Erősebb kamara, reklámzajtérkép és országos tájépítész is szerepel Lázárék építészeti koncepciójában

Nemzeti emlékhelyek és „kiemelten védett nemzeti műemlékek” 200 méteres körzetében megtiltaná reklámok elhelyezését a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium új építészeti törvénye. A minisztérium szerdán töltötte fel a kormány honlapjára a törvény koncepcióját véleményezésre, ez tehát még messze nem a tényleges javaslat. Mire elfogadja a kormány, benyújtják a parlamentnek és megszavazzák, ez még több körben is jelentősen módosulhat.

Korlátoznák a reklámok elhelyezését

A koncepció minden esetre több területen is jelentős módosításokra tesz javaslatot, a reklámokra vonatkozó kitételek pedig a legdrasztikusabbak közé tartoznak. A koncepció szerint majd ez a törvény határozza meg pontosan azokat a területeket, ahol egyáltalán nem lehet reklámokat elhelyezni, még reklámhordozón sem, ráadásul az államot nem terhelné kártérítési kötelezettség abban az esetben, ha az új szabályozással már kihelyezett reklámhordozók válnak használhatatlanná. Hogy ezek a területek pontosan hol lesznek, nem tudni. Nemzeti emlékhelyből 21 van, a „kiemelten védett nemzeti műemlék” pedig nem létező kategória, csak kiemelten védett műemléket ismernek a jelenlegi jogszabályok, ilyenből kb. 3000 van az országban.

„Az országos tiltással nem érintett területeken is csak keretek között lehet reklámot elhelyezni, így utcabútoron, hirdetőoszlopon és villanyoszlopon, reklámhordozót tartó berendezésen, valamint épületekhez kapcsolódva (reklámhálón, építési hálón, tűzfalon és tetőreklámként), minden esetben a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott méretmegkötéssel” – áll a dokumentumban.

Az építési hálókon elhelyezett reklámokat időben korlátoznák, a reklámhálók esetében pedig a koncepció szerint „indokolt elkerülni” a rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakainak eltakarását, de hogy ez pontosan mit jelent, az már csak a konkrét törvényjavaslatból fog kiderülni.

„Mindezek mellett a Törvény az elaprózott, tömeges reklámelhelyezésekkel szemben fel kíván lépni olyan módon, hogy az úgynevezett citylight méretnél kisebb felülettel
rendelkező reklámhordozók (tehát nem a plakátok) elhelyezését megtiltja” – írják, hozzátéve, hogy az új törvényhez kapcsolódóan megjelenik majd egy reklám-kormányrendelet, ami „meghatározza a reklámeszközök méretét és az elhelyezhetőség időtartamát, az alkalmazható technológiát, továbbá a kérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyekkel a reklámeszközök (reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések) tudomásulvételét kezdeményezni lehet a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál”.

Az így „tudomásul vett” reklámeszközök rákerülnek majd egy „reklámzajtérképre” és készül egy „országos reklámkataszter” is, amit a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kezel majd.

Erősítenék a kamarai tagságot

A koncepció szerint az új építészeti törvény négy jelenlegi törvényt váltana fel,

• a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt,
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt,
• a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt és
• a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény műemlékvédelemről szóló részeit.

Előírná például azt, hogy „a mérnöki és az építészeti tervezői, illetve szakértői tevékenységet kevés kivétellel csak kamarai tagsági viszony keretében lehet végezni.
A főépítészi feladatok ellátása kamarai tagsághoz lesz kötve.” Tehát míg a kormány az orvosoknál épp megszünteti a kötelező kamarai tagságot, az építészeknél és a mérnököknél erősíti a kamarákat.

Főépítész minden településen

A koncepció háromszintű főépítészi szervezetet állítana fel, aminek élén az országos főépítész áll, mint az Építési és Közlekedési Minisztériumban dolgozó állami vezető. Alatta a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban főosztályvezetői besorolású állami főépítészek, alattuk pedig a települési főépítészek. Jelenleg csak 400 települési főépítész van Magyarországon, de Lázárék előírnák, hogy legkésőbb 2025. január 1-re minden településnek legyen főépítésze. A fővárosi kerületek és a megyei jogú városok mellett minden városnak saját főépítészt kell találnia, a többi település pedig dönthet arról, hogy saját főépítészt nevez ki vagy más községekkel összefogva térségi főépítészt. Ha egyikről sem gondoskodik egy önkormányzat a határidő lejártáig, akkor az illetékes járási központ főépítészéhez rendelik a település főépítészi feladatait.

A koncepció javasolja járási főmérnökök és országos főmérnök kinevezését is. „A főmérnök feladatköre a közlekedési- és közműfejlesztések koordinálására, az elkészült
műtárgyak fenntartásának felügyeletére és a településüzemeltetési feladatok támogatására terjedne ki” – írják.

Lázárék javasolják az országos főépítész munkáját segítő országos tájépítész pozíció létrehozását is, aki „az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és
működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása”
érdekében dolgozna.

Kedvezmények a műemlékekre, védelem a zöldterületekre

A koncepció illetékmentessé tenné a műemlékek öröklését akkor is, ha azok nem egyenesági rokonra szállnak, és különböző adóügyi kedvezményekkel segítenék a műemlékek szakszerű karbantartását és felújítását. Felállítanák a Nemzeti Műemléki Alapot, ami pályázati forrást adna a műemlékekkel kapcsolatos kiadásokra a műemlékek tulajdonosainak. Sőt, ha valaki műemlékben lévő lakást ad bérbe, az így szerzett jövedelem után 50 százalékos szja-kedvezményt kapna, a 35 év alattiak pedig illetékmentességet, ha műemléki ingatlanban veszik az első lakásukat, ráadásul műemlékre az önkormányzatok sem vethetnének ki ingatlanadót.

A koncepció kiemelt figyelmet fordítana a települések beépítésének korlátozására és a zöldterületek arányának legalább megőrzésére is. Előírnák például, hogy települések beépített és beépítésre szánt területeit beépítésre nem szánt területekből álló, legalább 500 méteres gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében, valamint hogy új beépítésre szánt területet csak akkor lehet kijelölni, ha a település biológiai aktivitás értékét szinten tartják.

A koncepció azt írja:

„Zöldterület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű csereterületet jelölnek ki. Zöldterület övezet csereterületként való kijelölése esetén a csereterület kizárólag önkormányzati tulajdonba kerülhet.

Az erdőterület övezet és zöldterület övezet együttes nagysága a település közigazgatási területén belül összességében nem csökkenhet és a településen a zöldterület nagysága – ha törvény ennél szigorúbb szabályt nem állapít meg – nem lehet kevesebb a település beépítésre szánt területének 3 százalékánál.”

A koncepcióban emellett szerepelnek a nemzeti tüzépek és nemzeti faiskolák is, amikről korábban már beszámolt a sajtó. Ezekben a koncepció szerint magyar magánszemélyek áfamentesen vásárolhatnának, a javaslat B verziója szerint pedig nem minden magánszemély mentesülne az áfafizetés alól, hanem csak a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek.