Lázár nekimenne az elszemtelenedett csókosoknak az építőiparban

Legfontosabb

2022. szeptember 20. – 07:01

Lázár nekimenne az elszemtelenedett csókosoknak az építőiparban
Helyére kerül a Villány–Mohács-vasútvonal M6 autópálya felett átvezető ívhídja 2022 júliusában – Fotó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Másolás

Vágólapra másolva

Lázár János és az Építési és Beruházási Minisztérium felsővezetése hónapok óta egyeztetéseket folytat az építőipari szakmával. A remélt végtermék egy új kerettörvény, vagy hivatalos munkacímén az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény lehet. Mi a cél, mik az eszközök? Lázár kap nagyobb hatalmat, vagy a szakma egy új rendszert, ami közelebb áll a piacihoz?

Nagyobb költségkontroll, jobb hatékonyság, több átláthatóság, megújuló energia, anyagok újrahasznosítása, kisebb függés a külföldtől, erősebb hazai cégek. Többek között ezek a célok szerepelnek az Építési és Beruházási Minisztérium új törvénytervezetében, amellyel új rendszerbe terelnék az állami beruházások lebonyolítását. A készülő állami építési törvényt már hetek óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri az építőipari szakma is. Egy munkaverziót már nagyon sokan megkaptak olvasásra az előkészítés során, így mi is bele tudtunk pillantani a tervezetbe.

Egyik forrásunk szerint Lázár János építési és beruházási miniszter építőipari szakmának tett ajánlata röviden így foglalható össze:

„Most nehezebb lesz, de a jövőben aki jó munkát végez, annak lesznek feladatai, sőt a magyar cégek, a tervezők, a kivitelezők, de még az alapanyaggyártók is előnyt élvezhetnek, igaz, ezeket a vállaltan protekcionista intézkedéseket úgy fogjuk meghozni, hogy az ne ütközzön az Európai Unió szabályrendszerébe.”

Lázár János miniszterjelölti meghallgatásán 2022. május 19-én – Fotó: Bődey János / Telex
Lázár János miniszterjelölti meghallgatásán 2022. május 19-én – Fotó: Bődey János / Telex

Úgy tudjuk, Lázárék tárcája is úgy számol, hogy ez a tervezet csak egy első verzió, de a szeptember végi, október eleji valódi törvényjavaslatig lesz még akár második, harmadik, negyedik és ötödik verzió is. Minderről egyelőre nem közvetlenül a tárcától kaptunk tájékoztatást (a nyilvános megszólalásokon kívül egyelőre korainak ítélte ezt a minisztérium), viszont mivel a szakmának vázolták már az elképzeléseiket, áttétellel értesültünk bizonyos ütemezési tervekről.

Építőipari tanács és a „polgári ízlés”

A munkaverzió struktúrája szerint a kerettörvény az állami beruházások minden munkafázisán végighalad, és várhatóan 2023. január 1-jén lépne hatályba. Minden olyan állami építési beruházásra vonatkozna, ami többségében állami forrásból valósul meg. Igaz, vannak bizonyos kivételek, ilyenek a katonai, a nemzetbiztonsági építkezések, de például a külképviseleti munkák is.

Az viszont, hogy a tervezet jól hangzó céljai, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság vagy a verseny, valóban a gyakorlatban is megjelennek-e, az majd a gyakorlatban dől el, az eredmény csak 2025-ben vagy 2026-ban lesz majd látható.

Az állami építkezések menedzselésére létrejönne egy új testület, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács (ÁBÉT), ezt Lázár (vagyis a mindenkori szakminiszter) vezetné, de az építőipari szakmai szervezetek és mások is (például a Közbeszerzési Hatóság, de még a Magyar Művészeti Akadémia is) részt vennének a munkájában.

Az MMA tűnik kakukktojásnak, ő állítólag abban segítene, hogy a készülő épületek „polgári ízlést” tükrözzenek.

A munkákat ezzel a tanáccsal kell majd a jövőben koordinálni, és az egymilliárd forintot elérő feladatok „tervellenőrt” is kapnának.

A törvény szűkítené azt is, hogy mit lehet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítani: ez csak nemzetbiztonsági, katonai vagy kiemelt energetikai projekteknél lenne lehetséges.

Árleszorítás több ajánlattevővel

Emellett az állam kötelezően behozna egy, az építőiparban amúgy már ismert fogalmat, a BIM-et. A Building Information Modeling állítólag olyan az építőiparban, mint a nagyvállalatok működtetésében az ERP vállalatirányítási rendszer, vagyis ez egy mindenféle folyamatot transzparensen, számok alapján optimalizáló informatikai megoldás. Használatától csak a miniszter engedélyével lehet eltérni.

A transzparencia mellett szintén az árleszorítást szolgálja az a cél, hogy a munkafolyamatokban – legyen az a tervezés vagy a kivitelezés – minél többen induljanak. Ez azonban némileg sértheti a mai kormányközeli építőipar érdekeit, mert az elmúlt években sok volt az olyan pályázat, ahol rendre ugyanazok nyertek, sokszor már ellenajánlat nélkül.

Ez elsősorban a mélyépítésben volt jellemző, bár arra is volt példa, hogy – eléggé leosztott módon – indultak ugyan cégek, de hol az egyik, hol a másik adott be versenyképesebb ajánlatot, míg a többiek az egyéb tendereken jobban megnyomták a ceruzájukat, inkább csak magas árral elinduló biodíszletek voltak a folyamathoz.

Csak ha az üzemeltetőnek is oké

A tervezésnél alapvetően az a jövőbeli cél, hogy ne készüljenek felesleges tervek, vagyis csak akkor rendeljen ilyet az állam, ha a projekt egyéb feltételei (például a szükséges földterületek megszerzése és kisajátítása) már adottak, és ha csak lehet, egy tervező vállaljon minden tervezést.

Drónfelvételen a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Stadion Budapesten 2022. augusztus 4-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Drónfelvételen a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Stadion Budapesten 2022. augusztus 4-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A tervezet igyekszik biztosítani azt is, hogy csak olyan beruházás valósuljon meg, amely a későbbi üzemeltetőnek is megfelel, senki ne kapjon a nyakába olyan feladatokat, amelyeket nem szívesen végez, és már a tervezést is kövesse – legalábbis egy bizonyos szint felett – állami oldalról tervellenőr, műszaki ellenőr, valamint költségszakértő.

Legalább két érvényes ajánlat

A kerettörvény azt is előírná, hogy a kivitelezéshez ajánlatot tevő vállalkozók már a kezdeti fázisban is jobban be legyenek vonva a folyamatba, jelezhetik, hogy műszakilag mi az, ami megvalósíthatatlan az ajánlatkérés leírásából, és egyedileg tárgyalhassanak erről a kiíróval.

Talán az egyik legfontosabb pont pedig az, hogy amennyiben nincsen legalább két érvényes ajánlat, akkor a miniszter köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatkérési folyamatot.

A közbeszerzések lebonyolításáért a miniszter felel, ő dönthet arról is, hogy mikor indulhatnak tárgyalások az időmúlás miatt esedékes díjemelésről (ez a magas infláció idején nagyon hangsúlyos pont lesz a szakmának).

Vannak olyan passzusok is, amelyek arról szólnak, hogy ami nem üzleti titok, azt nyilvánosságra kell hozni, de nem kell feltétlenül akkreditált közbeszerzőket igénybe venni.

Zöldebben

A tendereken sokkal hangsúlyosabb lesz a jövőben az építőanyagok újrahasznosítása, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás, és minden, ami fenntartható. Igaz, ahogy egy szakmabeli rámutatott, ebben némi protekcionizmus is fellelhető. Ha például a távolabbról szállított anyagokat és munkagépeket a pályázati elbírálások alatt jobban büntetik a kiírások, az természetesebben a közelebbi (értsd: magyar) anyagszállítóknak és kivitelezőknek kedvez.

A törvény külön kitér az anyagár-emelkedésekre. Azokat a tervek szerint a törvény életbe lépése után már nem lehetne bemondásra érvényesíteni, hanem előre le kell fektetni, hogy mit, mikor, milyen határidővel szerez be a kivitelező, és piaci, transzparens mutatókkal kell bizonyítani, ha egy extrém áremelkedés kilóg a vállalandó üzleti kockázat szabályai alól.

Az úgynevezett Építési Beruházások Költségtervezési Rendszere lesz hivatott ezeket követni, és ez nyilvános lesz. Az építkezéseknek emellett is erősebb állami monitoringja lesz, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak kellene ezt is beiktatnia a munkarendjébe.

Ki fog keresztbe feküdni?

Úgy tudjuk, Lázárék az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, a Magyar Mérnöki Kamarával, illetve a Magyar Építész Kamarával is egyeztettek a tervezetről. Az érintettek szerint az ÉVOSZ-ban és a kamaránál is voltak találkozók, de azt hallottuk, hogy hazai kivitelezők, tervezők és magyar tulajdonú építőanyag-gyártók is találkoztak Lázárral. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott,

„az egyeztetésekre azok a nagy játékosok is eljöttek, akik kifejezetten a piacon dolgoztak, sőt mintha éppen az autópálya-koncesszión is kiválasztott Mészáros–Szíjj-csoport hiányzott volna, de persze azt nem tudjuk, hogy más fórumokon velük is volt-e egyeztetés”.

Az, hogy kikkel egyeztetnek, azért is fontos, mert ha a sok, fokozott transzparenciát és árleszorítást megcélzó passzus nem tetszik majd bizonyos kormányközeli erőknek, akkor nekik alighanem lesz lobbierejük arra is, hogy megakadályozzák a tervezet elfogadását. Ráadásul politikailag is kényes, ha az új szabályoknak kifejezetten olyan üzenete lenne, hogy az államot a jövőben nem lehet olyan egyszerűen lehúzni, valódi versenyt kell biztosítani, sokkal nagyobb transzparenciával, több indulóval a pályázatokon, hiszen ez annak beismerése lenne, hogy eddig ez volt a helyzet.

A kormány, vagy konkrétan Lázár János miniszter ellenfelei, kritikusai ezen kívül azzal is érvelhetnek az új szabályok ellen, hogy a célok ugyan papíron nagyon szimpatikusak, de a változtatásokkal túlzott befolyásra tesz szert a magyar építőipar fölött egyetlen minisztérium, és annak vezetője: Lázár János.

Kövess minket Facebookon is!