Kövér Mészárosék jachtozásáról: Nem kell szégyellni, ha valakinek sok pénze van, de méltósággal és bölcsességgel kellene viselni az átlagból való kiemelkedés szerencséjét

Interjút adott a Mandinernek Kövér László, az Országgyűlés elnöke, amiben beszélt a svédek NATO-csatlakozásáról, az orosz–ukrán háborúról, az amerikai nagykövetről és az ellenzékről is.

Szerinte aggályos, hogy a NATO-csatlakozással „két hagyományosan semleges ország, Finnország és Svédország adja fel a pozícióját, – utóbbi reménybeli – NATO-tagként egyenesen Oroszország frontvonalába kéredzkedve be”, ezzel „nem erősíti, hanem gyengíti Európa biztonságát”. Úgy gondolja: aggályos, hogy a demokráciát hirdető országokban nem volt népszavazás a csatlakozásról. Többször kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország nem a török ratifikációra vár.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban „részben indokolt pánik, részben mesterséges hisztéria egy régi geostratégiai terv gyors végrehajtására ad most lehetőséget” – mondta a politikus, majd kifejtette: a még megmaradt semleges országokat diplomáciai nyomással a tengerentúlról és az EU centrumából próbálják befolyásolni, hogy „gondolják újra kívülállásukat”.

Kövér szerint az sem furcsa, hogy államalapításunk ünnepén nem nyugati, hanem Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán vezetői jöttek látogatóba Budapestre. Azt mondta, hogy augusztus 20-a éppen egybeesett az atlétikai világbajnokság első teljes versenynapjával, és egyébként számos közép-európai „barátot” is vendégül láttak, példának Andrej Babiš, Sebastian Kurz vagy Janez Janša merült fel. „Olyan állami vezetők voltak itt, akiknek a közreműködése a jövőben Magyarország, Közép-Európa és Európa energiaellátásában is elengedhetetlen” – mondta a politikus.

Kövér szerint Magyarország a kezdetek óta világbirodalmi aspirációk ütközőpontjában van, kulturálisan ezért egyfajta közvetítő kapocs tud lenni, és nem gondolja, hogy az országnak választania kellene a Kelet és a Nyugat között.

„Érdekes az is, hogy Keleten, tehát Közép-Ázsiában, Törökországban, de akár még Koreában vagy Japánban is nyugatra vetődött rokonként tartanak számon minket. Tehát abban, hogy a török elnök és a közép-ázsiai országok vezetői elfogadták a meghívásunkat, bizonyára ez a fajta rokonságtudat is szerepet játszhatott” – mondta.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos állandó kormányzati narratíva is előkerült az interjúban. Kövér azt mondta, hogy Novák Katalin köztársasági elnök elsősorban a békéről beszél mindig, ami „önmagában is megkülönbözteti őt is és Magyarországot is minden más szövetséges európai és NATO-tagország politikusától”.

„Utóbbiak több százezer ember életének kioltása után is arról hadoválnak, hogyan tudná az egyik fél megnyerni a háborút. Csakhogy senki nem tudja megnyerni, ezt a háborút már mindenki elvesztette. Pontosabban mindenki – leszámítva az Egyesült Államokat, még inkább az azt uraló hadiipari, energetikai és pénzügyi lobbit” – idézi az interjú.

A politikus szerint azzal sincs semmi baj, hogy nagyjából egyedüli európai országként rendszeresen tárgyalunk Oroszországgal: szerinte ha Magyarország nem áll háborúban az oroszokkal, akkor az a normális, ha a különböző országok politikusai beszélnek egymással.

„Nem értem, miért gondolja azt bárki, hogy Oroszország vezetőjének elkezd remegni a nadrágszára attól, hogy valamelyik uniós vagy európai politikus nem áll vele szóba” – mondta.

David Pressman amerikai nagykövetet „állítólagos amerikai nagykövetként” emlegette az interjúban, mondván, hogy a tevékenysége alapján nehezen nevezhető így. Szerinte a diplomata „egy személyben képviseli mindazon negatív sztereotípiákat, amelyek miatt a jenkik nem túl közkedveltek széles e világon. Kivéve talán a toxikus maszkulinitást.” Úgy gondolja, hogy nem az általános viszony, hanem a magyar–amerikai kormányzati politikai kapcsolatok vannak mélyponton.

„Amikor Donald Trump volt az elnök, a politikai kapcsolatok is talán minden korábbit meghaladó mértékben voltak jók” – tette hozzá.

Az Európai Unióval kapcsolatban is megszólalt Kövér László, szerinte „intenzív törekvések vannak annak érdekében, hogy a tagállamok szuverenitását feloldó, az adó-, a foglalkoztatás-, a kereskedelem-, a befektetés- és a fiskális politikára is kiterjedő gazdasági kormányzás jöjjön létre, nem is beszélve a közös valutára való átállásról és a közös hitelfelvétel gyakorlatának kiterjesztéséről, amivel a szuverenitás maradékát is elveszítenénk”. Úgy gondolja, hogy kérdéses, hogy nem egy újabb birodalmi terjeszkedés áldozatai leszünk-e az EU tevékenységével. Azt mondta, hogy a tagállamok „nem tudják ellenőrizni ezt a rákos daganatként terjedő bürokráciát”. Brüsszel bele akar avatkozni a magyar politikai folyamatokba azzal, hogy visszatartja a forrásokat, „és még azt is elvárnák, hogy ezért mi szégyelljük magunkat”.

Kövér szerint ez tulajdonképpen egy hibrid háború, amit a brüsszeli globalisták folytatnak a szuverenitását védő Magyarország és Lengyelország ellen.

Az európai parlamenti választások során jobboldali túlsúlyra nem, de változásra azért számít.

Ami a magyar gazdasági helyzetet illeti, úgy gondolja, hogy „amíg az embereknek van stabil jövedelmük, annyira nem érzik drámainak a helyzetet. Még akkor sem, ha egyébként az infláció ezt a jövedelmet jelentősen megcsapolta. Azt is figyelembe kell venni, hogy tízévnyi folyamatos gyarapodás sok család számára lehetővé tette azt a tartalékképzést, ami most ezeket a nehéz időket segít átvészelni.”

„Kisebb hajó, nagyobb szerénység” – ezt üzente Gulyás Gergely Mészáros Lőrincéknek, miután az RTL Híradó arról kérdezte, hogy belefér-e a piaci működésbe a Rose d'Or, vagyis az MBH Bank leányvállalatának új jachtja, amin Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea nyaralt. Kövér László egyetértett Gulyás véleményével. „Mindig is egyetértettem ezzel, s nem azért, mert szégyellni kellene, ha valakinek sok pénze van, hanem azért, mert egy olyan történelmet megélt országban, mint a miénk, akkor is méltósággal és bölcsességgel kellene viselni az átlagból való kiemelkedés szerencséjét vagy isteni adományát, ha mindennek semmi köze nem lenne a politikához. De, mint látjuk, van. Az intelligencia és a felelősségérzet átlagos szintjének megléte mellett – azt hiszem – ez könnyen belátható” – mondta.