Tizenkettedszer módosítják az alkotmányt, jön a szuverenitásvédelmi csomag: indul az őszi politikai nagyüzem

Itt van az ősz, és ezt nem csak a hétvégi időjárás jelezte. Hétfő délután beindul a parlamenti nagyüzem, és karácsonyig nem is lesz megállás. Az őszi ülésszak első napja szokás szerint Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával indul. Hivatalosan ilyenkor a két ülésszak közti történésekről és kormányzati döntésekről számol be a képviselőknek, de várhatóan szó lesz a távlatos terveiről, vízióiról is, amelyekről az elmúlt időszakban több fórumon is beszélt a miniszterelnök. Felszólalására mind a kilenc frakció reagálhat, de pár órával később még az azonnali kérdések órájában is kaphat kérdéseket.

A Fidesz hagyományosan a kötcsei piknikkel készül a politikai évadra. Idén többek között arról beszélt Orbán Viktor zárt körben, hogy 2034-ig tervezi a saját kormányzását. A parlamenti ülésszak előtt pár nappal aztán a kormánypárti frakciók Hernádi Zsolt Mol-vezér közpénzmilliárdokkal megtámogatott esztergomi luxusszállodájába vonultak el még tanácskozni. Itt Orbánék arra jutottak, hogy Magyarország gazdasági, kulturális és politikai szuverenitása támadás alatt áll, a következő időszak pedig a szuverenitás megvédéséről és a 2024-es EP-választásról szól majd.

A miniszterelnök a nyáron is igen aktív volt: júliusban Tusványoson arról elmélkedett, hogy az Egyesült Államok gazdasági és politikai befolyása hanyatlik, az emelkedőben lévő Kína pedig utol fogja érni. Szerinte két olyan szuperhatalom lesz a világon, amelyhez Magyarországnak és az EU-nak már most ki kell alakítania a viszonyát. Pár héttel később pedig a Tranzit Fesztiválon arra jutott, hogy a liberálisok a szabadság ellenségei, a saját tervei megvalósításához pedig még tíz évre szüksége van. Mindemellett még nyaralásra is jutott ideje a miniszterelnöknek, pár napra leruccant Schmidt Mária lányának horvátországi villájába.

Miközben a Fidesz nyáron is uralni tudta a közbeszédet, az ellenzék meg sem próbált hasonló politikai-közösségi rendezvényt felépíteni, és az olyan magas labdákat sem tudták igazán lecsapni, mint például az árstopok kivezetése, a városi csok megszüntetése vagy a vasúti szárnyvonalak bezárása. Hogy mégis mit csinált az ellenzék a nyáron, azt ebben a cikkben szedtük össze.

Pedagógusbérekről, vendégmunkásokról és a gazdasági teljesítményről is kérdezhetik Orbán Viktort

Az őszi parlamenti ülésszak elején több forró témában is kérdezhetik a miniszterelnököt az ellenzéki képviselők, erre már hétfő délután meglesz a lehetőségük. Valószínűleg újra szó lesz a pedagógusok helyzetéről, akiknek szeptember 15-ig kellett megkapniuk a tájékoztatást a státusztörvény miatt hatályba lépő új jogállásukról, benne a januártól várható bérükről. Sokan egy kinevezésmódosítást is kaptak, ami alapján van, akinek most átmenetileg 21 forinttal nő a fizetése. Jövőre a pedagógusok nagy része körülbelül 5 százalékos fizetésemelésre számíthat, és komoly bérfeszültség alakulhat ki az iskolákban.

De téma lehet az is, hogy egyre nagyobb számban hoznak Magyarországra külföldi vendégmunkásokat: jönnek Fülöp-szigetekiek, indonéziaiak, kazahok, indiaiak, kirgizek, mongolok. Csak tavaly, egy év alatt 81 ezerrel nőtt a számuk. És a következő években, évtizedekben még többen jönnek majd, hiszen sok ágazatban évek óta nagy a munkaerőhiány, és ez komoly akadálya az ország gazdasági fejlődésének. Orbán Viktor nemrég arról beszélt, szerinte „a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”.

Közben zsinórban a negyedik negyedévben csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, a benzin ára hétről hétre emelkedik, az infláció pedig egész Európában hónapok óta Magyarországon a legmagasabb. Orbánék azt ígérik, még idén egy számjegyűvé törik le az inflációt, Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, reálisan már novemberre megtörténhet ez.

Matolcsy György mindeközben arról beszélt múlt héten, hogy a kormány által bevezetett ársapka legalább 3-4 százalékkal emelte az inflációt. A jegybankelnök szerint a kormány kalandorpolitikát folytatott, amit ő egy „gazdaságtörténeti tömegbalesethez” hasonlított. Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárta ki a további bankadóemelést – igaz, erről később Kocsis Máté azt mondta, „faktum”, hogy nem emelnek. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy véli, kár lenne tagadni, hogy Magyarország most védekező, válságkezelő üzemmódban van, ahol eltérnek a kihívások. Mindhármuk beszéde után gyengülni kezdett a forint árfolyama.

Örökzöld témák az uniós pénzek is, amiknek jelentős részét különféle eljárások blokkolják hónapok óta. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter már jó pár – azóta lejárt – határidőt megígért, Bóka János európai ügyekért felelős miniszter viszont nemrég arra utalt, hogy akár még hónapokig kell várni ezekre a pénzekre.

Mészáros Lőrinc 27 milliárdos jachtos nyaralása után az egykori felcsúti polgármester hivalkodását finoman Gulyás Gergely, majd Kövér László is kritizálta. A fideszes véleményvezérnek tekinthető Pesty László pedig az elítélendő „Lölő-jelenséggel” turnézta végig a médiát, és NER-es oligarchák leleplezését lengette be. Orbán Viktor véleményét eddig még nem hallottuk jóbarátja jachtjáról.

Újra hozzányúlnak az Alaptörvényhez, jön a szuverenitásvédelmi törvénycsomag

De miről szól még az őszi ülésszak? Várhatóan ősszel dönthet a parlament Lázár János átdolgozott építési törvényéről. Ezt egyszer már megszavazták, de Novák Katalin államfő a kihirdetés előtt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságnak, ami Alaptörvény-ellenesnek találta a jogszabályt. „Az elmúlt egy évben sokan próbálták a törvényt jogi, üzleti vagy éppen politikai megfontolásból gáncsolni. Sem a mostani döntés, sem a következő hetek és hónapok újabb »nehézségei« nem téríthetnek el célomtól, hogy Magyarországon az adófizetők pénzéből sokkal jobban, sokkal jobbat és sokkal tisztességesebben építhessünk” – reagált az Alkotmánybíróság döntésére az építési és közlekedési miniszter, aki kis finomítás után újra benyújtja a javaslatot a parlamentnek.

A tervek szerint október végén lesz annak a törvényjavaslatnak a zárószavazása, amely alapján ingyen kerülhetnek magánkézbe a milliárdokból felújított állami kastélyok. A javaslat szerint lényegében bárki kérhet magának egy kastélyt, lehet a tulajdonosa vagy vagyonkezelője, de vállalnia kell annak fenntartását, és 99 évig nem adhatja el azt. „A magyar állam ugyan tulajdonosa a műemlék épületeknek, de nem jó gazdája” – így indokolta Lázár János a Telex podcastjában, hogy miért lesz jobb, ha magánkézben lesznek a kastélyok.

Már kedden elkezdik tárgyalni Semjén Zsolt múlt héten benyújtott salátatörvény-javaslatát, ami a többi közt úgy módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt, hogy a közmeghallgatásokat a jövőben személyes megjelenés nélkül is meg lehessen tartani. Ugyanennek a javaslatcsomagnak a része az az intézkedés is a Hvg.hu szerint, amellyel a kormány ingyenessé teheti a közép- és szakképző iskolások jogosítványszerzését a 2024/2025-ös évtől.

Semjén emellett tizennyolc pontos listát terjesztett be júniusban az Országgyűlésnek arról, hogy a kormány milyen jogszabályokat szeretne elfogadtatni az őszi ülésszakban. Módosíthatják a közlekedési törvényt, az adótörvényt, de a mezőgazdasági, igazságügyi, büntetőjogi és örökségvédelmi jogszabályokhoz is hozzányúlnának.

