövid interjút.

Hasszánnak hívják azt a 11 éves szíriai kisfiút, aki vasárnap csupán egy nejlonszatyorral és egy kezére írt telefonszámmal lépte át teljesen egyedül az ukrán–szlovák határt menekültként – derült ki az RTL híradójából.

A kisfiú családja évekkel ezelőtt menekült el Szíriából Ukrajnába, az édesanyja családjához, miután édesapjukat megölték.

Hasszán Zaporizzsjából indult el, és egyedül érkezett meg az ezer kilométerrel odébb lévő határhoz. Édesanyjának a mozgásképtelen nagymamával kellett maradnia. Hasszánnak öt testvére van, az egyikőjük Szlovákiában egyetemista, ő ment a kisfiúért a határhoz.

„Már ismerjük ezt. Putyin hadserege elől menekültünk Szíriából, amikor 12 éves voltam. (…) Nyolc évig éltünk Ukrajnában, és most megint Putyin hadserege kerget el”

– mondta el Hasszán bátyja.

Az Ukrajnával folytatott tárgyalások negyedik fordulója „nagyon-nagyon hamar” várható – állítja az orosz tárgyalóbizottság egyik tagja. A mai, szinte eredménytelen tárgyalásokat követően Leonyid Szluckij azt mondta az orosz állami televíziónak, hogy hamarosan újabb tárgyalási fordulóra kerül majd sor, de konkrét időpontot nem közölt. „A pontos dátumot még nem fogom megnevezni, de akár már holnap is lehet, majd eldöntjük” – idézi a Guardian.

Az orosz hadsereg támadásában felrobbant egy kísérleti atomreaktor, egy neutrongenerátor Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban, jelentette a Bloomberg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfői előadásán elhangzottak alapján.

A NAÜ-t vezető Rafael Mariano Grossi elmondta, hogy a Harkivi Fizikai és Technológiai Intézet neutrongenerátora megsemmisült az orosz támadás során, de viszonylag kevés radioaktív anyag volt a helyszínen, és nem észleltek megemelkedett sugárzási szintet a robbanás után.

A Physics Today cikke szerint a neutrongenerátor teljesen összeszerelt, de nem teljesen működőképes állapotban volt, „a létesítmény egy gyorsítóval hajtott szubkritikus egység, és nem kritikus atomreaktor”. Matthew Bunn, a Harvard proliferációkutatója szerint a rendszer nem képes láncreakciót fenntartani a gyorsítóból származó neutronok nélkül, és gyakorlatilag nulla hasadási terméket termel. Ezenkívül a helyszínen nincs magasan dúsított urán. „A veszélyt a golyók és a bombák jelentik, nem pedig a létesítményből származó sugárzás” – mondta Grossi.

„Nem mehet ez így tovább” – mondta Grossi, megjegyezve, hogy a létesítményt a Chicago mellett található amerikai Argonne Nemzeti Laboratóriummal együttműködve építették. Az ukrán tisztviselők szerint a lerombolt laboratóriumot kutatásra használták, valamint orvosi izotópok biztosítására az egészségügyi dolgozók számára. Harkiv és az Egyesült Államok kapcsolata az Obama-kormányzat alatt erősödött meg, amely segített eltávolítani 16 kilogramm (35,3 font) magasan dúsított uránt a telephelyről.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség – az orosz propagandába beállva – hétfő hajnalban még azt közölte minisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy az ukránok maguk készülnek felrobbantani az létesítményt.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta az orosz hadsereg meglehetősen sok atomenergetikai helyszín közelében felbukkant, elfoglalták a csernobili atomerőművet, átvették az irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai atomerőmű fölött, és az orosz támadásokban két radioaktívhulladék-tárolót is, de szivárgás nem történt.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hétfőn telefonon beszélt Vlagyimir Putyin elnökkel.

Michel felszólította az orosz elnököt, hogy „azonnal fejezzék be az ellenségeskedést, biztosítsák a humanitárius segélyek biztonságos áthaladását és a segítséghez való hozzáférést” – írja a DH belga híroldal.

Az ET elnöke emellett annak az ukrán nukleáris létesítmények biztonságának fontosságáról beszélt, miután a zaporizzsjai atomerőmű orosz fennhatóság alá kerülése komoly aggodalmakat keltett.

Putyin ezzel szemben arra szólította fel az EU-t, hogy gyakoroljon nyomást az ukrán hatóságokra, hogy azok tiszteletben tartsák a humanitárius jogot. Emellett az orosz elnök tájékoztatta Michelt az ukrán képviselőkkel folytatott orosz tárgyalásokról – írja a Reuters.

A beszélgetés során megállapodtak, hogy az EU fenntartja a kommunikációt az orosz elnökkel.

Nekihajtott a dublini orosz nagykövetség kapujának egy egyházi felszereléseket szállító teherautó hétfő délután. A sofőr ezután kiszállt a teherautóból, és az ukrajnai háború áldozatairól készült fényképeket osztogatott. Azt mondta, az irpiny elleni orosz akcióban elhunyt ukrán családokról látott tudósítás után döntött a tiltakozás mellett. Az eseményről készült videót ebben a cikkben nézheti meg, illetve olvashatja el az orosz nagykövetség hosszabb reagálását is.

A Pentagon napi jelentése szerint Moszkva az ukrajnai invázióhoz felhalmozott erőinek szinte teljes egészét bevetette már – írja a Guardian.

Becslések szerint ez 127 zászlóaljnyi taktikai csoportot jelent. Az orosz haderő eddig több mint 625 rakétát lőtt ki, többnyire rövid és közepes hatótávolságú föld-levegő rakétákat és cirkálórakétákat.

Ukrajna légterének sorsa sem dőlt még el, miután az ország merevszárnyú repülőgépeinek nagy része még mindig rendelkezésre áll és repül, légvédelme pedig továbbra is működik.

A hírek szerint továbbra sincs nyoma a belarusz haderőnek Ukrajnában, és egyelőre nem utal rá semmi, hogy ők is belépnének a harcba. Eközben Oroszország igyekszik külföldi zsoldosokat, főleg szíriaiakat toborozni. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy szíriai harcosok érkeztek volna Ukrajnába. Az Egyesült Államok szerint a Kijev elleni offenzíva még mindig áll.

„Nem látunk nagy előrelépést” – mondta egy magas rangú védelmi tisztviselő, aki ezt a szilárd ukrán ellenállásnak és az orosz sereg belső problémáinak tulajdonította.

Az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások harmadik fordulója „kisebb pozitív fejleményekkel” zárult a lehetséges humanitárius folyosókkal kapcsolatban – jelentette a Retuers az ukrán tárgyalódelegációtól kapott információkra hivatkozva. Az ukrán delegáció egyik tagja, Mihajlo Podoljak ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások összességében „nem javítottak jelentősen a helyzeten”.

Ugyanakkor megerősítette, történt némi előrelépés a civilek evakuálásának logisztikájáról való megegyezésben, miután ma reggel hat humanitárius folyosót hoztak létre – ezek viszont Oroszországba vagy Belaruszba vezettek, ezért az ukrán vezetés elfogadhatatlannak minősítette ezeket.

Ukrajna szerint az elmúlt napokban nehézségekbe ütköztek a körülzárt városok evakuálásával, mert Oroszország a tűzszüneti megállapodások ellenére folytatta a városok, egyben a civilek bombázását, így sokan, köztük több gyerek is meghalt menekülés közben.

Jelentette Twitteren az AFP az orosz küldöttségre hivatkozva. Az elhangzottakról egyelőre nincs információ.

A Gazprom leszállítja a külföldi fogyasztóknak a gázt, és továbbra is teljesíteni szeretné a hosszú távú szerződésekből eredő kötelezettségeit – idézi az MTI a holding hétfői közleményét.

„Az ukrán folyosót 100 százalékban a tranzitszerződés részeként használjuk” – közölte az orosz gázipari vállalat. A Gazprom a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül a Németországba irányuló gázszivattyúzási kapacitást is folyamatosan leköti.

A TASZSZ hírügynökség azt írta, a gázipari vállalat lehetségesnek tartja, hogy a gáz ára a hétfői történelmi rekord után tovább emelkedik majd, de ezért nem magát tartja felelősnek.

Az ostrom alá vont Mariupol kikötőváros evakuálási kísérletei sorra kudarcba fulladtak, szombaton és vasárnap is megszakadt a tűzszünet. Anna Romanenko helyi újságíró a BBC-nek azt mondta, hogy egy néhány személyautókból álló csoportnak sikerült elhagynia a várost. Az egyik menekülő elmesélte neki, hogy sötétedés után indultak, az éj leple alatt kis forgalmú vidéki utakon haladva jutottak át az ukránok által ellenőrzött területre.

Fejbe lőtték Hosztomel polgármesterét, Jurij Prilipkót, miközben kenyeret és gyógyszereket osztott a rászorulóknak – írja a Sky News.

Mellette még két férfit lőttek le. Hosztomel városi tanácsának közleménye szerint Prilipko „hősként halt meg”. Hozzátették, hogy a háború miatt egyelőre nem fogják tudni eltemetni.

A város Kijev közelében fekszik, van egy reptere is, ami az orosz és az ukrán erők számára is stratégiai központ.

A BBC tudósítása szerint legalább hat órát kell hidegben és hóban várakozniuk a menekülni vágyóknak a dnyiprói vasútállomáson. Az evakuációs vonatra nemcsak harkovi menekültek akarnak felkerülni, mint eddig, hanem helyi családok is, akik érzik a háború szelét.

Néhány nappal ezelőtt kaotikus jelenetek zajlottak a peronokon, amikor az emberek a vagonokba tuszkolták magukat, most viszont többórás rendezett sor áll a téren. Korábban önkéntesek érkeztek forró rizzsel és kenyérszeletekkel.

Azt írják, rendőrök viszik el a harcképes korú férfiakat a sorból, és felszólítják őket, hogy jelentkezzenek harcolni.

Ezekről a kérdésekről is beszélt a Külügyi és Külgazdasági Intézet négy kutatója, Wagner Péter, Salát Gergely, Szalai Máté és Molnár Tamás Levente egy online kerekasztal-beszélgetésen. Az elhangzottakat ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Ez az angolul és ukránul is kiírt felirat igazítja útba a Nyugati pályaudvaron az Ukrajnából már egy hete nagy tömegekben érkező menekülteket. Az állomás egy megnyitott átjárójában segélyszervezetek osztanak ételt, italt és a legszükségesebbeket gyógyszertől a higiénia termékeken, illetve ruhákon, játékokon át kutya- és macskatápig.

A pályaudvar mellett civilszervezetek és önszerveződő civilek dolgoznak: átmeneti szállást és fuvart szerveznek, tolmácsolnak, útbaigazítanak, adományt gyűjtenek és osztanak. Azokat, akik továbbutaznak busszal szállítják át a Keletibe vagy a reptérre, akiknek hosszú távú elhelyezésre van szüksége, a katasztrófavédelem emberei várják.

Mivel a Nyugatit felújítják, itt jelenleg nincs váró, azok, akik nem tudnak egyből továbbmenni, BKV-buszokból rögtönzött melegedőkben várnak.

Ám ez csak egy nagy, közös döntés eredménye lehet, mondta a brit miniszterelnök hétfőn, Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland miniszterelnökökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Johnson arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén arról beszélt, az európai szövetségeseikkel az orosz kőolajimport betiltásának lehetőségét vizsgálják.

„Nem hiszem, hogy Blinken tévedett abban az értelemben, hogy most mindannyian együtt nagyon-nagyon gyorsan haladunk, és látjuk, hogy valami, amit három-négy héttel ezelőtt talán soha nem is gondoltunk volna, most már nagyon is terítéken van.

Meg kell fontolnunk, hogyan tudnánk a lehető leggyorsabban eltávolodni az orosz szénhidrogéntől, az orosz olajtól és gáztól való függőségtől, kitettségtől”

– mondta, hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen méretű döntést együtt kell meghozniuk, annak ismeretében, hogy honnan tudják pótolni a bojkottált energiahordozókat. Johnson arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin elszámított magát a háborúban, és hogy további 175 millió fontot különítenek el Ukrajna megsegítésére, ezzel már 400 millió fontot tesz ki a brit felajánlás.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint ez csak egy lépésről lépésre haladó folyamat lehet, különben óriási ellátási gondok lehetnek, idézte a holland vezetőt a Guardian.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök egyúttal bejelentette, hogy 10 orosz személy elleni szankcióval növelték az oroszok elleni szankciós listát. Pontos neveket nem közölt, csak annyit, hogy jelenlegi és korábbi állami tisztségviselők, oligarchák és az orosz vezetés támogatói vannak közöttük.

