Lázár János üzent: Más világ lesz azok számára is, akik közelebb állnak a kormányhoz – elindult a Téma podcast

2023. április 11. – 14:58

Másolás

Vágólapra másolva

Indul a Telex közéleti podcastja, a Téma, melynek első adásában a házigazda, Brückner Gergő rögtön Lázár Jánost látta vendégül. Kollégánk videós interjúban kérdezte az építési és közlekedési minisztert a sok kritikát kapó kastélyprivatizációs ötletről, a hirtelen hozzá került közlekedési területről, az állami beruházási törvény miatti belső feszültségekről, saját vagyonáról és még sok minden másról.

A teljes műsor nézhető alább a Telex podcastjainak új YouTube-csatornáján, és hallgatható a Telex frissen létrehozott felületein: Spotify, Apple, Google. Azok kedvéért pedig, akik elsőre inkább olvasni szeretnek, röviden össze is foglaljuk a lényeget ebben a cikkben.

Az egy éve ismét miniszterként tevékenykedő Lázár János kezdésnek elmondta, eddigi tevékenységéből még nincs olyan, amire kifejezetten büszke lenne, de nem is túl csalódott. Az első nagyobb mérföldkövön akkor lesz túl a tárca, ha hatályba lép az állami beruházások rendjéről szóló kerettörvény.

Brückner Gergő rákérdezett, mi miatt késlekedik ennek elfogadása: a jogszabály protekcionista, magyar szereplők felé hajló elemei nyitnak újabb frontot az uniós pénzekért folytatott tárgyalásokban, vagy belülről gáncsolják a folyamatot? Lázár szerint

van ellenállás a jogalkotás folyamatával szemben,

hiszen nem csak az állami beruházásokat, de a teljes építési jogszabályi környezetet is érinti a munkájuk. Különösen az állami rész az, ami kifejezetten érzékeny, mondta, vannak érdekek, amelyek ebben sérülnek, vannak érdekeltek, akik a hangjukat akarják hallatni. A miniszter szerint jelenleg konstruktív tárgyalásaik zajlanak az Európai Bizottsággal arról, hogyan segítheti majd a törvény az uniós pénzek felhasználását, az átláthatóságot, miközben felvállalt cél marad, hogy „ha Magyarországon pénzt költünk el, abból minél több az országban tudjon maradni”.

Lázár szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek nagyon határozott elképzelései voltak már a ciklus elején, hogy változtatni kell azon, ahogyan az állami beruházások működnek. Ennek oka részben az óriási inflációs nyomás az építőiparban, de az is, hogy korábban sem sikerült soha annyiból kihozni egy beruházást, amennyi az eredeti terv volt, ami előkészítetlenségre utal. A miniszter elmondta,

az új rendszerben minden tárcának tízéves tervet kell majd leadnia, ami szülni fog vitákat és érdekellentéteket.

Brückner Gergő közbevetette, hogy nagyon erős központosítást jelentenek a készülő törvénycsomagok, szűk keresztmetszetnek tűnik ennyi mindent magára vennie a minisztériumnak, jönnek is kritikák emiatt. Lázár szerint nagyon egyszerű rendszerbe szervezték a munkát a tárcán belül a korábbi ügynökségi modell helyett, ami kicsit „konzervatívabb, bürokratikusabb, lassabb”, de legalább kontroll alatt tudják tartani az eseményeket, és van egy ember (ő maga), aki a teljes területért felel és a parlament által felelősségre vonható. Pozitívumként említette még, hogy az üzleti szereplők számára is világos, hogy „transzparens egyeztetési mechanizmusok vannak, nem kávéházakban kell találkozni”, ami a műsorvezető szerint a NER haszonélvezőinek szánt üzenetnek hangozhat. A miniszter azt mondta erre, valóban nekik is szól, nekik is az új szabályokhoz alkalmazkodniuk kell.

„Más világ lesz, mint ami eddig volt, azok számára is, akik közelebb állnak a kormányzathoz, és azok számára is, akik távolabb állnak, ez teljesen egyértelmű.”

Az önkormányzatok központosítás, avagy állami hatáskörátvétel miatti érdeksérelmeiről Lázár azt mondta: vele lehet beszélni, kompromisszumot kötni, ennek megfelelően tett most egy ötpontos javaslatot, amely tartalmazza például, hogy tulajdont nem fognak átvenni. Azt viszont érvényesíteni akarja, hogy kiviteli terv nélkül sehol ne lehessen közbeszerzést kiírni, ami elnyújtja majd a projekteket, de így csinálják mindenhol Nyugat-Európában.

Brückner Gergő az elhíresült Lázár-listák miatt rákérdezett: túl megalomán tervek voltak a korábbiak, esetleg inkább a miniszter főváros vs. vidék preferenciája ütközik ki rajtuk, ezért húzott le sok budapesti beruházást. A miniszter azt mondta: egyetlenegy politikai közösségben sem szeret senki nemet mondani. Az az ember ritka, aki kiáll a párttársai elé, és azt mondja:

„fiúk lefőtt a kávé, elfogyott a pénz, ezek és ezek a beruházások nem fognak megvalósulni.”

Szerinte ebből a hálátlan szerepből nehéz szövetségesi hálózatot építeni, de őt a miniszterelnök soha nem könnyű feladatokra kéri fel.

„Nem tehetek róla, hogy vannak politikustársaim felelős pozícióban, akik vagy pártpolitikai megfontolásokból, vagy szűklátókörűségből nem értik azt, hogy más a helyzet, ehhez kell alkalmazkodni”

– fogalmazott Lázár. Ő egyébként azt gondolja, nem Budapest-ellenesség az, hogy ő azt gondolja, az ország növekedési tartalékai vidéken vannak. Ennek ellenére lesz jópár olyan nagy projekt, amelyek javítani fogják a budapesti életminőséget, ígérte.

Korábbi politikusi időszakairól a miniszter azt mesélte, élvezte, amikor nem volt annyira reflektorfényben, és most, tárcavezetőként is van sok olyan része a munkájának, ami nem a nyilvánosság előtt zajlik. Ilyen például a közlekedési terület sok része. Lázár erre a feladatkörre – ami eredetileg, a ciklus elején még a TIM-hez tartozott – állítása szerint nem jelentkezett külön, hanem amikor Palkovics László lemondott, Orbán Viktor megkereste azzal: „volna itt egy kis probléma, tudna-e segíteni”. A területhez egyébként ő úgy kapcsolódik, hogy „országszervezési feladatnak” tekinti, ami hozzájárul az uniós átlaghoz való felzárkózásunkhoz és az emberek életminőségéhez általában.

Lázár az egész közlekedési ágazatot forráshiányosnak mondta, de szerinte óriási lehetőség például a MÁV-ot, ami egy 57 ezres óriásvállalat, új pályára állítani – csak az a kérdés, lehet-e erre most hazai költségvetési forrást szerezni. A MÁV-ról tudható, hogy erősen vitatott terület, Vitézy Dávid például nemrég nyilvánosan beleszállt a miniszterbe, aki szerinte a Nyugati pályaudvar megújításának lefújásával hátráltatja a vasúti közlekedés fejlesztését. A MÁV-val kapcsolatban azt is közölte Lázár, „tudomásul kell venni, hogy ez egy hiányos rendszer”, közel a vasúti pálya fele sebességkorlátozott.

„Nem tudom azt mondani a kedves magyar honfitársaknak, hogy elképesztő jó szolgáltatást biztosítunk, gyertek és utazzatok. Ezzel szemben azt tudom nekik mondani, hogy nézzétek, ez olyan, amilyen, de a miénk, és olcsón adom ezt a szolgáltatást”

– mondta a vármegyebérlere utalva. Szerinte az ország áltatása lenne azt mondani, itt minőségi változások lesznek egy-két éven belül, ez inkább tízéves időtávon elképzelhető.

Brückner Gergő azt is felvetette, egyetlen terület volt, amivel kapcsolatban csak rosszat hallott az interjút megelőző szakmai háttérbeszélgetéseken, a műemlékekkel kapcsolatos tervezet, melynek értelmében az állam által felújított kastélyok magánkézbe kerülhetnének ingyen. Lázár János szerint a magyar állam ugyan tulajdonosa, de nem jó gazdája ezeknek az épületeknek, rosszul üzemelteti azokat. Ellenben az egyházi és magánkézben lévő műemlékeknél több példát lát jó gazdaságra, így az állami pénzből felújított kastélyokat magánkézbe adná.

Lázár János építési és közlekedési miniszter – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Lázár János építési és közlekedési miniszter – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Az ősbűn szerinte az a baloldali gondolat volt, hogy a rendszerváltáskor nem adták vissza az eredeti tulajdonos családoknak ezeket az épületeket, ezzel az állapottal kell most valamit kezdeni. A koncepció szerint ugyanakkor a most magánkézbe (például vezető magyar vállalatoknak és egyházaknak) átadandó épületeknél az lenne a feltétel, hogy a közfeladatot meg kell tartani, a múzeumot üzemeltetni kell, a kerteket nyitva kell tartani. Ráadásul szerinte ezekre még mindig sokat kell költeni, és komoly megkötések, például elidegenítési és funkcióváltási tilalom lennének a szerződésekbe foglalva.

A beszélgetés végén szóba jött Lázár személyes vagyona és 2018-as nagyvállalkozói comingoutja. A miniszter erről azt mondta, csak passzív érdekeltségei vannak, minden más összeférhetetlen lenne a miniszteri munkával. Vagyonára saját bevallása szerint az autonómia zálogaként tekint,

„nem az a cél, hogy az ember gazdaggá váljon, hanem hogy független maradjon”.

Vagyis azt mondta, azért nem tudja senki kötélen rángatni, és nem merül fel, hogy valakinek a strómanja, mert egy független ember. A „cselekvési szabadsághoz szükséges” vagyont fenn is akarja tartani.

A Téma új epizódjai péntekenként jelennek meg. Brückner Gergő közeleti beszélgetős műsora a Telex saját lejátszóján kívül a Telex Podcast nevű új YouTube-, Spotify-, Apple- és Google Podcast csatornáinkra kerül fel reggel 7-kor.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!