A kétnapos esztergomi frakcióülés után Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy nemsokára benyújtják az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, amivel

„borsot akarnak törni” a szerintük „külföldről finanszírozott baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá.

Ehhez pedig még a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt is újra módosítaniuk kell, pár év alatt már tizenkettedik alkalommal. A módosítás célja, hogy a jövőben a választásokon induló civil szervezetek és mozgalmak is a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint működjenek, miután a tavalyi parlamenti választás előtt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott az USA-ból.

Arra viszont Kocsis kis esélyt lát, hogy az Országgyűlés az őszi ülésszakban döntsön Svédország NATO-csatlakozásáról. A javaslatot tavaly júliusban nyújtotta be a kormány, de ilyen-olyan indokokkal azóta is halogatják a szavazást. Februárban még arról beszélt a Fidesz frakcióvezetője, hogy vita alakult ki a kormánypárti képviselők között a svédek és finnek NATO-csatlakozásáról. Nem sokkal később Hende Csaba vezetésével tárgyalódelegációt küldtek a két országba a vitás kérdések rendezésére, de azóta is csak a finnek kapták meg a zöld lámpát a magyaroktól.

Kocsis Máté erről azt mondta a kormánypártok esztergomi frakcióülése után, hogy „nem tudtak egyelőre támogató döntést hozni a svédek csatlakozásáról”. De előtte Kövér László házelnök is arról beszélt, hogy „nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavaznunk”. Ennek okaként most épp egy svédoktatóvideót hoztak elő, amiben a Partizán műsorvezetője, Gulyás Márton arról beszélt, hogy 2010 óta megszűnt a demokrácia Magyarországon. Erre erősített rá a hétvégén Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, aki a romló svéd közbiztonságot és a svéd demokrácia helyzetét csúsztatta egymásra. Rajtunk kívül már csak Törökország nem szavazta meg a svéd NATO-csatlakozást, Szijjártó Péter szerint a két ország vezetése folyamatosan egyeztet a kérdésről.

Csökkent a Fidesz népszerűsége, de ebből nem tudott profitálni az ellenzék

Az őszi ülésszak nem csak a törvényhozásról szól. A pártok már minden bizonnyal ráfordulnak a jövő júniusi EP- és önkormányzati választás kampányára is. A Fidesznek leginkább Budapest visszaszerzése jelentheti a legnagyobb kihívást, míg az ellenzéknek azt a feladatot kellene valahogy megugrania, hogy az önkormányzatokban továbbra is együtt tudjanak működni, miközben az EP-választáson egymás ellen versenyeznek.

A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt hónapokban csökkent a Fidesz támogatottsága, de azért még nincs okuk pánikra. A pártválasztók körében mért 42 százalékos támogatottságukkal továbbra is magasan vezetnek a legerősebb ellenzéki párt, a 17 százalékos DK előtt.

Orbán Viktor a gazdasági nehézségeket jelölte meg a Fidesz népszerűségvesztésének fő okaiként Kötcsén, ahol információink szerint arról is beszélt a miniszterelnök, hogy más európai kormányzó pártok támogatottsága jobban bezuhant.

Hiába csökkent azonban a Fidesz népszerűsége, ebből nem igazán tudott profitálni az ellenzék. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint csak a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tudta növelni a támogatottságát az elmúlt hónapokban. A legerősebb ellenzéki párt stabilan a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferencék támogatottságát a Republikon 17 százalékra mérte a pártválasztók körében augusztusban, a Závecz 13 százalékra, a DK-közeli IDEA Intézet pedig 19 százalékra.

A felmérések szerint nagyjából fej fej mellett követi őket a Mi Hazánk Mozgalom és a Momentum, de több közvélemény-kutató szerint egy mostani választáson már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is meg tudná ugrani az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Ugyanez már nem sikerülne a Jobbiknak, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Párbeszédnek, utóbbi például a kormányközeli Nézőpont Intézet felmérésében 0 százalékon tart. A Nézőpont kutatása szerint egyébként Jakab Péter pár hete bejegyzett pártja, a Nép Pártján egy mostani szavazáson már megelőzné az MSZP-t, az LMP-t és a Párbeszédet is, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Néppártját pedig 2 százalékra mérték.

Az őszi ülésszak első napjáról részletesen beszámolunk a Telexen.