A brit hírszerzés szerint az oroszokat meglepte az ukrán ellenállás ereje és léptéke, amire úgy válaszoltak, hogy lakott területeket vettek célba Ukrajnában, így járt a 700 ezres Harkiv is. Miután a hétvégén is alig haladtak előre valamit az oroszok, folytatták a légi és szárazföldi csapásokat, katonai és civil célpontokra is támadtak egyaránt. Hétfőn több ezren zsúfolódtak össze a harkivi vasútállomáson az orosz támadások elől menekülve. Az AFP videóján pár snittből is látszik, hogy néz ki a város az orosz támadás után:

A háború pusztítását ebben a cikkben mutattuk meg előtte-utána képekben.

Hétfőn is folyamatosan érkeznek a menekülők a záhonyi pályaudvarra, közben a környéken páncélos járművekkel járőrözik a katonaság.

Volodimir Zelenszkij felszólította a nemzetközi közösséget, hogy bojkottálják az Oroszországból exportált termékeket, és saját terméket se adjanak el az oroszoknak – írja a Guardian.

„Ha nem kívánnak eleget tenni a civilizáció szabályainak, akkor nem érdemlik meg, hogy a civilizált világ javaiból és szolgáltatásaiból részesüljenek. Hagyjuk, hadd etesse őket a háború”

– mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij arra is felszólította nyugati szövetségeseit, hogy küldjenek repülőgépeket az ukrán légierőnek.

Lviv elérte a befogadóképességei határát, nem tud már segíteni az odaérkező menekülteknek, ezért segítséget kér nemzetközi szervezetektől – írja a Guardian.

A lengyel határhoz közel fekvő város polgármestere szerint eddig több százezer ember kelt át a városon, hogy külföldre mehessen. Jelenleg 200 ezer ember menekült van a Lvivben, a helyi vasútállomáson pedig 50 ezer ember fordul meg naponta.

„Tudjuk, hogy lesz még több menekülthullám, ezért nemzetközi humanitárius szervezetek segítségét kérjük” – mondta el a város polgármestere.

Nemrég a Telex tudósítói is a helyszínen jártak, Lvivről írt cikkünket ide kattintva lehet elolvasni.

Legalább 13 ember meghalt a Kijevtől 50 kilométerre nyugatra fekvő Makariv kisvárosban, amikor orosz légicsapás érte a helyi kenyérgyárat – közölte az ukrán mentőszolgálat. A Sky News szerint öt embert kimentettek, összesen mintegy 30 ember tartózkodhatott a gyárban a támadás előtt.

Az ukrán külügyminisztérium szerint az orosz csapatok továbbra is rakétákkal lőnek egyes városokat, köztük Kijevet is – a humanitárius folyosók biztosításának ígérete ellenére.

Oleg Gyeripaszka iparmágnás Telegram-csatornáján reagált Yuval Noah Harari izraeli történész TED-videójára. Az üzenetben kifejezte egyetértését Hararival, miszerint „minél hamarabb békére van szükség”, és hogy a világ, Oroszországgal együtt, mostantól kezdve egy teljesen más hely lesz.

Gyeripaszka már februárban is azon kevés oligarchák egyike volt, aki felszólalt a háború ellen. Az üzletember 2008 előtt Oroszország leggazdagabb emberének számított, 2018 óta nyugati szankciók vannak érvényben ellene.

Pár részletet közölt az amúgy (érthető okokból) szigorúan titkos logisztikai akcióról a CNN, amely során Ukrajnába juttatják a NATO-tagországok és az Egyesült Államok által felajánlott fegyvereket. Az operáció központja egy, az ukrán határhoz közeli, meg nem nevezett kelet-európai reptér, amin napi akár 17 szállítógép is megfordul, ide érkezik ugyanis minden fegyverszállítmány.

