Hétfőn tárgyalhat újra az ukrán és orosz delegáció, folytatódik a Mariupol elleni támadás, az izraeli kormányfő Moszkvába repült
2022. március 5. – 07:08
frissítve
- Hétfőn tárgyalhat újra az ukrán és az orosz delegáció, de részleteket még nem tudni. Csütörtökön a felek abban állapodtak meg, hogy humanitárius folyosókat nyitnak, hogy a civilek elhagyhassanak harci zónákat, de szombaton ez sem valósult meg.
- Az oroszok szombaton a helyi, időszaki tűzszünet alatt is tovább lőtték Mariupol városát, ezért leállították az eredetileg helyi idő szerint 11-16 óra közötti evakuáló akciót.
- Mariupol mellett Harkiv, Csernyihiv és Szumi városait is bekerítették az orosz erők.
- Váratlanul Moszkvába utazott Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, hogy megvitassa Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai helyzetet. Bennett közel három órát tárgyalt Putyinnal, és a találkozóról előzetesen tájékoztatta az Egyesült Államokat.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-t bírálta, amiért nem hoznak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint egy ilyen övezet teljes körű háborúhoz vezetne Európában.
- A munkatársait féltő Bloomberg és a CNN is felfüggeszti oroszországi tevékenységét.
- Oroszországban lekapcsolták a Facebookot, a Youtube-ot és Twittert is, így viszont az oroszok tájékozódási lehetőségei lényegében a Kreml által irányított médiumokra szűkültek.
- Orosz diverzánsok tüzet nyitottak a Sky újságíróinak autójára, egyiküket a golyóálló mellény mentette meg.
- A Visa és a MasterCard is felfüggeszti a működését Oroszországban
Az előző napi percről percre tudósításunkat itt találja.
Szombat reggeli közleményében megerősítette a Forma–1-ben szereplő amerikai csapat, a Haas, hogy felbontották a csapat orosz pilótájának, Nyikita Mazepinnek a szerződését, és vele együtt az orosz főszponzor, az Uralkali is távozik az istállótól. A közlemény szerint a világ többi részével együtt a Haast is sokkolta és elszomorította, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A döntésre reagálva Mazepin csalódottságának adott hangot a közleményében, amelyben arról ír, nem vették figyelembe, hogy ő minden feltételt betartva folytatni szerette volna a szereplést.
Az amerikai csapat egy héttel ezelőtt, az F1 barcelonai nem hivatalos teszthetének utolsó napja előtt, az orosz invázió kezdetekor eltávolított minden, az orosz szponzor Uralkalira utaló színt és feliratot a versenyautójáról, kamionjairól is egyéb felszereléseiről. Akkor azt közölték, később hoznak döntést a pilóta és a szponzor ügyében.
A pilóta Nyikita Mazepin apja az Uralkali tulajdonosa. A döntés hátterében a nyugati szankciók, a nemzetközi nyomás és a motorsportban hozott tiltások együttesen állnak – Mazepin ugyan versenyezhetett volna semleges zászló alatt, de például a Brit Nagydíjon nem indulhatott volna, az angliai autóversenyekről ugyanis kitiltották az orosz szereplőket. Az F1-es szankciók értelmében előbb az idei Orosz Nagydíjat törölték, majd a komplett szerződést felbontották a szervezőkkel, így egy ideig biztos nem lesz orosz F1-futam.
A Haas azt közölte, jövő hét elején nevezik meg az orosz pilóta utódját.
Vadim Bojcsenko szombat reggel, a humanitárius folyosó kialakításakor egy közleményt adott ki, amiben azt írja, hogy a folyosó nem volt egy könnyű döntés, de „Mariupol nem utcákat és házakat jelent, hanem a lakóit”.
„Az állandó, kíméletlen bombázások miatt nincsen más lehetőség, mint megadni a lakóknak, azaz nektek és nekem is a lehetőséget, hogy biztonságban elhagyják Mariupolt” – írta a Sky szerint a polgármester.
Szombat reggel Mariupol és Volnovaha városaiban is humanitárius folyosót létesítetettek és ideiglenes tűzszünetben állapodtak meg a felek, hogy a lakók biztonságban el tudják hagyni a két várost.
(Sky)
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint eddig összesen 66 224 ukrán tért haza külföldről, hogy „megvédje az országát a hordától”.
Úgy tűnik, rendben vannak a mért értékek a pénteken heves harcok után orosz kézre kerülő zaporizzsjai atomerőmű környékén, adott tájékoztatást az ukrán állami nukleáris szabályozási felügyelőség. „A zaporizzsjai régióban nem észleltek változást a sugárzási állapotban, a gammasugárzási háttér a normális határértékeken belül van” – írták.
Azt is hozzátették, hogy az erőmű városában, Enerhodarban a fűtés és a melegvíz-ellátás is megszakadt a főhálózat többszöri károsodásra miatt.
Az erőműben pénteken, mielőtt az oroszok átvették volna fölötte az irányítást, egy találat miatt rövid időre tűz ütött ki. A tüzet végül sikerült eloltani, az erőmű azóta orosz irányítás alatt üzemel.
A Népszava készített interjút Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövettel, aki korábban kifejezetten erős kritikát intézett az oroszbarát magyar kormányhoz. Nepop az interjúban többek között arról beszél, hogy
- az oroszok olyan városokat bombáznak, ahol nagy számú orosz nyelvű lakosság él,
- Ukrajnának fegyverekre és légtérzárra van szüksége,
- hálás minden magyar embernek, aki részt vesz a tüntetéseken és a segít a menekülteknek,
- eljött az idő a világ „deputyinizálására”,
- a Fradinak becsületbeli ügynek kéne, hogy legyen, hogy meneszti a szezon elején kinevezett orosz vezetőedzőjét,
- és felszólít mindenkit, hogy ne rendeljenek orosz termékeket, ne hívjanak orosz művészeket és bojkottáljanak kvázi mindent, ami orosz.
Ne hívjanak meg orosz művészeket, ne nézzenek orosz filmeket! Semmilyen Nemzetközi Beruházási Bank, semmilyen Paks 2, gázügy, rezsicsökkentés vagy orosz vakcina nem igazolhatja ártatlan gyermekek szégyenletes halálát. Vannak bűnök, amiket nem lehet válasz nélkül hagyni. Ha szemet hunyunk az embertelenség és a barbárság felett, bele tudunk-e nézni saját gyermekeink szemébe, s örülni az alacsony gáztarifáknak?
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a társszervek 3203 menekültet fogadtak pénteken a fővárosi pályaudvarokon, a menekültek köztük 517 volt gyerek – közölte honlapján a rendőrség.
A rendőrök segítettek egy család egymástól elszakadt tagjainak is egymásra találni a Nyugati pályaudvaron. Egy Kijevből menekülő család tagjai nem tudtak ugyanarra a vonatra szállni, ráadásul a többiektől elszakadt fiatal nő mobilja is lemerült. A budapesti rendőrök segítségével pénteken a Nyugati pályaudvaron találtak ismét egymásra.
Közölték, a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 82 ember, köztük 51 gyerek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A felmérésből olyanok derültek ki, hogy A válaszadók 53 százaléka szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja elsősorban, a megkérdezettek 84 százaléka nagyon fontosnak tartja az EU értékei közül a békét, az együttműködést a tagállamok között.
Mariupol: A 450 ezres város Ukrajna délkeleti részén található. Ha orosz kézre kerül, egyrészt Ukrajna egyik legnagyobb kikötőjét szereznék meg, másrészt lényegében létrejönne az oroszok által nagyon vágyott szárazföldi folyosó a 2014-ben megszerzett Krím felé.
Volnovaha: A Mariupoltól északra, Donyeck felé félúton található kisebb város környékén komoly harcok voltak az orosz invázió kezdete óta. A jelentősége, hogy összeköttetést biztosítana a szakadár Donyecki Népköztársaság és Mariupol között.
Közben az ukrán fél is megerősítette a szombat reggel kezdődő időszaki tűzszünetet, amiről újabb részletek derültek ki: Mariupol lakosságát helyi idő szerint 11 és délután 4 között próbálják meg evakuálni, a humanitárius folyosó Mariupol felől ahhoz a Zaporizzsjához vezet, amelynek atomerőművét péntek reggel foglalták el az oroszok, az evakuálást végző buszok Mariupol három pontjáról indulnak majd, de saját autóval is el lehet hagyni a várost, a kijelölt útvonalat elhagyni viszont szigorúan tilos. A városvezetés arra kér mindenkit, hogy a járműveikben minden helyet igyekezzenek kihasználni.
Szokásos reggeli hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium az alábbiakat közölte szombaton:
- Az elmúlt 24 órában a korábbiakhoz képest alábbhagyott az orosz tüzérség aktivitása.
- Az ukrán erők továbbra is erőn felül teljesítve védik Harkiv, Csernyihiv és Mariupol városát, Szumiból pedig városi harcokat jelentettek. A brit hírszerzés szerint több, mint valószínű, hogy a négy várost bekerítették az orosz haderők – azóta Mariupol (és Volnovaha) esetében jelezték az oroszok, időszakos tűzszünetet tartanak, amíg a civil lakosság elhagyja a várost.
- Délen az orosz erők feltehetőleg közelebb kerültek Mikolajiv városához, de lehet, hogy pár egység megkerüli azt, hogy gyorsabban Odesszába érjenek.
Szombaton lekapcsolta az oroszországi szolgáltatásait a PayPal a kialakult helyzet miatt, jelentette be a cég elnöke, Dan Schulman.
Schulman közleménye szerint a cég is azok mellett áll, akik elítélik Oroszország erőszakos katonai agresszióját Ukrajnában.
A PayPal még egy ideig támogatni fogja pénzek kivételét, hogy a bankszámlákat a törvényeknek megfelelő módokon szüntessék meg. A cég már elkezdte a korlátozásokat, szerda óta nem lehetett új felhasználót regisztrálni Oroszországban.
(Reuters)
Olegszandr Abramenkóról mi is írtunk a pekingi téli olimpia alatt – az akkor még háború előtt álló orosz-ukrán konfliktusban kisebb botrány lett abból, hogy a címvédőként induló, Pekingben végül második helyezett síakrobatát megölelte a Pekingben és Phjongcshangban is bronzérmes orosz Ilja Burov.
A két síző régóta barátok, ezért is érezte úgy Burov, hogy meg kell ölelnie Abramenkót, bár Vagyim Hucejt ukrán sportminiszter már az olimpia előtt felhívta az ukrán sportolók figyelmét, semmiképpen se fotózkodjanak az oroszokkal, és amennyire lehet, kerüljék el őket.
A New York Times cikke szerint a bő két hete még olimpiai ezüstöt nyerő ukrán sportoló most egy kijevi mélygarázsban húzza meg magát a családjával, feleségével és kétéves fiukkal. Rövid üzenetváltásban annyit közölt a lappal, hogy péntekig bezárólag hét estét töltöttek a mélygarázsban, amit biztonságosabbnak vélnek, mint a város repterének közelében található 20. emeleti lakásukat.
„Az éjszakát a mélygarázsban töltjük az autóban, mert a légitámadás szirénája folyamatosan szól” – írta Abramenko a levélváltás során. „Félelmetes a lakásban aludni, magam is láttam az ablakból, ahogy a légvédelmi rendszerek dolgoznak az ellenséges rakétákon, és erős robbanások hallatszanak”. A sportoló azt is elárulta a New York Timesnak, hogy ha minden jól megy, szombaton elhagyják Kijevet, és Kárpátaljára, azon belül Munkácsra menekülne, ahol az edzője él. Az útra csak a legfontosabb dolgokat, élelmet és az olimpiai érmeit csomagolta össze.
Sean Penn Oscar-díjas színész, önjelölt újságíró és aktivista nemrég számolt be arról, hogy ő is ott volt Ukrajnában, ahonnan végül gyalog kellett elhagynia az országot a lengyel határon keresztül. Penn most a CNN-nek adott interjút az ukrajnai helyzetről és arról, hogy mit keresett egyáltalán egy háborús övezetben.
A meglehetősen elgyötörtnek látszó Penn a saját jótékonysági szervezetével, a Community Organized Relief Efforttal (CORE) próbálja segíteni a bajba jutott ukránokat egészségügyi és orvosi csomagokkal és anyagi támogatással.
Penn azt is elmondta a CNN-nek, hogy rengeteg olyan emberrel találkoztak, akik mindenüket elvesztették a háborúban, ezért arra kér mindenkit, hogy segítségk a CORE munkáját, és adományozzanak pénzt a szervezetnek, hogy segíthessék az ukrán családokat. A színész egyébként a humanitárius munkája mellett dokumentumfilmet forgat a helyszínen a Vice-nak az orosz invázióról.
A háború előtt egy nappal interjúzott Zelenszkijjel, majd egy nappal azután is, hogy az orosz megtámadták az országot.
Nem tudom, hogy, tudja-e, hogy erre a feladatra született vagy sem, de az egyértelmű, hogy volt valami különleges a jelenlétében. Valami olyan, ami újnak számít a modern világban, mint a bátorság, a méltóság és a szeretet.
– mondta Penn, akit egyszerre lenyűgözött és nagyon megérintett az ukrán elnök, akiért legalább annyira aggódik, mint a népéért.
- A kelet-ukrajnai, jelenleg orosz katonákkal körbevett Szumiban.
- Harkivban több robbanást is hallottak.
- Kijevben megszólaltak a légiriadó sziréniái.
- Ezeken kívül még Zsitomirban és Csernyihivben arra kérték a lakosokat, hogy húzzák meg magukat a legközelebbi menedékhelyen.
Hajnali három körül így jelentkezett be egy helyi diák egy harkivi vonatállomásról:
()
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken hivatalos Instagram-fiókján közzétett egy videót, amelyben közölte, hogy még mindig a fővárosban, Kijevben tartózkodik, és nem menekült el az országból. „Kétnaponta jönnek ki olyan információk, hogy elmenekültem valahová – elmenekültem Ukrajnából, Kijevből, a hivatalomból. Mint láthatják, én itt vagyok a helyemen. Senki sem menekült el sehova. Itt dolgozunk” – mondta Zelenszkij.
„Szeretünk kocogni, de most nincs időnk ilyen különböző kardiógyakorlatokra” – viccelődött. „Dolgozunk. Dicsőség Ukrajnának”.
Moszkvai idő szerint szombaton délelőtt 10 órától Mariupol és Volnovaha városánál is humanitárius folyosót létesítenek, írta a BBC az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
Az oroszok azt írták, hogy megállapodtak az ukrán hatóságokkal, hogy a polgári lakosság elhagyhatja ezt a két várost.
Korábban Mariupol polgármestere, Vagyim Bojcsenko maga kérte, hogy nyissanak egy korridort a blokád alá vett városhoz, ahol a közszolgáltatások gyakorlatilag megszűntek, és már az élelmiszerellátás sem biztosított.
Az Azovi-tenger partján lévő Mariupol azért kell nagyon az oroszokhoz, hogy a szárazföldön is utat nyissanak a Krímhez a már saját felségterületükként kezelt szakadár köztársaságokból.
Az orosz-ukrán háború csütörtöki napja a zaporizzsjai atomerőmű ellen intézett támadásról szólt, amely akár nukleáris katasztrófához is vezethetett volna. Az erőműben felcsapó lángokról csak egy ipari kamera adott képet, de a harctéren és a hátországban továbbra is ott dolgoznak a fotósok, hogy rögzítsék a háborús hétköznapok pillanatait, barikádokat építő önkénteseket, házukból menekülő civileket, fegyvereket próbálgató és sebesült katonákat. A háború kilencedik napjáról készült fotós összeállításunkat ide kattintva tudja megnézni.
Civilek érthetően nem vásárolhatnak könnyen Bayraktar robotrepülőket, tankokat vagy vállról indítható rakétákat, ezért az egyik ukrán állami vállalat próbálja becsatornázni azokat a pénzeket, amelyet esetleg civilek és jogi személyek szánnának fegyvervásárlásra.
Az Ukroboronprom leányvállalata, a fegyverbeszerzésért felelős Ukrspetsexport Facebook-oldalán már számlaszámot is közzétett az adományok gyűjtéséhez. Azt ígérték, hogy gyorsan és bürokratikus akadályok nélkül költik majd el a pénzt.
Az amerikai milliárdos Elon Musk néhány napja ukrán kérésre Ukrajnában is élesítette Starlink nevű műholdas internetszolgáltatását, és a használatához szükséges hardvert is küldött. (A Starlinkről és működéséről itt írtunk részletesen.)
Musk azóta is küldött támogató üzeneteket az ukránoknak, de most egyértelműsítette, nem fogja letiltani az orosz hírszolgáltatókat sem a Starlinken, mert ő a teljes szólásszabadság híve.
Musk azt írta Twitterén, egy kormánytól (nem az ukrántól) érkezett hozzá ilyen kérés, de ő csak akkor fogja letiltani az oroszokat, ha fegyverrel fenyegetik.
- A munkatársait féltő Bloomberg és a CNN is felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, mely alapján akár 15 év börtönbüntetéssel is lehet sújtani azokat az embereket, akik az oroszok szerint katonai „álhíreket” terjesztenek, netán szankciók bevezetését szorgalmazzák saját hazájuk ellen.
- Oroszországban lekapcsolták a Facebookot, a Youtube-ot és Twittert, így az oroszok tájékozódási lehetőségei lényegében a Kreml által irányított médiumokra szűkültek.
- Orosz diverzánsok tüzet nyitottak a Sky újságíróinak autójára, egyiküket a golyóálló mellény mentette meg. Egy lövés beszakította a szélvédőt, az operatőr a lábtérben kuporgott, amikor rengeteg golyó zúdult az autóra. A kamera végig forgott.
- Zelenszkij a NATO-t bírálta, amiért nem hoznak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a repüléstilalmi övezet létrehozása teljes körű háborúhoz vezetne Európában.
- Az amerikai külügyminiszter felszólította az oroszokat, hogy vonják felelősségre a vezetőiket a háborúért.
- Az oroszok behódolásig bombázzák az ukrán városokat, amerikai és NATO tisztviselők szerint. Oroszország stratégiájában, megmaradnak ugyan az utcai harcok is, de a hangsúly eltolódhat, még több bombázás, rakétacsapás várható a nagyobb ukrán városokban. Nyugati hírszerzők szerint sok civil áldozat, „tömeges emberveszteség” valószínűsíthető a következő napokban.
- B-52-es stratégiai bombázókat reptetett Kelet-Európa felett az USA.
- A Samsung sem szállít már Oroszországba, de több luxusmárka is követi a nagyobb piaci szereplők példáját, és bezárja oroszországi üzleteit.
- Prágában az orosz agresszió ellen, Belgrádban Putyin mellett tüntettek. A szerb fővárosban orosz zászlókat és Vlagyimir Putyin elnök képeit vitték magukkal a tüntetők.
- Mariupol polgármestere szerint az oroszok blokád alá vonták a várost, humanitárius folyósó létrehozását szorgalmazza..
Az amerikai lap többé nem tünteti fel az újságírók nevét az oroszországi riporterei által jegyzett cikkeknél, hogy védje a biztonságukat.
Szombat éjszaka írtuk meg, hogy orosz diverzánsok tüzet nyitottak a Sky újságíróinak autójára, egyiküket a golyóálló mellény mentette meg. A kamerájuk végig forgott, de óriási szerencséjük volt, hogy ép bőrrel megúszták.
Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint a reguláris csapatok mellett zsoldosokat is küld Ukrajnába, és a következő időszakban növelni fogják a létszámukat.
Az amerikai hírszerzés már a hét elején látott olyan jeleket, hogy az Ukrajna elleni invázióban zsoldosokat is bevetettek, de úgy látják, hogy az ilyen egységek a vártnál rosszabbul teljesítettek, és körülbelül kétszázan már meg is haltak közülük a harcokban.
A forrásként megjelölt hírszerző most azt mondta, az orosz sereg morálja nem túl jó, de ez megerősíthető, ha újabb zsoldosokat vetnek be. Az amerikaik úgy tudják, még körülbelül ezer zsoldost küldenek Ukrajnába az oroszok.
Ukrajnában minden bizonnyal jelen van az orosz félkatonai szervezet, a Wagner Group, amelynek elsődleges feladata Volodimir Zelenszkij elnök kiiktatása, de Kijev polgármestere Vitalij Klicsko is listájukon szerepel, emellett szabotázsakciókat is végrehajthatnak.
Szombat hajnalban óriási detonáció fénye világította be az eget Csernyihivben, a felvétel valódiságát megerősítette az AP.
Az oroszok folytatták a Kijevtől északra fekvő város ágyúzását, pénteken is brutális felvételek jöttek onnan, az látszik, hogy ott is óriási pusztítást végeztek az oroszok, 47-en haltak meg a támadásokban.
A térség továbbra is ukrán kézben van az elmúlt napok heves orosz ágyúzása ellenére. A helyi hatóságok szerint a háború kezdete óta 148-an vesztették életüket a régióban, többnyire civilek.
A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost teljesen körülzárták az orosz erők, a polgármester szavai szerint blokád alá vonták a települést.
Vadim Bojcsenko humanitárius korridor létrehozására szólította fel a háborús feleket, most is és már csütörtökön is arról beszélt, hogy humanitárius katasztrófa fenyegeti a 450 ezer lakosú várost. A heves ágyúzás és rakétacsapások közepette az áram- és vízellátás lényegében megszűnt.
Bojcsenko szerint az orosz csapatok egy hete szándékosan lövik a város létfontosságú infrastruktúráját, köztük a vasúti összeköttetést, ami miatt nem tudták evakuálni a nőket, a gyerekeket és a sebesülteket.
A pekingi paralimpiai játékok nyitóünnepségén a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke, Andrew Parsons beszédében a békére szólított fel – de üzenetének nagy részét cenzúrázta a kínai állami televízió, a CCTV.
„Ma este a béke üzenetével szeretnék kezdeni. Egy olyan szervezet vezetőjeként, amelynek középpontjában a befogadás áll, ahol a sokszínűséget ünneplik és a különbségeket elfogadják, elborzaszt, ami most a világban zajlik” – mondta Parsons, Oroszország ukrajnai inváziójára utalva. „A 21. század a párbeszéd és a diplomácia ideje, nem pedig a háborúé és a gyűlöleté” – tette hozzá.
A CCTV kommentátora nem fordította le a beszéd nagy részét. Emellett csökkentette Parsons beszédének hangerejét a közvetítésben, és szüneteltette a jelnyelvi tolmácsokat a képernyőn. Annál a jelenetnél, amikor Parsons az ukrán küldöttségnek tapsolt, az állami műsorszolgáltató a stadionról készült tág képre váltott.
Kína többször elutasította, hogy „inváziónak” nevezze Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és az Egyesült Államokat valamint a NATO-t hibáztatta a „feszültségek szításáért”. És egy hírszerzési jelentés szerint Hszi Csin-ping megkérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát a téli olimpia alatt.
Világszerte sok városban tartottak tüntetéseket az orosz agresszió ellen, Prágában hatalmas tömeg gyűlt össze a Vencel-téren, ahol élő videón kapcsolták Zelenszkij ukrán elnököt, akit hatalmas üdvrivalgással fogadott a tömeg.
