Fák és tisztaság helyett romok és törmelék: a háború pusztítása előtte-utána képekben
2022. március 7. – 12:04
frissítve
Miután az orosz–ukrán háború első hetén a villámháborús tervek kudarcot vallottak, a második hétre az orosz hadsereg átváltott hadigépezet-üzemmódba, és minden fronton megfontoltan és szisztematikusan kezdte bedarálni az ukrán ellenállást. Ennek leglátványosabb jele az ostromlott városok legyalulása: a katonai, logisztikai és kommunikációs célpontok elleni precíziós rakétacsapások mellett előkerültek a hadszertárból a szíriai Aleppó elpusztításából maradt kazettás bombák és a Groznijt legyaluló BM–21 Grad rakéta-sorozatvetők.
De nemcsak az orosz tüzérség ejtett csúnya sebeket Kijeven, Harkivon, Csernyihiven vagy Mariupolon, hanem önmagában az a tény is, hogy a városok egy emberi, pezsgő közegből hirtelen életveszélyes hadműveleti tereppé változtak: a tereket tankcsapdák fosztják meg térségüktől, az utakat homokzsákos megfigyelőpontok átjárhatóságuktól, a hidakat az íveiket megroppantó robbanószerkezetek az átkelhetőségüktől, a házakat a bennük kialakított megfigyelőpontok lakóhelységüktől.
A ma már óhatatlanul is urbánussá változott emberiség nehezen tudja megemészteni az ismerős arculatok, az ismerős intézmények és az ismerős terek radikális torzulásait. Ezért is jelenik meg egyre több olyan képpárosítás, mely meg akarja mutatni, hogyan is néztek ki a vakká lőtt házak, rommezők és barikádok azelőtt. De ha optimisták akarunk lenni, akkor ezek nemcsak az azelőttről szólnak, nemcsak arról, hogy – és most rekvirálom Krasznahorkai László apokalipszissejtető Háború és háborújának alapgondolatát – „néhány ember menekül előre egy időtlen pusztulásban, s közben leltárba veszi mindazt, amitől búcsúznia kell”, hanem arról is, hogy előbb fogunk elbúcsúzni a pusztulástól, mint a civilizáció tereitől.
A tévétorony
A 385 méteres magasságával a világon az egyik legnagyobb rácsszerkezetűnek számító kijevi tévétornyot a hatvanas években a helyi zsidó temetőre építették. Március elsején az orosz haderő ukrán kommunikációs létesítmények elleni támadássorozatának keretében rakétákat lőtt ki az épületre, súlyosan megrongálva azt; egy eltévedt rakéta a szomszédságában található Babi Jar-i tömegmészárlás színhelyén épült holokauszt-emlékműben okozott kisebb károkat.
A toronyház
Rakétatalálat tépett ki egész lakásokat egy 25 emeletes kijevi épületből, amiről itt írtunk bővebben.
A híd
Menekültek próbálnak átkelni az ukrán főváros felé tartó orosz hadoszlop lassítására felrobbantott híd maradványain.
A harkivi városháza
A harkivi városháza előtt található, detonációk által teleszemetelt tér egy üres sörösdobozként összepréselt parkoló autóval. Az egyedül a második világháborúban négy nagy ütközetet átvészelt 1,4 milliós határvárost az orosz támadó erők képtelenek voltak menetből bevenni, így azóta állandósultak a köz- és lakóépületek elleni rakétatámadások és légicsapások.
A Majdan
Kijev híres Függetlenségi tere, a Majdan, mely az ukrán függetlenség kikiáltása óta a politikai tiltakozások és nemzet ünnepek egyik fő helyszínének számít. A tágas teret jelenleg az orosz betörésekre készülve védelmi állásokkal és tankcsapdákkal szórták tele.
A harkivi kormányépület
Harkiv kormányzósági hivatalának ablakvesztett épületei.
A kollégium
A Kijevtől körülbelül 30 kilométerre délnyugatra található Vaszilkiv egyik szétlőtt kollégiuma.
Az egyetem
A harkivi Karazin Egyetem egyik épületének tetőszerkezete a találatoktól kiégett, ablakait légnyomás törte be.
A harckocsi
Kiégett harckocsi egy harkivi iskola előtt a Sevcsenka úton.
A menekülés Irpinyben
Helyi lakosok menekülnek Irpinyben, miután a települést orosz támadás érte evakuálás közben. A polgármester szerint nyolc halálos áldozata volt a vasárnapi tüzérségi támadásnak, az oroszok akkor nyitottak tüzet, amikor sokan egy hídon keltek át.