A felajánlások legnagyobb részét az USA és a NATO-országok által felajánlott 17 ezer tankelhárító és 2 ezer Stinger légvédelmi rakéta teszi ki. A lap megjegyzi, hogy az USA által jóváhagyott 350 millió dolláros csomag nagy részét már le is szállították, a fennmaradó szállítmányokat pedig napokon, maximum pár héten belül eljuttatják Ukrajnába.

Magyar idő szerint 4 órakor az ukrán és az orosz delegáció megkezdte a tárgyalások harmadik fordulóját Belaruszban – jelenti az AFP belarusz hírügynökségekre hivatkozva.

A megbeszéléseket a lengyel–belarusz határon lévő Białowieża erdő egyik vadászházában tartják. A tárgyalás elvileg magyar idő szerint 3 órakor kezdődött, a hír egy órával később érkezett.

Az ukránok Zelenszkij elnök egyik tanácsadóját küldték el a találkozóra.

A délkelet-ukrajnai Mariupol az egyik leghevesebb orosz támadások célpontja lett az utóbbi napokban. A kikötővárost már egy hete folyamatosan ágyúzzák az orosz csapatok, Vadim Bojcsenko polgármester szerint nincs se áram-, se víz-, se hőellátásuk. A Mariupolban uralkodó állapotokról itt írtunk bővebben.

Mindezek ellenére a város még ukrán kézen van, és nem is tervezik feladni azt. A körülmények miatt azonban, amiket Bojcsenko humanitárius katasztrófának nevezett, a civil lakosság evakuációja mellett döntöttek. Ez hiúsult meg aztán szombaton, amikor ukrán források szerint az orosz csapatok megszegték a tűzszünetet, és elkezdték a humanitárius folyosó útvonalát bombázni.

Az evakuálás nehézségeiről beszélt a Nemzetközi Vöröskereszt vezetője, amikor azt állította, hogy a szervezet néhány tagjának egy olyan menekülési útvonalat javasoltak, amiről kiderült, hogy alá van aknázva.

A legfrissebb fejlemények szerint megrongálódhatott egy gázvezeték is a régióban, ami miatt 750 000 ember maradhatott fűtés nélkül.

A többségben orosz ajkú, de jelentős görög kisebbséggel rendelkező 445 ezres Mariupol stratégiailag rendkívül fontos a szakadár területekhez közeli fekvése és Azovi-tengeri kikötője miatt. Az orosz hadsereg az invázió kezdete óta próbálja megszerezni a várost, és ha sikerülne elfoglalniuk, azzal lényegében folyamatos szárazföldi folyosót nyitnának a Krím félszigetről támadó orosz csapatok és a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok között.

A helyiek homokzsákokat töltenek a frontvonal kiépítéséhez. Az odesszaiak attól tartanak, hogy a város lehet a déli offenzíva következő célpontja.

• A Kreml újra előterjesztette követelési listáját. A Krím Oroszország részeként való elismerése vagy Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot önálló államokként való elismerése a követelések között van, Ukrajna korábban emlegetett „nácitlanítása”, vagyis a jelenlegi vezetőktől való megszabadulás nincs a felsorolásban.
• Már 1,7 millió ember menekült el Ukrajnából, a civil halottak száma eléri a négyszázat, ezerötszáz lakóépületre, köztük több száz iskolára, több tucatnyi kórházra mértek csapást az oroszok.
• Csütörtökön Törökországban találkozik Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A háború kitörése óta ez lesz a legmagasabb szintű találkozó a két ország között.
• Hétfő délután 3 órakor kezdődött a harmadik tárgyalási forduló az oroszok és ukránok között Belaruszban, kérdés, hogy a humanitárius folyosókról való eddigi jórészt sikertelen alkudozás után lesz-e áttörés.
• Az Európai Unió a következő napokban vitatja meg Ukrajna csatlakozási kérelmét, az uniós miniszterelnökök csütörtökön és pénteken Párizsban találkoznak.
• Orbán Viktor a visegrádi miniszterelnökökkel tárgyal kedden Londonban a béke helyreállításáról. A miniszterelnök azt is mondta, hogy immár kormányrendelet rögzíti: nem szállítunk fegyvert Ukrajnának.
• Egy másik friss magyar kormányrendelet szerint jöhetnek NATO-csapatok a Dunántúlra.
• Egyre gyakrabban merül fel az orosz energiaimport EU-s tilalma, ez az egyik kulcskérdés az EU és Oroszország leendő (és mostani) viszonyában. Csak az elmúlt pár órában hallhattuk a két szélsőséges véleményt. A német kancellár alapvető fontosságúnak nevezte a szállításokat, a litván külügyminiszter viszont nem fizetne az ukránok vérével az orosz gázért és olajért.
• Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU további orosz szankciókon dolgozik, Von der Leyen szerint az orosz gáz függőségétől is meg kéne szabadulni
  