Prágán kívül demonstrációk voltak Grúzia fővárosában Tbilisziben, Pozsonyban, Frankfurtban, Vilniusban és Lyonban is, ezekben a városokban szintén meghallgathatták Zelenszkij videóüzenetét a tüntetők. Lisszabonban, Luzernben, Londonban, Szöulban, Jakartában és La Pazban is voltak háborúellenes demonstrációk.
Szerbiában ugyanakkor Putyin-párti tüntetést szerveztek, Belgrádban is több ezren vonultak az utcára. Ők az ukrajnai orosz inváziót támogatják, II. Miklós orosz cár emlékműve előtt eljátszották az orosz és a szerb himnuszt is, és testvérnemzetként üdvözölték a két országot.
A tüntetők orosz zászlókat és Vlagyimir Putyin elnök képeit vitték magukkal, miközben a városon keresztül az orosz nagykövetség felé vonultak. Szerbia egyensúlyozni próbál, nagyon szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, nem is vezetett be szankciókat, de nagyon szeretne EU-tag lenni.
Magas rangú amerikai és NATO hírszerzői körök számára nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország addig fog bombázni ukrán városokat, amíg azok be nem hódolnak. A CNN szerint az USA és a NATO egyértelmű változást érzékelnek Oroszország stratégiájában, megmaradnak ugyan az utcai harcok is, de a hangsúly eltolódhat, még több bombázás, rakétacsapás várható a nagyobb ukrán városokban, ami nagyon sok civil áldozattal járhat.
A háború első napjaiban szinte kizárólag az ukrán katonai infrastruktúrát vették célba az oroszok, az utóbbi napokban azonban egyre többször látni, hogy civil célpontokra, például nagyobb társasházakra, toronyházakra is lőnek, súlyos károkat, esetenként tucatnyi halálesetet okozva.
„Az elkövetkező napok valószínűleg rosszabbak lesznek, több halállal, több szenvedéssel és több pusztítással, ahogy az orosz erők súlyosabb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat országszerte” – mondta pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A Washington Post számolt be először arról egy magas rangú nyugati hírszerzőre hivatkozva, hogy sok civil áldozat, „tömeges emberveszteség” valószínűsíthető a következő napokban.
Az eset még hétfőn történt, Stuart Ramsay tudósítót és csapatát érte támadás. Kijevből Bucha városába indultak, ahol előző nap az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz konvojt, a brit újságírók olyan infókat kaptak, hogy már lecsillapodott a helyzet, oda tudnak menni.
A város mindössze 30 kilométerre van Kijev központjától, mégis órákig kellett utazniuk a rengeteg lezárt útszakasz, és gyakori ellenőrzések miatt. Folyamatosan géppuskatűz és tüzérségi ágyúk hangja hallatszott, időnként orosz helikoptereket is láttak, amik orrukat a föld felé irányítva nyitottak tüzet a Sky-csapattól nem is olyan távoli ukrán erőkre.
Az egyik ellenőrzőpontnál fegyvert szegeztek rájuk ukrán katonák, és világossá tették: nem mehetnek tovább. Az újságírók úgy döntöttek, visszamennek a fővárosi szállásukra, de azon kapták magukat, hogy lényegében a frontvonalra kerültek.
Visszaindultak Kijevbe, amikor egy kisebb robbanást hallottak. Látták, hogy valami eltalálta az autójukat, a kerekük defektes lett. Megálltak, és ekkor „a világ a feje tetejére állt”. Egy lövés beszakította a kocsi szélvédőjét, az operatőr, Richie Mockler a jobb első ülés lábterében kuporgott, amikor teljesen tűz alá vették őket, rengeteg golyó zúdult az autóra.
Később az ukránoktól tudták meg, hogy egy szabotőr orosz felderítő osztag állt lesben, ők nyitottak tüzet rájuk. A támadás közben végig forgott az újságírók kamerája, részletesebb cikkünk itt érhető el.