Támadás az atomerőmű ellen, Molotov-koktéllal gyakorló és menekülő civilek – ez volt az ukrajnai háború kilencedik napja képekben

Március negyedikére virradó éjjel az orosz csapatok az eddigi legveszélyesebb csapást mérték Ukrajnára a bő egy hete tartó háborúban azzal, hogy Európa legnagyobb atomerőművét támadták meg és foglalták el. Éjjel egy óra körül tűz ütött ki az orosz ágyúzás következtében a zaporizzsjai erőmű területén, egy oktatási épület és egy laboratórium kapott lángra. Az erőmű létfontosságú részei nem sérültek meg a támadásban, nem történt radioaktív szivárgás, de egy esetleges tragédia mértékét körülbelül tízszer akkorára tették, mint a csernobili volt.

A már 25 éve futó legendás sorozat, a South Park is kielemezte a háborút Ukrajnában nemrég indult új évadának aktuális részében Az indítékot Vlagyimir Putyin impotenciájához vezették vissza, ami természetesen egyetlen hiteles szakértő vagy haditudósító szájából sem hangzott el.

A háború kimenetele továbbra is ismeretlen. A BBC külpolitikai szakírója, James Landale például öt lehetséges utat lát, a gyorsan véget érő háborútól az egész Európára kiterjedő harcokon át Vlagyimir Putyin orosz elnök bukásáig.

A hétvégén jöhet a béketárgyalások harmadik szakasza Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint. A csütörtöki második forduló után a Kreml Ukrajna válaszát várja, az egyedüli megállapodás arról született, hogy Ukrajnában „humanitárius folyosókra” van szükség a civilek evakuálása és a segélyek szállítása érdekében. Tűzszünetnek továbbra sincs jele.

Egy térfigyelő kamera felvételén jól látható a pillanat, amikor eltalálja a zaporizzsjai erőművet egy orosz világítórakéta. Az erőmű az ukrán villamosenergia-termelés körülbelül húsz százalékát adja és az országban termelt atomenergiának majdnem a fele innen származik. Az ugyan már nem működő csernobili erőmű után ez a második, amit az oroszok elfoglaltak. Ezen kívül további három működő atomerőmű található Ukrajnában, egy Juzsnoukrajinszkban, egy Hmelnickijben, egy pedig Rivnében.

Egy lakóövezetet ért támadás helyszínén biciklizik egy férfi Csernyihivben, Kijevtől északra. A rakétatámadásban 47 ember vesztette életét, a térségben a háború kezdete óta összesen 148-an haltak meg.

Szétlőtt orosz páncélozott járművek Kijev észak-nyugati határán. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022. március 4-én elsöprő többséggel megszavazta a legmagasabb szintű vizsgálatot az orosz ukrajnai invázióban elkövetett jogsértések ügyében.

Egy civileknek tartott önvédelmi képzésen pózol egy AK-47-es géppuskával egy nő Lvivben. Már a háború előtt rengeteg civilt vont be Ukrajna a csapatai erősítésébe, sőt 2014 óta folyamatosan épült a területi védelmi egységek hálózata, a teroborona. Az ukrajnai helyzet hatására több magyar fegyverbolt kereslete is megugrott.

A Kijevtől bő 100 kilométerre nyugatra található Zsitomir is az orosz támadások rendszeres célpontja, rendszeresen ágyúzzák a várost, és ez már civil áldozatokkal is járt. Képünkön egy szétlőtt iskolaépület látható, ami nem az egyetlen ilyen Ukrajnában. A háború kitörése után egy nappal egyébként az iskolák online oktatásra álltak át. Más városokban templomok katedrálisok, múzeumok is kaptak találatot.

Egy férfi gyakorolja a Molotov-koktél-dobást Lviv környékén egy civil önvédelmi szervezet foglalkozásán. Bár Lviv messze, nyugatra van Kijevtől, a város is készül egy esetleges orosz támadásra, ahogy az a Telex korábbi riportjából is kiderült. A háború kitörése után sok önkéntes is jelentkezett fegyveres szolgálatra, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólította a lakosságot, hogy vegyenek részt a védekezésben. Szakértő vélemények szerint az orosz hadseregnek nagy nehézséget is okozna, ha utcáról utcára, házról házra kellene előrenyomulnia.

Egy Makariv közelében őrjáratot teljesítő ukrán egység ismerkedik egy fegyverrel. Az ukránokat már több fegyverszállítmánnyal is segítették nyugati országok, de a kapott fegyverek nem mindegyikét ismerik a harcolók. Segélyként amerikai Javelin és NLAW páncéltörő rakéták, Stinger légvédelmi rakéták, gránátot kilövő Panzerfaust-3-ak, Bayraktar robotrepülőgépek is érkeztek Ukrajnába. Míg Csehországnál külön a fegyvergyártók is felajánlottak egy szállítmányt, addig Magyarország kormánya továbbra is azon az állásponton van, hogy még fegyverszállítmányt sem szabad átengedni az ország területén. Orbán Viktor szerint egy ilyen szállítmánnyal akár Kárpátalját is támadási célponttá tehetjük, így ő a stratégiai nyugalom híve. Ukrajna budapesti nagykövete nekiment ennek az álláspontnak, úgy érzi, Magyarországnak fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberi életek.

A háború kitörése óta már több mint 1,2 millió ember menekült el Ukrajnából, és ez a szám csak növekedni fog, ahogy egyre többen érzik meg a háború borzalmait. A szétlőtt vagy blokád alá vont városokban akadoznak az alapvető közszolgáltatások, nincs víz és áram, és mint például Mariupolban, már élelmiszer-ellátási problémák is vannak. Képünkön egy Kijev közeli település, Irpin egy értékeit mentő családját láthatjuk, miután kigyulladt a lakóházuk egy támadás után.

A háború megítélése Oroszországban is vegyes, művészek, tudósok és sakknagymesterek is kérték már kormányukat, hogy hagyja abba Ukrajna megszállását, de Putyin speciális katonai hadműveletének – ahogy előszeretettel nevezik a lerohanást – , rengeteg támogatója is van, ahogy az például a Krasznodarban tartott autós szimpátiatüntetésből is látható.

Egy sebesült katonát ápolnak egy kijevi kórházban. Hogy milyen veszteségeket szenvednek az ukránok, arról nincsenek megbízható információk, hiszen az ukrán katonai vezetés is inkább csak az oroszok veszteségeiről beszél – több mint kilencezer orosz veszítette már életét a harcokban – , ami akár dezinformálás is lehet.

Bár polgári létesítményeket is eltaláltak oroszok, a civil infrastruktúra jó része még működik, a vasútvonalak többsége is járható, sőt biztonságosabb menekülési lehetőség, mint a közút. Kijevből még mindig indulnak evakuációs járatok, amelyekkel az emberek Lengyelország, Szlovákia, Románia, Moldova vagy Magyarország felé veszik az irányt. Mivel rengetegen akarják elhagyni Kijevet vagy az országot, a vasútállomásokon is állandósultak a tömegjelenetek, nem egyszerű felférni a vonatokra.

Az ukrán területvédelmi erő egyik ellenőrző pontja Kijevben.

Zaporizzsja régió az elmúlt nap az atomerőműve ellen intézett támadás miatt uralta a híreket, de már a székhelye, Zaporizzsja lakossága is készül az orosz támadásokra, a közutakra homokzsákokból emelnek barikádokat.

Az oroszok gyorsan megrohamozták még az IKEA-kat, miután a svéd bútorgyártó cég bejelentette, hogy március 4-étől felfüggeszti az értékesítést Oroszországban és Belaruszban válaszul az Ukrajna elleni támadásra.

Ukrán önkénteseket nemcsak harcoló alakulatoknál találunk. Van, aki álcahálót fon, más pedig, ahogy a fotón is látható, golyóálló mellények varrásába száll be, de a kiberhadviselésnek is vannak önjelölt tagjai. A Mihajlo Fedorov miniszter által toborzott kiberhadsereg rendszeresen támadja a kijelölt orosz célpontokat.

Az Ukrajnából menekülőknek a szomszédos Moldova is az egyik célpontja, a főváros Kisinyovban például már az atlétikai csarnokot is átalakították menekültszállássá, hogy segítséget nyújthassanak.