Az AFP hírügynökség friss infografikája megmutatja, hány ukrán hagyta el a hazáját az orosz invázió miatt a háború kezdete óta, és hová menekültek.

A legtöbb embert Lengyelország fogadta be, ott már több mint egymillió ukrán állampolgár tartózkodik, Magyarország a második helyezett mintegy 180 ezer fővel. Itthon egy kormányrendelettel biztosították, hogy ideiglenes védelmet kapjanak az Ukrajna felől menekülők.

Már ezer embert sikerült evakuálni Irpinyből, a hétfői kimenekítés békésen zajlott, mondta a város polgármestere.

Ehhez viszont hozzátette azt is, hogy a várost továbbra is lövik az oroszok, írja a BBC.

Vasárnap délelőtt heves ágyúzás volt Kijevtől nyugatra és északnyugatra is. Az Irpinyből menekülő ukránokra is tüzet nyitottak. A támadásban a város polgármestere szerint nyolcan haltak meg, köztük egy négytagú család. Az ukrán elnök azt mondta, nem fognak megbocsátani a kilőtt rakétákért és azért, hogy fegyvertelen civilekre nyitottak tüzet.

Szombaton arról érkeztek képek Irpinyből, ahogy a lakosság egy leszakadt híd romjai alatt próbál menekülni a háborús övezetből.

Közben az ukrán külügyminisztérium szerint a támadások miatt nem tudják evakuálni a civileket Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovakából és Mikolajivból. (Guardian)

Amennyiben valamely ország felajánlja Ukrajnának repülőterét, Oroszország úgy értékeli, hogy az az ország belépett a konfliktusba – fenyegetőzött Igor Konasenkov, a orosz Védelmi Minisztérium szóvivője. Az AP hírügynökség közlése szerint a Konasenkov külön kiemelte Romániát is, mondván, pontos információjuk van róla, hogy Ukrajna használhatta Románia légterét és légi bázisait.

Nicolae Ciucă kormányfő a Digi24.ro megkeresésére Oroszország fenyegetését megalapozatlannak nevezte. Kifejtette, a Suhoi 27-es ukrán gép, amely február 24-én a román légtérbe tévedt, és a román légierő két F-16-os gépe a bákói légibázisra kísért, fegyvertelenül hagyta el az országot. „Az ukrán repülőgép pontosan azért volt fegyvertelen, mert el akartuk kerülni azt a vádat, hogy Románia területéről harci repülőgép indult katonai bevetésre. Ezért sem értem, miért vádolnak minket, az eset nyilvános volt, átlátható és nem is állt szándékunkban semmit elrejteni” – mondta Ciucă.

A miniszterelnök szerint az orosz fenyegetés retorikai fogás, amellyel Oroszország elterelné a figyelmet a valós helyzetről, arról, hogy Ukrajnában civileket ölnek meg, és arról, hogy nem tartják tiszteletben a fegyveres konfliktusokra vonatkozó törvényi kereteket. Hozzátette, könnyebb másokra mutogatni, dezinformációt, félrevezetést, a propagandát alkalmazni.

„Hiába próbálnak minket megijeszteni, nincs mitől tartanunk. Az Észak-Atlanti Szövetségen belül konkrét intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a szövetség keleti határának védelmét megerősítsék – tette hozzá Románia kormányfője.

A G4media közlése szerint Vasile Dîncu román védelmi miniszter hétfőn a Kogălniceanu katonai bázison azt mondta, ha Moszkva nem áll meg Ukrajnánál, akkor a szomszédos államok stabilitása is veszélybe kerülhet. Szerinte az Európai Uniónak többet kell tennie ezen államok ellenálló képességének növelése érdekében, különösen a NATO keleti határai és a Fekete-tenger esetében.